A Kálvária-kápolna története
2017. június 11. írta: Reiman Zoltán

A Kálvária-kápolna története

Tapasztalatom szerint nagyon sok miskolci volt már a Kálvária-dombon életében legalább egyszer – én is voltam fent a hittanos csoporttal általános iskolás koromban -, de igazából nem tud senki semmit a helyről. Az az ''izé'' ott fent a dombon, a múzeum mögött. Hogyan jött létre? Mi is az pontosan? Miért van ennyire elhanyagolva? Ezek a kérdések engem is foglalkoztattak, ezért esett választásom erre a helyre és mert a feleségem egyik kedves munkatársa is javasolta, hogy ez egy jó téma lenne szerinte.

 

1_7.jpg

Útban a kápolna felé

 

2_8.jpg

 

Mindszentnek, mint önálló, Miskolctól független településnek kiemelkedő egyházi vezetője volt Máriássy Sándor. 1735-1743 között tapolcai apát tisztségét töltötte be és komoly szerepe volt a templom építésében is. Nem csoda, hogy a bejárat fölött családi címere őrzi emlékét.

 

3_10.jpg

A Golgota keresztek

 

4_8.jpg

A kápolna a kis Golgota-dombról

 

A Máriássy család a családfát egészen Lehel (Lél) vezérig vezette vissza.

 

6_8.jpg

Stációk a bérházak ''árnyékában''

 

5_8.jpg

 

Száz évvel később rokona, Márkusházi és Bizfalvi Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát folytatta elődjének egyházát támogató építő és szépítő munkáját. A XIX. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. Valószínűleg azért esett a választása városunkra, mert az felmenője itt élt és mert középiskoláját ő is Miskolcon végezte.

 

„1857-ben a város délnyugati oldalán a Tűzköves dűlőben vásárolt egy 60 kapás szőlőt, valamint annak szilváskertjét.”

 

8_3.jpg

Jézus megostorozása

 

7_4.jpg

Jézus a keresztet hordozza

 

Építés előtt a területet ,,örök időre" átadta a mindszenti plébániának.

„Magyarországon nagy hagyománya van kálvária építésének.A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.”

A stációk száma változó, a XVIII. században a 14-es beosztást tartották követendőnek, nem úgy Miskolcon. Nálunk a kálvária hét stációból áll(t), Máriássy valószínűleg az egri kötődése miatt választotta ezt a formációt, hiszen a szerviták ezt részesítették előnyben. Ők abban az időben fontos szerepet játszottak Eger történelmében.

Máriássy Gábor később itt lett eltemetve, hogy pontosan hol, azt nem tudom, esetleg a Lossonczy-kriptában vagy a kápolnában?

Mustos Pétertől a Mindszenti Plébánia irodavezetőjétől - aki szintén írt egy tanulmányt a Kálvária-domb intézményeiről - tudtam meg, hogy Máriássy Gábor nem nyugszik ezen építmények egyikében sem. Nem tudni hol helyezték örök nyugalomra.

 

9_3.jpg

 

10_2.jpg

Jézus elítélése (Pilátus kézmosása)

 

„A magyarországi gyakorlatban golgotai szoborcsoport a kálvária főhomlokzati főtengelyében áll. A miskolci kálvária nem szimmetrikus, hanem a kápolnától délnyugatra kiképzett mesterséges dombocskán áll, fokozva ezzel a romantikus hatást. Máriássy választásában meghatározó szempont volt egyrész a mindszenti plébánia közelsége, másrészt a jó láthatóság.”

 

12_1.jpg

Jézus megcsúfolása a katonák által

 

11_4.jpg

Jézus keresztre szegezése

 

Egykor – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert a Vigadóval és sok-sok zöld területtel.

A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak az építkezés kezdődött ekkor.

A kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesterek végezték. Az építkezéshez a faanyagot a Tiszán szállították, míg a kövek a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból érkeztek. A kápolna fedéllemezeit a kropachi gyárból, a Szepességből szállították.

