Rákóczi hamvainak hazahozatala Miskolc és Borsod vármegye érintésével
2017. augusztus 31. írta: Reiman Zoltán

Rákóczi hamvainak hazahozatala Miskolc és Borsod vármegye érintésével

Nagy fejedelmünknek, Rákóczi Ferencnek hamvai Törökország területén nyugodtak. Hazahozatala már a reformkorban felmerült, a szabadságharc és az azt követő időszak azonban elodázta ennek kivitelezését. A kiegyezést követően erősödtek fel újra a hazahozatalt támogató hangok. Ezen írásomnál Gyulai Éva két munkáját vettem alapul elsősorban.

 

kassa_rakoczi_ujratemetese.jpg

A temetési menet Kassán. Fotó: docplayer.hu

 

A szatmári béke (1711) után Rákóczi először Lengyelországban, majd francia területen keresett menedéket. Később kíséretével Törökországba emigrált, 1715. április 8-án érkezett Rodostóba (ma Takirdag).

 isztambul-_ii_rakoczi_ferenc_sirja.jpg

Az isztambuli Szent Benedek templomban nyugodtak Rákóczi és bujdosó társai földi maradványai. Fotó: Wikipédia

 

Halála után édesanyja mellé került kívánsága szerint, a konstantinápolyi (Galata) jezsuita templomba. Szívét pedig, végakaratának megfelelően a faranciaországi Grosboisba, a Kamalduliak kolostorába küldték el. Megszerette Grosboist és a francia népet, ezért rendelkezett így. Később a nagy forradalom zavaros időszakában sajnos az ereklye eltűnt. 

Thaly Kálmán újságíró, politikus, az 1860-as évektől kezdődően, a Pesti napló és a Századvég hasábjain keresztül folyamatosan kérte a fejedelem és társai hazahozatalát. A század hetvenes éveitől pedig már Zemplén vármegye, Rákóczi szülőhelyével, Borsival egyetemben különböző fórumokon hozta szóba a fejedelem itthoni újratemetését. 1873. március 8-án feliratot intéztek a képviselőházhoz. A proklamációhoz sok vármegye csatlakozott. 

 

1463053617_rmo_6001_20120427_3.jpg

Mányoki Ádám híres Rákóczi portréja 

 

Thaly Kálmán a sajtón keresztül vonta felelősségre Tisza Kálmán miniszterelnököt a hetvenes években, mert szerinte tétlenkedik az ügyben.

1899-ben Kálmán Fraknói Vilmossal egyetemben Konstantinápolyban járt és megtalálta Rákóczi, Zrínyi Ilona és bujdosó társai földi maradványait. 

1904-ben Ferenc József szólítja fel Tisza István miniszterelnököt, hogy intézkedjen a hamvak mielőbbi hazahozatala végett. 

A fejedelemmel együtt hazahozni kívánt emigránsok listája :

  • Bercsényi Miklós tábornok 
  • Esterházy Antal tábornok 
  • Sibrik Miklós udvarmester 
  • Bercsényiné Csáki Krisztina, Miklós tábornok felesége 
  • Zrínyi Ilona 
  • Thököly Imre, őt Izmitben exumálták 
  • Rákóczi József, a fejedelem második fia

 

 rakoczi_kassa_500x500.png

A százéves évfordulós ünnepség Kassán. Fotó: nefmi.gov.hu 

 

A magyar hősök Thököly Imre kivételével, akit - végakarata szerint - Késmárkon helyeznek majd örök nyugalomra, a kassai Szent Erzsébet dómban kialakított kriptába kerülnek. 

 

1906-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kijelölte a hazahozatali delegáció tagjait: 

  • Forster Gyula, az MTA archeológiai bizottságának tagja 
  • Fraknói Vilmos püspök, történetíró, az MTA titkára 
  • Thaly Kálmán politikus, bölcsész, újságíró 
  • Thallóczy Lajos történész, az MTA tagja
  • Török Aurél orvos, az MTA tagja

 

Thaly Kálmán vezetésével kiutaztak Konstantinápolyba a földi maradványok azonosítása végett. 

