Miskolci ''görögök'' a történelem viharában
2017. november 07. írta: Reiman Zoltán

Miskolci ''görögök'' a történelem viharában

Talán a legnagyobb miskolci lokálpatrióták sem ismerik pontosan a görögök tevékenységét, térnyerését, pedig megjelenésük komoly változásokat hozott a városunk életében. Ez a népcsoport hozta el városunkba a kereskedelem alapjait, megjelenésükkel Miskolc a kereskedővárosok útjára lépett.

 

16992325_126354587889454_1992802341127283287_o_1.jpg

A bizánci kétfejű sas, magyar címerrel a szívében, a magyarrá válni akaró ortodoxok jelképe

 

A tizennyolcadik század eleje még egy homogén, református közösségként találta Miskolc lakosságát. A Rákóczi-szabadságharc, az 1709-1710-es pestisjárvány, a kereskedők – zsidók és görögök – és persze a Habsburgok erőszakos katolikus dominanciája megváltoztatta a város etnikai- és vallási összetételét, kulturális jegyeit.

Több hullámban érkeztek a görög kereskedők Miskolcra. Az 1699-es karlócai béke az első menekülthullám kezdete. Muszae, Saguna, Grabovszki, Pilta, Popa, Dimcsa, Dona, Csuhandarosz, hogy csak néhány családnevet említsünk. Az ortodox egyházközségük szerint már 1687-től a városban éltek, ami valószínűleg a legelső kereskedők érkezését jelöli, bár találtam olyan forrást is, ami azt írta, hogy ez csak a Magyarországra érkező első kereskedők megjelenését hirdeti. Nagy részük a ma Albánia területén lévő Voskopoja – Moszkopolisz – nevű városból, illetve környékéről származott. A mára egy kis hegyi faluvá redukálódott település fénykorában 80 000 lakosnak adott otthont. Lakosai arománok, albánok, görögök, törökök, bolgárok voltak. Azért indultak útnak kereskedő, kézműves lakosai, mert nem akartak tovább muzulmán területen élni és vagyonukat megforgatva még több pénz szerettek volna keresni.

 

17097326_1461436803889535_4072660718390584517_o_1.jpg

A miskolci ''görög'' kolónia elterjedése 1800 körül

 

 

Az első családok még határozottan a visszatelepülés reményével – az oszmán fennhatóság megszűnésének illúziójával – kezdték el itteni életüket. Amikor a törökök elfoglalták Konstantinnápolyt, politikai okokból támogatták az ortodoxokat, ami a vallása volt ezeknek a balkáni embereknek. Azért hagytak vallásszabadságot, hogy könnyebben tudjanak uralkodni – ez Magyarországon is így lesz a későbbiekben – a leigázott népeken. Az egyház kiszolgálta ugyan a török hatalmat, eközben összetartó erőnek is bizonyult a balkáni népek körében, megőrizte kultúrájukat, hagyományaikat. Ebben az olvasztótégelyben a görögök, örmények és zsidók foglalkoztak kereskedéssel. Egy másik csoportjuk Ohrid környékéről – ma Macedónia része, inkább Albánok lakják – származott. Nagy a tisztelete ezért ohridi Szent Naumnak. A templomban is megtalálható Szent Cirill és Metód tanítványa, a bolgárok misszionáriusa, akit Bulgária hét apostola közt tartanak számon. Kis részük – a valóban görögök – Edirne, magyarul Drinápoly környékéről került hozzánk. Európában Bécsben, Pesten, Odesszában, Bukarestben, Triesztben, Marseille-ben, Amszterdamban alakultak ki komoly kompániák. Nézzük meg, mit mond Pringosz görög kereskedő a kirajzásuk kezdetéről:

„Mindent nem lehet a török uralom alatt megvalósítani. Rendezetlen, nincs igazságszolgáltatás […] a török csak jogtalanságot és fosztogatást ismer."

