Tapasztalatom szerint nagyon sok miskolci volt már a Kálvária-dombon életében legalább egyszer – én is voltam fent a hittanos csoporttal általános iskolás koromban -, de igazából nem tud senki semmit a helyről. Az az ''izé'' ott fent a dombon, a múzeum mögött. Hogyan jött létre? Mi is az pontosan? Miért van ennyire elhanyagolva? Ezek a kérdések engem is foglalkoztattak, ezért esett választásom erre a helyre és mert a feleségem egyik kedves munkatársa is javasolta, hogy ez egy jó téma lenne szerinte.
Útban a kápolna felé
Mindszentnek, mint önálló, Miskolctól független településnek kiemelkedő egyházi vezetője volt Máriássy Sándor. 1735-1743 között tapolcai apát tisztségét töltötte be és komoly szerepe volt a templom építésében is. Nem csoda, hogy a bejárat fölött családi címere őrzi emlékét.
A Golgota keresztek
A kápolna a kis Golgota-dombról
A Máriássy család a családfát egészen Lehel (Lél) vezérig vezette vissza.
Stációk a bérházak ''árnyékában''
Száz évvel később rokona, Márkusházi és Bizfalvi Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát folytatta elődjének egyházát támogató építő és szépítő munkáját. A XIX. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. Valószínűleg azért esett a választása városunkra, mert az felmenője itt élt és mert középiskoláját ő is Miskolcon végezte.
„1857-ben a város délnyugati oldalán a Tűzköves dűlőben vásárolt egy 60 kapás szőlőt, valamint annak szilváskertjét.”
Jézus megostorozása
Jézus a keresztet hordozza
Építés előtt a területet ,,örök időre" átadta a mindszenti plébániának.
„Magyarországon nagy hagyománya van kálvária építésének.A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.”
A stációk száma változó, a XVIII. században a 14-es beosztást tartották követendőnek, nem úgy Miskolcon. Nálunk a kálvária hét stációból áll(t), Máriássy valószínűleg az egri kötődése miatt választotta ezt a formációt, hiszen a szerviták ezt részesítették előnyben. Ők abban az időben fontos szerepet játszottak Eger történelmében.
Máriássy Gábor később itt lett eltemetve, hogy pontosan hol, azt nem tudom, esetleg a Lossonczy-kriptában vagy a kápolnában?
Mustos Pétertől a Mindszenti Plébánia irodavezetőjétől - aki szintén írt egy tanulmányt a Kálvária-domb intézményeiről - tudtam meg, hogy Máriássy Gábor nem nyugszik ezen építmények egyikében sem. Nem tudni hol helyezték örök nyugalomra.
Jézus elítélése (Pilátus kézmosása)
„A magyarországi gyakorlatban golgotai szoborcsoport a kálvária főhomlokzati főtengelyében áll. A miskolci kálvária nem szimmetrikus, hanem a kápolnától délnyugatra kiképzett mesterséges dombocskán áll, fokozva ezzel a romantikus hatást. Máriássy választásában meghatározó szempont volt egyrész a mindszenti plébánia közelsége, másrészt a jó láthatóság.”
Jézus megcsúfolása a katonák által
Jézus keresztre szegezése
Egykor – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert a Vigadóval és sok-sok zöld területtel.
A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak az építkezés kezdődött ekkor.
A kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesterek végezték. Az építkezéshez a faanyagot a Tiszán szállították, míg a kövek a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból érkeztek. A kápolna fedéllemezeit a kropachi gyárból, a Szepességből szállították.
Közben változtak a tervek és változott a mérnök személye is, Czihlár János az új építésvezető. A templom tervezésében Ipolyi Arnold besztercebányai püspök ízlését is felfedezhetjük – ezt írták róla – ő,
A szovjet katonatemető
Ez az út vezet felfelé/lefelé a Kálvária-dombhoz
„aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket a pesti Sandhaas testvérpár valósított meg.”
A stációk ezeket a jeleneteket elevenítik meg a látogatók előtt:
- Jézus megostorozása;
- Jézus megcsúfolása a katonák által;
- Jézus elítélése (Pilátus kézmosása);
- Jézus a keresztet hordozza;
- Jézus keresztre szegezése;
- Jézus a latrok között (a Golgota-csoport);
- Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).
A stációk megnevezését a
„Szent kalauz a miskolci kálváriához”
Sajnos be nem mehettem, csak ezt a képet találtam az oltárról az interneten
A torony tervrajza
című imafüzetből tudjuk, amit Tárkányi József egyeki plébános osztott ki a megjelenteknek az avatáson. A templom szentélyét a Saandhas-testvérpár oltára díszítette. A hajó padjai Megele János miskolci asztalosmester műve. A Golgota-csoport mesterséges kis dombjára 17 lépcső vezetett fel. Máriássy szerette volna a kereszt alakjait szobrokkal ékesíteni, de erre nem került sor, jelenleg is pléhlemezre festett alakok díszítik a kereszteket.
A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása, ez volt a Népkert.
1878-ban a nagy árvíz idején ide szállították föl az áldozatokat, itt történt a temetésük. Az 1940-es évekig – kisebb felújításoktól eltekintve – kielégítette a miskolciak pihenési kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve.
