Olyan távoli dolognak tűnik amikor boszorkányok üldözéséről, kivégzéséről esik szó a médiában, vagy olvasunk róla egy könyvben. Pedig pár évszázaddal ezelőtt itt Miskolcon is folytak ilyen perek, melyek majd' minden esetben a gyanúsított kivégzésével végződtek. Egy ilyen, 1709-es esetről röviden említést teszek a Legújabb 10 történelmi érdekesség Miskolcról című cikkemben. Hazánkban általában a népmesék negatív, rosszindulatú idős "asszonyalakjait" nevezték boszorkányoknak, vagy vasorrú bábáknak. 

A Wikipédia képe a Boszorkányüldözés szócikk alatt

Európában a 14-15. században volt a boszorkányüldözés "virágkora". Máglyák ezrei gyulladtak fel, az emberi butaság nők tízezreit emésztette el ok nélkül. Egészen a 18. század végéig tartott az ész nélküli gyilkolászás, ekkorra már több százezer ártatlan nőt végeztek ki. Érdekesség, hogy az utolsó boszorkányt - aki Helen Duncan névre hallgatott - a 20. század közepén ítélték el a második világháború alatt. Személyesen Winston Churchill kegyelmezett meg neki. 

A holdkomp.hu képe 

Hazánkban Könyves Kálmán boszorkánytörvénye már a 12. században megtiltotta a "strigák" üldözését. Azonban a maleficákat továbbra is eljárás alá vonták. Hazánkban körülbelül 1000 esetben került sor boszorkány perbe fogására, - érdekesség, hogy ennek körülbelül felére Szegeden került sor - ezek nagy részében a vádolt személy büntetésével végződtek.

Na de nézzük Miskolcot! Mi történt 1714-ben?

"Hősünket" boszorkánysággal vádolta meg a bíróság, a per pedig 1714. június 3-a és július 26-a között zajlott. Faragó János elnök, Aszalai Ferenc, Seres György, Váczy András, Pétery István és Festő Márton bírák tárgyalták az ügyet. A vádlott idős asszonyt emberek és állatok megrontásával és gonosz varázslatok használatával vádolták. 21 tanút idézett be a bíróság az ügyében.

mosaiconline.hu képe 

Két kérdésre kellett felelnie a tanúként behívott delikvensnek:

• ,,Micsoda Gonosz cselekedeteit és boszorkányokhoz illő dolgokat látott vagy hallott a tanú Thót Annóknak és leányának, Tóth Pannának, melyeket akár éjjel, akár nappal, akár ember, akár gyermek, akár pedig marhák ellen cselekedett vólna, vallya meg a Tanú." (Bodgál Ferenc: Thót Annók boszorkánypere 1714-ben)
• ,,Magán kívül kiket tud jó tanúnak lenni, vallya meg."(Bodgál Ferenc: Thót Annók boszorkánypere 1714-ben)

Idézzük fel néhány tanú vallomását:

2.tanú, Szabó Katalin, 36 éves

,,Vallya, hogy Rabbatin (Rabutin, osztrák tábornok, aki 1706-ban felégeti városunkat, a szerk.) járása előtt Nagy Györgynél lakott s ,,az Gyermeke rosszul levén mások javallásábul szedett a Fátens (tanú) fűrdőnek való füveket az Szinyva mellett; mellyeket meg is főzvén annak utána az gyermeket meg is fürösztötte benne;" Odamegyen Thót Annók és kérdi milyen füvek lettek volna, s mikor ki akart menni a fürdővizet kiönteni ,,alig mehetett az ház ajtajához; hát csak az Sarkában csapják az aluvó gyereket" mely egy félévig sinlődött a bölcsőben, majd ezután meghótt. Senki nem volt ekkor a házban Thót Annókon kívül."

