A közelmúltban egy városi séta alkalmával a főutcán és a Belvárosban található címerekről volt szó. De honnan ered Miskolc pecsétje és címere? Hogy alakult ki? Kit ábrázolt az első pecsét? Milyenek voltak a régi korok címerei ? Egyáltalán voltak? Járjunk utána!

A jelenleg használatos címer

A pecsétek és a címerek története

Az első pecsétlenyomatok a Miskóc nemzetség tagjaitól maradtak ránk, jó százötven évvel megelőzve az első "miskolczi leletet". A nemzetség tagjainak saját pecsétjük volt. Bár nem közvetlenül településünkre vonatkozik, azért nézzünk meg egyet ebből is.

Városunknak címere csak a törvényhatósági jog elnyerése után lett. Pecsétlenyomatait viszont a régebbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek mondott lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója adta ki, egy végrendelet szentesített pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem azonosítható, mert lepergett a dokumentumról.

A következő azonban igen. Az egy 1389-es oklevelen található. Annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. Ezek az adatok valószínűsítik azt - ugye pár tíz évvel ezelőtt lett a diósgyőri királyi uradalom tagja Miskolc és a liliom az Anjou-ház címervirága -, hogy Nagy Lajos ábrázolja. Ennek ellenére - mivel az avasi templom védőszentje Szent István volt -, vannak olyan történészek, akik első királyunkat vélik felfedezni a lenyomaton. 

1687

A második pecsét 1433., 1458., 1461., sőt 1570. évben kiadott okleveleken is szerepel. Szintén királyi fejet ábrázol, koronával, hosszúkás arccal és két oldalt logó szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz - Miskolc pecsétje - felirat szerepel. Szendrei János szerint ez a fej Luxemburgi Zsigmondé, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlő módon. 

A harmadik pecsét 1563-ból való, ez a pecsét ezúttal teljes királyi alakot ábrázol. Az arca sima, sem szakáll, sem bajusz nincsen. A feje körül glória látható. Ezt a királyt Szent Lászlónak gondolják, esetleg Szent István, egyes feltételezések szerint.

Megesett az a csúfság is, hogy 1577-ben a város bírója, Tejfeles Gergely bizony elveszítette Miskolc pecsétjét, ezért újat kellett csináltatni. 

1433

A negyedik pecsét a második mása, ezt 1624-ben alkalmazták.

Az ötödik pecsét 1639. és 1687. között volt használatos. Szintén egész alakos királyi ábrázolás, bal kezében kereszt, jobbjában országalma, mellette félhold és csillag, ez a királyi alak már a legtöbb történész szerint is Szent István. Itt is a Civitatis Miskolcz Sigillum felirat szerepel. Szendrei János szerint a pecsét annyira kopott lehetett, hogy a szakáll két ágát a készítő két lábnak hihette.

1687-ben viszont már egy hajdút látunk/találunk a címeren. Egyes feltételezések szerint a pecsét készítője a királyi alakot hajdúnak nézte, bár ez számomra eléggé hihetetlen. Innentől kezdve a hajdú csaknem végigkíséri a címer útját. 1694-ben már a hajdút fedetlen fővel, kezében 3 búzakalásszal és egy szőlőfürttel ábrázolják. 

Egy másik verzió is van a királyi alak "lecserélésének" okára:

,,A bemutatott pecsétsorozat világos képét adja az eltorzításnak. 1389-1687-ig királyi alak a címer, vagy egész, vagy csak mellképben, a csillaggal és félholddal. 1687-ben a királyból hajdú, a keresztből búzakalász s az országalmából szőlőfürt lett, aminek az oka vagy a pecsétvéső tudatlansága, aki az elébe adott pecsétet rosszúl figyelte meg, vagy amint az országos levéltár megjegyzi, az akkori vallási villongások idejében a kálvinista elöljáróság szemet húnyt volna, hogy a katholikusok védőszentjét, Szent-István-t a pecsétvéső hajdúvá változtatta át.'"