A negyvenes évek végén sajnos a területet tulajdonjogát megosztották a város és az egyház között, 1953-ban átadják az új pártház épületét – a mai Herman Ottó Múzeumot – a kommunisták megváltoztatták a városképet, beépítették a Kálvária alját, kiszélesítették a Csabai kaput, így eltűnt az összeköttetés a Népkerttel.
A kápolnát bezárták, a kerítés tönkrement, egy stációt ledöntöttek, mert az építkezés útjában volt. A másik hiányzó stáció a templom mellett volt, nyomai ma is fellelhetőek. Mustos Péter szerint mindkét stációt az építkezéskor döntötték le. Az elhanyagolt épület rongálásoknak lett kitéve.
Az egykori pártház - ma múzeum - szelte ketté a miskolciak kedvenc pihenőhelyét
A 2. világháború előtt a Kálvárián aktív egyházi élet folyt. A háború után a hetvenes években kezdték meg újra a misézést. Dr. Berkes László plébánossága idején felújították azt a hagyományt is, hogy a nagyböjtben egy keresztutat a Kálvárián végezzenek.
A város (ezen belül az Egyházügyi Hivatal) felszólította a mindszenti egyházközséget, hogy újítassa fel, vagy bontassa el az építményeket a telekről, mert csúfítják a városképet(?!). Az egyház természetesen a felújítás mellett döntött, ehhez a város is hozzájárult anyagilag, azzal a kikötéssel hogy ne misézzenek a kálvárián.
A falra festett oltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész újította fel, 1979-ben. A sírból éppen felemelkedő Jézust, egy angyalt és három asszonyt ábrázol. Valószínűleg a három asszony Mária Magdolna, Mária (Jakab apostol anyja), Szalóme (idősebb Jakab apostol és János apostol anyja) látható rajta, nehéz megkülönböztetni melyikük melyik. Állítólag az oltár, a már megszűnt Erzsébet-kórház kápolnájának része volt. A padokat is kicserélték modernebb padokra.
1996-97-ben felújították a kápolna tornyát is, mert a torony 30-40 cm-es dőlést mutatott. A bontást, az áttervezést és a felépítést irányította és felügyelte Szalay Antal műemlékvédelmi szakmérnök.
A Kálvária-domb másik intézménye a katonatemető. Szovjet katonákat temettek ide, a második világháború áldozatait. A pártház (ma Herman Ottó Múzeum) építése közben is találtak csontvázakat, de nem tisztázott, hogy második világháborús vagy ötvenhatos tömegsírt találtak. Ottjártamkor friss koszorút találtam a síremlék központi emelvényénél.
A domb bal oldalánál elhanyagoltan áll a Lossonczy-kripta. Borzalmas állapotban van, nem tudom mi lehet lent, de nem hiszem, hogy sok maradt az egykor neves miskolci család tagjaiból. Mindenképpen felújítást érdemelne és több megbecsülést az utókortól.
A Jézus megostorozása stáció kicsit elszakadva a többitől, a katonasíroktól jobbra található – a sírok között van a hajléktalanok fekhelye –, így ezt az építményt WC-nek használják az itt élő emberek.
A mindszenti egyház kívül-belül felújította templomát és intézményeit az elmúlt években, szerintem a Kálvária is megérdemelné, hogy vége legyen a kálváriájának.
Még romos állapotban is lenyűgöző(ek) a stáció(k)
A Lossonczy-kripta manapság...
Adatai:
- Kálvária kápolna Titulusa: Szent kereszt felmagasztalása
- Ülőhelyek száma: 32
- Befogadóképessége: 60 fő
- Szentmisék rendje: nyáron június 30-ig 10:30 (július és augusztus hónapban nincs) télen 10:30
- Templombúcsú napja: szeptember 2 vagy 3.
Stáció a katonasíroktól útban felfelé, háttérben a kápolna
Azért azt javasolnám, hogy senki ne induljon el egyedül a Kálvária-dombra, jelenleg körülbelül fél tucat hajléktalan otthona, akik békésnek és barátságosnak tűnnek ugyan, de ki tudja az alkoholmennyiség növelésével mennyire maradnak azok.
Egy dolgot viszont nem értettem a kutatásom során. Hét stációról volt szó az építésnél, és jelenleg is meg van mind a hét, tehát melyik a hiányzó kettő, vagyis miért nem hiányzik kettő? Vajon eredetileg a golgota keresztek és a templomi oltárkép nem szerepelt a stációk között? Ha nem, pont ezt a kettőt stációt rombolták le, amelyeket ezáltal pótolni lehetett?
A választ Lipcsák János atyától kaptam meg, eszerint pont az a két stáció hiányzik, amelyet pótolni lehetett az oltárképpel és a Golgota-szoborcsoporttal. Elmondta még
hogy a hely rendbetételére megvannak a tervek, 165 millió forint kellene hozzá.
Kápolna a Golgota lépcsőjéről
Köszönöm a Mindszenti Egyházközségnek, hogy rendelkezésemre bocsájtották adataikat, dokumentumaikat!
Innen még a bérházak is szebbnek tűnnek
Források:
Dobrossy István – Kárpáti László : A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története
Miskolci katolikus élet 3. (2009-2014)
Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei
A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97
Wikipedia
miskolcadhatott.blog
Saját kutatás, képek