Erzsébet királynénak, azaz Sisinek nagy kultusza volt mindig Magyarországon. A magyar nép szerette őt, mert ő is szerette a magyar népet. Ha a valós kép egy kicsit árnyaltabb is, nem akarom a kedvét senkinek elvenni Ferenc József császár és magyar király felesége iránti rajongásától. Sokáig abban a hitben voltam, hogy Kossuth és Görgei után, - vagy inkább Görgei előtt - Sissinek is az első kültéri szobra áll városunkban, aztán kiderült, hogy egy Veszprém megyei falucska Nyírád megelőzött bennünket pár héttel. Ezért nem is írtam bele a miskolci különlegességek, érdekességek abba a részébe, amikor az "első szobrokkal" foglalkoztam.
Az eredeti Erzsébet szobor a Herman Ottó Múzeumban
A miskolci polgárok is nagyon szerették Sissit, noha sosem járt városunkban, bár az 1857-es körút alkalmával elvileg ő is tiszteletét tette volna nálunk, de Zsófia lánya tragikus halála miatt nem tartott férjével a körút folytatásakor. A királyné halála után szinte azonnal megszületett az elhatározás a szobor felállításáról, mely 1899-re készült el, Stróbl Alajos munkája eredményeként. Az avatása 1899. június 17-én került sor, rengeteg ember volt jelen az eseményen a Népkertben.
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837-1898)
,,Wittelsbach Erzsébet - teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugénia von Wittelsbach, becenevén Sisi. Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Korának legszebbnek tartott uralkodófelesége III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné mellett."
,,1898. szeptember 10-én vesztette életét Genfben Erzsébet magyar királyné, miután egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista szívén szúrta őt. A világszép Sisi halála Magyarországot is mélyen megrázta, hiszen hosszú évszázadok után ő volt az első királyné, aki szeretettel és érdeklődéssel fordult nemzetünk felé."
Hallgassuk meg a Vasárnapi újság tudósítását:
,,Magyarország városai közt Miskolcz volt az első, mely a gyászos végű Erzsébet királynénk emlékezetét nyilvános helyen emelt szoborművel megörökítette. A díszes fehér kőállványon elhelyezett szép mellszobor már készen áll s Miskolcz város egyik szép közhelyét, a Népkerttel kapcsolatos új ültetésű Erzsébet-ligetet ékesíti. Az ünnepélyes leleplezés június hó 17-én történt nagy résztvevő közönség jelenlétében, mely az esős idő mellett is szorongásig megtöltötte a nemzeti zászlóval fölékesített színtereket. Ott volt Borsodmegye és Miskolcz város minden hatósága, úgy szintén a törvényhozás két házának számos tagja, nevezetesen báró Vay Béla, Lánczy Leó országos képviselő, dr. Tarnay Gyula alispán, Lévay József nyugalmazott alispán, Soltész Nagy Kálmán miskolczi polgármester, Görgei László m. kir. államvasúti üzletvezető, Radványi kamarai elnök és sok más előkelőség. (...)
A leleplező ünnep szertartásait a miskolczi dalárda kezdte meg a Szózat eléneklésével, majd Tóth Pál, a ref. felsőbb leányiskola igazgatója lépett a szónoki emelvényre s nagy hatású beszédet tartott, melyben Erzsébet királyné fejedelmi és női erényeit költői lendületű szavakkal dicsőítve, ecsetelte a boldogult Nagyasszony élete történeteit. Erre a lepel lehullott a kitűnően sikerült szoborról, melyet Soltész Nagy Kálmán polgármester vett át a város örök gondozásába. Végül a dalárda előadván a Dal-szabadsága czímű énekdarabot, ezzel a legszebb rendben lefolyt ünneplés befejeződött. A közadakozásból állított jeles mellszobor Stróbl Alajos mintázása után bronzból van öntve s legszebb női kora teljes bájában ábrázolja az örökre felejthetetlen királynét."
Emlékkő kis táblával Görömbölynél, 2000-ben lett visszahelyezve
A szabadság című lap máshogy vélekedett:
,,Ami a szobrot magát művészeti szempontból illeti, nem felel meg a várakozásnak. Alkalma lett volna az intézőségnek, hogy monumentálisabb szobrot emeljen. A kegyeletet - igaz - nem érinti, hogy alig hasonlít a királynéra."