1906. október 24-én Ferenc József szentesíti a rendeletet, így a bujdosók magyar földben nyugvásának nincs akadálya. 

Ezen a napon hajóval indul a gyászmenet Konstantinápolyból Constantába - ahová 25-én érkezett -, ahonnan már vonattal teszi meg a hátralevő utat Kassáig. Október 27-én érkezik a különvonat Orsovára, magyar területre, ahol már a magyar kormány is képviselteti magát, jegyzőkönyvet vesznek fel a jövő nemzedékek számára a történelmi eseményről. 

 

A kormány jelenlevő tagjai:

  • Wekerle Sándor miniszterelnök 
  • Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter
  • Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 
  • Ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter 
  • Jekefalussy Lajos honvédelmi miniszter 
  • Zichy Aladár király személye körüli ügyek minisztere 
  • Josipovich Géza horvát - szlavón - dalmát tárca nélküli miniszter 
  • Pejacsevich Tivadar horvát - szlavón - dalmát bán 
  • Justh Gyula A képviselőház elnöke 

 

 1491230738-3216.jpgRákóczi pince-étterem a Papszeren. Az etterem.hu fotója.

 

Ezek után a vonat elindult a célja felé:

Temesvár - Zsombolya - Nagykikinda - Szeged - Kiskunfélegyháza - Kecskemét - Nagykőrös - Cegléd - Monor - Budapest - Hatvan - Vámosgyörk - Füzesabony - Miskolc - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Nagyszalánc -  Alsómislye - Bárca - Kassa útvonalon. 

 

42276.jpg

A fejedelmek és társait hazaszállító különvonat. Fotó: mult-kor.hu

 

Október 29-én érkezik meg, 5:17-kor a kassai pályaudvarra, ahol gyászsátor várja. 8 órakor Thaly Kálmán mond emlékbeszédet. 

A székesegyházban fél 11-kor kezdődött az ünnepi Istentisztelet, ahol Fischer-Colbrie Ágost segédpüspök celebrál. Thököly Imre földi maradványait éjjel egykor indítják Késmárkra, ott fogják örök nyugalomra helyezni. 

Miskolc és Borsod vármegye főszereplővé lépett elő a Rákóczi hamvak hazahozatala kapcsán rendezett ünnepségsorozat részeként, bár várospolitikai torzsalkodások miatt kicsit későn reagáltak az eseményekre. Városunk, megyénk kapcsolata évszázados a Rákóczi családdal. Rákóczi Zsigmond Szendrő várának kapitányaként lépett politikai pályára a 16. században. I. Rákóczi György borsodi főispán is volt, II. Rákóczi Ferenc pedig kétszer is a megyeszékhelyen rendezte be főhadiszállását. 1704-ben és 1706-ban - itt fogadta a francia követet - is innen irányította az országot pár hétig. 

1903-ban Kassán ,,Rákóczi ereklye kiállítást" tartottak. A kiállítás szervezője Szendrei János hadtörténész - aki az első terjedelmes Miskolc-monográfia szerzője - volt. Az 1899-ben alapított Borsod-Miskolczi Múzeum és a megyei levéltárunk dokumentumai is segítették a kiállítást. Az ereklye kiállítás díszvendége volt dr. Horváth Lajos, Miskolc nagy hírű politikusa is.

 

7720_x500.jpg

Egy emlék-kollázs 2015-ből. Fotó: felvidek.ma

 

1903-ban a szabadságharc kezdetének 200. évfordulójáról Miskolcon is megemlékeztek a miskolci Korona szállóban. Ünnepi beszédet mondott Szentpáli István polgármester és Porcs János a Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület elnöke. 

