Brutális gyilkosság rázta meg Miskolc és az ország közvéleményét 1970. április 19-én. A szép és kedves ápolónőt Labancz Annát a Nővérszálló ablakában érte több késszúrás. Az életét nem tudták megmenteni. A gyilkos kiléte a mai napig ismeretlen. Rengeteg kérdőjelet és összeesküvés elméletet találtam az eset után kutatva, szinte két forrásban sem szerepel ugyanaz a történet. Kicsit hasonló a Seuso gyilkossághoz, ahol szintén nincs sem tettes, sem kerek sztori. Anna esetében pletykáltak kikosarazott hódolóról, féltékeny feleségről, egyszerű rablógyilkosságról, tévedésről. Az a nézet is tartotta magát egy ideig, hogy nem akarták megölni, csak elcsúfítani, egy örök bélyeget tenni az arcára. A gyilkosság mára elévült, ...

Az emlék a szirt tetején, az alsó-hámori völgy fölött, már időtlen idők óta ott áll. Elkorhadt, elért keresztjét időről-időre kicserélik a helyiek, ki tudja már hányadik áll a szikla peremén. Vajon kinek az emlékét őrzi ez a szomorú mementó? Meg tudjuk ma mondani pontosan a kereszt történetét? Aligha. Számos legenda forog a népnyelven névadójáról, a legenda történetének mikéntjéről. Idézzük fel sorban a legendák különböző verzióit!

Petőfi Sándor 1847-ben járt erre és ő nem emlékezik meg a híres szikláról az útikönyvében, ami által feltételezhetjük, hogy a legenda ekkor még nem élt.

„A falun belül, ahol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, ...

A ,,Szűz Mária neve" katolikus templom Diósgyőrben található. Valószínűleg Árpád-kori eredetű, egy időben a reformátusok is használták, majd hosszú romos időszak után ismét a római egyház tulajdonába került. Komolyabb régészeti feltárás nem történt a templomban, így nem tudjuk megmondani építésének, történetének pontos adatait. Mindenesetre nagyon hasonlít az Avasi református templomra külsőleg is, csak egy léptekkel kisebb, persze ezt laikus szemmel mondom. A sorsa is sok ponton egyezik a miskolci imaházzal, leégette a török, parlagon volt egy időszakon át, csak utána nem reformátusok, hanem a katolikusok építették újjá. A templom műemlékvédelem alatt áll.

Szép, gondozott környezetben található Diósgyőrben ...

Magyarország első víztározója

A varázslatos Hámori-tó mesterséges keletkezésű. Fazola Frigyes (1774-1849) építtetett gátat és duzzasztotta fel az itt található kis tavat, mert a vashámorokat ellátó vízi erőre volt szüksége. A végső elkészültét 1815 körülre teszik. A Garadna-patak és a Szinva-patak találkozásánál alakították ki - a Palotaszálló építése  miatt ma már a Szinva hamarabb elkanyarodik Miskolc felé - Lillafüreden. A helyén már századokkal  előbb volt egy kis Fel nevezetű állóvíz, amely arról kapta nevét, hogy a falu fölött volt található. A tó szépsége mindenkit elvarázsol, kis hegyi tavacskának néz ki, az ember nem is gondolná, hogy emberi kéz alkotta. Manapság turistalátványosság, ...

Írtam már róla, hogy városunk mennyi különlegességet tartogatott a múltjában, tartogat jelenében és reméljük a jövőjében is fog. Most például a miskolci mamutagyarról szeretnék írni, amely a maga korában az egyik legnagyobb ilyen lelet volt a Monarchián belül. Valószínűnek tartom, hogy sok miskolci nem is hallott még erről, a huszadik században nagy port kavart eseményről. 

Az agyar még félig a földben

Nemrégiben egy előadáson vettem részt, melyen Ondrasek Iván mesélt életéről, a második világháborús eseményekről és az 1956-os forradalomról. Elhatároztam, hogy készítek egy interjút ezzel a rendkívül szimpatikus úriemberrel, aki a Honvédségből ment nyugdíjba alezredesként.

