Dombok, dűlők és szántók rejtélyes nevei
2017. december 02. írta: Reiman Zoltán

Dombok, dűlők és szántók rejtélyes nevei

Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben című kiadványa  alapján próbáltam  beazonosítani a  ma is létező dűlő, domb és szántó neveket a mai térképeken, gps-en. Sokat meg is találtam, ezeket közzéteszem írásomban. Nagyon sok érdekességre lelhetünk közöttük. Jó bogarászást kívánok mindenkinek! 

 

img_20171122_163245.jpg

 

Pesty Frigyes temesvári születésű tudósember volt. Fiatal éveiről keveset tudunk. A szabadságharc idején a hadügyminisztériumban dolgozott. A bukás után többszöri börtönbüntetést szenvedett. 1859-ben választották az akadémia levelező tagjává. 1863-ban felkérték arra, hogy ,,tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét."

 

180px-pesty_frigyes.jpg

Pesty Frigyes

 

Kérdőíveket készített és fölszólította a helységek elöljáróit, járjanak  utána  hegyeik, dombjaik, dűlőik, utcáik neveinek eredete után. Életének hátralévő részét ezek elemzésével töltötte. 1889-ben hunyt el.

Nos, én ezekből az adatokból szemezgettem. Sajnos csak a miskolci "kínálat bőséges", az akkor még különálló településeknél csak a neveket sorolja fel, nem magyarázza meg őket. Tehát Diósgyőr, Görömböly, Hejőcsaba neveit csak listában látom, leírásuk nincsen... Pedig kíváncsi lennék... Kankós, Taknyos, Perzsák, Poklos-tető, Bigecs, Tehéntánc... hogy csak az érdekesebbek közül néhányat említsek, bár a Tehéntáncról éppen a közelmúltban bukkantam rá egy leírásra.

 

img_20171122_163220.jpg

 

De nézzük miket találtam a meglévő adatokban!

Pesty Frigyes ezzel kezdte Miskolc leírását:

,,Miskolcz nevezete a magyarok bejövetelével egykorú; - mint ez hazai legrégibb történet irónk az 1173-ban uralkodása lépett III.-ik Béla király névtelen Jegyzőjének munkájából - mit a Magyaroknak Ázsiából e honba lett kijöveteléről írt - kitetszik. Midön t. i. Árpád vezér seregével a Sajón - ott hol a Szinva bele szakad - átaljött 's egész a Tiszáig lenyúlt táborával egy hónapig mulatott e' vidéken Búnger vezérnek ajándékozta e' földet."

,,És ott Árpád vezér Bors atyjának Bungernek nagy darab földet adott, a Topolucca (Tapolca) vizetől fogva a Souyou (Sajó) vizeig, melly most Miskoucynak (Miskolcz) neveztetik, és adott neki egy várat, melynek neve Geuru (Győr), és ezen várat fia Bors a maga várával mely Borsodnak hivatik egy vármegyének alkotta."

 

img_20171122_164752.jpg 

Ezek után nézzük a dűlőket, hegyeket, dombokat, szántókat.

 

Avas

Régi magyar szó, jelentése ,,tilalmas erdő". Szent György-hegy volt a középkor előtti elnevezése, az Avas szó csak a 16. században szerepel először az  írott forrásokban. Szakrális hegy volt minden korszakban. 

 

Papis

A Papis a Szent Ferenc kórház területétől a Szemere Bertalan Szakképzőn át egészen az Avasi Gimnáziumig terjed. Jelentését kevesen ismerik, pedig vicces, lényegre törő és egyszerű. 

,,A' legrégibb szőlőhegyek egyike, a' csabai útvonalra dől, nevét onnan vette hogy a' régi kegyelmetes időkben a' szőlő terméseikből lelkészeinek is juttatván, rajta maradt - kap belőle a' pap is."

 

Közép-Szentgyörgy, Közép Szentgyörgy

Valószínűleg azért közép, mert az Avas tetején - közepén - található. Terjedését illetően a Tampere városrésztől a Pattantyús utcáig tart.

,,Szőlőhegy: A' Szentgyörgy tiszteletére ottan régenten épített de már nem létező kápolnáról vette nevezetét."