Említettem, hogy Miskolcon kicsit zűrzavaros volt a politikai helyzet, melynek rendezése után gyorsan cselekedni kellett. Először is ,,Rákóczi vármegyének" kellett elismertetni megyénket, mert csak ezek a megyék küldhettek lovas bandériumot a temetésre. Az elismerés hamar megjött, 150 taggal meg is alapították az emlékbizottságot, és a díszbandériumot is, 35 lovassal. Az akkori városi elit befolyását jelzi, hogy ennél nagyobb bandériumot csak a Abaúj megye állíthatott. (A névadó Rákóc község is Zemplénben található) 

Borsod vármegye temetési küldöttsége:

  • Vay Elemér báró, leköszönő főispán 
  • Kubik Béla, regnáló főispán
  • Szentpáli István polgármester 
  • Ragályi Béla, volt országgyűlési képviselő 

 

1906. szeptember 29-én ezt írja a Miskolczi Napló:

,,Megmozdult a vármegye, megmozdult a város.(...) II. Rákóczi Ferenc abszolút nagy ember volt. Mint magyar ember pedig, mint hazáját szerető, önfeláldozó férfi, egyedül áll a magyar történelemben. Nekünk miskolcziaknak kettőzött indokunk van a Rákóczi-kultusz ápolására. A nagyfejedelemnek itt állandó lakása volt és itt huzamosabb ideig tartózkodott. Innen intézett leveleket az ország városaihoz. Ide hívta tanácskozásra a nemzet bölcseit és vezéreit."

 

img_2756.jpg

Miskolcon a megyei könyvtár is Rákóczi nevét viseli. Fotó:rfmlib.hu

 

A nagyfejedelem és társai hazaszállítása Miskolc érdeklődését is ezen kor felé fordította. A Miskolczi Napló eddig nem publikált eredeti Rákóczi dokumentummal is jelentkezett. Egy legenda is szárnyra kapott, állítólag az ónodi országgyűlésen lemészárolt Túróc megyei követeket az avasi temetőben temették el titokban. Már Orsovánál is tiszteletüket tették a miskolciak, amikor a fejedelem hamvai magyar földre léptek és Pesten is 100 tagú delegációval képviseltették magukat. 

Október 28-án este érkezik majd a vonat a Tiszai pályaudvarra, a miskolciak már napok óta készülődtek az eseményre. Városunk lovas bandériuma Bercsényi-huszár gúnyába bújva fog masírozni Kassán. Egy helyi nyomdász, Szelényi Béla szerezte a ruhák mintáját a felvidéki Mecenzéfről, Rákóczi korabeli ruhák alapján. 

,,Sárga csizma, király-vörös nadrág, sárga salavári, zöld dolmány sárga zsinórzattal, farkasbőr kacagány, farkasbőr kalpag, a vármegye címerével és szárnnyal. Kuruc fringia, vörös-kék (Rákóczi színek) zászlós kopja, zöld lótakaró, csótáros kantár és magyar nyeregszerszám." (Történeti tanulmányok - Gyulai Éva: Borsod vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál - Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez, 393. oldal)

 

11-0.jpg

A Bercsényi-huszárok Kassán. A Vasárnapi Újság képe, 1906. november 11-ei szám

 

A süvegen és a lótakarón is Borsod vármegye címere díszlett. A díszviselet ma is megtekinthető Sárospatakon a Rákóczi Múzeuman.

1906. október 28-án, 23 óra 21 perckor gördült be a szerelvény városunk főpályaudvarára. Érkezésekor tűzijáték kezdődött az eseményre épített Rákóczi toronyban az Avas-tetőn. A környékbeli pincék is fényárban úsztak. A színház tűztoronyra is kapott 500 mécsest.

A Rákóczi torony már két héttel az esemény előtt az Avason magasodott. A 15 méteres, bástya alakú fából ácsolt torony impozáns látványt nyújtott kivilágítva a korabeli tudósítások alapján. 

 

A Miskolczi Napló egy nappal az esemény előtt kérést fogalmazott meg a Miskolciakhoz. 

