A diósgyőri papírgyártás 230 éve
2017. október 24. írta: Reiman Zoltán

A diósgyőri papírgyártás 230 éve

A papír feltalálói a kínaiak voltak, tőlük vették át a muzulmán országok és rajtuk keresztül jutott el Európába, így hazánkba is. Nem feltétlenül vízi erőt használtak papírgyártásra ezekben az országokban, pedig nálunk Európában ez volt elterjedve később. Az első európai papírmalom írásos bizonyítéka 1282-ből való, az Aragóniai Királyság területéről. Magyarországon az első papírmalmot 1515 előtt alapították Lőcsén. A papírkészítők sokban különböztek az egyéb mesterséget űzőktől, ők művésznek tartották magukat,

 

,,Fehér míveseknek"

 

 

gyar2.jpg A Diósgyőri Papírgyár manapság

 

A papírmalomban a segédmunka jó állóképességet, a szakmunka ügyességet és gyorsaságot kívánt. Nagyon sok nyavalyát el lehetett kapni a gyártási folyamat közben. Gyakori volt az ínhüvelygyulladás, a reuma, az időszakos bénulás és a bőrbetegség. 

Az első papírgyáros, 1773-ban érkezett Diósgyőrbe. Ő volt Altmann Ernő, csehországi papírkészítő mester. Nem ez volt az első kalandja vármegyénkben, ugyanis 1743-ban már a Hejő partján létesített egy papírmalmot, mely gazdaságtalan volta miatt tönkrement. 

Szóval kinézett magának egy helyet a Szinva gyors folyású diósgyőri részén, ahol már évtizedek óta kallómalom működött és Joseph Forchel tervei alapján egy papírmalmot álmodott kedvenc patakunkra. A beruházás összege azonban nem nyerte el az uradalom tetszését, - 11877 forint és 30 krajcár - ezért a tervet elvetették, Altmann urat pedig visszarendelték Csehországba. 

Most már viszont tényleg fogjunk bele a mai Papírgyár elődintézményének bemutatására. 

 

t5-053_kina-papir.jpgA papírgyártás kezdetei Kínában

 

 

,,Borsod megye regényes hegysége a Bükk között Miskolcztól félóra távolban, hol szem elől elrejtve tündéri szépségű völgynek buja vegetációjával, kristály vízesésekkel, s égbemeredező sziklahegyek félig betakarva őserdők árnyaival, ábrándos alakzatú számos mély cseppkőbarlangok, százados hallgatásban őrizve a természet kifürkészhetetlen titkai rejlenek, érdekes látványként nyúlik el a diósgyőri völgy, melynek kapuja maga Diósgyőr helysége régi váromladékaival."

Kell-e ennél szebb bevezetés egy írásnak, amely a Diósgyőri Papírgyár elmúlt évszázadait eleveníti fel? Lehet, hogy Martinyi Sámuelnek is ezek a gondolatok jártak a fejében 1782-ben, amikor az uradalom területén papírmalmot alapított. Ekkor még Magyarország területén az iparosodás gyerekcipőben járt, bár Fazola Henrik, az első iparmágnásunk is bő tíz évvel ezelőtt alapította a hámori Diósgyőri-vasgyárat. A diósgyőri papíripar soha nem tartozott a nagy létesítmények közé, de mégis fennmaradt a maga szakmai szegmensében.

 

img_20171012_144722.jpg

Az alapítás évét feltüntető levélpapír 

 

 

,,Három kerekű, 30 kalapácsos zúzóművel, egy hollandival és káddal" rendelkezett. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak közvetett bizonyítékaink vannak az 1872-es alapításra. Olyan utalással is találkoztam, ahol már 1769-et jelölték meg alapításának, - ez nyilvánvalóan túlzó - viszont van olyan forrás, amely csak 1800-ra teszi az alapítást. Ennek az 1782-es dátumnak az alapja egy céges levélpapír, melyet Kolba Mihály akkori tulajdonos készített - egy eredeti példány alapján - az 1896-os milleniumi ünnepségekre. Az első hivatalos dokumentum 1802-ből való, de 1800. novemberéből is ismert egy kérvény, - a ,,Görbe part" nevű részt szándékozta bérelni a malom az uradalomtól, 15 forintért - amely meglévőségére utal. 

 

img_20171012_145618.jpg

Kolba Róbert a részvénytársaság élén

 

 

Egyes feltételezések szerint az Altmann terv újragondolásaképpen is születhetett az új papírmalom felállítására szőtt tervezet. Ez a malom jóval kisebb volt az általa terveztetettől. 

