A vasút és a Martintelep
2017. szeptember 03. írta: Reiman Zoltán

A vasút és a Martintelep

Miskolc az utóbbi 70 évet leszámítva mindig kereskedőváros volt az idők során. A Felvidék kapuja, az Alföld és a Bükk találkozási pontja. Sok kereskedő megfordult a városban, egyesek elmentek, míg mások gyökeret vertek, családot alapítottak.

 

img_7223.JPG

 fotó: miskolc.jobbik.hu

 

Így volt ez a Martin családdal is, akik horvát területről érkeztek hozzánk. Üzleteket nyitottak, déligyümölccsel és fűszerekkel kereskedtek, földeket vásároltak. Martin János volt az, aki a "dinasztiát" megalapította. 42 évesen nősült meg, egy 15 éves lányt, Kastély Máriát vette el feleségül. Hét gyermekkel ajándékozta meg férjét Mária, közülük sajnos csak három maradt életben. Sok ingatlannal rendelkeztek a városban, mindhárom gyermeküknek jutott egy-egy saját ház. Az avasi pincesoron lévő pincéjüket János saját maga építette, 1813-ban. Unokájuk, dr. Sásdy Schack Béla (1859-1936) tanár, így írt róluk:

,,A becsületesség, üzleti tisztesség és derekasság mintái voltak."

 

Ő később, - vagyis előbb - kidolgozta a kereskedelmi szakoktatás egységes tantervét, a vér nem válik vízzé a kereskedőéknél sem. 

Visszatérve Martinékra, a '30-as években Jánosék beleuntak az üzleti világ fáradalmaiba, eladták üzleteiket és birtokaikra vonultak vissza. 

 

catholicchurch_martinkertvaros01.jpg

A katolikus Jézus szíve templom a Martintelepen. Fotó: wikipedia.org

 

Gyermekük, Martin Károly a Miskolczi Önkéntes Tűzoltó Egylet megalapítója és első parancsnoka volt. János testvérével, Józseffel egyetemben európai műveltségű ember volt, a pénzüket bankban tartották. Tették mindezt először Horvátországban, mivel Magyarországon valamivel később alakultak az első takarékpénztárak. Ők nem kereskedtek, hanem fialtatták a pénzt, a kamatokból szépen megéltek.

A Martin család földjét később a MÁV vette meg, vagy sajátította ki a rendező pályaudvar építésekor. Helyi elbeszélésekből én azt hallottam, hogy a nádas lecsapolása után a város szemetével töltötték fel a mocsaras részeket. Forrást, ami ezt igazolta volna, nem találtam. 

1908-ban említik először a városrészt, - már Martintelep néven - Martin Károlyról elnevezve, aki nevét utca is őrzi. Sosem volt önálló, a telep alapításakor Csaba határföldje volt. Csak a Tiszai pályaudvar építése után kezdett kiépülni, vasutascsaládok telepedtek le itt. Még a 20. század első évtizedeiben is csak 20 épület volt itt,  - a Csokonai és az Alkotmány utcában - a '30-as években azonban már több, mint 200 ház állott a telepen. Sok határon túli, Trianon utáni menekült család kapott munkát a MÁV-nál és lakhatást az egykori Martin tagbirtokon. 

 

img_4099.jpg

A Tompa Mihály szobor és a fiókkönyvtár. Fotó: rfmlib.hu

 

Városunk 1935-ben vásárolta ki a területet Hejőcsabától. 

Érdekesség, hogy amikor a rendező pályaudvart bővítették, két házat el kellett csúsztatni a helyéről, hogy legyen hely az új vágányoknak, ez 1952-ben történt. A Miskolc története könyvben azt írják, hogy ez az Alkotmány utcán volt, de páran azt mondjak mindez a Szénfy Gusztáv és a Dráva utca között, a Lajta utcán történt. 

