Miskolc ősi iskolája a Papszeren
2017. augusztus 16. írta: Reiman Zoltán

Miskolc ősi iskolája a Papszeren

A középkor magyar városaiban a 15. század első évtizedeiben jött létre az iskolarendszer. Városunkban a vagyonos vezető réteg is oktatási intézményért kiáltott - Tapolcán és Diósgyőrött már voltak kolostori iskolák - és a feltörekvő Miskolc érdeke is ezt kívánta. Ezekben az időkben már elkezdődött a harc a szabad királyi város kategóriáért - civitas regiae - ami azonban csak a 20. század elején lesz realitás. 

 

30538-herman-otto-muzeum-papszeri-kiallitasi-epulete-1467291238.jpg

Az öreg épület a Papszeren

 

Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan áll az intézmény, a város felemelkedésének bizonyítéka. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a fölötte, a hegyen magasodó avasi templom egyik építészeti korszakában, - a mai gótikus épület előtti - vele egyszerre építették. Vannak olyan feltevések, miszerint az első iskola nem kőből épült, csak a 16. század elején építették át. 

 

dsc_0004_12.JPG

 

A mai lépcsőház oldalában 1927-ben találtak halhólyagos ablaktöredékeket, ami akár az 1544-ben leégett templomból is származhatott. 

1648-ban a borsodi kerületben a nagyobbak között emlegették a miskolciak scoláját. Ennek ellenére a sárospataki oktatási intézmény tagintézménye volt, tanárait, vezetőit a patakiak jelölték ki. 

1688. a következő felújítás éve. 

,,...az oskolában rakattatott kőből egy Pincze és két auditórium és a mellette lévő Mester háza is ezen esztendőben sindelyeztetett meg Bíró Uram mellett lévő Beczülletes Ember Industriája által."

 

dsc_0002_17.JPG

 

1706-ban Rabutin felégeti városunkat, a Rákóczival folytatott jó viszony "hálájaként". Az avasi templomhoz és az iskolához viszont nem nyúlt. A pusztítás utáni első magisztrátusi gyűlést a scolában tartják. 

Az 1714-1715-ös országgyűlésen erőteljes ellenreformációs törekvéseket foglaltak törvénybe. 1725-ben érkezett meg a törvényrendelet, miszerint a nem katolikus vallásúak nem építhettek semmit, nem újíthattak, nem bővíthettek, még egy szöget sem verhettek be a falba Bécs engedélye nélkül az intézményeikben. 

A városi magisztrátus ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyta. Ezért nem is csoda, hogy 1736-ban a karhatalom állja útját a bővítésnek. Az iskolatanácsnak küldöttséget kellett szerveznie Bécsbe. Ott megkapták az engedélyt, a építkezést befejezték. 

 

220px-hermanottomuseuminscription.jpg

 

1790-ben Klír Vencel tervei alapján emeletet épített a tanoda öreg falaira, hét év múlva meg is kellett erősíteni több helyen, mert nem bírták a terhelést. Még ugyanebben az évben egy kőtáblát helyeztek el az  oldalfalba latin szöveggel, melynek magyar fordítása így hangzik: 

,,A tudomány s nevelés szent célja előbbre vitelére épült föl s most már áldva viruljon e ház!" 

Érdekesség, hogy csak 1821-ben törölték el a büntetést magyar beszédért az intézményben. 

1853-ban a lyceum főgimnáziummá alakul, így nem kell Sárospatakra menni az elemit elvégzőknek továbbtanulás céljából. 

 

herman-otto-muzeum---papsze.jpg

 

Az 1878-as árvíz komoly károkat tett benne, halálos áldozatokat is követelt. 

Az utolsó szárnyépítésre 1879-ben kerül sor, ekkor az iskolai könyvtár és a díszterem céljára épült rész kerül kivitelezésre. 

1881-ben az iskola vendége Ferenc József, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában, aki aztán a ,,látottak fölött megelégedését fejezte ki." 

A 19. század végén már 10 tanterem, 3 szertár, egy-egy tanári terem, könyvtárszoba, szenior-szoba és a pedellus, az iskolagondnok lakása is helyet kapott az egyre bővülő intézményben. 

A helyszűke ennek ellenére égetővé vált. 1899-ben adták át az új épületet a szomszédban, 150 000 aranykoronába került. Az építési költségeket valamelyest csökkentette,  hogy a város múzeum céljára megvette a régi ingatlant.

1889-ben megalakult a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület, amely 1902-ben nyitotta első kiállítását.

1917-ben ide költözött a város Női Felsőkereskedelmi Iskolája, a mai Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium, egészen 1927-ig itt működtek.

 

miskolc-herman-otto-muzeum-.jpg

 

1934-től újra - és már véglegesen - múzeumi célokra használták az ősi scola épületét. 

1950-ben államosítják, majd 1953-1954-ben nagyszabású felújításokat végeznek benne. 

Napjainkban a Herman Ottó Múzeum képtárának ad otthont.

 

Források:

 

Barna - Dobrossy: Miskolc Belvárosa című könyv 

egykor.hu 

programturizmus.hu

Reiman Zoltán: Az Avasi Református Templom története 

Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola építéstörténete 

Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében. 

miskolc.hu 

wikipedia 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9812747558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.