A történészek vitatkoznak rajta, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a Szent György-hegy elnevezés vagy a róla elnevezett kápolna. Ezt valószínűleg nem fogjuk megtudni soha, de biztos, hogy régi elnevezés mindkettő.

 

Tűzköves

A Papszer és a Kisavas fölötti rész, egészen a Kálváriáig. Már az ősember is ide járt "tűzkőért".

,,(...) Honnan felséges kilátás kínálkozik a' Miskolczon terjedő nagy síkságra; nem külömben a' Tokaly hegyallja vidékére, nevét vette ezen szölőhegy az ottan mindenütt szerte heverő kova vagy tüzkövekről." 

 

Mendikás

Az Avas tetőn az Adler Károly úttól a Ruzsinszőlő dűlőútig terjedő szakasz, a zsidó temetővel szemközt. A mendikás latin szó, jelentése kolduló. 

,,A' múlt századba a' helv. hitvallásúak miskolczi tanintézetébe a' szegény szülék gyermekei a' nagyobb diákok mellett inaskodván 's mint illyenek oktatást ingyen nyervén kötelességök volt több szolgálatokat illetőleg kéregetéseket tenni, - ezen különben mai napig is szép (...) taló megfordúlt mendikásokról vette nevezetét, a' mennyiben közel érvén eleget megdézsmá(lták)."

Nos, a kötőjel után elég zavaros. Szerintem arról van szó, hogy a szegény diákok egész napos fáradalmaikat itt pihenték ki és közben az itteni dűlőt dézsmálták. Mindenesetre nagyon különleges helytörténeti érdekesség.

 

img_20171122_164809.jpg 

Kutyás

Ez a terület pontosan a mai zsidó temető helyén található.

,,Ezen szőlőhegy düllő mint Miskolcz város felső részéhez legközelebb eső leginkább kilévén téve a' kutyák általi pusztíttatásnak nevezetét ettől vette." 

 

Ruzsin, Nagy-, Közép- és Felső-Ruzsin

Gyakorlatilag a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól egészen a diósgyőri egykori téglagyárig, illetve a Mendikásig terjed. Jó nagy területen fekszik, tényleg. A Ruzsin elnevezés valószínűleg a ruszin népnévből eredhet, azt olvastam pár forrásban.

,,A miskolczi szőlő hegyek igen nagy részét teszik, kitűnő bort teremnek nevét hol vette ki nem puhatolható." 

 

Muszkás

Ha az Egyetemváros felől a Csermőkei úton igyekszünk a Varga-hegyen át a Vasgyárba, útközben az Acélművek mögötti részen biztosan érintjük a Muszkást is.

,,Verőfényes napon a legelőn tanyázó szarvas marhák a' muszka csipésnek különösen ki lévén téve nevét erről vette."

A muszka a bögöly akkori megfelelője. 

 

Örömhegy, Örömhegy-tető

Komlóstető és a Varga-hegy között terül el. 

,,Közel a' Diós győri koronai uradalomhoz tartozó Bikk nevű erdős hegységhez, hova IV-ik Béla király idejében a' miskolczi lakosok menekültek a tatárok elől, kiknek eltakarodásuk után ezen a hegyen gyültek öszve először öröm ünnepre 's ezért neveztetik Örömhegynek jelenleg szölővel van beültetve." 

Jelentése különösebb magyarázatra nem szorul, érdekes adalék ismét a helytörténet iránt érdeklődőknek. 

 

Varga-oldal

A Gyermekváros mögötti területen helyezkedik el. 

,,Nevezetét az ezen dűlőt felfogott és szőlővel beültető mester emberektől vette."

 

Csanyik

Csenik néven már a középkor előtt létezett, Árpád-kori település. 1313-ban említik először. ,,1355-ben már királyi vadaspark működött a Csanyik-völgyben." A 15-16. század környékén néptelenedett el.

 

Bodótető, Bodó-tető, Bodó-alja

,,Mielőtt Diós győr magán birtok volt ezen dűlőt a' Bodó család bírta, nevit innen (...) vette."

 

Kalló szer, Kallószer, Felső-Kallószer, Alsó-Kallószer

A Kiss Ernő út két oldalán található, a Békeszálló-telep és a Baross Gábor SZKI magasságában. A Kallómalom ,,a gyapjúból készült szövetanyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép."

