2017. aug 20.

Interjú Kupcsik Saroltával, a miskolci turisztikai szervezet idegenvezetőjével

írta: zolman
Interjú Kupcsik Saroltával, a miskolci turisztikai szervezet idegenvezetőjével

Következő beszélgetőtársam Kupcsik Sarolta, aki a Tourinform munkatársa, a miskolci tematikus séták ötletgazdája és idegenvezetője. Gyerekkora óta Miskolc-fanatikus és nagyon sokat tud is városunkról. Mindenkinek javaslom, hogy írja be a naptárába minden hónap második szombatját, ekkor van ugyanis a havi aktuális tematikus garantált séta.

- Nem nagyon szeretek a reflektorfényben lenni, de munkámból kifolyólag előfordul. Kiugrott középiskolai tanárként azt megszoktam, hogy beszélek és sokan hallgatnak - vagy nem hallgatnak -, de ott vannak. Szoktam mondani, hogy most azt csinálom, mint az előző munkámban, az ismereteimet az általam ismert nyelveken továbbadom másoknak. Csak nyilván mások a keretek és mások a formák.

- Hány nyelven ...

Tovább Szólj hozzá

interjú

2017. aug 19.

Misley Emese, az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata

írta: zolman
Misley Emese, az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata

Misley Emese (1943-1956. október 26.) miskolci diáklány, az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata. Misley Zoltán és Várady Aranka gyermeke 13 éves volt, amikor tejért indult a Búza téri Vásárcsarnokba iskola után. Soha többé nem ért haza.... a  piros kannája állítólag még napokig ott hevert az utcán, ahol a halálos lövés érte. 

 

images_1.jpg

Misley Emese

 

 

Garamszegi Ilona, a kis Emese barátnője így emlékezett vissza a szörnyű napra:

,,Édesapja jött át hozzánk zokogva, megrendülten mondta: Emese meghalt. Még most is futkos a hátamon a hideg, összeszorul a szívem. (...) október 23. számomra Misley Emese halálát jelenti."

 

_20170818_055500.JPG

A sortűz áldozatai közül négyen 

 

Az eltévedt lövések a fején és a szívén ...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. aug 16.

Miskolc ősi iskolája a Papszeren

írta: zolman
Miskolc ősi iskolája a Papszeren

A középkor magyar városaiban a 15. század első évtizedeiben jött létre az iskolarendszer. Városunkban a vagyonos vezető réteg is oktatási intézményért kiáltott - Tapolcán és Diósgyőrött már voltak kolostori iskolák - és a feltörekvő Miskolc érdeke is ezt kívánta. Ezekben az időkben már elkezdődött a harc a szabad királyi város kategóriáért - civitas regiae - ami azonban csak a 20. század elején lesz realitás. 

 

30538-herman-otto-muzeum-papszeri-kiallitasi-epulete-1467291238.jpg

Az öreg épület a Papszeren

 

Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan áll az intézmény, a város felemelkedésének bizonyítéka. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a ...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. aug 13.

Miskolc rejtett gyöngyszeme a bükki rengetegben, Jávorkút

írta: zolman
Miskolc rejtett gyöngyszeme a bükki rengetegben, Jávorkút

Jávorkút egy hegyvidéki üdülőövezet a Bükki Nemzeti Park területén. 685 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Pár kilométerre található Istállós-kő, a Bükk második legmagasabb csúcsa. 1950-től Miskolc része, a fenyvesek hazája. Luc- és vörösfenyvesei mellé, 1887-ben svédfenyvest is telepítettek. Kiváló minőségű, karszt vizű forrással is rendelkezik. Nevének eredete a juhar régies elnevezéséből és a forrás szavunkból adódik össze. 

 

ab7ff768f1152482eb6df5065b656c06.jpg

Az étterem és panzió bejárata

 

,,A Kis-Csipkés az Északi-Bükk és a Déli-Bükk határán fekszik. Lillafüred felől érkezve előbb a Garadna-völgyön, majd a Savós-völgyön kell átkelni, hogy Jávorkútra jussunk." 

 

_gallery_erdo2_1.jpg

Egy kis magányos híd a szerpentinen

 

...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. aug 10.

A Miskolci Nemzeti Színház

írta: zolman
A Miskolci Nemzeti Színház

Először a Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság tette tiszteletét városunkban, az 1800-as évek elején. A Korona szálló udvara volt szintén a helyszíne az 1815-ben, Pestről elüldözött színi társulat előadásának, Déryné vezetésével. A városi és megyei vezetésben ekkor megszületett a gondolat, hogy a társulatot itt kellene tartani egy saját színjátszásra alkalmas helyszín kijelölésével, egy saját épület építésével. Ennek gondolatából 1815-ben lett valóság, amikor ezt Borsod vármegye közgyűlésén eldöntötték. A város a Pestet elhagyó Magyar Színjátszó ,,Theatralis" Társaságnak otthont ad Miskolcon, azért, hogy ,,a más Európai pallérozott Nemzetségek sorába" kerüljön.

1823-ban ...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. aug 07.

