Selmecbányáról Miskolcra, a Miskolci Egyetem története
2017. szeptember 27. írta: Reiman Zoltán

Selmecbányáról Miskolcra, a Miskolci Egyetem története

Miskolc 1909-ben a törvényhatósági jog elnyerése után tudatosan haladt a fejlődés útján. Ennek része lett volna egy egyetem alapítása, illetve a Nagy-Miskolc koncepció. 

 

1_10.jpg

A Miskolci Egyetem főbejárata 

 

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Miskolcra költöztetése már 1906-1921 között foglalkoztatta Miskolc közvéleményét és a város testületét. Az iskola áthelyezése a bányák várható kimerülése miatt vetődött fel. Először Kassa volt a kiszemelt új helyszín, a végén azonban Sopronba került. A város egy álommal szegényebb lett. 

,,A város vezetőinek erős kultúrértékére és európai látókörére vall, hogy valahányszor egy-egy új egyetem, vagy főiskola felállítása, vagy áthelyezése, különösen a legutóbbi évtizedben szóbakerült, Miskolc minden egyes alkalommal ott állt a küzdők soraiban, igényét hangoztatta, jussát kidomborítani igyekezett, s a legnagyobb mérvű áldozatkézség szándékát mutatta fel."

Trianon után Miskolc gazdasági, bányászati, ipari jelentősége megnőtt. Az egyetem látta volna el a tervek szerint szakemberekkel a különböző ágazatokat. Így kapcsolódik össze az egyetem, az ipar és a Nagy-Miskolc koncepció. 

,,Miskolc komolyságáról eddig több ízben tett bizonyságot. Miskolc soha nem kért olyat, amiről tudta, hogy úgysem kaphatja meg, felesleges tehát, hogy ezen a téren hiábavaló munkát és hiábavaló fáradságot fejtsenek ki Miskolc érdekében."

De még Trianon előtt, az Európában zajló politikai - várhatóan Magyarországra kedvezőtlenül ható - események miatt 1919. januárjában mégis úgy tűnt, Miskolc lesz a befutó. Ide látogattak a selmeci iskola vezetői. A vármegyei alispán, a kormánybiztos és Reisinger Ferenc a város képviseletében megállapodást írt alá arról, hogy a Rudolf laktanyában helyezik el az egyetemet. A közel 1000 diákot pedig a Vay úti baraktelepen szállásolták volna. A tanév második felét februárban már itt akarták kezdeni. A dologból ennek ellenére nem lett semmi. 

 

terkep_2015.jpg

Az egyetem térképe 

 

1921-ben újra felcsillant a remény, hogy - miután a határon kívülre szoruló Kassa helyett más "lakhelyet" kapott az iskola - Sopron kiürítése miatt nem tudja tovább működtetni az intézményt, újra felmerült Miskolc neve. Most a volt 10-es Honvéd laktanya merült fel, mint az iskolának helyet adó épület. Viszont ezúttal az anyagi és erkölcsi támogatás hiányzott a város részéről, - közben Sopron mégis országunk része maradt - ezért maradt az iskola a hűség városában. A városi lakosság sokáig kesergett miatta.

Miskolc azonban nem csak egy vasat tartott a tűzben. A sárospataki Jogi Akadémiát már 1876-77-ben próbálta idecsábítani. A 1910-es évek elején merült fel újra a költözés terve. 1918-ban komoly tárgyalások folytak arról, hogy az eperjesi és a pataki akadémia Miskolcon egyesül. A tárgyalások a patakiakkal megrekedtek, az egyesülésre nem került sor. 

Nem rekedtek meg viszont az eperjesi intézmény vezetőivel. Szép csendben, 1919. március 15-én az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra költözött. Az iskola múltja 1667-ig nyúlik vissza. A Városház téren emléktábla őrzi emlékét, ott ahol az intézmény működött. Két tanteremben és néhány szobában indult az oktatás. Teljesült a város régi vágya, Miskolc felsőfokú oktatási intézménynek adott otthont. Az iskola 1919-1949 között működött városunkban. A dékánja Mikler Károly maradt Miskolcon is. Lássuk az ő szavait a költözésről. 