Sámuel úr, - aki sikeres rochfalvi papírmalmát hagyta ott, nem tudni miért - 1836-ig, haláláig igazgatta az általa alapított malmot. Ekkor - vagyis két évvel később 1838-ban - felesége Farkas Mária felajánlotta a kincstárnak, de mivel négy évig nem kapott választ, árverésre bocsájtotta. 

Az árverezés révén 1842-ben, Fiedler Károly kassai kereskedő tulajdonába került. Ő és befektetőtársai 12 éves szerződést kötöttek az uradalommal. A Papírgyár új neve ,,Császári és Királyi Papírosgyár" lett. 

1842-ben az Első Országos Papíripari Kiállításon még nem tudott részt venni a gyár. 

1846-ban a második ipari kiállításon viszont komoly sikert ért el, - ezüst éremmel tért haza - mellyel megalapozta hazai tekintélyét, ezek után már az állami megrendelésekkel is bőviben voltak. Az akkor kapott díszes oklevélen ott van Kossuth és Batthyány aláírása is. 

 

2017-10-12_14_26_49.jpg

Ipartestületi bizonyítvány 

 

 

Csak, hogy érzékeljük a siker jelentőségét, 516 kiállító közül aranyérmet nyert a fiumei, kis aranyérmet a hermaneci, míg ezüstöt a diósgyőri mellett a körmöci és a nagyszlabosi papírgyár. 

Nagyszerű minőségével a gyár riválisai fölé kerekedett. Fiedler jó üzleti kapcsolatai réven jó alapanyagokhoz jutottak, ez alapja volt a minőségi gyártásnak. Széles körben árusítottak hazánkban. Kassán, Iglón, később pedig Pesten és Erdélyben is voltak lerakataik.

Ekkortájt 24 féle papírt gyártottak, az irodai papíron át, a csomagolópapíron keresztül, a könyvkötő lemezig. 

Haladtak ugyan a korral, de a szakembereik képességére alapoztak. Ezek az elvek miatt maradtak a hazai élvonalban a század második felében is. 

1846-ban került a gyárhoz Greutter Antal Ausztriából. A kiváló szakembert sok pénzért szerződtették és nagy önállóságot kapott a cégen belül is. Később a tulajdonosi körbe is bekerült.  

 

img_20171012_150014.jpg

Az egyik leggyakrabban használt diósgyőri vízjel

 

 

Fiedler nagy spekuláns volt, próbált nyerészkedni a forradalom alatt is, igazi üzletemberként folyamatosan ,,több vasat tartott a tűzben." Lassan elfogy Fiedlerék pénze, hiába jönnek a sikerek. 1879-ben Kolba Mihály ,,iglói papíripari szakember" lett a tulajdonos, aki 16 000 forintért jutott hozzá az intézményhez. Egészen az 1925-ös részvénytársasággá alakulásig a Kolba család tulajdonában volt a papírgyár. 

A gyárat ekkor már tekintélyes méretű munkáskolónia vette körül. Zsúfolt, egymás mellé épült házakban éltek a gyári dolgozók. A gyár területén csak a tulajdonosnak és az igazgatónak volt háza. 

Az 1850-es évektől jelentek meg a nők, mint munkaerők. Az első ismert női munkás özvegy Fábián Rozália volt. 

1876-ban 36 állandó munkás és 5-10 alkalmi dolgozott a papírgyárban. 

Érdekesség, hogy a hazai papírgyárak közül csak a diósgyőriben volt megengedett a munkaközi szünet. 1-1 óra reggel és délben. A napi munkaidő 13 és fél óra volt, az átlagkereset 12-15-20 korona. A nők 10 korona alatt kerestek. Éjszakai műszak csak tavasszal és nyáron volt, de mielőtt meghatódnánk a tulajdonosok emberségén, csak azért, mert a Szinva vízállása akkor tette lehetővé. 

 

img_20171012_150444.jpg

A diósgyőri papírmalom 1773. évi tervrajza 

 

 

Kolba sokat ölt fejlesztésbe, nőtt a termelés, ettől az időtől kezdődően beszélhetünk igazi ipari termelésről. 

1897-ben újra egy kivételes szakemberrel dolgozhatott a gyári munkásközösség. Podrohányi Antal gépkezelő ebben az évben megkapta az Országos Ipartestület Ezüst Munkásérmét. 

Sokáig a hagyományos módszerrel dolgoztak, - merítőszitás módszerrel - az első hengerszitás gépet csak 1890-ben szerezték be. 

Az 1895-ös Országos Kiállításon aranyérmet szerzett a cég és megkapta a Budapesti Diplomát. 