 

17022392_126351267889786_1318566511198887984_n_1.jpg

Moszkopolisz és Ohrid Albánia, illetve Macedónia területén

 

Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Tokajban, Diószegen, Világosváron, Eszéken, Pesten, Péterváradon és Kecskeméten működtek a leggazdagabb kompániák Magyarországon. Miskolc polgársága vegyes érzelmekkel fogadta őket. A köznép cincárnak nevezte őket, de találkozhatunk a vlach, macedovlach és mecedoromán elnevezéssel is. Ez a görögnek nevezett népcsoport – akik között a ténylegesen görög elég kevés volt – a görög nyelvet csak egymás közti kommunikációra használta. A miskolci kompánia túlnyomórészt aromán volt, de volt köztük albán, bolgár és természetesen hellén is. Egymás között saját nyelvükön beszéltek, szoros kapocs a vallás volt közöttük. 1769-ben városuk – Moszkopolisz - komoly pusztulást szenvedett, így a visszatérés halvány reménye is szertefoszlott. A századfordulón megjelentek a szerb – a magyarok rácoknak hívták őket – kereskedők is közöttük. Kereskedelemmel és kereskedéssel foglalkoztak. Az általuk jól ismert kereskedelmi utakat használva – és kihasználva – szép kis vagyonra tettek szert. A Török Birodalom területéről hozott áruikat Magyarországon adták el nagy haszonnal. A karavánjaik útvonalán pihenőhelyek várták őket, így alakult ki Görögszállás, Görögtanya és számos település, ami az útvonalaikon helyezkedett el. A város legnagyobb – mai szóval élve – vállalkozói voltak. Az 1720-as évektől kezdve fokozatosan több olyan intézkedés történt, amelynek köszönhetően kedvező feltételek teremtődtek számukra. Ekkor már boltokat is nyitottak és kocsmáltatással – a városi kocsmák bérbevételével – is foglalkoztak.

 

17015779_126354097889503_396309166631367894_o_1.jpg

Drinápoly ma Törökországban található

 

1725-től vezetik anyakönyvüket. Kápolnát építettek, a 18. század húszas éveiben – Széchenyi út 12. szám alatt állt – Szent Naum nevét viselte. Kávéházak, fogadók alapításában is az élen jártak, ők nyitották Miskolc első kávézóját 1744-ben. 1750-ben a Serafi funduson megnyílik az Ujj Vendéglő. Ezek voltak az első görög alapítású “cégek” Miskolcon. A borkereskedésből is komoly szeletet hasítottak ki maguknak, ezért a városiak többször is bepanaszolták őket. Lehetővé vált állandó letelepedésük és a kereskedelmi tevékenységükben is komoly minőségi változások következtek be. Raktárakat, üzlethelyiségeket bérelhettek, boltokat, éttermeket, pékségeket, műhelyeket nyitottak, még pénzkölcsönzéssel is foglalkozhattak. Térnyerésüket a zsidók tudják majd ellensúlyozni. Maguk között bírót választottak, szigorú etikai kódexük volt. Fénykorukat a 18-19. század fordulóján élték, de ekkor is a város 1-2 %-a volt ortodox vallású. 1785-ben kezdték építeni templomukat, amely 1806-ra épült fel – Mocsáry fundust vásárolták meg – és a Szentháromságról nevezték el. Adami János, olasz származású mérnök terve alapján épült, előtte több tervet elvetettek. A kőművesek vezetője Michael Schajder volt. A mennyezetet Anton Kuchelmeister, bécsi akadémiai festő festette. Kutatásom során ellátogattam a templomba, a mellette lévő sírkertbe és a múzeumukba is. A kedves idős úriember, aki kalauzolt, azzal kezdte, hogy tudom-e miért haladunk a fundus belseje felé. Nos, a II. József által kiadott türelmi rendelet miatt nem nyílhatott utcafrontra az épülő templom, ezért a telek belső részén található. De legalább már építhettek templomot a katolikus valláson kívül más vallást gyakorló felekezetek is.

 

17022301_126354171222829_6721192284827098895_n_1.jpg

Ohridi Szent Naum

 

A görögök ezután már vásárolhattak ingatlanokat az országban és – hűségeskü után – magyar állampolgárságot is szerezhettek. Iskolát, ispotályt alapítottak. A hatalmas (16 méter magas) ikonosztázion – Jankovics Miklós szerémi faszobrász munkája – bibliai jelenetei, a szentképek és oszlop kereteken megjelenő festmények varázslatos látványt nyújtanak. A templom és iskola javára a legtöbb adományt a következő felekezeti tagok tették:

  • 1776 Gerga György 800 Rhénes forint
  • 1794 Meskevitz Teodor 100 Dukát
  • 1799 Diamadis Emánuel 7840 Rhft
  • 1804 Diamadis Athanos 7203 Rhft
  • 1809 Pilta Mihály 500 Rhft, Jankovits Ferenc és Tamás 3000 Rhft, Jankovits Ferenc 1000 Rhft, Safranovits Mihály 100 Dukát, Kilitza Miklós 100 Rhft.