 

me_logo.png

A Miskolci Egyetem címere 

 

,,1918. decemberében egy délutáni szivarozás közben eszembe jutott, hogy mi lesz Eperjesen a jövőnk. Gondoltam, hogy jó volna Miskolcra jönni. Felutaztam Pestre Lovászyhoz, akkori kultuszminiszterhez, aki az elköltözésnek elvi beleegyezését adta. Aztán Miskolcra jöttem, ahol december 10-én tartott törvényhatósági ülés a legteljesebb támogatását igérte meg. Hazautaztam Eperjesre, mindent felpakoltunk és megmentettünk. Sikerült átmentenünk az akadémia értékes könyvtárát, remekbe készült bútorait. Áthoztuk képeinket is."

Sőt! Még az első világháború kitörése előtt felmerült az ötlete annak, hogy Budapest mellett még két vidéki városban műegyetemet hozzanak létre. Temesvár biztos befutónak tűnt az egyik helyre, a másikra Kassa és Miskolc jelentkezett be. Az első világháború kitörése miatt a kérdés lekerült a napirendről. 

Tehát összegezve, sem a selmeci intézmény, sem a pataki jogi kar, sem a műegyetem nem került Miskolcra, de az eperjesi Jogakadémia viszont igen. 

 

budovy_banickej_a_lesnickej_akademie_1417264970_selmec_akademia6.jpg

Az egykori selmecbányai iskola épülete manapság 

 

1929-31 között felvetődött egy kereskedelmi főiskola alapítása is, amit a város kereskedő múltja indokolta is volna. A Fiú Felső Kereskedelmi Iskola a budapesti után a legjobb, legnépesebb középiskola volt az országban. Erre a tagintézményre épült volna a főiskola. 1931-ben Bethlen István lemondott miniszterelnökségéről, az ötlet támogató nélkül maradt, az iskola alapításának reménye szertefoszlott. 

1946-ban a diósgyőri gyár és gyárrészlegei javaslattal álltak elő. Szerintük több pesti főiskolát, egyetemet az ország vidéki városaiban kellene "szétosztani", szerintük így komolyabb gyökeret eresztenének, mert Pesten csak egyek a sok közül. Szerintük a létesítendő intézményt Diósgyőrben, a vár mellett kellene elhelyezni. Strand, sportpálya, infrastruktúra adott, az internátusnak pedig a Palotaszálló adna helyet. Ebből az ötletből sem lett semmi, sokáig azonban nem kellett bánkódni, 1949-ben felvirradt Miskolc nagy napja. 

1949. augusztus 19-én, a XXIII. törvény a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létrehozásáról szólt. 

Szentpáli István polgármester volt az élharcosa az egyetem alapításának és végül Tóth Dezső - ebben azért Gállfy Imre munkája is jócskán benne volt - alatt valósult meg az álom. 

 

me_nagykep.jpg

Az egyetem madártávlatból 

 

,,Miskolcnak a Nehézipari Műszaki Egyetem székhelyéül történt megválasztása lehetővé fogja tenni a felsőfokú műszaki szakképzést és a borsodi iparvidék nehéziparának gyümölcsöző együttműködését is."

A selmecbányai jogelőd 1735-ben kezdte el működését. Az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. Példaként szolgált az európai műszaki főiskolák létrehozásánál. 

Érdekesség, hogy az elődintézményben - még Selmecbányán - 1848-50 között szünetelt a tanítás, mert a diákok beálltak Kossuth seregébe. Ráadásul csak 1867. után lett a magyar nyelv használata kötelező - addig a német nyelv volt a használatos - a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémián. Az intézmény az 1910-es évek végétől Sopronban működött. 

Döntés született arról is, hogy a Budapesti Egyetem soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karát fokozatosan megszüntetik.

 

me_golyatabor_megnyito_kissv_02.jpg

 

Az egyetem helyének kijelölése egyesek szerint politikai indokoltságot is mutatott. 1956 után ez némileg igazolást is nyert. Állítólag így akarták elszigetelni a képzett értelmiséget a várostól és a diósgyőri munkásságtól. 

,,Az egyetemi város területét minisztériumközi bizottság választotta ki, Miskolc várostól, a diósgyőri gyártól és Tapolca fürdőtől egyforma távolságra, a feladathoz méltó tájban."

A ,,feladathoz méltó tájban." Az milyen? Van definiálva egy bizonyos fajta környezet egyetemeknek? Máshogy is indokolhatták volna az elszigetelést. 

Az egyetem építési tervét Janáky István készítette. A kivitelezés 1950. májusában indult, 1954-re majdnem teljesen elkészült. 1962-től 1969-ig fokozatos fejlesztési tervet készítettek.

