Legújabb 10 történelmi érdekesség Miskolcról
2017. november 10. írta: Reiman Zoltán

Legújabb 10 történelmi érdekesség Miskolcról

Az avasi templom kulcsa 

 

ref_templom_2926_szamu_muemlek_12.jpg

Az Avasi Református Templom

 

Az ellenreformáció idejében gyakori eset  volt, hogy a katolikusból reformátussá lett templomokat a római egyház visszavette. A miskolci Szent István templom, vagy ahogy ma nevezzük, az Avasi Református Templom is a "reformálódottak" közé tartozott. Ezzel kapcsolatban erre a kis elbeszélésre bukkantam:

Szepessy Zsigmond Mária Terézia idejében magas tisztséget töltött be Bécsben. Megunta azonban a fényűzést, a bájolgást és a kétszínűséget, inkább hazatért miskolci birtokaira. Történt azonban, hogy az avasi templomot is vissza akarta venni a katolikus egyház, mivel a reformáció előtt hozzájuk tartozott. Csáji Márton lelkész Zsigmond uramért szalajtott, hiszen ő jártas volt udvari berkekben, hátha tud tenni valamit ellene. Szepessy úr másnap reggelre hívatta a rekvirálókat az Úr háza elé. Ő maga felöltözött szépen, magára öltötte egyenruháját, fegyvereit, majd elkérte a templom kulcsát Mártontól. Jött is az érsek tiszttartója két huszárral felvértezve, hogy a visszavételt elintézze. Szepessy a lába elé egy cintányérba tette a kulcsot és azt mondta, ha ki tudják venni belőle, övéké a hely, minden jószágával együtt. Próbálkozott bizony a tiszttartó és a két huszár, de Zsigmond uram nagyon elverte őket. Fenyegetőzve, bosszút lihegve inaltak el és azt ígérték Mária Terézia majd megfizet e gaztettért. Azonban a királynő nem intézkedett, nem fogta perbe a verekedős Zsigmondot. A katolikusok pedig soha többé nem emlegették a templom visszavételét. Az ezért hálás miskolciak az Úr asztala alá temették templomuk védelmezőjét. 

 

 

 

Kossuth tiszteletére fáklyás felvonulást tartottak Miskolcon

 

fb_img_1507824910537.jpg

 

A Miskolc a múltban csoportban tudtam meg, hogy Kossuth Lajosnak fáklyás felvonulást tartottak városunkban. Köszönöm annak a hölgynek, aki régiségvásáron talált szerzeményét feltöltötte, így tudomást szereztem róla én is. A képről - a csoport tagjainak és Szojka Ágnes kutatásainak köszönhetően - bebizonyosodott, hogy azon az erkélyen nem beszélhetett Kossuth, hiszen akkor még nem volt készen.

Szóval Kossuth 1840-ben, nem sokkal szabadulása után járt Miskolcon, ekkor szervezték a felvonulást. A Három Rózsa fogadóban szállt meg, Kun Miklós mondott beszédet a tiszteletére. A Major utcai Tudós Társaságnak köszönhetően értesültek a miskolciak az országos eseményekről. Kossuth is beszédet mondott - de nem erről az erkélyről - a miskolciak ámulva figyelték minden szavát.

 

,,Hangja, szavai, lenyűgözték a népet.''

 

fb_img_1507824920656.jpg

 

A felvonulásról így írtak akkoriban:

 

,,A Haza fiai e fáklya fényénél egymásra ismernek (...) A külön érdekek egybeforradnak, a közvélemény kifejezve, s jövőjére érni kezd a Hon."

 

 

 

A diósgyőri vár egyetlen ostroma

 

diosgyori_var.jpg A Diósgyőri vár esti pompában

 

A diósgyőri vár történetében többször említik az elfoglalását, ostromról azonban nem ejtenek  szót. A mi történetünkben azonban igen! 1673-ban bujdosó kuruc katonák meggyőzték a vár magyar őrségét lázadásra. A őrség német részét vérontás nélkül Kassára engedték. Egy másik forrás szerint a németeket lekaszabolták, mindössze egy öreg zsoldos tudott Kassára menekülni. A kassai császári parancsnok nagyon ,,begurult" és ,,egy 1500 fős jól felszerelt hadcsoportot küldött" a renitensek megbüntetésére. A várat szétlőtték, a lázadókat elfogták. Így ért véget az egyetlen ostrom 1674-ben. A vár ezek után már nem volt jelentős katonailag.