A szobor egyik másolata a Népkertben, az eredeti talapzaton
Én nem bocsájtkoznék értékelésbe, inkább megmutatom mit ír róla a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményének internetes oldala manapság:
,,A kiegyezést követő időszak rajongva szeretett asszonya minden képzőművészeti ágban alkotó művészt megigéz. Stróblnak azon szerencsében volt része, hogy a királynét természet után mintázhatta meg, de az akkor még uralkodó pár akaratából nem kerülhetett nyilvánosságra. A királynő 1898-ban bekövetkezett taragikus halálával feloldódott e titok, s az országban elsőként állítottak emlékszobrot Miskolcon Erzsébet tiszteletére. (Népkert, 1899) A polgári eszmét megtestesítő királyné varázsa a fekete patinázott bronz mögül is felragyog. A kedves, méltóságteljes tartás, a jól ismert törékeny arc élettel telítődik, de úgy, hogy Stróbl ezen műve sem lesz naturális. A művésznek a sziluettre és a dekoratív, barokkos mozgalmasságra épített eljárással egy méltóságteljes emléket sikerült alkotnia, ami a mai napig rabul ejti a nézőt. Ha a királynéról korabeli hivatalos arcképek sorába illesztjük, hamar kiderül, e szobor is rendelkezik a koncepciók mindegyikével, de ezzel együtt a tökéletesség érzetét kelti."
A görömbölyi másolat
Annyit hozzátennék ehhez az íráshoz, amint a cikkem elején említettem, Magyarország első Sissi-szobrát Nyírádon állították 1899. május 16-án, pár héttel "beelőzve" Miskolcot. Így városunk legfeljebb az első város versenyben lehet az élen, amely szintén szép dolog szerintem. A Szabadság című lap értékelése inkább csalódottságra vezethető vissza, ugyanis a miskolci képviselőtestület 1000 koronával támogatta a Budapesten állítandó Erzsébet szobrot, míg a "hazai" szoborra csak 500 koronát szánt, ami azért valljuk be, meglepő döntés. A budapesti szobrot lassan készíthette mestere, ha hamarabb megvolt a terv, mint a miskolcié, de az avatás később volt.
A kép az 1899-es avatáson készült
Itt véget is érne beszámolóm, de hol is van ma ez a szobor? A Népkertben? A Semmelweis kórház udvarán? Görömbölyön? A Herman Ottó Múzeumban? Mindegyik igaz, de egyik sem. A szobor eredeti talapzata a Népkertben áll, rajta pedig egy másolat, ahogy a kórházban és a görömbölyi művelődési ház udvarán is. Az eredeti a Herman Ottó Múzeumban van kiállítva. Ja, nem. Ott áll a sarokban, ott találtam, ahol a kabátomat kellett leadnom a Seuso-kiállítás előtt... A portán kérdeztem az egyik hölgyet, hogy ez az eredeti szobor? Ő csak nézett rám, nem is értette mit akarok, majd egy idősebb kolléganője informált, hogy igen ez az a szobor. Nem biztos, hogy ott lenne a helye...
Stróbl Alajos (1856-1926)
,,Magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.(...)
A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. "
Erzsébet halálakor az egész ország gyászba borult. Miskolcon 1898-ban a vármegyei alispán elrendelte, hogy városunk és a megye összes hivatalai és hatóságai csak fekete viaszpecsétet használhatnak a gyász miatt, egy fél évig minden hivatalos levélen. A temetés előtti napokon és aznap pedig 12:00-tól és 16:00-tól egy órán keresztül zúgott Miskolc város összes templomának harangja a néhai Erzsébet királyné tiszteletére.
A Semmelweis kórház udvarán lévő másolat
,,Már a titokzatosság határát súrolja a Bükkaranyos és Vatta között állított emlék is, amely kőhalomszerű oldalában emléktábla hirdeti: Erzsébet, 1898. De hasonló emlékkő állt Görömböly határában a harsányi út elágazása mellett is. Ahogyan a népkerti szobor talapzatáról is, ugyanígy az emlékjel az út széléről - ismeretlen időben eltűnt. Aztán, évek, évtizedek múlva a Cora áruház alapításakor a földmunkák során előkerült." - írja Dobrossy István
Erzsébet királyné fotója
Összegezve, az eredeti talapzata a Népkertben áll és egy másolat van rajta, 1998-tól. A Semmelweis kórház udvarán 2000-től áll az alkotás másolata. A görömbölyi művelődési ház udvarán is található egy replika. Ez a szobor a Városházán volt látható előtte, de az átépítések miatt került mai helyére. A Herman Ottó Múzeumban pedig az eredetit láthatjuk, ha leadjuk a kabátot, illetve régebben az ott működő Sissy kávézóban tárolták...
Források:
Vasárnapi újság
epa.oszk.hu
erzsebetszobor.eoldal.hu
Szabadság című újság
Dobrossy István: Szobrok, korszakok, események, évfordulók emlékei
kozterkep.hu
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8.
hermuz.hu
mapio.net
miskolciszemelvenyek.blog.hu
Dobrossy - Veress: Miskolc története 4/2
szatmar.ro
A Miskolc a múltban csoport képei
Jaczkim László fotója
wikipédia
rubicon.hu
szobor.lap.hu