1944-ben, amikor az amerikaiak a rendezőt bombázták, a telepet is komoly pusztítás érte. Egyik kedves interjúalanyomnak a nagyszülei mesélték, hogy a németek három katonával védték a telepet az orosz betörés alkalmával. Próbáltak több helyről lőni a sáncok mögül a németek, hogy ezzel tévesszék meg a szovjeteket. Egy jó ideig sikeres volt a taktika, aztán megindult a mindent elsöprő támadás... 

A szocializmusban is megmaradt a városrész falusias jellege. A rendszerváltás után sok miskolci találta szimpatikusnak a csendes, nyugodt martintelepi környezetet, ezért kezdtek el itt építkezni. Az egykori vasutas lakótelepen ma már csak elvétve találunk vasutas családot.

 

received_585798021544029.png

Egy kép az 1952-es házeltolásról, a jelenet filmhiradóból lett fotózva. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport, Szojka Ágnes.

 

2002-től Martinkertvárosnak nevezik a városrészt. Miskolc egyik legbékésebb része. Ismét egyre többen költöznek ide, sok új telekhelyet alakítottak ki, nem meglepő módon ezek ára eléggé borsos. A régi telepiek valószínűleg soha nem fogják kertvárosnak hívni városrészüket, bennük a Martintelep elnevezés különleges érzéseket kelt, szimbolikus jelentéssel bír. 

Római katolikus templomát 1933-34-ben építették neobarokk stílusban. Egy ideig - a rendszerváltás után - cserkészcsapattal is rendelkezett az egyházközség. 

A református templomát Szeghalmy Bálint tervezte, szecessziós stílusban épült, 1929-30 között. 

 

56078466.jpg

A Martintelep madártávlatból. Fotó: chary.

 

Vasutas fiatalok 1911. december 2-án a MÁV műhelyében megalapították a Miskolci Vasutas Sport Clubot, amely a sötétpiros színt választotta, melyet később zöld-fehérre módosítottak. 

A labdarúgók 1926-ban országos döntőt játszottak a Ferencvárossal. 

1931-ben adták át a régi sportpálya helyén az új sporttelepet, szép lelátóval és futópályával. A legendás ,,Kubik" elnevezése az arénának onnan ered, hogy a Tiszai pályaudvar építésekor téglát égettek, melyhez agyagra volt szükség, amit innen, erről a területről bányásztak, kubikoztak. Később a két felüljáróhoz is innen hordták a földet, tovább mélyítve a gödröt. Ebben a gödörben alakították ki a sportpályát. 

 

1363545499_miskolc_mvsc_stadion.jpg

A legendás Kubik ma már másabb képet mutat. Fotó: chary.

 

1952-ben adta a klub az első olimpikont - Apró Józsefet - hazánknak, akit aztán még sok további élsportoló követett.

1958-ban egy éven át az első osztályban szerepelt az MVSC - "vasút" becenévre hallgató - labdarúgó csapata. 

Jelenleg nem túl rózsás a nagy múltú egyesület helyzete. Pénztelenség, szinte teljes amatőr státusz. A labdarúgók minden idők leggyengébb szezonja után a megyei másodosztályban, a röplabdások az nb2-ben. A sporttelep felújítása csúszik, ha az ember arra jár, mintha kést forgatnának a szívében. Utánpótlás szinten viszont kitűnő eredményeket tud felmutatni a klub. Vajon lesz felemelkedés? 

A bejegyzésem írása utan szerencsére nagyot fordult a vilag a zöld-fehérek labdarúgóval. Kész az új stadion, a csapat is jó formát mutat. Talán lesz felemelkedés...

 

 

Források:

 

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 

Deák Gábor: Martin János kereskedő-földbirtokos és a Martintelep 

Dobrossy István: Miskolc története III-IV. - Martinteleppel kapcsolatos bejegyzések

Wikipédia - Martintelep szócikk

Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére - Martintelep 

miskolc-martinkertvaros.hu

magyarfutball.hu - Miskolci VSC

panoramio.hu - chary képeinek forrása

filmhiradók online 

Miskolc a múltban Facebook csoport 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7012785876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Regelek 2018.11.14. 13:50:16

Köszi a cikket! :)