Miskolc nevének eredete és a Miskóc nemzetség
2018. augusztus 18. írta: Reiman Zoltán

Miskolc nevének eredete és a Miskóc nemzetség

Vajon honnan ered városunk neve? Mi az a Miskóc nemzetség? Ki az a Böngér és mikor élt? Ezekre - is - kaphatunk választ a következő pár percben, ha elolvassuk legújabb írásomat. 

 

rotundamiskolc_1.jpgMiskolc egyik első ábrázolása 

 

A kelta elmélet

Nagyon sok téves elmélet kering városunk elnevezéséről - azt nem mondom, hogy a köztudatban, inkább írott formában - az elmúlt századokból. Egyesek szerint kelta eredetű az elnevezése, ezt azzal magyarázzák, hogy rengeteg kelta leletet találtak városunkban, ezért kézenfekvő, hogy kelták adták a város nevét is, melyet a beérkező magyarok átvették tőlük a honfoglaláskor. 

 

peter_alnador_pecsetje_1298_turul_1883.jpg

A Miskóc nembéli Péter alnádor pecsétje (1298)

 

,,Az Anonymus leírása szerint városunk neve Miskoc, vagy Miskucnak volt ejtendő. Ebből igen könnyen lehetett a mai Miscouc vagy Miskocz, Miskolczot csinálni, de szintúgy könnyen lehetett az még Anonymus előtt ,,Miscutum" keltaszerű szó. Az ,,isc" szótag helyneveinkben határozottan kelta eredetű. A cimber dialectusban az ,,ysg" mozgási törekvést fejez ki, míg ,,Ysguth" = futás, ,,ysgw" pedig menedék. Így  ,,Miscutum" menedékvárost jelentene. A bronzkor kezdetén a korábbi lakosok épen a kelták elől a hegyek közé menekültek s ezeknek egyik földvára épen tőszomszédságunkban, Diósgyőrben volt. - Könnyen érthető volna tehát, hogy miért nevezték városunkat Miscw-nak, - amiből a latinos Miscutum s ebből Miskócz lett. Mindezt annyival inkább megengedhetőnek tartják, mert hiszen városunk alapításának kora minden bizonyára messze megelőzi a magyar honszerzés idejét s így neve is még amaz őskorban keresendő."

 

 

A miskolctapolcai bencés apátság 

 

A Miskóc nemzetség alapította apátság védőszentje Szent Péter volt. Alapításának pontos évét nem ismerjük, legkorábbi említése 1214-ből való. Dobrossy István szerint ebben az apátságban őrizték a Miskóc nemzetség dokumentumait, okleveleit és ide temetkeztek a család tagjai is. 1532 nyarán pusztította el az apátságot Bebek Imre és Ferenc a pártharcok idején. Egy kis szigetszerű képződményre építették, körülötte vizes, mocsaras terület volt. Ezért is süllyedt meg, hordalék került rá, a természet teljesen benőtte, eltüntette a nyomokat. Állítólag a tornyát még a 18. században is borospincének használták, akkor még állt. A következő időben, ahogy az lenni szokott, a lakosság a köveit elhordta, romjai is teljesen eltűntek. A 20. századi régészek, történészek már csak találgatták, hol is lehetett valójában. 

 

2012-ben a Barlangfürdő  bővítésekor találták meg romjait. A Herman Ottó Múzeum szakemberei végeztek ásatást a területen. 

  

 

A szláv elmélet 

Nem kevésbé vicces a szláv elmélet, mellyel mindenhol találkozhatunk, minden szavunknál, sőt, lassan az egész magyarhon szláv jövevényszavakból áll, nemcsak a településneveink, hanem az élet minden egyéb területén is csak szláv eredetű szavakat használunk, persze csak derék nyelvészeink szerint. Ez a "munka" a Habsburgok uralkodása alatt kezdődött - nehogy már a nagy hun nép leszármazottainak gondoljuk magunkat, jó lesz nekünk az a halszagú, mindig elnyomott finn nép -, azért, hogy ne legyen erős a nemzeti öntudatunk tudatosan rombolták önbecsülésünket. Ez később a szocialistáknak is megfelelő irányvonal volt, ezért nem dobták sutba ezt az törekvést. Lassan szólhatnának a szomszédos országok történelemhamisító akadémistáinak - akik hasonló módon próbálják elénktárni egy ősi szláv és román gigabirodalom képét -, hogy nem kell aggódni, nektek dolgozunk. Nézzük azért meg, mely szláv szavakból próbálják Miskolc nevét eredeztetni.

 

Miskovec - Mikoc

Miskovat - herél

Miskár - herélő

Misko - Mihályka

Miskovac, oca - egér, szürke ló

 

Úgyhogy a szláv változata is megvan a Miskolc név keletkezésének.

 

3559184_cdfcb94eb7bba2eb6a40a2fe4f002abb_f.jpgÁsatás az apátság romjainál 

 

Miskolc a mézes-kulcsos város

Néhány nyelvész szerint a Miskolc név Mézkolcsot jelent. Ezt Benkő Sámuel is leírja Miskolcról szóló könyvében 1782-ben. 