,,Az Avas kivilágítása. A Rákóczi-ünnepélyt rendező bizottság bizottság ismételten fölkéri az avasi pincék tulajdonosait, hogy borházaik elejét bármilyen egyszerű módon, de okvetlenül kivilágítani szíveskedjenek... Ha egy pincénél csupán 2-3 láng lesz is, a magasan fekvő Avas hegy mindenünnen gyönyörű, tündéries látványt fog nyújtani, s a Rákóczi hamvait hozó vonatot már Nyéktől kezdve fogadja, s csaknem Szerencsig kíséri csillogásával."

Este fél tizenegykor indult a fáklyás menet a Tiszaira. 11-től kondultak meg a város harangjai mindaddig, amíg a vonat el nem hagyta városunkat. A peronra külön erre a célra nyomtatott, ,,pro libertate" feliratos jeggyel lehetett belépni.

Amikor a vonat befutott, Lányi Ernő karnagy vezényletével énekelték a Himnuszt az ózdi és diósgyőr-vasgyári zenekar tagjai.

A MÁV különvonatot indított Kassára a temetésre, ahol a vármegyét a bandériumon kívül a hivatalos küldöttség is képviselte.

 

Az országos távirati iroda jelentése a miskolci eseményről:

 

30542-miskolci-galeria-rakoczi-haz-1467291282.jpg

 A Rákóczi-ház ma a Miskolci Galériának ad otthont. Fotó: programturizmus.com

 

,,Miskolcról jelentik: 11:21 perckor érkezett be a vonat a miskolci állomásra. Az egész város ki van világítva. A vonattal érkezők már messziről látták az Avas hegyen gyújtott örömtüzeket, az Avas hegyen ez alkalomra épített 15 méter magas Rákóczi tornyot, amely teljesen ki volt világítva és ahonnan tüzijátékkal üdvözölték a vonatot. A város, valamint a egész vármegye közönsége és pedig a vármegye minden községének képviselete küldöttségileg jelent meg a vasútállomáson zászlókkal és minden község címerével. A megjelentek sorban álltak fel az indóházban. Megjelent az egész katolikus és ág[ostai] ev[angélikus] papság, mintegy 60-an, valamint a nőegyletek is. Mikor a vonat berobogott az állomásra tarackdurrogások fogadták, és földig hajtották a zászlókat. A közönség kalaplevéve mély csendben fogadta a vonatot. Mikor a dalárdák a Himnuszt kezdték el énekelni a csarnokban, az egész közönség velük énekelt. Aztán felnyitották a fejedelem koporsóját vivő kocsit és az elkészített emelvényen dr. Tarnay Gyula alispán ünnepi beszédet mondott, amely a következőképpen szólott: Ha van nemzet széles e világon, melynek, története tragikus fordulatokban bővelkedik, az legelső sorban a magyar nemzet. Ha van nemzet, amely vértanúk kiemelő vérével pecsételte meg a sorsát, az is a magyar. Ha van nemzet, amely annyi balsors és titáni harc után megszerezte a jogcímét a szabadság, az égi jelvény visélésére, az is csak a magyar. Szomorú végzete ez a sokat szenvedett nemzetnek. De még szomorúbb az, hogy még haló poraikban sem mondhatta magáévá azokat, akiket a magyar néplélek az igazi hazafiság eszményképéül tisztelt és szeretett. Így lett Rodostó a magyar szabadság Mekkája. Majd így folytatta beszédét: Vármegyém népe Bercsényi bús huszárainak ivadékai! Ne feledd ünnepséged közben, hogy e szent hamvak iránt való hála és kegyelet kérdése téged közelebbről érdekel, mert a te szűkebb kis hazád a nagy fejedelem és bujdosó társainak emlékével a legszorosabban összeforr. Ne feledkezz meg arról, hogy innen az ősapáink kiemelő vérétől oly sokszor pirosra festett Sajó vizének partjától Ónodon hangzott el a nagy fejedelem küzdelemre hívó szózata. Nem feled el, hogy a Rákóczi név a magyarnak nem pusztán név, hanem eszme, a hazaszeretet megtestesülése. Beszédét így fejezte be: Ebben a felemelő tudatban bocsássuk tovább diadalútjukon a szent hamvakat és az éjjeli szellő halk sosogásában,  küldjük a nagy fejedelemnek immár örök szép városába üzenetünket: Hős kurucok hajléka, Kassa! Borsod szent ereklyét, nemzeti kincset továbbít neked. A beszédet percekig tartó éljenzés és taps követte. Ezután Blazsejovszky rom[ai] kat[olikus] apátplébános beszentelte a hamvakat. Utána Thúróczy Pál ág[ostai] ev[angélikus] esperes szentelte be Thököly hamvait, majd az egész közönség, mintegy 15 000 ember kalaplevéve a Himnuszt énekelte. Általában kiemelték a vonattal érkező küldöttségek tagjai, hogy olyan példás rendet, mint Miskolcon, sehol nem tapasztaltak. Amíg a vonat állott, az összes zászlókat meghajtva tartották és az egész közönség kalaplevéve állott a szent hamvak előtt. A vonat mentén fáklyás emberek világították be a pályatestet egészen Zsolcáig. A rendre a csendőrök és a városi rendőrség ügyelt. A vonat 11 óra 51 perckor indult tovább a Rákóczi induló hangjai mellett."