Közben változtak a tervek és változott a mérnök személye is, Czihlár János az új építésvezető. A templom tervezésében Ipolyi Arnold besztercebányai püspök ízlését is felfedezhetjük – ezt írták róla – ő,

 

14_1.jpg

A szovjet katonatemető

 

13_1.jpg

Ez az út vezet felfelé/lefelé a Kálvária-dombhoz

 

„aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket a pesti Sandhaas testvérpár valósított meg.”

 

16_1.jpg

 

15_1.jpg

 

A stációk ezeket a jeleneteket elevenítik meg a látogatók előtt:

  • Jézus megostorozása;
  • Jézus megcsúfolása a katonák által;
  • Jézus elítélése (Pilátus kézmosása);
  • Jézus a keresztet hordozza;
  • Jézus keresztre szegezése;
  • Jézus a latrok között (a Golgota-csoport);
  • Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).

 

18_1.jpg

17_1.jpg

 

A stációk megnevezését a

 

„Szent kalauz a miskolci kálváriához”

 

 

20_1.png

Sajnos be nem mehettem, csak ezt a képet találtam az oltárról az interneten

 

19_1.png

A torony tervrajza

 

című imafüzetből tudjuk, amit Tárkányi József egyeki plébános osztott ki a megjelenteknek az avatáson. A templom szentélyét a Saandhas-testvérpár oltára díszítette. A hajó padjai Megele János miskolci asztalosmester műve. A Golgota-csoport mesterséges kis dombjára 17 lépcső vezetett fel. Máriássy szerette volna a kereszt alakjait szobrokkal ékesíteni, de erre nem került sor, jelenleg is pléhlemezre festett alakok díszítik a kereszteket.

A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása, ez volt a Népkert.

1878-ban a nagy árvíz idején ide szállították föl az áldozatokat, itt történt a temetésük. Az 1940-es évekig – kisebb felújításoktól eltekintve – kielégítette a miskolciak pihenési kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve.

A negyvenes évek végén sajnos a területet tulajdonjogát megosztották a város és az egyház között, 1953-ban átadják az új pártház épületét – a mai Herman Ottó Múzeumot – a kommunisták megváltoztatták a városképet, beépítették a Kálvária alját, kiszélesítették a Csabai kaput, így eltűnt az összeköttetés a Népkerttel.

A kápolnát bezárták, a kerítés tönkrement, egy stációt ledöntöttek, mert az építkezés útjában volt. A másik hiányzó stáció a templom mellett volt, nyomai ma is fellelhetőek. Mustos Péter szerint mindkét stációt az építkezéskor döntötték le. Az elhanyagolt épület rongálásoknak lett kitéve.

 

22_1.jpg

 

21_1.jpg

Az egykori pártház - ma múzeum - szelte ketté a miskolciak kedvenc pihenőhelyét

 

A 2. világháború előtt a Kálvárián aktív egyházi élet folyt. A háború után a hetvenes években kezdték meg újra a misézést. Dr. Berkes László plébánossága idején felújították azt a hagyományt is, hogy a nagyböjtben egy keresztutat a Kálvárián végezzenek.

A város (ezen belül az Egyházügyi Hivatal) felszólította a mindszenti egyházközséget, hogy újítassa fel, vagy bontassa el az építményeket a telekről, mert csúfítják a városképet(?!). Az egyház természetesen a felújítás mellett döntött, ehhez a város is hozzájárult anyagilag, azzal a kikötéssel hogy ne misézzenek a kálvárián.

A falra festett oltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész újította fel, 1979-ben. A sírból éppen felemelkedő Jézust, egy angyalt és három asszonyt ábrázol. Valószínűleg a három asszony Mária Magdolna, Mária (Jakab apostol anyja), Szalóme (idősebb Jakab apostol és János apostol anyja) látható rajta, nehéz megkülönböztetni melyikük melyik. Állítólag az oltár, a már megszűnt Erzsébet-kórház kápolnájának része volt. A padokat is kicserélték modernebb padokra.