,,Miután egyrészről Miskolczon annak idejében sok mézet termeltek, másrészt pedig Miskolcz kulcsos város volt." 

Nálam ez a verzió sem állja meg a helyét.

 

 3559190_a1cceb06944568fd49680f540a6943b4_f.jpg

Cserépkályha töredék az apátságból

 

A Miskolc név igaz története

Városunk nevét Anonymus ,,Miscoucy"-nak írja. A következő évszázadok folyamán találkozhatunk a ,,Miskouc", ,,Miskoch", ,,Miscovcy", ,,Miscocii",  ,,Myskolch", ,,Miscouz", ,,Miscoz", ,,Miskoult" névvel, leggyakrabban azonban a ,,Miskoucz" a használatos egészen a 16. századig.

Attól kezdődően azonban már a Miskolcz a használatos. De hogyan került az ,,l" betű a városunk nevébe? Mint látjuk az ,,l" 500 évig nem szerepelt településünk nevében. 

,,Országszerte elterjedt szokás - ugymond, - hogy a közbeszéd a mássalhangzó előtti ,,l"-et, pótló nyujtással elenyészteti: vóna, vót, nyócz, kőt, kél, meghót stb: e helyett volna, volt, nyolcz, költ, kelt, meghalt. De ez utóbbi így is tartja magát vót és volt, kel és kelt. (...) Miskovec-ból Miskoc lett s ebből lett a mai Miskolcz." 

Ezek után Szendrei sajnálkozását fejezi ki a legújabb "divat", a ,,c"-vel ,,z" nélküli írásmód miatt. Azt mondja, hogy legalább a helynevekben meg kellett volna hagyni azokat, hiszen ,,egy darab történelmet képviselnek." Azért azt hozzátenném, hogy ezeket a sorokat 1886-ban írta, akkor még bőven a ,,cz"-s írásmód volt érvényben. Csak 1921-ben/től lesz érvényben végérvényesen a ,,c"-s írásmód.

,,A Miskoucz, Miskolcz név kétségtelenül tősgyökeres magyar családi vagy nemzetségi név, amely család, elfoglalván azt a földterületet, az róla Miskolcznak neveztetett."

A Bors nemzetség szerint ezt a területet ,,de genere Miskoucz" vagyis Miskoucz nemzetségbeliek birtokolták. Anonymus 1173 körül a Gesta Hungarorum-ban ,,que nunc uocatur Miscoucy"- ként nevezi, vagyis ők illették elsőként ezen a néven a területet. A Bors nemzetség adta a vármegye nevét, ők voltak az uralkodó nemzetség, az ő egyik águk volt a Miskóc nemzetség. 

 

3559186_a007286844b3283b2093c833f362b359_f.jpgEgy sír feltárása szintén a tapolcai apátság területéről 

 

Themeháza?

Szendrei szerint Miskolcnak már a magyarok bejövetelekor is volt egy másik elnevezése. Erre két példát is említ, melyeket okleveles adatok bizonyítanak, bár csak az egyiket mutatja meg nekünk. 1416-ban Zsigmond király egyik adománylevelében ezt olvashatjuk: ,,Themehaza al. nom. Miskouch." Temeháza vagyis Miskolc. Tehát akkor a 15. században is élt még az emléke annak, hogy városunkat így nevezték valaha? Szendrei szerint ezt Anonymus szövege is bizonyítja: 

,,A fejedelem itt Bors apja Böngérnek adta a Tapolcától a Sajóig terjedő nagyon földet, amelyet most Miskolcnak hivnak." 

Azaz szerinte előtte kétségtelenül máshogy nevezték ezen sorok szerint, mert ott van benne, hogy most. Utánanéztem és tényleg megtaláltam a Zichy család okmánytárában ezt a leírást. Ugyanakkor T(h)emehazát egy másik forrás Szabolcs megyei településként említi, a mai Pátroha helyén. Azért ezt az információt helyén kell kezelni, máshol nem olvastam erről.

 

3559182_4cf30ae0812b4715734b2ed6bc5ffa3f_f.jpgIlyen lehetett az apátság egykoron 

 

Miska-Miskoucz-Miskóc

A Miskoucz családnevet Szendrei a Miska személynévből eredezteti. A 11. századtól a 15. század végéig Magyarországon csak a keresztneveket használták. A beazonosítás végett is csak úgy neveztek valakit, hogy például Jakab fia Dénes. A 15. század második felében Buda város törvénykönyve sürgeti a vezetéknevek behozatalát. Tehát így lett a Miskától származó család nemzetség, ,,Miskou", ,,Míkou", ,,Miskoucz" nemzetseggé.

 

250px-anonymus.JPG

Anonymus szobra Budapesten

 

A Miskóc nemzetség

Tehát, hogy is volt a fentebb már idézett Anonymus-i szövegben? 

