A szerelmesek szobrának titokzatos legendája
2018. szeptember 08. írta: Reiman Zoltán

A szerelmesek szobrának titokzatos legendája

Miskolcon a Népkertben áll egy szobor. Illetve több is áll, de csak az egyikük különleges, egy rég elfeledett legenda fűződik hozzá. A Sissi-szoborról beszélünk, melynek eredeti talapzatán egy másolat látható. Az eredeti ötszáz méterre, a Herman Ottó Múzeum egykori kávézójában díszeleg, jelenleg nem megtekinthető. A népkerti szobor a szerelmesek zarándokhelye volt a városban, nem véletlenül. A császárné tette a kedvenc helyükké, olyannyira, hogy a miskolci szerelmesek a Sissi-szobornál sorakoztak a huszadik század elején. De miért is?

 

img_20180614_160239.jpg

A népkerti Sissi-szobor. Az eredeti talapzaton másolat áll. 

 

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő - becenevén Sis(s)i - Münchenben született 1837-ben, családjában a harmadik gyermekként. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt. Apja és anyja nem mellékesen unokatestvérek, ami azért eléggé bizarr, de ez a Habsburgoknál nem verte ki a biztosítékot, ha partnert kerestek, ugyanis náluk is megszokott dolognak számított.

1853 augusztusában elkísérte testvérét és anyját Bad Ischlbe, hogy találkozzanak az ifjú Ferenc József császárral, aki nővérét Ilonát szemelte ki magának feleségül. Egészen eddig, hiszen Erzsébet szépsége olyannyira megbabonázta a fiatal császárt, hogy ezután csak őt akarta feleségül venni, nem a testvérét, és az uralkodó 23. születésnapján - ez év augusztus 18-án - el is jegyezte Erzsébetet. Nem sokat váratott magára a házasság sem, 1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rend templomában örök hűséget fogadtak egymásnak. Azt azért hozzátenném, hogy Ferenc József és Erzsébet is unokatestvérek voltak...

Már az eljegyzés után elkezdődtek Erzsébet viszontagságai. Meg kellett tanulnia a szigorú udvari etikettet és el kellett viselnie Zsófia hercegné - az anyós - zsarnokoskodásait. 

 

20120321-szepulj-sissi-szepsegtrukkjei-erzsebet-magyar.jpg

Erzsébet királyné, alias Sissi.

 

Már házassága elején gyorsan teherbe esett és két gyermekkel ajándékozta meg a császárt, Zsófiával és Gizellával, akiket a szigorú anyósa nevelt. 1857-ben országos körútra indult a házaspár, ekkor Miskolc is az uticélok között szerepelt volna, de Sissi nem jutott el városunkba. Zsófia az orvosok által félrediagnosztizált tífuszban elhunyt és a pár azonnal megszakította körútját. Ferenc József egyedül folytatta később az országjárást, így jutott el városunkba is. Nem sokkal később trónörököst ad a Habsburgoknak a császárné, Rudolf 1858-ban születik. 

A házassága ennek ellenére válságba került, nem bírta elviselni anyósát és a férje is csak a munkának élt-halt. Nagyon különböztek egymástól. Ekkor kezdődtek el európai utazásai, orvosai környezet- és levegőváltozást javasoltak számára. Elkezdett magyarul tanulni. Nagyon megkedvelte a magyar népet - valószínűleg anyósa rosszallása is tetszett neki -, nagy szerepe volt abban, hogy Ferenc Józsefnek megbocsátott a nemzet. 

Visszatérése után egy sokkal határozottabb Erzsébet bontakozott ki a császári udvarban. Már felvette a harcot Zsófiával is, magabiztosabb, keményebb lett. Férjével teljesen elhidegültek egymástól. Ekkor került udvartartásába Ferenczy Ida magyar társalkodónő, aki bizalmasa és beszélgetőpartnere lett élete végéig. De ami fontosabb, ezekben az években ismerkedett meg Andrássy Gyulával.

 

kollarz_kep_andrassy_gyula.jpg

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula 1823-ban született Kassán. Apja gróf Andrássy Károly, anyja Szapáry Etelka. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte. Hazafias nevelést kapott családjától, erős nemzeti érzelem dobogott szívében. 1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe lett. A szabadságharcban aktívan részt vett, bukása után nem térhetett haza. Távollétében halálra ítélték, ekkor Párizsban éldegélt, illetve nagyon is élt. A női szívek meghódítójaként tartották számon. Szép akasztott embernek is - ,,le beau pendu" - nevezték a francia fővárosban. Állítólag - ahogy Sissi is a hölgyek között - a gróf úr is korának legszebb férfiúi közé tartozott. Később Kendeffy Katinkával kötött házasságot az emigrációban. 1857-ben térhetett haza, azonnal bekapcsolódott a politikai életbe. 