Akkor vajon tévedésből használjuk ma a hajdút címerünkben? Vagy szándékosan "cserélték le" a királyi alakot vallási okok miatt?

1793-ban a városi közgyűlést is meglepte, hogy négy féle pecsét van használatban a városban, pedig csak egyetlen egy lehetett volna hivatalosan. A közgyűlés azonnal elrendelte, hogy csak egy pecsét maradhat meg, a többit meg kell semmisíteni. 

1909-ben elnyerte városunk a törvényhatósági jogot. Ekkor kapott hivatalos címert Miskolc. A címerpajzson Szent István mellképe látható, míg a pajzs fölötti részen egy hajdú, aki szőlőfürtöt és búzát tart kezében. A címert egy griff és egy oroszlán egészíti ki. Ugye, hogy megfér egymás mellett a hajdú és Szent István királyunk?

1949-től nem volt hivatalos címere városunknak. 1965-ben ugyan készítettek egy királyfejes címert, de nem került használatba. A hetvenes évek elején született meg az új. Az alsó felében egy királyfejjel, - Nagy Lajos - egyik oldalon szőlőfürt, illetve a másikon egy csillag. A felső vörös mezőben pedig megjelent egy ,,azbesztruhás munkás", azaz a kohász alakja. Az alsó és felső részt három kék vonal választotta el, ez a Sajó, a Hejő és a Szinva.

Miskolc címere a szocializmusban

1990. január 1-jétől ismét változás történt. Újra az 1909-es címer került használatba. A hajdú a ,,miskolci polgár kék magyar dolmányban", vagyis a polgárt jelképezi. Ha a címer zászlón kerül megjelenítésre, akkor a zászló színe aranysárga, szélén pedig vörös farkasfogak szerepelnek rajta. 1994-2000. között elkészültek a részönkormányzatok címerei is.  

Miskolc zászlaja manapság

Miskolc város rendelete a címerről

,,A címerről és a zászlóról Miskolc önkormányzatának 1/1990.(XII.29.) számú rendelete rendelkezik, ez mondja ki, hogy a város visszaveszi az 1909-ben kapott címer a szocializmus idején használt címere helyett. A rendeletben az 1. § szól a zászló megjelenéséről, a 3. § a használatáról. A rendelet egyben szabályozza a címer használatának jogát is: használhatják a város intézményei fontosabb rendezvényeiken, illetve a város ünnepén (május 11.), ezenkívül használható az önkormányzati ülések meghívóin és különböző okmányain, a Közgyűlés, a közgyűlés bizottságai, az önkormányzati képviselők, és az önkormányzati tisztségviselők által használt iratokon, az önkormányzat által helyileg adományozott díszokleveleken, emléklapokon, emlékérmeken, az Önkormányzat intézményei, a Polgármesteri Hivatal, az általuk használt iratokon, az intézmények közalkalmazottai, a hivatal köztisztviselői névjegykártyáin, amennyiben ezek az intézmény megnevezése mellett a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szöveget is tartalmazzák. Pecséten történő ábrázolásakor a mindenkori közigazgatási elnevezéssel (Miskolc Megyei Jogú Város) együtt kell alkalmazni. Más célra kérelemre a polgármester engedélyezheti, enélkül használata szabálysértésnek minősül. A címerről és a zászlóról szóló rendelet 1991. január 1-jén lépett hatályba, és hatálytalanította a korábbit, Miskolc város volt Tanácsának 6/1974. és az 1/1978. számú rendeleteivel módosított 4/1974. számú rendeletét."

Miskolc 19. századi címere. Az alkotás Perecesen található, Mattioni Eszter munkája, 1954.

A címer leírása

,,Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett koronázó palástban, fején a szent korona, a fejét arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst keresztes arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysujtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja."

Városi séta

Ezek után az ismeretek után induljunk el egy rövid sétára a főutcán, nézzük milyen címereket fedezhetünk fel a Belvárosban!

