Pisztrángos a Bükk rejtekében
2018. január 23. írta: Reiman Zoltán

Pisztrángos a Bükk rejtekében

Annyi érték van ebben a városban, hogy nem is hinnénk. Annyi csoda, annyi különlegesség, amennyi talán sehol nincsen az országban. Ezen számtalan csoda közül az egyik Lillafüreden található. A Szinva-völgyében nagy hagyománya van a pisztrángtenyésztésnek, mellette pedig egy különleges halsütöde üzemel a Garadna-patak partján. 

 

pisztrangtelep_tavak.JPGA keltető tavak egy része

 

,,A Szinva-patak völgyében mésztufa pincékben keltették a különböző tenyésztelepekről szállított ikrát, majd a kikelt ivadékot telepítették a patakokba és a Hámori-tóba."

 

Híres polihisztorunk már 1906-ban felvetette ötletét egy bükki pisztrángtelep létrehozásának, mely akkor még nem valósult meg. 1932-ben egy járvány ütötte fel a fejét a tóban, ennek következtében a halállomány 80%-a elpusztult, ekkor vették elő a fiókból a régi terveket, Herman Ottó javaslatait. Nem azon a területen jött létre azonban a telep, ahová Herman elképzelte, mert oda már egyéb objektumokat építettek.

 

terkep.jpg

 

A Garadna-völgyében a Margit-forrás ,,állandó hőmérsékletű, oxigéndús vize az ikra keltetésére, tavak táplálására a legmegfelelőbb volt." A Magyar Királyi Erdőigazgatóság ezt a helyet jelölte ki a pisztrángos felépítésére, mely 1932 őszén kezdődött egy kis keltető ház építésével. Később a patak partján 4 kis tó is készült a halacskák számára. 

 

img_0001_7.JPG

 

Egy évvel később megérkezett az első ikraszállítmány, Traismauerből és Znióbányáról. Ekkor került Vásárhelyi István a telepre, aki egy kiváló, nagytudású szakember volt, aki eddig erdőőrként dolgozott az Erdőigazgatóság területén. Azonban volt szakmai tapasztalata is, 1912-14 között Erdélyben már dolgozott pisztrángtelepen.

 

Vásárhelyi István (1889-1968)

,,Természetkutató, zoológus, nagy harcosa volt a magyar természetvédelemnek és komoly érdemeket szerzett annak népszerűsítésében. Kutatásaival és jelentős munkásságával elősegítette a Bükki Nemzeti Park létrejöttét és felbecsülhetetlen értékű tudományos gyűjteményt hozott létre."

Herman Ottó nagy tisztelője, közeli barátja és egy ideig közvetlen munkatársa is volt. A hámori temetőben nyugszik a nagy polihisztorunk mellett.

 

Saját állomány létrehozásán dolgoztak, a patakokban élő populáció segítségét vették igénybe. 1934-ben két új tó létesült, majd 1939-ben még négy, melyeket a Garadna táplált. 1940-re a a kis fából készült keltető ház helyett egy újat építettek.

 

lilla4.jpg

A kisvasút a telep mellett halad el

 

Sajnos a terület a második világháború alatt hadszíntér volt, ezalatt a teljes halállomány megsemmisült. A Hámori-tóból és a környező vizekből fogott pisztrángokkal indult újra a telep gazdasága. 

,,Vásárhelyit 1958-ban nyugdíjazták, de mivel utána visszaesett a termelés, mint szaktanácsadót visszavették. Haláláig, 1968-ig itt dolgozott. Mellette felbecsülhetetlen értékű hal, csiga, rovar és kisemlős faunakutatást végzett, több, mint 500 cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban."

 

pisztrang.jpg

 

A pisztrángos állapota - nem meglepő módon - 1968 után egyre rosszabb lett, a termelés is jelentősen visszaesett. 1980 és 1982 között évente 120 000 ikrát és 1,2 tonna pisztángot termelt a halgazdaság.

A pisztrángos honlapján azt is megtudtam, hogy csak 1983-tól kapott újra olyan vezetést a telep, mely méltó volt Vásárhelyi István munkásságához es akiknek szakmája is volt a haltenyésztés. A telep termékei csak 1991-ben lettek elérhetőek a nagyközönség számára, addig csak a pártvezetők kiváltsága volt a zamatos bükki pisztráng.