 

 

 

A török első csapása Miskolcra és Borsod vármegyére

 

a-kenyermezei-csata1-1024x577.jpgA kenyérmezei csata

 

,,Buda eleste után Mehmed pasa felszólította Borsod vármegyét, mindenek előtt Miskolcot, hogy hódoljon meg a török uralomnak. Mivel évekig hiába fenyegette a rá sem hederítő lakosságot, fegyverrel akart érvényt szerezni követelésének. 1544-ben 8000 emberrel indult Miskolc ellen. Városunkon kívül végigrabolta és felégette a vármegye 45 helységét, 4000 rabot hurcolván el onnan. Miskolc ezt a pusztítást még 1550-ben sem heverte ki." 

Sajnos eleink nem vették komolyan  a fenyegetést, valószínűleg úgy gondolták, hogy Buda messze van innen, egy ilyen kisvárossal nem foglalkozik a török. Sajnos rosszul gondolták és ezt nagyon keményen tudtunkra is adták. Az egész város leégett és emberéletben is komoly kár esett.

 

 

 

Hajas Imre és az ő sorozatszereplése

 

1491052479_hajas1.pngHajas Imre     

 

Bizonyára a ma élő fiatalabb generáció is fújja a diósgyőri aranycsapat összeállítását, játékosai nevét, mégis Hajas Imrét nem sokan ismerik. Pedig az első kupagyőztes csapatnak még aktív tagja volt és ő tartja a sorozatszereplés diósgyőri rekordját is.

,,1967. június 24. - 1971. június 20. között a DVTK mind a 121 mérkőzésén, végig (összesen közel 11 ezer percet) pályán volt."

Összesen 301 alkalommal húzta fel magára a DVTK címeres mezét. 

Íme egy nyilatkozat tőle 1971-ből, amikor már évek óta csapatkapitány volt.

,,Szépen fiatalodunk, fiatal a mesterünk Mathesz Imre is. Ez azt hozza magával, hogy lelkes, lendületes a csapat, öröm kapitánynak lenni közöttük. Mindenki a barátom, nem vagyok hangoskodó típus, afféle vezéregyéniség, aki ordítva igazítja el társait a pályán. Szépen csendben megbeszéljük a gondokat, ha akadnak ilyenek. Soha nem akarok elmenni Diósgyőrből. Csak ha elküldenek, akkor mondok búcsút a csapatnak."

Egy másik nevezetes esemény is a nevéhez fűződik, ő kapta az első sárgalapot diósgyőri színekben. 

 

 

Miskolc első rendszeresen megjelenő sajtóterméke a Miskolczi értesítő

img_20171103_151517.jpg

,,Hírlapírás első nyoma 1787-ből való, ugyanis a városi tanács jegyzőkönyvében ekkor jegyeztek be egy engedélyt, miszerint ,,özvegy Landererné könyvnyomtatónénak házánál" az ,,új híreknek" kibocsátását engedélyezik." 

Ebből azonban egyetlen példány sem maradt fenn. Fennmaradtak viszont a Miskolczi értesítő számai, bár ezek inkább hírdetőújságok voltak, mintsem hírlapok. Furmann B. Ferdinánd és Lichtenstein József miskolci kereskedők alapították. 1842 és 1848 között jelent meg. 

 

 

 

Nagy Ferenc az elfeledett polgármester

 

nagy_ferenc_miskolc_1918.png

Dr. Nagy Ferenc

 

Szerencsére Miskolc a 19. század közepétől bővelkedett karizmatikus, nagyszerű városi vezetőkben. Talán ezért is került a feledés homályába Dr. Nagy Ferenc. Ismerjük meg egy kicsit közelebbről.