,,Miskolcz felső végén a' Szinva vizére épített jelenleg is ott létező guba kallóról vette nevezetét."

 

Bandzsalgó

A Bodótető feletti részen találjuk a Bandzsalgót. Régi magyar szó, jelentése elbámészkodó (személy). Hogy ez ebben az esetben ez mit takar, azt az olvasóra bízom eldönteni. 

,,Szőlőhegy, a' termése többnyire elbandzsalog - nevét innen érdemelhette."

 19248012_1584597668240114_7663139749691198742_n_1.jpg

Miskolc, Örömhegy

 

Bedeg-völgy, Beteg völgy

A Bodó-tető alatt található, jelenleg "szegény sorsú" családok lakják. 

,,Ezen szőlőhegy dűlők a' múlt századokban midőn meg Miskolcz városa a' Diós győri Kir. Kamarai uradalom birtokába nem volt a' Bedegh - Nyári de Bedegh - család birtoka lévén nevezetüket innen vették, azonban most bár hibásan a' nép száján beteg néven forog."

Legutóbbi kutatásaim során ezt a tézis megdőlni látszik, a helyét már akkor is bedeg/beteg névvel illették, amikor a Nyári családnak meg nyoma sem volt. Úgyhogy ebben az estben Pesty Frigyes rossz információt kapott. 

 

 

Tetemvár

A 17. században egy pestisjárvány után alakult ki a temető, melyről a terület elneveztetett.

,,A' régibb századokban e' hely temetőül szolgáló lévén az ott még most is itt ott létező holt tetemekről vette nevezetét."

 

Akasztófa bércz, Akasztó-bérc

A Tetemvártól Sajóbábony felé, a Megyei Kórházzal szemközti oldalon, a bérházsor mögött található. A nevéből adódó rendeltetése volt, sokáig a városi kivégzéseket ezen a helyen "ejtették meg".

,,Az ott volt akasztófáról, - melynek már nyoma sincs - vette nevezetét."

 

Szép-hegy

A Szentpéteri kapuban lévő Tesco mögött található. Ez a Szép-hegy - nézzük meg, ha Barcika felé haladunk, a Tesco fölé magasodik - tényleg szép.

,,Nevét a' hegynek szép kerekdedségétől és fekvésétől vette."

 

Veresbugyik

Az OBI és a szentpéteri kapui köztemető mögötti részt nevezzük Veresbugyiknak. Vörös, agyagos földje volt. Akár el lehetett volna nevezve egy vörös hajú "menyecskéről" is, aki otthagyta a fehérneműjét, vagy egy vörös fehérneműről, de nem ez az igazság. 

,,Szántó föld dülő neveztetik veres nyirok földjéről.(...)

A Bugyi családok bírták." 

 

Harasztalja, Harasztallja

A szentpéteri kapui temető és a rendőrségi laktanya mögött található.

,,Ezen dülő északra néző oldala vadvizes jelenleg is nagyobb részt parlag földekből állván 's ezen termett fü többnyire harasztnak mondatván, nevét ettől vette."

 

Rózsás

A Harasztalja mellett terül el.

,,Ezen szöllő dülő a' mult század utolján fogatván fel szőlő termelő hegynek, ez előtt a magas Kincstár 's illetőleg a' Gombos család elhagyott parlag földje volt, mely parlagi rózsánál 's más hasonnemü növénynél egyebet nem termett, nevét innen vette."

 

letoltes.jpeg

A Csattos dűlő

 

Forrás-völgy

Az Akasztó-bérc mögötti terület a Forrás-völgy, a Forrás patak ma is él, vize a Pecébe ömlik.

,,Az ott lévő forrás viztől vette nevét"

 

Kártyás

A Bábonyi-bérc és a Forrásvölgy között található. Ha a lent említett úr magyar kártyával játszotta el a földjét, akkor behatárolható valamelyest, hogy mikor történt az eset, talán a forradalom és szabadságharc előtti években lehetett. Ha más kártyával, egyéb kártyajátékkal történt, akkor a feledés homályába vész.

,,Szőlőhegy; arról vette nevét hogy egy Ur azon a' hegyen volt nagy terjedelmü szőlőjét kártyára tette fel, 's el is veszítette." 