 

010_garadna-patak_foto_beres_attila.jpg

A Garadna-patak

 

Manapság ,,már a termelés vízhozamtól függően eléri a 30-36 tonnát, és 0,5-1 millió ikrát keltetnek évente". A Magyarországon őshonos sebes pisztrángot a legnagyobb számban itt tenyésztik a Garadna-völgyében. ,,Itt tartanak fenn génbank jelleggel ilyen törzsállományt". Ezen kívül találunk még szivárványos pisztrángot és pataki szajblingot is a telep repertoárjában. Őket is szaporítják.   

troutplantconstruction.jpg

Az második keltető építése 1941-ben

 

Az Erdei Halsütöde május 1 és szeptember 30 között várja vendégeit, bár idén tapasztalatom szerint tovább is nyitva volt a nagyszerű szabadtéri étterem. Különleges terméke a titkos eljárással pácolt füstölt pisztráng, illetve a kivételesen finom ízű frissen fogott sült pisztráng, mely még boldogan úszkált akkor, amikor a vendég belépett a telep kapuján.

Manapság egy házaspár a telep vezetője, - Hoitsy György és felesége - akik először turistaként jártak erre több évtizeddel ezelőtt. Többször díjazták a munkásságukat az Országos Mezőgazdasági és  Élelmiszeripari Kiállításon, legutóbb, - ha jól láttam - 2017-ben is. Csodálatos környezet, kitűnő ételek, ez jellemzi a hangulatos sütödét. 

 

img_7010m.jpg

 

A víz minőségét is lehet tesztelni a pisztránggal, ugyanis az íze csak a rendkívül tiszta vízben ilyen ízletes. A már említett Margit-forrás biztosítja az állandó hőmérsékletet a halacskáknak. Télen-nyáron 8-9 fokos a víz, nem fagy be télen, ezért is ilyen kitűnő az íze mindenkor. 

 

Gondoltad volna?

,,A sebes pisztráng nem gyorsaságáról, hanem sebhelyre emlékeztető pöttyeiről kapta a nevét. Amikor a Hoitsyék idekerültek a beltenyészet miatt leromlott törzsállományt találtak, ahol előfordultak kétfejű egyedek is." 

 

Az "érett" halakat elszállítják Mályinkára a halfeldolgozóba, ahol egy napig titkos fűszerekkel téli páclében ázik, majd bükkfán füstölik aranysárgára. Védőgázas csomagolásban akár egy hónapig eláll a gazdaság különleges terméke.  

 

lillafuredi-pisztrangtelep.jpg

 

,,Bükkfahasábok parazsán grillezik, vagy paprikás fűszeres lisztbe forgatva, forró olajban, tárcsán sütik aranybarnára. Onnantól számítva, hogy a vevő rendel a telepen működő Erdei Halsütödében, fél órán belül a tányérján illatozik a ropogós pisztráng, ami érkezésekor még a tóban úszkált."

A 2006-os árvíz komoly károkat okozott a telepen, a 2010-es természeti csapásra viszont kellőképpen felkészültek, így a nagyobb bajt sikerült elkerülni.

Aki még nem volt a sütödében, annak javasolnám, hogy kanyarodjon el a Szikla felé, ha Lillafüreden jár és kóstolja meg a pisztrángos különleges ízeit. Nem fog csalódni benne. 

 

1280px-lutrastatue03.jpg

Fa Lutra szobor a pisztrángos területén

 

Források:

 

pisztrángtelep.hu

Miskolc infó

Nők Lapja

Playboy

Magyar Mezőgazdaság

Magyar Konyha

miskolc.hu

varosban.blog.hu

makos-dios.blog.hu

Wikipédia

Hoitsy György: Vásárhelyi István élete és munkássága

elmenyekvolgye.hu

itthon.hu

tripadvisor.hu

bukkiturak.blogspot.hu

kepguru.hu

pisztrangtelep.internettudakozo.hu

Béres Attila fotója

turistamagazin.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5413563495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.