 

17016089_126354521222794_437890512951142238_o_1.jpg

A híres ikonosztazion

 

Már a múzeumban láttam a különböző liturgikus eszközök pompás díszítését, amely a görögök gazdagságáról árulkodik. A múzeumban található annak a püspöknek a Mitrája – egyházi fejdísz – aki magyarra fordította a görög nyelvű liturgiát. Nagy becsben tartják még az athoszi szerzetesek piciny faragványait, amiket a kereskedők gazdag díszítéssel, díszes ötvösmunkával vetettek körbe. Iskolájuk – ma itt található a múzeum és a lelkészi hivatal – a telek déli, Ispotályuk az északi oldalon található – az egykori ispotály épülete már nem az egyházközség tulajdonában van. Ma már kevesen vallják magukat ortodox hitűnek a városunkban, a miséket 20-50 fő látogatja. A jelenlegi hívek nagy része a huszadik században betelepült bolgárok leszármazottja, illetve van köztük görög katolikusnak keresztelt hívő is. Van egy szép kétfejű sas faragvány a templomban, közepén magyar címerrel, – lásd a képek között – ami pontosan olyan, mint a Habsburg címerben, azonban a sas eredetileg nem Habsburg, hanem bizánci jelkép. A Habsburgok azért tették címerállattá, mert magukat a római birodalom leszármazottainak vélték, uralkodásukat jogfolytonosságnak tartották. A magyar címer benne pedig a magyarrá válni akaró közösség jelképe. Az első temetőjük Mindszenten volt, majd a Deszkatemplom nyugati szomszédságában, illetve később templomkertbe is temetkeztek. Az utolsó görög nyelvű síremléket Mucsu Mihály tiszteletére emelték 1828-ban, ezután már csak magyar nyelvű sírkövekkel találkozhatunk. Manapság a Deszkatemetőbe kísérik utolsó útjára a felekezet tagjait. A 19-20. század fordulóján már gyakori a valláselhagyás, a vegyes házasság. Új impulzust kapott a közösség néhány román bevándorló család révén, akik az ortodox vallást gyakorolták. Ma a Magyar Ortodox Egyház budapesti központtal működik, főhatósága a Moszkvai Patriarchátus.

 

 17038839_126354464556133_1435718608052798344_o_1.jpg

A Szentháromság templom a fundus belsejében

 

Híres miskolci görögök:

 

  • Pilta testvérek (Mihály 1779-1827, János 1779-1831) azon kevesek közé tartoztak, akik magyar nemességet szereztek, kereskedők voltak
  • Pattaki György (1729-1804) gazdag borkereskedő volt, nem sikerült nemességet szereznie, neve először Pattakosz volt, majd Pattosz és Pattaki a magyarosításának folyamata
  • Pompéry János (1819-1884), író, lapszerkesztő, publicista, az MTA tagja volt
  • Niska Mihály (1725-1795), első generációs miskolci, még Moszkopoliszban született kereskedő
  • Mihalovits Sándor (1838-1888), köztisztviselő, rendőrkapitány is volt
  • Margó Emilián (1826-1881), a gyülekezet egyik híres lelkésze volt

A 20. század elején asszimilálódtak. A jelenlegi görög kisebbség száma elenyésző, inkább a 20. század politikai menekültjei, illetve az ő leszármazottjaik találhatóak a városban. Mint említettem az ortodox vallást gyakorlók viszont erősödtek a 20. század elején idetelepedett bolgár családokkal.