,,Azután a fejedelem és vezérei elvonultak Szerencsről, átkeltek a Sajó folyón a Hernád torkolatánál, és a Hejő vize mellett táboroztak a Tisza és Emőd között, ahol egy hónapon át maradtak. A fejedelem itt Bors apja Böngérnek adta a Tapolcától a Sajóig terjedő nagy földet, amelyet most Miskolcnak hivnak. Egy Győr nevű várat is adományozott neki, amelyet fia, Bors egyesített saját várával egy vármegyévé." 

Ettől kezdődően a megyét a Bors nemzetség vezette, a várost pedig egyik ága, a Miskolc nemzetség birtokolta. A mai kutatások alapján ez a birtokadományozás  valószínűleg később, Géza vagy István idejében történhetett. Bors utóda Miskolc (Miskóc) volt es ,,ő lett a nemzetség 11. századi ősapja". Ő építtette a nemrégiben megtalált monostort Miskolctapolcán, - a nemzetség ősi temetkezési helye, iratai őrzője - melyben talán ő is nyugszik. A nemzetségnek sok előkelő rangig jutó tagja volt a királyi Magyarországon. Természetes módon több ágra szakadt és a 14. század végén végleg eltűnt a család a történelem színpadról, - bár női ágon több előkelő, még ma is létező nemesi családba házasodtak  be - magvaszakadt a nagyhírű dinasztiának.

A 12. században élt Domokos bán a királyi családdal is rokonságban állt. Az ő fia Bors comes pedig rokonságban állhatott Péter győri püspökkel, akit Anonymusként ismerünk. A 13. században élt családtag Pál fia Panyit pedig még a tatároknál is járt követségen IV. Béla megbízásából. 

Végezetül nézzük meg a Váradi Regestrum 1219. évi bejegyzését, melyben először tesznek említést írott források a Miskóc nemzetségről. 

,,A nyíri izmealiták által vádolt vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezét fogva több másokkal rablással vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait (...) nem különben a Bors-Miskolc had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait."

Ha a Barlangfürdőben járunk, vagy csak egyszerűen Miskolctapolcán sétálunk, nézzük meg az apátság romjait. Egy darab történelem, melynek helyét sokáig nem találták - 2012-ben találták meg - a régészeink.

 

 

Források:

 

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I. 

Loos József: A tót-magyar és német nyelv szótára

Simonyi Zsigmond: Az analógia hatásáról főleg a szóképzésben

Wikipédia 

Nagy Imre: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmanytára

Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei

Dobrossy István: Miskolc története 1.

kislexikon.hu

Pallas nagylexikon

bazleveltar.hu

Benkő Sámuel: Miskolc történeti-orvosi helyrajza

hellomiskolc.hu

index.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2214046488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LvT · http://onomastikion.blog.hu/ 2018.08.18. 21:29:04

A szláv etimológiát nem lehet olyan könnyen lerázni, minthogy a környező szláv országokban vannak ezzel (Miskolc szlovák Miškovec névformájával) összevonható településnevek, mint lengyel Myszkowiec, ukrán Мишківці, szerb-horvát Miškovci, Miškovac, cseh Míškovice stb. Ezek a telepítőjük személynevéből keletkeztek a szláv birtokos névképző egyikével. A személynév i-s írásmód esetén a Michál ’Mihály’ egyházi személynév Míšek köznapi-becézett formája volt, illetve y-s írásmód esetén a myška ’egér’ szóból lett metonimikus világi személynév.
en.wikipedia.org/wiki/Myszkowiec
https://uk.wikipedia.org/wiki/Мишківці
https://en.wikipedia.org/wiki/Miškovci
geographic.org/geographic_names/name.php?uni=410076&fid=2315&c=croatia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Míškovice

A szlávoktól a magyar etimológia esetén sem menekedsz meg, ugyanis a név alapjául adódó Miska név (amely a Mihály egyházi személynév becézője) a h helyetti s hang miatt a szláv becézett forma átvétele. (A Mihók a magyar alapon képzett köznapi alak.) A magyar etimológiával a -c záróhang is probléma, ilyen személynévképző (becenévképző) vagy helynévképző ui. nehezen mutatható ki a magyarban.

A -c véghang ugyanakkor azt is megakadályozza, hogy akárcsak a honfoglalásig visszavezessük a nevet a magyarban. A honfoglaláskori magyarban nem volt c hang: a Miskolc ~ Miskóc nevének szláv párhuzamaihoz nagyon hasonlító szláv Moravec ’morva’ népnevet c > t hanghelyettesítéssel, marót alakban vette át emiatt a magyar (l. Anonymusnál Ménmarót ~ Menumorout). Hasonlóan Nemec > német. A c hang csak idővel honosodott meg a magyarban a német és szláv jövevényszavak (és nevek) hatására. A korai, XI. sz.-i előfordulása miatt a Miskóc név is jövevénynek tűnik.

Ui. A nevek etimológiája nem feltétlenül mutatja az elnevezett nemzetiségét, ahogy ma is, régen is voltak használatban idegen eredetű nevek. Sőt, az egyelemű személynevek korszakában ennek választéka nagyobb is volt, mint manapság, amikor már a vezetéknév is azonosít, nemcsak a személynév.

sutyerák 2018.08.18. 21:45:09

egértanya. miskuckó