4. tanú, Ács György, 46 éves

,,Vallya, hogy ezelőtt hat esztendővel Miskolczon egy házacskát csinált magának s miután a házba beszállott volna, küldött neki Thót Annók egy kevés lőrét, mellyet is midőn cselédjeivel együtt megivott volna ,,az Földre le hullottak minyájan az Fatens cselédgyei magával edgyütt; s harmad napig semmi tagokkal nem bírván, ki sem mehettek az házbul.(...) Mások javallásábul a Fatens Felesége az Csizmájában rakva maga Ganajját tette az kürtőben, mivel úgy hallotta másoktul; hogy ha azt meg cselekszi, tehát ki őttet meg rontotta, harmad nap alatt oda fog menni." Harmad napra oda is menvén Thót Annók.(...)"

forrás: borsonline.hu 

21. tanú, Borbély András, 40 éves

,,Vallya: Egy alakalommal a szőlőben lévén kérdezte Thót Annóktól: ,,Mi az oka, hogy a te szőlődet az madár nem eheti, holott te csak veszteg álasz és tsak nézed a sok seregélyeket, a te szőlőd felé penig egy sem mégyen, én penig majd meg halok a sok madár űzésében: Nosza jó Thót Annók, mondj valami orvosságot nekem is, mit cselekedgyem, hogy az madár miatt megh maradhassak? Kire feleli a Fátensnek Thót Annók: Kitsiny mestersége van édes Fiam annak, tsak semmi az; hanem tsak azt tselekedgyed: hogy ölly meg Nagy Pénteken edj tyukot, melynek vérit vedd edj ruhára, azon ruhát penig azután tedd az gerenda közé a házban és szőlő érés kezdeti alkalmatosságával mesd négy felé azon véres ruhát melyet osztán vigyj ki a szőlőbe és ásd el a szőlő négy szögletein, megh látod, hogy edj madár sem mégyen a szőlő felé. Továbbá arrul is kérdezte Fatens Thót Annókot; hát azon Tyuk husát hová tegyem osztán megh egyem é vagyj el vessem? Arra azt feleli a Fatensnek Thót Annók: Ah ne vesd ell, hiszen nem szoktak tyuk hust enni Nagy Pénteken, hanem tartsd megh az után osztán főzesd megh s edd megh." (A tanúvallomások forrása: Bodgál Ferenc: Thót Annók boszorkánypere 1714-ben)

Ezen vallomások alapján szegény Thót Annókot máglyára ítélte a bíróság. Valószínűleg annyi bűne volt szegény asszonynak, hogy a legtöbb embernél jobban értett a gyógyfüvekhez és a természetes gyógyításhoz. Sok rosszindulatú ember fantáziája is kellett ezekhez a vallomásokhoz. 

forrás: femina.hu 

Az ítéletet az Égetőpáston hajtották végre, - ez a legelő a mai Búza tér környékén volt - arról azonban nem szól a fáma, hogy mi lett Annók lányának, Thót Pannának a sorsa. Vajon őt is boszorkánynak bélyegezték? Vajon őt is megégették?

Mária Terézia 1758-ban tiltja meg a feltételezett boszorkányok perbe fogását, kivéve, ha egyértelműek a bizonyítékok és más egyéb bűnvád is fennáll.

Napjainkban Afrikában és Indiában ma is végeznek ki boszorkányoknak tartott embereket. 2013-ban Szváziföldön az afrikai légügyi hatóság megszabta, hogy 150 méternél magasabban nem repülhetnek a boszorkányok, mert összeütközhetnek a repülőkkel.

Legújabb kutatásaim alapján azt kell mondjam, hogy nem biztos az a történet a valóságban is így zajlott. A tanúk vallomása igen, azonban a perben lehetséges, hogy több boszorkány is szerepelt, illetve a per dátuma is eltérő lehet, 1717 szerepel több forrásban is.

Források:

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye

Bodgál Ferenc: Thót Annók boszorkánypere 1714-ben

Wikipédia - Boszorkányüldözés szócikk, Boszorkány szócikk

BAZ megyei levéltár

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.

Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírás alapján

boszorkány-biblia.eoldal.hu

holdkomp.hu képe

lemon.hu

hvg.hu

Fedor Vilmos: Miért Miskolc?

mosaiconline.hu képe

bizzarrobazar.hu

borsonline.hu képe

femina.hu képe