 

Bunda dűlő, Gallér dűlő

A Bodótető feletti részen található. A Gallér dűlőt nem találtam, de mivel ott kell lennie - legfeljebb ma nem az a neve - most is a Bunda Gallérjának, ezért nem választottam külön őket. Ez is de szép népi ábrázolás!

,,Szőlőhegyek; alakjáról neveztetnek igy: a' dél felől fekvő rész, mely Bundának neveztetik sokkal nagyobb, az északra düllő rész pedig mely Gallér nevű sokkal kisebb 's egymással összeköttetésben lévén mint egy bunda gallérjával távolról is úgy képzelhető."

 

Pocem dűlő, Poczem

A Lyukóvölgy fölött, a bábonyi oldalon található. A pocem szó jelentésére azt találtam, hogy föld alatti terület. Hogy ez miért gúnynév? Talán olyan rossz volt a bora, mintha nem érné napfény?

,,E gúnynév onnan eredhetett nem tudatik, egyéb iránt olyan bort terem, a' milyen a neve."

 

Kánás, Kis Kánás dűlő

Szintén a Lyukóvölgy fölött van. Na de ki volt ott a kánai menyegzőben? Értem én, valószínűleg a bor jó minőségű lehetett, amely itt termett.

,,(...) A nép mondája szerint olyan bort teremvén mint minőt a'régi ős korban csak a' kánai menyegzőben ihattak, nevét ettől vette."

 

Csattos dűlő

A Csattos dűlő is a Lyukóvölgy feletti részen van. Ez az elnevezés is egy szép(?) képet tár elénk a valóságról.

,,A' ki borának terméséből sokat iszik, nadrág csattját gyakran igénybe kell vennie."

Kérdés az, hogy a gyomrot vagy a vesét teszi próbára az itteni szőlő leve. 

 

Nagy pást

A Martinkertváros Fonoda felé eső oldalában található. A pást legelőt jelent régies szóhasználattal. 

,,Ezen dűlő végiben lévő nagyobb legelőtől vette nevezetét."

 

Fövényszer

A Marinkertváros keleti oldalán, a Berettyó utcától a kertváros végéig terjed. A föveny, fövény szó jelentése durvább szemcsejű homok vagy sóder.

,,Az ezen dűlökben nagyobb mennyiségű fövényről vette nevezetét, mely fövény bányáknak múlt századbóli nyomait a kis fövényszeri dűlő nyugati vége mellett most is láthatók."

 

 

Az itt nem szereplő dűlők, szántók, rétek, hegyek beazonosítása további levéltári kutatást igényel, de az sem biztos, hogy sikerülne sokkal több információt megtudni. Ezeknek a neveknek a többsége bizonyítottan legalább középkori eredetű. Sokszor az elnevezés mikéntje a feledés homályába vész, mindenesetre remélem mindenkinek érdekes volt ez a kis kutatás városunk történelmében.

 

 tetemvar_1.jpg

A tetemvári pincesor a múlt század elején

 

 

Források:

 

Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben

Lézerpont szerdán - youtube.com

Wikipédia

magyarorszag-szep.hu

meszotar.hu 

wikiszotar.hu

est.hu

Topográf

A Miskolc a múltban facebook csoport képei

cameramuseum.hu

mnl.gov.hu

keptar.oszk.hu

miskolc.hu

richterpince.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4313344463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maradokapénzemnél 2017.12.02. 23:41:00

Érdekes anekdoták :) elég sok anyagot kellett feldolgozni!

BéLóg 2017.12.03. 00:31:27

Köszi.
Muszka csípés = bögöly csípés. A muszka egyébként az "orosz", el tudok képzelni egy bögöly = "orosz légy" azaz muszka légy rövidülést.

Reiman Zoltán 2017.12.04. 14:40:07

Köszönöm! És köszönöm a kiegészítést is!

bakos75 2018.11.14. 18:58:53

Szia,

A külterületek neveinek kutatása során nem találkoztál véletlenül a Vilma-liget névvel? Az 1900-as miskolci népszámlálás említ ott lakó embereket, de semmilyen korabeli térképen, vagy a levéltári utcanév jegyzékekben sem találtam nyomát.

Köszi, Bakos75