Pálos kolostor a Bükk rejtekében
2017. szeptember 24. írta: Reiman Zoltán

Pálos kolostor a Bükk rejtekében

A szentléleki Pálos kolostor romjai nagyszerű kirándulóhely a Bükk szerelmeseinek. Az egykoron gótikus stílusban épült műemléket 710 méter magasan találjuk a tengerszint felett. Könnyen megközelíthetjük és a mellette lévő turistaházban kipihenhetjük fáradalmainkat. A helyszín mai neve Bükkszentlélek. A zárdát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A romok egy részét a turistaház építésekor elegyengették, szeméttel töltötték fel, parkoló, fedett rendezvénytér létesült a helyén. A még álló romokat pedig az erdő kezdi visszahódítani. Az épületben - romokban - is további károk keletkeztek az elmúlt évtizedekben, a diadalív boltíve szétnyílt, ideiglenesen alá kellett dúcolni. A közelében több forrást és több gyönyörű kilátású magaslatot találunk. Ezen írásomat Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor tanulmánya alapján készítettem.

 

img_20180926_153856.jpg

A Pálos kolostor helyszíne 

 

Először 1240-ben, Tardona község határjárási oklevele említi a zárdát. 

,,Innen feljut az erdőbe Kamunuska potoka fejéhez, hol a várjobbágyoknak és Miklós ispánnak határdombja van és ezen a helyen a zárda közelében (probe ad heremitas) egy vesszős alatt négy domb emelkedik, ahol elkülönül a várjobbágyoké a vár kiírtott erdelyétől."

 

szentlelek_003.jpg

fotó: elmenyekvolgye.hu

 

A középkorban dédesinek is nevezték, Dédestapolcsány közelsége miatt. Érdekesség, hogy ezek a remeték még nem pálosok voltak, mert őket csak 1245-ben fogja majd össze Boldog Özséb, a rend alapítója.

Több forrás nem jelöli ilyen pontosan az alapítást, az 1250 körüli megjelölést használják. Hogy milyen remeték éltek a Pálosok előtt ezen a helyen, azt nem tudjuk. Valószínűleg magányos szerzetesek, mindenféle rendi kötelezettségek nélkül. A Pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Mai központja Lengyelország területén található, a magyar pedig Pécsett. 

 

paloscimer.gif

A Pálosok címere. Fotó: 3szek.ro.

 

Konkrétan bükki Pálosainkról - mint Pálosok - az első említés, okleveles adat 1312-ből (néhol 1313-at említenek) való. Ákos nembéli Ernye bán fia, István adományoz földet a dédesi kolostornak. István nádor a Pálos rend nagy támogatója volt. Feltételezhetjük, hogy az immár kőből emelt zárda építői ugyanazok voltak, mint akik a diósgyőri várat építették. 

Az építése valószínűleg három építési periódusban történt, de nagyon kevés információval rendelkezünk a kolostor építéstörténetéről. Az biztos, hogy az első remeték még fából készült épületekben laktak. Mindössze két perjelét ismerjük a kolostornak. Az egyik Lőrinc 1317-ből, a másik Tamás 1524-ből. 

 

2_11.jpg

A romok 19. századi ábrázolása. Fotó: koh7.hu

 

1320-ban Debreczeni Dózsa erdélyi vajda elfoglalja Diósgyőrt és Dédest. Valószínűleg út közben a zárdát is feldúlja valamilyen szinten. Ez azért valószínű, mert Poha Benedek 1346-ban komoly építéseket végzett rajta, van olyan történész, aki ezt a dátumot véli alapításának. Ekkor malom adományt is kaptak a szerzetesek. 

 

boldog_ozseb.jpg

A rend alapítója Boldog Özséb. A Wikipédia képe.

 

Szentlélek Diósgyőrtől és Dédestapolcsánytól is 8-8 kilométerre van, valószínűleg uradalmi pihenőhelyként is szolgált vadászatok után. A kolostor legtöbbször együtt kapott adományokat a diósgyőrivel karöltve. Nagy Lajos királyunk, Luxemburgi Zsigmond vagy Mátyás király bőkezűen támogatta a rendet, a kolostort. Mátyás egy ízben 200 forint értékű sót is kiutaltatott a széki sóbányáktól. 

1526-ban a Ferdinánd király oldalán lévő Serédy Gáspár katonáival a kolostort feldúlta, a rend tagjait Szapolyai király pártjának tagjainak vélte, - Szapolyai is adott birtokadományokat nekik - ez volt az első lépcső a szentléleki közösség pusztulásához. 

A második lökést a Miskolcon hírhedt Balassa Zsigmond tette meg 1540-ben, aki lerombolta a kolostort, mert panaszkodni mertek reá önkényeskedései miatt. 

 

1_alaprajz.jpg

Egy múlt század elején íródott turistakönyvben meglepően pontos leírást találunk a romokról 

 

1550-ben már nem élt sem Pálos, sem semmilyen szerzetes az ódon falak között. 

1628-ban a területet elzálogosította a rend, - a diósgyőrievel együtt - hogy Bécsben tudjon venni egy rendházat. A szentléleki - dédesi - zárdát soha nem építették újjá. 