 

,,A kiállított fogalmazvány, iroda, finomabb író és velinpapírból álló, s részben légszárított merített papír-utánzatok, mind jó és hibátlan minőségűek, s erős enyvezésűek voltak."

 

Az 1896-os milleniumi ünnepségen Milleniumi Nagy aranyérmet nyert a Diósgyőri Papírgyár. 

Az 1900-as párizsi világkiállításon elnyerte a kiállítás nagy aranyérmét. Óriási siker volt ez.

Az 1900-as évek elején komoly fejlesztéseket hajtottak végre a gyárban. Új gyártelep, műszaki fejlesztés, környező telkek felvásárlása. 

Ezekkel az eredményekkel nemcsak a hazai, hanem az európai élmezőnybe is bekerültek. 

 

img_20171012_151109.jpg Az 1846-ban szerzett magyar ipartestületi érem

 

Az első világháború után viszont csődközeli állapotba kerültek, csak a Magyar Nemzeti Bankoktól felvett kölcsön és a részvénytársasággá alakulás mentette meg - 1925-ben - a teljes összeomlástól. Kolbáék adóssága 1 155 000 pengő volt! A Kolba család ezen generációja csődbe vitte a gyárat. A bank megmentette a céget és jelentős fejlesztéseket is véghezvitt. A gyárat továbbra is Kolbáék igazgatták, de már nem, mint tulajdonosok.

A cég sikerrel vészelte át a nagy gazdasági világválságot is. Sőt! 1931-ben külföldön - Ausztriában, a Wochenblatt című újságon keresztül - toborzott munkaerőt! 

A második világháború idején egy különleges műbőrféleséget kísérleteztek ki, melyből bakancsokat akartak gyártani. Nem aratott nagy sikert a kezdeményezés. 

A háború alatt 206 munkás dolgozott, akik a hadkötelezettség alól is felmentést kaptak. 

A németek el akarták szállítani a gépeket '44-ben, de a dolgozók szétszedték és elrejtették előlük. Viszont a gyár páncélszekrényét feltörték, a dokumentumokat elégették, ekkor tűnt el a párizsi nagy aranyérem is. 

A háború után - 1948-ban - államosítás következett. Az első igazgatója Konczwald Imre lett. Hallgassuk meg szavait az indulás nehézségeiről:

,,Először eltüntettük a romokat. Kijavítottuk az átlőtt gyárkéményt. Megalakult a kommunista párt, az Ady Endre nevét viselő pártszervezet. (...) Termeltünk, anyagot szereztünk (...) és egy hónap után fizetni is tudtunk a munkásoknak."

 

img_20171012_151613.jpg

 Új tulajdonban a papírmalom

 

Az ötvenes években jelentős korszerűsítésen ment keresztül a gyár, ennek köszönhetően a gyár termelése is jelentősen megnőtt. Harmadik alapításnak is emlegették a gyár történetét jól ismerők. 

1963-ban a Papíripari Vállalat része lett. 

Míg 1966-ban 229, 1970-ben már 455 munkás dolgozott a gyárban. 

1993-ban a Pénzjegynyomda tulajdonába került, 1995/97 között nagyszabású gépi beruházás történt. 

1999-ben került sor az ISO 9001-es tanusítvány megszerzése. 

2002-ben szállítottak először külföldre bankjegypapírt és ekkor lettek minősített NATO beszállítók is. Megszerzték az ISO 9001 minőségi, az ISO 14001 környezetvédelmi tanusítványt.

Jelenlegi termékskála:

  • bankjegy alappapír, 
  • okmány alappapír, 
  • jegy alappapír, 
  • vízjeles nyomtatópapírok, 
  • biztonsági kartonok, 
  • közhites okmányok, 
  • öntapadós biztonsági papírok

 

diosgyor-diosgyori-papirgyar-_1.jpg

A Diósgyőri Papírgyár egykoron 

 

A Diósgyőri Papírgyár saját múzeummal is rendelkezik, ahol a papírgyártás kezdetétől napjainkig követhetjük történetét, illetve a gyár történetét is. A nyitvatartással kapcsolatban a +36 46/ 530-890--es számon érdeklődhetünk.

Büszke lehet Miskolc és Diósgyőr a több századon átívelő papírgyára történelmére. A minőségi papírgyártás segített átvészelni az elmúlt századokat és reméljük még több száz évig működhet zavartalanul a hazai papírgyártás egyik fellegvára. 

 

 

Források:

 

wikipedia 

Mares Valéria: A Diósgyőri Papírgyár 200 éve + képei

dipa.hu

mozaweb.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9212948481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.