A Pece-parti Miskolc
2018. február 27. írta: Reiman Zoltán

A Pece-parti Miskolc

A Pece-patak egykoron meghatározó, városképformáló szerepet töltött be Miskolcon. Egy ideje már szemünk elől elrejtve csordogál föld alá kényszerítve, így vajmi keveset láthat belőle a 21. század polgára. Északról indul, több ágról "tör be" Miskolc területére és két "részletben" a Szinvába torkollik. 

 

10427301_280713448719156_4935978091824149858_n.jpg 

 

Ma már inkább időszakos vízfolyásnak nevezik, mint pataknak. Vízgyűjtő, csapadékelvezető szerepet tölt be, a régebbi időkben viszont sok problémát okozott városunk lakosainak. Szabályozatlan és - vízgyűjtő szerepe miatt is - időszakosan nagy hozammal rendelkezett, ezért gyakoriak voltak az áradások a környékén. Ez jellemző volt a Szinvára is, de sokkal kiszámíthatóbb volt szabályozottabbsága révén és a viszonylag állandó vízhozam miatt. 

 

,,A hidak városa"

,,1938-ban meg megszámlálhatatlan híd és áteresz volt rajta ez ihlette meg Houba Ferencet a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1938. 169. számában a ,,Miskolc a hidak városa" c. alatt a következőket írta: 

A Pece a szerencsétlen emlékű Csatos-tanyán lévő Kőbányán eredő ágán a következő hidak vannak: Bedegvölgyi híd, Pacsirta utcai híd, a Tót utca három hídja, a Verbőczy híd, a Palóczy utcai híd, a Szemere híd, a Szelényi híd, a Kossuth híd, a Pece másik ágán az Árok utcai híd nyitja meg a sort, majd azt követi a Temetőalja utcai híd, Fazekas utcai híd, a Batthyány utcai híd, a Deák téri híd, a Deák utcai híd, a Kazinczy híd, a Debreceni utcai híd, a Szentpály híd és a Király híd."

Ejha, ez tényleg nem semmi! Ettől elvonatkoztatva már csak egy dolog keltette fel érdeklődésemet. Mi történt a Csatos-tanyán?

 

 

Hat Pece ágat ismertek az elmúlt évszázadokban, ma azonban csak négyet tudunk beazonosítani.

  • Bedegvölgyi ág.                       (8480 méter)
  • Nagy ág                                  (4600 méter)
  • Középső ág                             (2100 méter)
  • Bábonyibérci ág.                      (6800 méter)
  • Pápa- és Darvasvölgyi ág          (2085 méter)
  • Forrásvölgyi ág.                        (3000 méter)

 

1656359_649857581741242_792661660_n.jpg

Az Ady-híd egykor és most

 

A ma azonosítható négy ág:

  • A Pece főága a Bábonyibérc sor és a Galagonyás sor között fut, bejön a városba és itt az Árok utca és a Temető utcánál egyesül a Forrás ággal (I.)
  • A Forrás ág a Forrásvölgy utcán folyik végig, - elvileg ennek az egynek van valós forrása, a Pallós forrás - a Temető utcán a föld alá bújik, majd utána egyesül a főággal (II.)
  • A harmadik ág a Kiskőbánya dűlőben "ered" és a Pacsirta utca vonalán folyik, a Major utcánál pedig az úttest alá rejtőzik (III.)
  • A Bandzsalgó dűlő - Napfürdő utca - Közdomb utca a következő ág "lelőhelye", Mátyás király utcánál egyesül a harmadik ággal (IV.)

Az egyesült ágak egyike a mentőállomás környékén ömlik  a Szinvába (I-II. ág),  a másik a "lábas ház'' alatt elhaladva valahol a Metropol és a Bató ház mögötti részen (III-IV. ág). 

 

16939592_481054475351718_5488739933451244086_n.jpg

A Régiposta utcai rész lefedése 1977-ben

 

Érdekes patak ez a Pece. Egyetlenegy forrásáról tudunk, - a Pallós-forrás - többi ága csak úgy lesz hirtelen a semmiből. Ha már itt tartunk egy kicsit játszhatunk is a szavakkal. Pece-Pöce, összegyűjti a szennyvizet, a csapadékvizet. Pece-Pöce - folyás-gödör? Időszakos volt, a szennyvizet is elvezette - bár nem csak a Pecére igaz ez - a neve akár innen is eredhet. Vagy csak az én fantáziám túl élénk? 

 

340774_331415690229957_1569097752_o.jpgAz Ady-híd a Szinvapark nélkül a Pecével

 

Jelenleg 14 négyzetkilométer a vízgyűjtő területe a pataknak. Azt is említettem, hogy időszakosan "működnek" ezek az ágak, de ez nem jelenti azt, hogy csapadék esetén ne lennének nagy vízhozammal rendelkezők. Éppen ezért völgyzáró gátat és víztározókat építettek vonalában. És azt se felejtsük el, hogy a Pece minden miskolci árvíznek tevékeny részese volt a Szinvával karöltve. 

 

img_20180220_155025.jpg

A Régiposta utca a megmaradt híd korlátjával...

 

Nevét 1563-ban említik először, itt még a város határán túl folyt bele a Szinvába. Érdekesség, hogy míg a Szinvát gyakran emlegetik, a Pecét egyetlen középkori forrás sem említi. 1666-ban pedig már ezt a részt is a város határain belül találjuk, beépült a "városképbe".