Dr. Nagy Ferenc (1880-1937) polgármester, jogász. Igriciben született, Miskolcon a Református Főgimnáziumban tanult, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1903-ban. 1904-ben - vármegyei szolgálatból - jött át a városhoz főjegyzőnek, amely feladatot nyolc évig látta el Szentpály István polgármester mellett. Sokak szerint már ekkor lehetett tudni, hogy ő lesz az utód, mert olyan ambiciózus és tettrekész természetű volt. 1912. április 3-án választották meg, öt évig látta el feladatát.

,,Mint polgármester felemelkedem minden pártpolitikán és kizárólag városi politikát fogok csinálni. A város javát, a polgárság egyetemes érdekeit fogom keresni a politikában is. A politikai meggyőződés egyéni érzelem, a lelkiismereti szabadság kérdése, a melyet nem szabad érinteni a polgármesternél sem."

Programja megvalósítására mindössze két éve volt, a háború kitörésétől kezdve más célok élveztek prioritást. Első két évében is rendkívül sikeresen igazgatta városunkat. Ekkor jött létre a Népkert melletti villanegyed - a volt plébániai földeken -, rengeteg közutat új burkolattal látták el, kötőszövő gyár épült, palagyár létesült, bulgár rendszerű kertészetet alapított - miután a szerb-bolgár háború miatt a zölségtermesztőink hazamentek -, városi téglagyár, új köztemető, a múzeum városi tulajdonba vétele, új Szinva híd a Soltész Nagy Kálmán utcán és még sorolhatnám. Egyszóval nagyszerűen látta el feladatát. 

A háború kitörésétől kezdve viszont a fejlesztések és az építkezések leálltak. Hadba vonultak a keresők, itthon maradtak a családok, az ellátatlanok. Hamar felütötte fejét a szegénység. Új társadalmi rétegek jöttek létre, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a hadirokkantak. Mindent a szociális problémák enyhítésére kellett fordítani. Városépítő munka helyett élelmezési feladatok jutottak neki osztályrészül. De ezeket a problémákat is remekül kezelte. Olyannyira, hogy miskolci tevékenysége felkeltette országunk vezetőinek figyelmét is. Első lépcsőben megyei főispánná nevezték ki, majd 1917-ben az Országos Közélelmezési Hivatal államtitkára, majd - 1918. október 31-én - tárca nélküli közélelmezési miniszter lett. 1919 tavaszán visszavonult birtokára és haláláig nem vett részt semmilyen köztevékenységben. 

A legnagyobb tehetségű polgármestereink egyike, de - mint említettem - szerencsére bővelkedtünk a hasonlóan nagy politikusokban. Remélem ezzel a pár sorral is hozzájárulok egy kicsit megismeréséhez. 

 

 

 

 Az ország egyetlen zsidó tanítónőképző 

 

received_1746176048748941.jpeg

1919-ben kezdte meg működését az iskola 47 tanulóval. 1924-re ez a szám 422-re emelkedett. Az iskolát átszervezték leányközépiskolává, majd az 1929-30-as tanévvel - a vallás- és közoktatási minisztérium engedélyével - elindul Magyarország egyetlen zsidó tanítónőképzője.

 

 

 

 

Az ortodox templom ikonosztázionja

 

17016089_126354521222794_437890512951142238_o_2.jpg

Az ikonosztazion

 

A 18. század elejétől kezdődően a Balkánról egyre több "görög" kereskedő érkezett hazánkba, az ország kereskedelmi központjaiban telepedtek le és kereskedelmi társaságokat alapítottak, úgynevezett kompániákat. Miskolcon is ez történt, a város életét döntően befolyásolták, kereskedővárossá lettünk. Ennek a népcsoportnak a vallása ortodox volt, először egy kis kápolnájuk volt a Széchenyi utcán, majd - mivel a közösség gyarapodott - 1785-ben elkezdték építeni az új, minden igényt kielégítő templomukat. Ennek a templomnak kiemelkedő alkotása az ikonosztázion, amely helytörténeti emlékünk, kulturális örökségünk. Magyarországon is egyedülálló a maga nemében. Aki még nem látta élőben, annak mindenképpen javasolnám, hogy tekintse meg ezt a csodálatos alkotást, de magát a templomot és az azt övező sírkertet is.