1996-97-ben felújították a kápolna tornyát is, mert a torony 30-40 cm-es dőlést mutatott. A bontást, az áttervezést és a felépítést irányította és felügyelte Szalay Antal műemlékvédelmi szakmérnök.

A Kálvária-domb másik intézménye a katonatemető. Szovjet katonákat temettek ide, a második világháború áldozatait. A pártház (ma Herman Ottó Múzeum) építése közben is találtak csontvázakat, de nem tisztázott, hogy második világháborús vagy ötvenhatos tömegsírt találtak. Ottjártamkor friss koszorút találtam a síremlék központi emelvényénél.

A domb bal oldalánál elhanyagoltan áll a Lossonczy-kripta. Borzalmas állapotban van, nem tudom mi lehet lent, de nem hiszem, hogy sok maradt az egykor neves miskolci család tagjaiból. Mindenképpen felújítást érdemelne és több megbecsülést az utókortól.

A Jézus megostorozása stáció kicsit elszakadva a többitől, a katonasíroktól jobbra található – a sírok között van a hajléktalanok fekhelye –, így ezt az építményt WC-nek használják az itt élő emberek.

A mindszenti egyház kívül-belül felújította templomát és intézményeit az elmúlt években, szerintem a Kálvária is megérdemelné, hogy vége legyen a kálváriájának.

 

24_1.jpg

Még romos állapotban is lenyűgöző(ek) a stáció(k)

 

23_1.jpg

A Lossonczy-kripta manapság...

 

Adatai:

  • Kálvária kápolna Titulusa: Szent kereszt felmagasztalása
  • Ülőhelyek száma: 32
  • Befogadóképessége: 60 fő
  • Szentmisék rendje: nyáron június 30-ig 10:30 (július és augusztus hónapban nincs) télen 10:30
  • Templombúcsú napja: szeptember 2 vagy 3.

 

25_1.jpg

26_1.jpg

Stáció a katonasíroktól útban felfelé, háttérben a kápolna

 

Azért azt javasolnám, hogy senki ne induljon el egyedül a Kálvária-dombra, jelenleg körülbelül fél tucat hajléktalan otthona, akik békésnek és barátságosnak tűnnek ugyan, de ki tudja az alkoholmennyiség növelésével mennyire maradnak azok.

Egy dolgot viszont nem értettem a kutatásom során. Hét stációról volt szó az építésnél, és jelenleg is meg van mind a hét, tehát melyik a hiányzó kettő, vagyis miért nem hiányzik kettő? Vajon eredetileg a golgota keresztek és a templomi oltárkép nem szerepelt a stációk között? Ha nem, pont ezt a kettőt stációt rombolták le, amelyeket ezáltal pótolni lehetett?

A választ Lipcsák János atyától kaptam meg, eszerint pont az a két stáció hiányzik, amelyet pótolni lehetett az oltárképpel és a Golgota-szoborcsoporttal. Elmondta még

 

hogy a hely rendbetételére megvannak a tervek, 165 millió forint kellene hozzá.

 

 

28_1.jpg

27_1.jpg

Kápolna a Golgota lépcsőjéről

 

Köszönöm a Mindszenti Egyházközségnek, hogy rendelkezésemre bocsájtották adataikat, dokumentumaikat!

 

29_1.jpg

Innen még a bérházak is szebbnek tűnnek

 

Források:

 

Dobrossy István – Kárpáti László : A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története

Miskolci katolikus élet 3. (2009-2014)

Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei

A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97

Wikipedia

miskolcadhatott.blog

Saját kutatás, képek

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5812586217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reiman Zoltán 2017.08.05. 09:40:09

@MiGeo: Sajnos pontosan azt sem tudják ki, vagy kik voltak a Losonczyak, úgyhogy a válasz nem :)
süti beállítások módosítása