 

img_20180220_155827.jpg

... és a Deák tér szintén egy régi korláttal

 

 ,,Az ó-Pece a Kisújváros - Alsó-Piac utcán át az egykori Belegrád malom alatt vezetett a Szinvába. A 19. században mederrendezéssel az ó-Pecét megszüntették, a helyén épült a Széchenyi utca alsó szakasza."

Ebben az időszakban Miskolcon két Pece ág tevékenykedett. Az egyik a Fábián - Fazekas - Zárda utca nyomvonalán, a másik a Szent Anna templom fölött jött be a városba, a Tóth, a Palóczy és a Kossuth utcán át haladt és a mai Antall József tér alatt találkozott a másik ággal, majd a mai Szinvapark előtt/alatt ömlött a Szinvába.

 

1378109_273436062780228_1092708866535664049_n_1.jpg

A Pece a mai Berzeviczy Gergely Szakgimnázium előtt. El tudjuk olvasni mi volt ekkor a neve?

 

,,Az új-Pece innen a zsinagóga északi oldalán a mai Hősök tere déli részén és a Régiposta utcán át, telkek között, házak alatt folyt, majd bukkant elő az Ady hídnál, és innen a régi mederben vezetett a Szinvába. Később a 20. század első felében ezt is lefedték."

A régi mederben ma már nem folyik víz, 1981-ben ''terelték bele hamarabb'' a Szinvába. Ha nagy szárazság volt, az ágak kiszáradtak, ekkor képtelenek voltak funkciójukat ellátni, megnőtt a fertőzésveszély. A Pece meder rendezésére három elképzelés született a 19. században. Először is elzáró gátakkal a szántóföld felé akarták terelni a patakot. A második terv szerint a Szinva vizét használták volna a Pece medrének átmosására időszakonként. A harmadik megoldás a befedése, eltüntetése volt. Végül az utóbbi mellett döntöttek. 

 

A Pece-parti Párizs

Érdekesség, hogy a romániai Bihar megyében is található egy Pece-patak. Ady Endre - aki hétszer járt a francia  fővárosban - Nagyváradot Pece-parti Párizsnak nevezte.

 

,,Olyan gyönyörű szép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs."

 

Azt olvastam valahol, hogy a Pece a besenyők nyelvén jelent valamit, feltételezik, hogy itt is és ott is besenyők (is) lehettek a terület lakosai a honfoglalás utáni századokban és tőlük ered a patakok elnevezése.

 

 

 

A háború előtt közvetlenül így vélekedtek a Pece-patak rendezéséről:

,,Beboltozása még fokozottabb mértékben szükséges, mint a Szinváé. A Pece medrén eddig csak két kisebb szabályozás történt a Forrás-völgynél és a Tót utcánál 1912-ben, 1913-ban. Eszerint a meder egyes utcákban partfalak közé van szorítva. A város 1905-ben készített egy építési berendezést, de ez nem segített rajta. Végleges megoldás a teljes lefedés, s a meder feletti utca rendezés."

Így történt. Ma már nem is nagyon láthatjuk városunkban  az egykor sok gondot okozó patakot,  bár időszakonként azért felébred Csipkerózsika-álmából és egy-egy nagyobb csapadékmennyiség lehullása után megmutatja erejét.

 

11174491_300009673456200_3802673662535082121_o.jpg

A Palóczy utcai zsinagóga előtt jól látszik a Pece egykori medre

 

Egyik tereprendezés alkalmával - 1954-ben - az egykori  a ,,Boldogságos Szűz" tiszteletére felszentelt templom alapjaiból is találtak maradványokat a Deák tér  alatt, melyet egy török csapás 1544-ben semmisített  meg.

 

A 2010-es árvíz alkalmával a Pece is megmutatta erejét. Reméljük utoljára.

 

Információim szerint az utolsó hidak és átereszek majd' mindegyike 1981-ben tűnt el a miskolciak szeme elől a Belvárosban. Ma már csak két hídkorlát emlékeztet a múltra, az egyik a Deák téren, a másik a Régiposta utca Hősök terei oldalán mutatkozik. Néha rácsodálkoznak páran a posta mellett, hogy minek ez a korlát ide a kereszteződésbe? Már nem kell, de itt maradt. Az egykori patak mementója.

 

Források:

 

Wikipédia

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9.

Bereczki Zoltán: A Pece-patak ágai egykor és most 1.

Ádám Gábor: A Pece-patak ágai egykor és most 2.

Dobrossy István: Miskolc története 3/1, 4/1.

miskolcblog.blogspot.hu

Gyulai Éva: Miskolc középkori topográfiája

Iglói Gyula: Miskolc környékének katonai leírása 1854-ből

Farka Gyula fotója

A Miskolc a múltban csoport képei

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7213683790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GöTi 2018.03.01. 11:01:34

A beruházó, tervező és mélyépítő "szakemberek" a 2 szintesre tervezett, Hősök tere alatti mélygarázs elpanamázott egyik szintje kapcsán azzal védekeztek, nem gondolhatták, hogy ha olyan mélyre leásnak, akkor ott vizet fognak találni...

Nyugalom! Senkit nem zavartak el, senki sincs becsukva.

Alaptörvényes demokáré van kérem.