 

230px-rakocikrypta.jpg

A Szent Erzsébet dóm kriptája. Fotó: Wikipédia

 

A vasárnapi újságban is megemlítettek a borsodiak színpompás bandériumát. 

A Ferenczi könyvesboltban két koronáért árulták Mányoki Ádám Rákóczi portréjának másolatát. 

Így ért véget a városunkban - és az országban - áthaladó Rákóczi vonat ünnepsége, gyászszertartása. Miskolc és az ország is jelesre vizsgázott rendezésben. Olvashattuk Tarnay Gyula keserédes beszédét, az általa emlegetett balsors meg jókora kanállal tartogatott valamit nemzetünk számára. Újra magyar földben a bujdosók, újra itthon Rákóczi! Egészen 14 évig....

 

150px-rakoczi_relief_miskolc.jpg

Rákóczi dombormű a miskolci Rákóczi-ház oldalán

 

Források:

 

A Miskolczi Napló 1906. szeptember 29-ei és október 27-ei száma

Az MTI jelentése az eseményről

mult-kor.hu - 100 éve hozták haza Rákóczi hamvait

mnl.gov.hu - Ünnepélyes újratemetés - II. Rákóczi Ferenc és társai

epa.oszk.hu - Gyulai Éva digitalizált könyvei

Wikipédia - II. Rákóczi Ferenc újratemetése szócikk

Gyulai Éva: Miskolc város és Borsod vármegye Rákóczi újratemetésén 

Történeti tanulmányok - Gyulai Éva: Borsod vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál - Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez

Kárpáti Gyula: Miskolc várostörténeti kalendárium 

nefmi.gov.hu képe

rfmlib.hu képe

docplayer.hu képe

A Vasárnapi Újság képe

programturizmus.com képe

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7312778700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyurikutya 2017.09.01. 19:37:21

Olvastam, hogy mikor a szabadságért harcolt fejedelem hamvait vitték, a tömeg a szolgaságot képviselő császárt ünnepelte... ez is jellemző a magyar lélekre. Van aktuálpolitikai vetülete is - a népnek mindig kell egy vezető - ezt ismerte fel Orbán és ez uralma záloga.

De a szürke szín alig olvasható, nem lehet megváltoztatni?

Reiman Zoltán 2017.09.01. 23:19:26

Melyik részén szürke? A hozzászólás színére gondolsz?

Gyurikutya 2017.09.02. 19:55:41

Igen, amikor írom a hsz-f.