Az építési területen a Dudujka-völgyben gyógyvíz forrást is találtak az építkezés közben, ezt el kellett vezetni, csak utána folytatódhatott a munka. Az építkezésre rabokat is kivezényeltek, legismertebb politikai elítéltek, akik dolgoztak az építkezésen, Cziffra György zongoraművész és Határ Győző író voltak. A munkát a helyi és országos sajtó élénk érdeklődése kísérte mindvégig. 

 

_20170918_142501.JPG

 

1949-ben még 80, pár hónappal később már 120 millió forintos költségvetésről beszéltek, ez az összeg 1954-re 230 millió forintra nőtt. 1200 ember dolgozott a miskolciak egyetemén. 

Az első tanév a Földes Ferenc Gimnáziumban zajlott, a Pannónia szálló és a volt Minorita rendház volt a diákszálló. 

1952-53-tól az oktatás már a jelenlegi helyén folyt, ekkor "jött át" Sopronból a kohómérnöki kar is. 

1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi Kohóipari Technikum, amely főiskolai karként csatlakozott. Ez a kar 2000-ben vált ki és alapja lett a Dunaújvárosi Egyetemnek. 

1979-ben Kazincbarcikán is életre hívtak egy Vegyipari Főiskolai kart, ami 1985-ig működött. 

1981-ben jogi intézet alakult, amely 1983-tól kari minősítést kapott, 1984-ben pedig külön épületet. 

1983-ban adták át a Körcsarnokot, amely a diákság sportéletét segítette/segíti elő és különböző rendezvényeknek is helyt adott az elmúlt évtizedekben. 

1987-ben létesült a gazdaságtudományi kar. 1992-ben indult el a bölcsész képzés. 1997-től része az egyetemnek a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, ők maradtak a régi helyükön a Belvárosban. 

A sárospataki Comenius tanítóképző 2000-2011 között volt része az intézménynek, jelenleg az egri főiskolához tartozik. 

 

_20170918_143221.JPG

Diákok a szalamanderrel 

 

2001-ben Egészségtudományi Intézet alakul, amely 2009-ben nyeri el a kari minősítést.

2010-től 6,5 milliárdos felújításra és fejlesztésre került sor az egyetemen belül. Felújításra került többek között a főépület, a jogi kar épülete, a Körcsarnok, az Atlétikai pálya. A kornak megfelelő infrastrukturális és technikai fejlesztések történtek. 

2017-től Sátoraljaújhely és Ózd is bekapcsolódott az egyetem vérkeringésébe. 

Az egyetem elnevezéseinek változása :

  • 1949-1952 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 
  • 1952-1956 Rákosi Mátyás Nehézipari Egyetem 
  • 1957-1990 Nehézipari Műszaki Egyetem 
  • 1990-          Miskolci Egyetem 

 

_20170918_143143.JPG

 

Manapság a három műszaki kar mellett állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsésztudományi és egészségügyi karral, illetve zeneművészeti intézettel rendelkezik. 

1999-ben Pro urbe díjjal jutalmazta a város az egyetemet. 2008-ban felsőoktatási minőségi díjat kapott az országban elsőként. 2010-ben Kiváló Egyetem minisztériumi díjban részesült. 

A 2015-ös adatok szerint akkor 536 oktató és 9513 diák töltötte napjait a falak között. A jelenlegi rektora Prof. Dr. Torma András. 

Az Egyetemváros 85 hektáron terül el. A közelben épült fel a Kemény Dénes Városi Sportuszoda - 2009-ben - így a diákok sporttevékenységeinek lehetősége is jelentősen bővült.

Régi selmeci hagyomány, hogy szalamanderrel - fáklyás felvonulással - búcsúznak városuktól a diákok, így köszönik meg az ott töltött éveket. Az UNESCO 2014-ben ezt a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. 

Az egyetem a Miskolcon töltött 60., a jogelőd 275. születésnapján 2009-ben, Csemiczky Miklós: Carmina Universitatis című művének bemutatásával ünnepelte.

 

egyetemvaros-ks-1.jpg

 

Források: 

 

Dr. Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek 

Reggeli hírlap 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6.

BAZ megyei levéltár 

Borsodi szemle 

wikipedia 

boon.hu 

minap.hu 

Bessenyei Lajos: A Miskolci Egyetem múltja, jelene és jövője 

Gáspár Gyula: Adalékok a Miskolci Egyetem történetéhez 

hellomiskolc.hu 

szakvalaszto.hu

travelguide.sk

uni-miskolc.hu 

megazin.uni-miskolc.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4812871252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.