1956 a főutcán

- Említette az előadáson, hogy lengyel származású. Mind a két szülői ágon?

- Nem, csak az apai ágról. A múlt század elején tendencia volt, hogy iparosokat hívtak meg cseh földről, Sziléziából és szerte Európából. Az én nagyapám vasesztergályos volt. Hívták őt, - gondolom több társával egyetemben - először Fülekre - ott volt egy edénygyár - kapott is munkát, utána pedig ide került. Ez 1914 körül történt, ...

Pereces. Miskolc egyik városrésze, alakulásakor még önálló, különálló volt. Jelenleg csak a történelemkönyvekben lehet olvasni egykori fénykoráról, amikor még a bánya üzemelt és nyüzsgő kis település volt. Ha a múltjáról kezdünk el beszélgetni kikerülhetetlen a bányászat, ez jelentette a település létjogosultságát.

Egészen addig, amíg a szénvagyon a föld alatt pihent és nem mérték fel, ez a terület szinte lakatlan volt. A település erenyői részén - Ernye bánról nevezték el, ez a település legrégebbi része - voltak szőlők - már a tatárjárás után  is -, illetve a szőlőművelésen kívül néhány család az úgynevezett ,,szénkibúvások" kitermelésével foglalkozott, de ez csak amolyan külszíni ...

Folytassuk barangolásunkat a miskolci utcanevek között, íme egy újabb ''jó adag'' híresség, akikről utcát neveztek el városunkban.

Várközi Lajos (?-1972)

,,A Dnevnik című újvidéki napilap szerdai számában mely megrendüléssel ir, Várközi Lajos magyar pilótáknak a Versecen folyó 13. vitorlázórepülő-világbajnokságon hétfőn történt tragikus haláláról. (...) Várközi Lajos a nagy repülős múlttal rendelkező mérnök, kétgyémántos aranyjelvény-tulajdonos szerencsétlensége Banavistafalu közelében történt. (...) Katasztrófáját valószínűleg az okozta, hogy Várközi erős, jeges légáramlatba került. (...) A repülők nagy bátorsággal hatoltak be a veszedelmes felhők közé és a mezőnyből a magyar sportoló ...

A magyar futball történetében nem a DVTK az első miskolci csapat, amely a legmagasabb osztályban szerepelt, - nem mellékesen még nem is volt miskolci, amikor először felkerült - hanem a Miskolci Attila. A húszas években Magyarországon létrejött a profi labdarúgó-bajnokság és ekkor már városunk reprezentása is képviseltette magát a profi futball palettáján. Az első másodosztályú bajnokság győztesét tisztelhetjük bennük és az első vidéki kupadöntős csapatot. De milyen csapat ez az Attila? Hogyan jött létre? Mit ért el? 

A 19. század utolsó negyedében alakultak az első sportegyesületek Miskolcon. A labdarúgás azonban csak a 20. század tizes évei körül jutott el arra a szintre városunkban, hogy szervezett keretek ...

A Pannónia szálló egykori épületét a Kossuth és a Széchenyi utca sarkán találjuk. Egy, most is erre a névre hallgató szálloda és egy gyorsétterem működik jelenleg a 19. századvégi épületben. A szálló múltja 120 évre tekint vissza, a telken előtte rajta álló épületeké pedig egészen a 16. század elejéig, - az írásos emlékek szerint - de szerintem nyugodt szívvel mondhatjuk városunkkal egyidősnek, mert azóta laknak a Széchenyi/Kossuth utca ezen részén.

Amióta írásos emlékeket találunk a telek tulajdonosáról, a tapolcai apátság birtokában volt. Ők birtokolták a rajta lévő épületegyüttest. Az első írásos forrás, melyben szerepel, 1504-ből való, egy 14 méter széles és 200 méter hosszú telekről tesz ...