A miskolci vasúti közlekedés első lépései
2018. augusztus 25. írta: Reiman Zoltán

A miskolci vasúti közlekedés első lépései

A mai írásomban annak jártam utána, hogy hogyan született meg a vasút, a vasúti közlekedés Miskolc városában. Remélem érdekes olvasmány lesz mindenki számára.

 

screenshot_2018-07-18-06-54-15-826_com_google_android_apps_docs.png

 

Miskolc felvételét az országos vasúthálózatba az 1832/36-os országgyűlés mondta ki első ízben. 1846-ban a kérdés napirendre került a városi közgyűlésen is, ennek ellenére csak az 1850-es években lett komoly foganatja a dolognak.

 

 

Pfaff Ferenc (1851-1913)

 

,,Építész, műegyetemi tanár, a MÁV főépítésze."

 

A budapesti József nádor Műegyetemen tanulta a szakmát, ahol Steindl Imre volt a mestere. A Magyar Államvasutak alkalmazottjaként dolgozott 1887-től. Ettől az évtől kezdődően 1907-ig összesen 20 nagyállomás és rengeteg kisebb állomás terveit készítette el. Nevét Miskolcon utca őrzi.

 

Az általa tervezett állomások:

 

  • Arad vasútállomás
  • Bátaszék vasútállomás
  • Cegléd vasútállomás
  • Celldömölk vasútállomás
  • Csap vasútállomás
  • Debrecen, régi állomásépület (már nincs meg)
  • Fiume vasútállomás
  • Füzesabony vasútállomás
  • Gyimes vasútállomás
  • Győr vasútállomás
  • Kaposvár vasútállomás
  • Kassa vasútállomás (elbontották)
  • Kolozsvár vasútállomás
  • Lipótvár vasútállomás
  • Miskolc, Tiszai palyaudvar
  • Miskolc, Gömöri palyaudvar
  • Nagykároly vasútállomás
  • Nyíregyháza vasútállomás
  • Pécs vasútállomás
  • Piski vasútállomás
  • Pozsony vasútállomás
  • Sátoraljaújhely vasútállomás
  • Szatmárnémeti vasútállomás
  • Szeged vasútállomás
  • Szolnok vasútállomás
  • Temesvár vasútállomás
  • Versec vasútállomás
  • Zágráb vasútállomás
  • Zsombolya vasútállomás

 

Rengeteg épület, ez elképesztő tervezői munka! És ezek mellett még templomokat és számos középületet is tervezett a kiváló építész. 

 

 

A Debrecen-Miskolc szárnyvonalat egy magáncég, jelesül a Tiszavidéki Vaspálya Társaság építette, az előkészületek már 1856-ban elkezdődtek. Ebben az évben Miskolc városa is jegyzett két részvényt a társaságnál. 1857-ben már nem volt ilyen jóban a társaság és Miskolc tanácsa, ugyanis városunk arról panaszkodik a minisztériumnak ekkor, hogy a vasúttársaság Miskolc legjobb földjéből vett körülbelül 100 holdat. Nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy ez a föld olyan messze van a várostól, olyan messze szándékozik felépíteni az indóházat a társaság, amely majd jelentős kereskedelmi veszteségeket okoz. Érdekes, hogy két verziót találtam a forrásokban a miértjére. Az egyik szerint a város szerette volna, ha a mai Szinvapark környékén épül a pályaudvar, de a társaság a mai Tiszai pályaudvar helyén vett telket - mint fentebb említettem -, ezért a város megsértődött és sem építőanyagot, sem mást nem adott a terület beépítésekor. A másik szerint a társaság szemelte ki magának a területet a mostani Szinvaparknál, de ezt a város nem adta oda ingyen, ezért inkább - kicsit bosszúból - a Belvárostól távol építette meg a pályaudvart a saját területén. Akárhogy is, tény, a város ezért nem képviseltette magát az avató ünnepségen.

 

img_20180726_081910.jpg

Hirdetmény a rendező pályaudvar bővítéséről

 

1859. május 22-24 között nyitott a Tiszavidéki vasút, ,,a mostani harczias körülmények között." Különösebb ünnepélyes keretek nélkül, május 24-en adták át a forgalomnak az új állomást. A társaság hihetetlen tempóban dolgozott, hihetetlen gyorsasággal készültek el a épületek és az Indóház.