 

17097869_126354854556094_7228562068827813431_o_1.jpg

A széttört sírkövek lehangoló látványt nyújtanak a templomkertben

 

A görögség jelenlegi helyzetéről inkább beszéljen Pecaszné Leskó Éva, aki a kisebbségi önkormányzat egyik vezetője:

„Miskolcon 9 nemzetiségi önkormányzat működik, ezek közül az egyik a Miskolci Görög Nemzetiségi Önkormányzat. Ebben a felállásban 2015. szeptemberétől működünk. A görög polgárháború után, mint menekültek kerültek Magyarországra elődeink elsősorban Észak Görögországból. A Miskolcon élő görögök száma kb. 200 főre tehető. Sajnos az is elöregedőben. A fiatalok amikor továbbtanulási vagy munkalehetőség szándékával elkerülnek a városból már nagyon kevés eséllyel remélhető, hogy visszajönnek. Ez persze városi/régiós probléma. Önkormányzatunk ezért nagy hansulyt fektet a fiatalok felkarolására is. Elsősorban görög leszármazottak gyermekeinek, de bárkinek a városban ingyenes görög nyelvoktatást biztosítunk anyanyelvi szinten beszélő és tanító tanárral, aki történetesen Elnök Asszonyunk. Két nagy nemzeti ünnepünket minden évben megünnepeljük (március 25-e és október 28-a). Az Országos Görög Önkormányzat évek óta úgy szervezi Budapesten a központi ünnepeket, hogy lehetőség szerint az ország minden pontjáról jelen tudjanak azon lenni a görögök, mintegy kapcsolattartás szempontjából is. Mindezek ellenére igyekszünk helyi szinten, Miskolcon is megtartani ünnepeinket. Ennek különösen azok az idősebbek örülnek, akik már nem szívesen vállalkoznak hosszabb utazásra. Megtartjuk a speciális görög húsvétot is. A nyár folyamán, minden évben családi programként, autóbuszos kirándulás keretében fürdőzni megyünk. Mindig jó hangulatú program, amikor a kicsik és nagyok önfeledten élvezik a nyár örömeit. Augusztusban a görög faluba, Beloianniszba szoktunk utazni. Nagy élmény, hiszen sokaknak rokonaik, barátaik élnek a ma is aktívan működő görög faluban. Az ősz folyamán a Csanyikban közös főzést tartunk. Karácsony magasságában pedig szintén gondolunk a kicsikre és az idősebbekre is, amikor is megajándékozzuk őket valami jelképes görög specialitással. Természetesen soha nem maradhat el a görög zene, és a görög tánc. Ez áthatja életünket, felszabadít és boldoggá tesz. Ebből az apropóból tavaly tavasszal újraélesztettük élőzenés, görög táncházunkat, amelyet minden hónapban egy alkalommal tartunk a saját magunk és a városlakók nagy érdeklődésére és örömére."

 

17097963_126355437889369_165132927378173042_o_1.jpg

A képen a múzeumbelső, ahol a téli időszakban a miséket celebrálják

 

Tegyük azért hozzá, hogy ezek a görögök tényleg görögök voltak. A "mi" görögjeink arománok, arnótok - albánok - és kis részben szerbek és görögök voltak. Sokat köszönhet nekik városunk. Ők magyarok akartak lenni és azokká is lettek. Magyarországon ismert arománok a pesti kereskedő Gozsdu Manó, vagy George Hagi (a)román labdarúgó.

Az arománok elterjedésükkel, nyelvükkel és egyszerű létükkel a románság eredeti származását bizonyítják véleményem szerint. Olasz eredetű balkáni pásztorkodással foglalkozó népcsoport, akik a török elől feljebb, egyre feljebb húzódva érték el jelenlegi lakhelyüket. A dákoromán elmélet a történelem egyik legnagyobb hazugsága.

 

 17038925_126873194504260_3795265466702250230_o_1.jpg

Egy ''görög'' kereskedő háza manapság a Rákóczi utcán

 

 

Források:

Miskolc története ( III-IV.)

Wikipédia

Magyar Ortodox Múzeum

sulinet.hu

Miskolc város védett síremlékei könyv

Jobbágy Nóra szakdolgozata a görögökről

Marjalaki Kiss Lajos: a görög kolónia Miskolcon

Görög kisebbségi önkormányzat

A miskolci ortodox templom és sírkertje című könyv

hodigitria.wordpress.com

 

17097561_126354564556123_4434037801723200778_o_1.jpgAz Ahtirkai Istenanya csodatévő ikonjának másolata a templomban, körülötte a fogadalmi ajándékokkal, melyek a csodálatos gyógyulásra utalnak. Az ikont Nagy Katalin ajándékának tartják. A régi - még a főutcán lévő - Szent Naum kápolna sajátja volt, onnan került jelenlegi helyére.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3212993554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.