A Zenepalota épülete
2017. július 23. írta: Reiman Zoltán

A Zenepalota épülete

A középkorban az a terület ahol most a Zenepalota áll, a város széle volt, egészen a 19. század utolsó harmadáig malom működött itt. Már 1907-ben voltak tervek egy zeneiskola építéséhez ezen a helyen, de csak 1926-ban kezdték el építeni - a Speyer-kölcsönből, amelyből a város számos épülete épült - Walder Gyula tervei alapján, neobarokk stílusban. Kiváló akusztikájú 400 fős hangversenyterme révén azonnal bekapcsolódott a város kulturális életébe. A belső kialakítása korának is remekműve volt, de hallgassuk meg a tervezőt:

,,(...) mintegy titka volt a megoldásnak az, hogy a hangversenyteremnek külön bejárata, hatalmas földszinti ruhatára, fenn az emeleten pedig tágas sétáló foyer-je van. A zeneiskolának és a női kereskedelmi iskolának közös bejárót adtam, de ezenkívül csak a lépcső közös és emellett úgy az egyik, mint a másik intézet egymástól elkülönített szerves egészet alkot."

 

90483005.jpg

foto: wikipedia

 

Az épület alatt üzlethelységeket alakítottak ki, melyeket az iskola az 50-es években "foglalt el". Rövid ideig az Eperjesről Miskolcra költöztetett jogi akadémia is itt működött. 2010-ben nagyon szépen felújították, műemlékvédelmet élvez. Jelenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zenetudományi Intézete és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola működik benne.

 

bartok_terem_1.jpg

A hangversenyterem, amely Bartók Béla nevét viseli. Fotó: uni-miskolc.hu

 

Érdekesség, hogy Hubay József (1858-1937) hegedűművész mellszobra megtalálható az épületben, - a mai Egressy Béni Zeneiskola felette a nevét egy rövid időre, az iskola 1927 után pár évig itt működött, ezért hálából küldött egy mellszobrot magáról Hubay úr - amely még a művész életében készült. A másik érdekesség pedig az, hogy Déryné restaurált zongorája is ki van állítva az emeleten a hangversenyterem előtt 2016 óta.

 17884501_1579205822112632_7795185738008825159_n_1.jpg

A híres zongora

 

,,A diófurnéros borítású, fenyőkorpuszra épített, fatőkés zongora. A 19. század közepén Bécsben készült. Márkajelzésének eredeti felirata zománcozott táblán: Wilhelm Neumann in Wien. 2014-ben restaurálta Bánfalvy Ferenc, a Herman Ottó Múzeum restaurátora. Mechanikája nem volt menthető, játékra nem alkalmas. Miskolc városának egyik emblematikus öröksége."

A zongora 1979-ben került a városba, előbb a Diósgyőri Vár melletti Déryné-házban volt látható, majd a Herman Ottó Múzeum raktárában volt. 2016 májusától a Zenepalotában található. Az első magyar operaénekesnő Déryné Széppataki Róza (1793-1872) tehetsége a pesti tanuló évek után Miskolcon bontakozott ki. 1847-ben fejezte be színészi pályáját, majd Diósgyőrbe a férjéhez, annak halála után Miskolcra költözött és itt hunyt el. 

 

Források:

 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1., 4.

Barna György - Dobrossy István: Miskolc belvárosa

Wikipédia

magyarmuzeumok.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4412682141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.