A Tiszai pályaudvar egyébként a nevét az építtető cég nevéről kapta, mostani főépülete 1901-ben épült - eklektikus, angol romantikus stílusban -, Pfaff Ferenc tervei alapján, amely 2003-ban nagy felújításon esett át.

A Debrecen-Miskolc vasútvonal 136 kilométer hosszú lett, a Szolnok-Debrecen vonal folytatásaként városunk közvetlen vasúti összeköttetésbe került a fővárossal, Szerencs-Debrecen-Püspökladány-Cegléd volt az útvonal. 1860. augusztus 14-én pedig immár Kassa városával is összeköttetik Miskolc. 89 kilométer hosszú sínpár fut az abaúji városig. Ekkor még ezen az állomáson bonyolították a személy- és teherforgalmat egyaránt, illetve itt voltak a javító műhelyek és mozdonyszínek is. 

 

received_2047943758572167.jpeg

A pályaudvar képe 1908-ból. De hol vannak a villamos vágányai?

 

Az 1870-es években Magyarországon a vasút rohamos fejlődésnek indult. 1870. január 9-én átadták a Hatvan-Miskolc vonalat, mely által jelentős mértékben csökkent az utazás időtartama a fővárosba, nem kellett hatalmas kerülőt tennie az utazónak. Ezúttal már nagy bulit tartottak városunkban, gróf Mikó Imre és Lónyay Menyhért pénzügyminiszterek is tiszteletüket tették ezen apropóból Miskolcon, utána pedig nagy "partyt" adtak a Korona vendéglőben és a színházban is díszelőadás volt.

A Miskolc-Szerencs-Debrecen-Cegléd-Budapest vonal 363 kilométer hosszú volt, ezzel szemben a Miskolc-Hatvan-Budapest csak 185 kilométer lett. A '60-as években azt az utat 12 óra alatt lehetett megtenni, ez ekkor 3 óra 20 percre csökkent. Micsoda különbség!

1871-ben létrejött a Miskolc-Fülek és a Szerencs-Sátoraljaújhely vonal, teljessé teve ezzel Miskolc észak-magyarországi vasúti központi szerepét. 1873. október 19-én egy 7 kilométer hosszú szárnyvonallal létrejött az összeköttetés Miskolc és a diósgyőri vasgyár között is, így a teherforgalom mehetett egyenesen a gyárba, később megkezdődött a személyszállítás is.

 

A fűtőházi mamutagyar

 

1900-ban a MÁV a miskolci fűtőházának bővítése mellett döntött. Ekkor tucatnyi munkás lepte el a területet és kezdte el ásni az új épülettoldalék alapját. Közben arra lettek figyelmesek, hogy egy csonthoz ütközik a szerszámuk. Először arra gondoltak, hogy csak egy egyszerű állati maradványról van szó, aztán a nagyságát látva egyre jobban elképedtek. A lelet három méternél is hosszabb volt. Ekkor már rájöttek ők is, hogy valami különleges dologra akadtak. A helyszínre Gállfy Ignác régész - Imre fia polgármestere lett városunknak - és Molnár János tanár érkezett. A leletet nagyon óvatosan, egyedi módszerrel emelték ki a helyéről. Ezt a műveletet Csasznek Ferenc irányította negyedmagával, aki a MÁV fémöntője volt abban az időben. Gipszpólyába burkolva emelték ki a helyéről, amit Rácz Jenő gyógyszerész konzervált a helyszínen az utókor számára.

,A máv. miskolczi fűtőházának kibővítésénél nagy terjedelmű földkiásási munkákat végeztek s miután már több mint három évtized óta a máv. építkezéseinél ezen a helyen nagy tömegű mammuth-csontot találtak, Görgey László máv. üzletvezető úr nagybecsű engedélyével figyelemmel kísértük az ásatási munkálatokat. A munkások csekély jutalom fejében értesítették a leletekről, bár legtöbb esetben a rosszakaratúlag intézett csákánycsapások a legtöbb lelet megsemmisítését okozták, úgy, hogy mi már azokon nem segithettünk. Mégis akadt egy csoport (Török Lajos, Kiss Károly, Galkó János, Csorba József, Kisa József heőcsabai lakosok), a melynek tagjait sikerült fellelkesítenünk, hogy mint borsodi emberek müködjenek közre az esetleges leletek megtartására s ők csakugyan még azon a napon, hogy velük beszéltünk, bejelentettek egy leletet, melynek ásatását a múzeum nevében azonnal átvettem és Molnár János polg. isk. tanár segítségével, felváltva egymást, két napi erős munka után, a fent említett hat munkással kiástuk azt kősírjából. A lelet egy 3 m. 30 cm. hosszú mammuth-agyar volt, viszonylag jó állapotban. (...)"