 

bukkszentlelek_03.jpg

Madártávlatból. Fotó: erdokerulo.blog.hu

 

Az évszázadok dolgoztak a romokon, telt-múlt az idő. A 19. században fedezte fel újra a romokat az akkor ébredező régészet, a múlt kutatását elkezdő kiváncsi kutatók által.

1737-ben romjait visszakapták a Pálosok. 1739-ben visszatértek Diósgyőrbe, de a szentléleki kolostor újjáépítésében már nem gondolkodtak. 

 

munka-utem_kk.png

 fotó: hermuz.hu

 

1856-ban egy cikk jelent meg a romokról a budapesti Visszhang című újságban, javasolják felkeresését.

Az első régészeti feltárás az 1930-as évek elején történt. 

Czeglédy Ilona 1974-es feltárása jelentősnek mondható.

 

 

 

2012-ben is kutattak a romok között, ők is jelentős feltárást végeztek, több lelet került elő, többek között 16 ezüstpénz. 

Egy civil szervezet, a Csatárlánc 2012-ben a romok megmentését tűzte zászlajára.

 

bukkszentlelek.png

Térkép alapján könnyedén megtaláljuk a romokat, akár autóval is a falakig masírozhatunk. Forrás: regitemplomok.wordpress.com.

 

Érdekességképpen megemlíteném még, hogy 2012-ben mire bukkantak a feltárás során a temetőben. Egy férfit, aki gyermekét(?) óvón átöleli. Ez a temetkezési szokás nem volt "divat" akkoriban. Észak felé néz, pedig arccal lefelé temettek abban az időben. Lehet, hogy papnövendék volt? Vagy csak temetkezni jöttek a megszentelt földbe, a szerzetesek eltűnése után?  

A bükki Pálosok szentléleki közösségének romjai értékes műemléke Miskolcnak és környékének. A vadregényes környezetét megcsodálhatjuk akár egy könnyed séta alkalmával is. Érdemes. 

 

szentlelek-6.jpg

 Az aládúcolt diadalív. Fotó: regitemplomok.wordpress.com 

 

Források:

 

Hideg Ágnes: Történelmi és régészeti leletek repertóriuma 

Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor: a misklolc-szentléleki Pálos kolostor története és 2012. évi kutatása 

Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok 

koh7.hu - Pálos kolostorok Magyarországon

elmenyekvolgye.hu - Szentléleki pálos kolostorrom

hermuz.hu képe

erdokerulo.blog.hu képe

hellomiskolc.hu - Pálos kolostorrom

Joó Tibor - Sólyom Dezső: A diósgyőri Pálos kolostor 

regitemplomok.wordpress.com térképe, képe

3szek.ro fotója

Wikipédia képe

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1012868188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GöTi 2017.09.25. 08:36:58

Gyalogos túristák a 15-ös busz Ómassai végállomásától érhetik el egy kellemes sétával a kolostort és a túristaházat, ami szálláshely is egyben (a Közúti Igazgatóság üdülője volt). A közelben jellegzetes látókövek is vannak, azokat is érdemes megnézni.
Aki nagyobb sétát vállal, az felfűzheti még az Örvénykő, esetleg az Udvarkő barlang felkeresését is. Megéri a nagyobb túrát a két látványosság.

gigabursch 2017.09.25. 09:07:28

Bár ismét visszajönnének a Pálosok.

automaton_aliza · http://antiquefashioncompany.blog.hu/ 2017.09.26. 09:59:41

Az, hogy autóval könnyen megközelíthető lenne a kolostor kicsit túlzás. Mármint fel lehet jutni autóval, csak azért a kolostorig pár száz métert kell gyalogolni. Írták itt kettővel feljebb kommentben, hogy "egy kellemes sétával" fel lehet mászni a kolostorhoz. Nos ez a kellemes séta egy meredek kaptatón felfelé vezető rövid túraút, amihez így érdemes készülni lélekben és ruházatban is, főleg, mivel elég sok kidőlt fán kell átmászni, átbújni. Az Ösvénykő, Udvarkő szintén már komolyabb túrák és nem séták. Bükkszentléleken egyébként működik egy Turistapark jelenleg is, ahová várják szeretettel azokat, akik kempingeznének vagy erdei szálláson szállnának meg. turistapark.hu/

Reiman Zoltán 2017.09.26. 19:14:23

A turistaházig le lehet menni kocsival. Az kb 20 méterre van a romoktól. A kellemes séta a 15-ös végállomástól viszont tényleg erősen túlzó.

vollibre 2017.09.30. 21:11:34

Egyáltalán nem túlzás a kellemes séta. A „tehénkörúton” kb. 45 perc alatt fel lehet kényelmesen menni, ellenben a „szuszogó” tényleg durva. A végén az ember tuti kiköpi a tüdejét, főleg ha még kissé siet is.

Reiman Zoltán 2017.10.03. 13:33:55

Ez a ,,tehénkörút" engem is érdekelne. Merre induljak a buszvégállomástól?