A Fazola család és a bükki vasgyártás

írta: zolman
A Fazola család és a bükki vasgyártás

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester, az ipari tőke első képviselője. Würzburgban Georg Oegg udvari lakarosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert Barkóczy Ferenc egri püspök bízza meg az egri Megyeháza kovácsolt kapuinak elkészítésével, a Püspöki Palota lakatosmunkáival, sok egyéb feladattal. Ekkor már vagyonos embernek számított. A Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele. A Garadna patak mellett hozta létre telepét, ahová stájer és felvidéki - elsősorban németajkú - munkásokat telepített, de sokan jöttek ruszin és tót területről is.

 

13470897_1374a89ce065cfd104422c1de890467a_xl.jpg

Az Őskohó ...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. aug 05.

101% Miskolc - Interjú Hatvani Olivérrel

írta: zolman
101% Miskolc - Interjú Hatvani Olivérrel

Következő interjúalanyom Hatvani Olivér. Aki kicsit is ismerős Miskolc kosárlabda sportjában, biztos ismeri őt. Amikor elindult ez az interjú-sorozat, már akkor elhatároztam, hogy őt biztos megkeresem. Ahogy csillogó szemmel beszél városunkról és a kosárlabdáról, az elárulja mindkettő iránti rajongását, elkötelezettségét.

- A családodról mondanál egy pár szót?

- Sportszerető családban születtem. A Nagyapám volt a családban a fő sportos, akitől az Édesapám, a Nagybátyám és a Keresztanyám - a három testvér - örökölte ezt a gént. Nagyapám többek között nagyon jó sakkozó volt és több sportágban is jeleskedett. Édesapám a vizes sportok és a labdajátékok felé orientálódott, a Nagybátyám pedig kifejezetten jó úszó ...

Tovább Szólj hozzá

interjú

2017. aug 04.

A Korona-Avas szálló története

írta: zolman
A Korona-Avas szálló története

,,A Koronához címzett uradalmi szálló-vendégfogadó épülete a mai Széchenyi út 1. szám alatti egykori Avas szálloda helyén állt.”

 

1_8.jpg

A szálló napjainkban...

 

Írja Dobrossy István helytörténész a szálló történetéről szóló munkájában. Nekem a szálló nem mond túl sokat, gyermekkoromban fodrászat, ruhaüzlet, Kossuth mozi, Hevessy Iván filmklub, az alján - a lépcsősorok alatt - pedig mikor milyen néven futó kocsma működött. Persze azokban a részekben, amelyek üzemeltek ekkor, mert a szálló nagy része már régen nem működött. Az idősebbeknek Miskolc legendás épülete, egy korai szórakoztató központ volt. Miskolc mai szégyenfoltjainak egyike, sajnos. A városnak hosszú idő után végre sikerült visszaszereznie ...

Tovább Szólj hozzá

Tanulmány

2017. aug 01.

A görögök egykori miskolci iskolája a Deák téren

írta: zolman
A görögök egykori miskolci iskolája a Deák téren

Amikor a Török birodalom elfoglalta a Balkánt, közel egymillió ember indult útnak, hogy jobb életet találjon magának valahol Európában. A Kárpát-medencébe is jutott belőlük nem is kevés. Miskolc kereskedelmi szempontból jó helyen, a felvidéki utak elágazásnál található, ezért láttak benne a kereskedők potenciált, így sokan itt telepedtek le.

 

5401111121044035_ortodox_muzeum-2.jpg

 

 

A 18. század elejétől fogva növekedett létszámuk városunkban, egyrészt a természetes szaporulat, másrészt a folyamatos bevándorlás miatt. Idővel templomot, ispotályt és iskolát emelt a nagyon gazdag közösség. A korában nagyon korszerű egyemeletes épület késő barokk stílusban épült, 1805-ben nyitotta meg kapuit a diákok előtt. Jelenleg műemlékvédelem alatt áll. Az ...

Tovább Szólj hozzá

Mini

2017. júl 29.

Miskolc Városi Sportcsarnok (Generali Aréna)

írta: zolman
Miskolc Városi Sportcsarnok (Generali Aréna)

Az ötvenes években merült fel először sportcsarnok építésének gondolata a megyeszékhelyen. Először valahová a DVTK stadion környékére akarták felépíteni, majd a Népkert lett a végleges helye az intézménynek. 1971-ben elkészültek az Északterv tervei, amelyeket Horváth István, Szabó József és Thury László hozott létre. 1968-1970 között került sor az építkezésre, ennek során 500 köbméter betont, 80 tonna acélt és 82 kilométer kábelt használtak fel. 44x26 méteres lett a küzdőtér, a létesítmény befogadóképessége pedig 3600 fő volt hivatalosan.  68 millió forintba került az építkezés,  az épület nívó díjjal lett jutalmazva. Első rendezvénye a Junior Ökölvívó EB volt. 

 

szabadidokozpont_nagy_uj_942_20100427212607_544.jpg

fotó: mison.hu

 

2005-ben ...

Tovább Szólj hozzá

Mini