A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás egyik első helyszíne. Herman Ottó Bársony-házi szakócái arra hívták fel a figyelmet, hogy ezen a vidéken akár az ősember is élhetett hosszú-hosszú évezredekkel ezelőtt. Ennek tisztázására két barlangkutatót küldött a Földtani Intézet, Kadic Ottokárt és Papp Károlyt.
A barlang előcsarnoka
Száz méterrel a Szinva völgye fölött nyílik, a négy nagy magyarországi ,,alapvető régészeti leletegyüttest szolgáltató" barlangok egyike, a Szeleta-kultúra névadója. Az elmúlt 65-70 000 évre visszamenőleg találtak leleteket az ősember jelenlétére vonatkozóan. Miskolcot ez a barlang a legrégebben lakott európai helyek közé emelte. Fokozott védettséget élvez. 347 méterrel a tengerszint felett található.
,,Triász mészkőbarlang, amit egy ma már nem aktív, de régen bővizű karsztforrás oldó hatása hozott létre."
Mint említettem, Kadic Ottokár (1876-1957), Papp Károly társaságban azért érkezett városunkba, hogy a Bükk-vidék barlangjait bejárják, őskori leletek után kutatva és a Bársony-házi szakócák körüli tisztázatlan kérdésekre is megoldást találjanak. Kadic megvizsgálta a vidék barlangjait és hármat talált kutatásra érdemesnek. A Kecske-lyuk és a Büdös-Pest mellett a Szeleta-barlangot.
Kadic Ottokár
Kadic Ottokár horvát származású magyar paleontológus, egyetemi tanár. Édesanyja magyar volt, ő is magyarnak vallotta magát, bár horvát származását sem tagadta meg soha. A szervezett magyar barlangkutatás zászlóvivője, atyja. Zágrábban, majd Münchenben tanult, innen Magyarországra, a Földtani Intézetbe vezetett útja, egészen nyugdíjazásáig itt dolgozott. Számtalan helyen kutatott, kimagasló eredményeket ért el szakmájában. Eredményei ellenére mégis nagy nélkülözések közepette élt élete végén és így is hunyt el.
1906. őszén kezdte a feltárást, Herman Ottó sürgetésére, aki igazolni akartatta azon állítását, hogy Miskolcot fel kell helyezni az őskorkutatás térképére.
,,A barlang előcsarnokában vágott 12x2 méteres és 6,5 méter mély kutatóárok pleisztocén rétegeiben rengeteg barlangi medve csontjai mellett tűzhely nyomára bukkantak."
Ezek után a Királyi Földtani Intézet elrendelte az ásatás folytatását, melyre 1000 koronát biztosított.
A barlang térképe
1907. májusában folytatták a feltárást és Kadic
,,a holocén rétegekben cserépedény töredékeket, csiszolt kőeszközöket talált. A pleisztocén rétegekből végre előkerültek a keresett paleolit kőeszközök, összesen 40 darab."
1908-ban Kadic Bécsbe utazott a leletekkel, ahol a fogadtatása vegyes volt. 1909-ig a kutatás 4000 koronás költséget emésztett fel. Egyébként az 1913-ig tartó ásatások során ezernél több lelet került elő.
1909. augusztus 4-én Tübingiában egy nemzetközi paleontológiai kongresszuson előadást tartott a nagyszerű kutató, ahol elismerték az általa talált leletek valódiságát. Még ebben az évben felkérte Hillebrand Jenőt munkatársnak, aki örömmel vette az invitálást.
1947-ig még tíz, nagyszabású ásatásra került sor a barlangban.
1951-től régészeti védelem alá került.
A Kadic-féle hosszmetszet
1953-tól a nemzetközi szaksajtó is Szeleta-kultúraként emlegeti az itt talált leleteket.
,,A bejáraton át 20 méter hosszú, 15 méter széles, 8 méter magas előcsarnok vezet a 40 méter hosszú, szélesebb folyosóba és az innen ágazó 30 méter hosszú keskenyebb mellékágába, ahonnan kisebb-nagyobb fülkék nyílnak."
Ringer Árpád szavai:
,,A Hámor fölött, a szikla-tető oldalában nyíló impozáns méretű barlang a paleolit Bükki-Szeleta-kultúra névadó lelőhelye. Mindkettő, a karsztos üreg és a róla elnevezett régészeti műveltség a világörökség érdekes kincsei közé sorolható. A Szeletában 1906-tól 1913-ig Kadic Ottokár és Hillebrandt(-t, a szerk.) Jenő, 1928-ban Mottl Mária, 1948-ban Saád Andor és Nemeskéri János, 1966-ban Vértes László, végül 1989-ben és 1999-ben Ringer Árpád vezetett ásatásokat."
Az eddigi utolsó feltárás 2012-ben történt.
Egy Herman Ottó emléktábla is található a barlang bejáratánál. A barlang bejáratával szemben, a hámori temetőben nyugszik a nagy természettudós-polihisztor.
Herman Ottó emléktábla a barlang bejáratánál
A Szinva tanösvényen elindulva a Majális parki buszvégállomástól egy túra keretében egészen Lillafüredig juthatunk. Közben csodálatos élményekben lehet részünk, közte a Szeleta-barlanggal való találkozásban is, ha letérünk az útról és leereszkedünk a hegyoldalon.
Források:
wikipedia
hellomiskolc.hu
elmenyekvolgye.hu
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.
Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon című könyv.
Miskolc története I.
A Bársony-házi szakócák - miskolciszemelvenyek.blog.hu
barlang.hu
fsz.bme.hu
woodyka.hu