1866-ban találkoztak először. Állítólag első látásra a grófba szeretett Erzsébet, aki valószínűleg viszont érzett a császárné iránt. Szerelmük azonban sosem teljesedett be, kettesben is csak egyszer, 1782-ben voltak együtt, legalábbis a hivatalos iratok szerint. Titkos levelezést folytattak Ferenczy Idán keresztül. Andrássy finoman politikai célokra is használta Erzsébetet, ezzel előrelépett a kiegyezés előkészítésében. A legenda szerint Andrássy volt Mária Valéria - Sissi és Ferenc József negyedik gyermeke, aki 1868-ban született, tíz hónappal a kiegyezés után - apja, akit annyira megviselt ez a gyanúsítgatás, hogy mind a magyarokat, mind Andrássyt meggyűlölte ezért. 

 

ferenczy_ida_4_227786_38936.JPG

Ferenczy Ida

 

Egy valamit azonban nem tudott Mária Valéria sem. A koronázás után egy hónappal Erzsébet ismét Madeirára indult gyógykezelésre. Az útja először azonban nem oda vezetett, hanem máshová. Egy titkos randevúra, melyet Ferenczy Ida szervezett neki. Egy kisvárosba, ahol nem tűntek fel senkinek. Erzsébet és Gyula három napot töltött Miskolcon. Egy kis fogadóban szálltak meg a Belvárostól pár utcányira. Sétáltak a városban, a Népkertben, a Kálvárián. A kedvenc helyük itt volt a Népkertben, itt andalogtak naphosszat. Itt pihentek a fák árnyékot adó hűs koronái alatt, mely megóvta őket a nap erősen sütő sugaraitól. Ezt a három napot nem feledte el egyikük sem, ezek után nem történt velük hasonló dolog életük során.  

Ezután bensőséges baráti viszony alakult ki a királyné és Andrássy között, Erzsébet sok mindenben kikérte a férfi véleményét. Kapcsolatuk komolyra fordulására esély sem nyílott, de - talán éppen ezért - egyre jobban mélyült a barátság közöttük.

A császárné fia, Rudolf, 1889-ben öngyilkos lett, ezt nagyon nehezen viselte Erzsébet. Nem sokkal később jött az újabb tragédia. 1890. február 18-án Andrássy Gyula is elhunyt. Ekkor ezt mondta a királyné Idának:

- Elvesztettem az egyetlen embert, akit tényleg szerettem, ő volt az egyetlen bizalmasom. Ma már mindent máshogy tennék. Egy valamit azonban megfogadok. Abban a magyar városban, ahol először megemlékeznek rólam, ha majd nem leszek, annak a városnak a szerelmeseit óvni fogom mindörökre odafentről is. Vigyázok, hogy egymáséi legyenek örökre életük végéig, ha tényleg szeretik egymást!

 

koller_karoly_maria_valeria_1890_31_nagykep.jpg

 

 

1898. szeptember 9-én Erzsébet Genfbe utazott, ahol egy anarchista merényletet követett el ellene, melynek következtében nem sokkal később elhalálozott. 

Még egy év sem telt el és a magyarországi városok közül Miskolc állított először szobrot az elhunyt királynénak, nem véletlenül. Ida a szeretett udvarhölgy és barátnő, felkereste Soltész Nagy Kálmánt - Miskolc éppen regnáló polgármesterét - és elmesélte a gróf és a királyné miskolci légyottját, szerelmét, természetesen teljes titoktartást kérve tőle. Soltész Nagy Kálmán megígérte ezt és megígérte a szobrot, ráadásként pedig egy kertet is - melyet Erzsébet-kertnek neveztek - a Népkertben, ott, ahol ők ketten olyan szerelmesen andalogtak. Ez az előélete a szobornak és az Erzsébet kertnek. Sokan nem értették miért sietett Miskolc emléket állítani Sissinek, aki nem is járt városukban. Pedig dehogynem... 

 

img_20180616_002615.jpg

 

 

1899. június 17-én avatták fel a szobrot a Népkertben. Nem sokkal később elterjedt a városban a legenda, hogy aki a szobor előtt/mellett szerelmet vall párjának és csókkal szentesíti azt, örökké egymáséi lesznek.

Az évek múltak, a legenda híre egyszerre csak kikopott a miskolciak emlékezetéből. Talán a háborúk, talán a sekélyesebb kapcsolatok, a rohanó világ. Ma már csak kevesen tudják, hogy Erzsébet őrködik a miskolci szerelmesek felett. Menjünk el a szoborhoz a párunkkal és élesszük fel újra ezt a szép legendát!

Érdekesség, hogy Andrássy Gyula fia, ifj. Andrássy Gyula belügyminiszterként elévülhetetlen érdemeket szerzett városunk törvényhatósági joggal való felruházásában, ezért díszpolgári címet is kapott Miskolctól. De ez már egy másik történet... 

 

923153_4268136321589_1886328478_n_1.jpg

Az Erzsébet királyné-szobor avatása 1899-ben 

 

A történet a képzelet szüleménye, a szereplők valóságosak, a történet kitalált. Bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve lehet...

 

 

Források: 

 

Wikipédia

olvasserdekessegeket.blog.hu

halcsontosfuzo.reblog.hu

mta.hu

tanarno.cafeblog.hu

Történelmi őrületek Facebook csoport

life.hu

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8.

miskolciszemelvenyek.blog.hu

A Miskolc a múltban csoport képe

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr6814049524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.