,,A templombelső meghatározó látványa Jankovics Miklós faszobrász alkotása, a 15 méter magas ikonosztázion, amely 83 képnek ad helyet. Ez a képfal nemcsak a szentély misztikumát őrzi, hanem a legközérthetőbb képies formában örökíti meg Jézus Krisztus életét, az ortodoxia tanítását és történelmének legkiemelkedőbb alakjait, akik az ikonosztáz harmonikus egységébe foglalva, a maguk időntúliságában emlékeztetik és hívják minden kor emberét."

A "görögjeink" eltűntek, asszimilálódtak, de kulturális örökségüket itthagyták nekünk, vigyázzunk rá!

 

 

 

Miskolci boszorkányperek

 

46383.jpg

Boszorkányégetés a középkorban

 

Ahogy a többi magyar városban, településen, Miskolcon is voltak boszorkányperek. Az egyik leghíresebb miskolci boszorkányperre 1709-ben került sor. A vádlottak padján Szabó Pálné, Krasznay Zsuzsánna, Tóth Istvánné és Nagy Boris ült. 42 tanút idéztek be a tárgyalásra. 

,,A vádlottakat a hóhér a legembertelenebbül megkínozta, így mezítelenül tüskeágyba fektette, hogy vallomást csikarjanak ki belőlük. És mert bebizonyosodott, hogy Krasznay Zsuzsánna és Nagy Boris harmadik társukkal a mezőn Demeter Miklós szekeréhez bújdostak, a szekérre ültek, onnan eltűntek, majd a szekeret az egyenes úton feldöntötték. Nagy Boris Demeter Mártonnak egy meggyógyulást nem remélhető, beteg ökrét két óra alatt meggyógyította. Diószeghy Tamásnak kígyó képében a csecsét kiharapván, amikor hasából kikergette, az utcán megrázkódván, a kígyóból a maga személyére változott. Krasznay Zsuzsánna bement és ajtónyílás nélkül kiment Török Istvánné ajtaján, Nagy Erzsók gyermekét megforgatván, a tejét elvesztette, s magáét azzal bővítette, Iván Tamást felkantározván, megnyergelte, Tóth Jánosné gyakran nyargalózott rajta. Diószeghy Tamásnét szemeláttára kígyó képében megkísértette, a halálos beteg addig nem holt, amíg hozzá nem ment és kezét még nem fogta, a mezőn egy sereg lúd mellett megjelenvén, csakhamar eltűnt lúdastól együtt, Németi Jánosné gyermekét megrontván, nyomorulttá tette, a negyednapig halva feküdt macskát felelevenítette.  Nagy Boris és Krasznay Zsuzsánna hóhér általi megégettetésre ítéltetett."

Hogy Szabó Pálnéval és Tóth Istvánnéval mi történt, arról nem szól a tudósítás, de gyanítom, hogy sok jóra nem számíthattak. Felmentő ítéletre pedig aligha.

 

 

Források:

 

Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc 

Czeglédi Ilona: Diósgyőr a magyar történelemben

Szendrei Janos: Mátyás király Hortobágyon

Dr. Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek

wikipedia

Varga Lajos: A futball-labda diósgyőri útja

Dobrossy István: Miskolc története III/1

miskolc.ortodoxia.org

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8.

A Miskolc a múltban facebook csoport képei

miskolciszemelvenyek.blog.hu

riderline.net

24.hu

nela.hu

erdeiprogramok.hu

nav.gov.hu

A Miskolc a múltban facebook csoport képei

Komáromy Lajos: Kossuth Lajos Miskolcon

Szojka Ágnes gyűjteménye

Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére

Dr. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata, negyedik kötet

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3612871464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

én is és 2017.11.11. 07:33:57

"A mezőkeresztesi csata (1596) után a törökök elfoglalták a területet, innentől Diósgyőr török uralom alatt volt és az egri pasa uralta egészen 1687-ig. Erre az időre a vár minden hadászati értékét elvesztette." ???????????????????????????

Reiman Zoltán 2017.11.11. 10:02:31

@én is és: Ez nem felel meg a valóságnak, dehogy volt török uralom alatt 1687-ig.