Minden nap elhaladunk a közvilágítási lámpák mellett anélkül, hogy megnéznénk őket figyelmesebben. De miért is néznénk meg? Mert rajta van városunk címere! Némelyik már nagyon rozsdás, némelyikét nem mindig lehet látni a választási plakátok maradványaitól, de ott vannak. Érdemes megnézni egy "szebb példányt" csak az érdekesség kedvéért.

Ez a címer a Színészmúzeum bejáratánál található, nagyon tetszik nekem - bár a kép minősége nem a legjobb -, ha erre járunk, vessünk rá egy pillantást!

A Sötétkapu felett található ez a "mű", mely az egyik legrégebben fennmaradt pecsétlenyomatot ábrázolja. Állítólag a királyfej rajta Luxemburgi Zsigmond vonásait örökítette meg.

Ha tovább haladunk felfelé, rögtön következik a Rákóczi-ház, amely ma a Miskolci Galériának ad otthont. A bejárat fölött egy címer látható, nem egyértelmű az, hogy mely családé. A címer a felújítások során is változtatásokon esett át, így nem mondható meg, hogy az eredeti milyen volt. Az elfogadott nézetek szerint az Aspremont család címere, de az a címer sem mutat szerintem semmilyen hasonlóságot ezzel. Igazából a Rákóczi családé sem, a Dőry családé sem és az egyesek szerinti esetleges Grassalkovich családé sem ilyen. 

Ha az Erzsébet térre fordulunk el balra, mindenképpen nézzük meg ezt a címert, az Akadémiai Bizottság épületének homlokzatán. Nagy-Magyarország címer, melynek különlegessége, hogy a dalmát és a horvát címert bizony felcserélte az alkotó. 

Ha a főutcán sétálgatunk, több helyen ilyen címert láthatunk a csatornafedeleken. A 2013-as évszám a Széchenyi utca burkolatának teljes rekonstrukcióját, vagyis annak évszámát jelzi.

Van azonban ettől eltérő, régebbi is a Belvárosban, ez a Hercz gyárban öntetett, még valószínűleg az első világháborút megelőzően. Ez a fedlap a Calypso Kisvendéglő előtti kapualjban található/látható.

A Városháza saroképületének felső részében is található egy régi címer, itt is már a hajdú, a kezében búza és szőlő.

A Megyeháza bejárata fölött a zárókövön egy Borsod vármegye címer látható, fölötte az erkélyen és mellette a márványtáblán már Borsod-Abaúj-Zemplén megye címerét láthatja a figyelmes sétáló. 

Íme. De miért van négy felé osztva a címer, amikor három megyére vonatkozik? Hát persze, hogy azért, mert nem háromra vonatkozik. Ugyanis Gömör és Kishont címere az egyesített megyének a nevében nem, de a címerében természetesen jelen van. A kék alapon lévő váracska bizony Gömör és Kishont címere. 

Szemben a Megyeházával szintén még a Városháza része az az erkély, ahol szintén egy régi Miskolc címer látható.

Egy-két helyen a közelmúlt is kísért, található még a régi lámpatestek oldalán a régi szocialista címerből is.

Egy kis kitérő ugyan és nem a főutca, de érdemes megnézni ezt a csodás címert ezen a csodálatos épületen. A lőcsei Thurzó-ház nyomán készült az Erdőigazgatóság egykori épülete a Deák Ferenc téren. Két angyal tartja a magyar címert, de látható lejjebb Szent István képe és Borsod vármegye címere is.

Köszönöm annak, aki velem tartott a rövid kis címerismertetőn és sétán. Aki szereti az ilyen különleges dolgokat, ajánlom a Tourinform minden hónap második szombatjára időzített garantált sétáját. 

Források: 

Kapusi Krisztián: Miskolc törvényhatósági címere

Balogh Bertalan: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1904/5 évi évkönyve

Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére.

Miskolc története 1. című könyv

Wikipédia

Csanállosi Béla: Miskolc - várostörténeti kalauz

miskolc.hu

Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc

miskolc.blogspot.com

borsodhonismeret.lapunk.hu

mabat.gportal.hu

keptar.oszk.hu

wikibooks.org

A Tourinform által szervezett városi séta, Kupcsik Sarolta idegenvezetésével