Gálffy Ignác biztos volt benne, hogy az őskor embere itt élt, biztos volt benne, hogy a Herman Ottó által publikált szakócák is ezt bizonyítják - ekkor még a tudományos világ ezt nem ismerte el -, illetve itt, a mamutagyar fölötti rétegekben is találtak durván megmunkált kőeszközt, és egy koponya is előkerült. A 3,38 méter hosszúságú agyart vélhetően a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorai is "kezelésbe vették". Megay Géza muzeológus pedig ,,acetonba átitatott celluloid film anyaggal" konzerválta a leletet, majd színezett gipsszel pótolta a sérült/hiányzó részeket.

 

futohazi_agyar_1.jpg

 

,,Kétségtelen tehát, hogy a diluviális ember Miskolcz vidékén élt és így Miskolcz adja a kétségtelen bizonyítékot arra, hogy paleolith kor hazánkban is megvolt."

,,(...) s további kutatásaink a Bükk hegység barlangjainak, kavics torlaszainak átkutatása fogja előbbi állításainkat kiegészíteni, megerősíteni."

Jól gondolta Gálffy Ignác. Herman szakócáit később elismerte a tudományos világ, de Kadic Ottokárnak is kellett hozzá találnia egy, s mást a bükki barlangokban. Így Miskolc és a Bükk lett a magyar őskorkutatás megalapítója. Érdekes, hogy holott már 1891-ben megtalálták a szakócákat, a helyi múzeum rá sem hederített - és semmilyen támogatásáról nem biztosította nagy tudósunkat - mindaddig, amíg Herman fáradságos munkával be nem bizonyította igazát.

A leletet 1902-ben állították ki először a Papszeri épületben, ahol akkor még a Borsod-Miskolczi Múzeum székelt. Az első restaurálásával ötven évig bírta, csak az ötvenes években kellett újra hozzányúlni, majd 1964-ben is. 1994-ben nyitottak meg a múzeumépületben egy állandó tárlatot, itt ünnepelte megtalálásának centenáriumát is. Jelenleg a Herman Ottó Múzeumban látható, a Pannon-tenger kiállítás részeként bárki megtekintheti.

 

 

A Tiszavidéki Vaspálya Társaságot 1880-ban államosították, ekkor "olvadt" be a MÁV csoportba. Ettől az évtől a Tiszai pályaudvaron történő teherforgalom a Gömöri pályaudvarra tevődött át. A Gömöri pályaudvar főépülete 1898/99-ben épült szintén Pfaff Ferenc tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Korának egyik legszebb épülete volt, 1989-ben védetté nyilvánították, nemrégiben fejeződött be a felújítása.

Ne feledjük azonban, hogy 1870-ben megépült a rendező pályaudvar is 4-5 vágánnyal, kezdetleges formában. Igazi rendező pályaudvari szerepet majd 1893 után kap, amikor átalakították, illetve 1909-ben, amikor teljesen kiépül. 1906-ban pedig átadásra került a Nyékládháza-Mezőcsát szárnyvonal is.

 

165_0.jpg

A pályaudvar főépülete manapság

 

Ezek az első lépései, születése városunkban a vasútnak, amely a következő száz évben teljesen behálózza majd Miskolcot,  illetve megyénket.

 

Források:

 

Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV.

Wikipédia

miskolciszemelvenyek.blog.hu

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1.

Apor József: 50 éves a miskolci vasút - Miskolczi Napló 1909. május 25.

Komáromy József: A Tiszai palyaudvar 1859-ben készült litográfiája

Borsodi közlöny 

Szojka Ágnes cikkgyüjteménye

baz.hu

Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9514119819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.