Tíz dolog, amely különlegessé teszi Miskolcot
2018. szeptember 15. írta: Reiman Zoltán

Tíz dolog, amely különlegessé teszi Miskolcot

Összegyűjtöttem tíz miskolci különlegességet, mely egyedülálló Magyarországon, illetve az egész világon. Nézzük meg hát, miért gondolja azt kicsit minden miskolci, hogy városa a világ közepe! :)

 

 

 

17016089_126354521222794_437890512951142238_o_1_1.jpg

A híres ikonosztazion

  

Közép-Európa legnagyobb és legszebb ikonosztáza

 

A Deák téren található az ortodox Szentháromság templom, melyet az itt élő görög kereskedők építtettek a saját pénzükön 1785 és 1806 között. Ebben a templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, mely 16 méter magas és 87 jelenetet mutat be a Megváltó életéből.

Késő barokk stílusú, Jankovits Miklós, egri fafaragó műve, az ikonok benne pedig kevés kivétellel Anton Kuchelmeister, bécsi festőművész remekei. Érdemes megtekinteni mindenkinek, aki még nem látta. A templom mellett található az ortodox múzeum - az egykori iskola épületében, - ahol idegenvezetés keretében megismerhetjük a templom és az egykoron itt élő "görög" kisebbség életét, tevékenységét.

 

 

img_20180512_110653.jpgAz Avas-hegy és "ékességei" 

 

Az Avas-hegy a város közepén

 

Egyedülálló az országban Miskolc abban is, hogy a település hegye gyakorlatilag a város mértani középpontjában található. A település egykori szakrális központja, majd - és - a bortermelés középpontja jól megfért egymás mellett a régmúltban is. Az Árpád-kori templom - és temető - fölött sorakoznak a pincék és borházak, melyek ízelítőt nyújtanak Miskolc egykori borkereskedő voltából is. A Belvárostól pár percre található az egykori jó értelemben vett "vígalmi negyed", mely hagyományainak felélesztését most a város is zászlajára tűzte. 

 

 

img_7010m_1.jpgÍnycsiklandozó falatok várnak ránk a Bükkben. Hoitsy György képe.

 

A lillafüredi sebes pisztráng

 

Ha Miskolcon járunk, mindenképpen látogassunk majd  el Lillafüredre is! Bőven tartogat látnivalókat a hely. Ha ezeket végigjártuk, látogassunk el egy vacsorára az Erdei Halsütödébe  a Pisztrángtelepen!

,,A lillafüredi pisztrángtelepet, a Magyar Királyi Erdőigazgatóság építette 1932-ben, a Bükk-hegység szívében a Hámori-tótól 4 kilométerre. Jelenleg a Bükki Nemzeti Park területén található gazdaság, a Garadna-völgy merész hegyfalai közt kanyargó patakra és a Margitforrás vizére települt. A gazdaság 1,0 hektáron 3700 m2 vízfelülettel, 18 medencével üzemel. A tiszta vízű tavakban sebes pisztrángot (Salmo trutta m. fario Linné,1758.), szivárványos pisztrángot (Onchorhynchus mykiss Walbaum, 1792.), és pataki szajblingot (Salvelinus fontinalis Mitchill 1815.) szaporítanak, évente fél millió ikrát keltetve. Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon, és tartanak fenn génbanki jelleggel egy törzsállományt. A szivárványos pisztráng három törzse található itt, az eredeti vagy acélos fejû (Onchorhynchus mykiss gairdnerii), a Kamloops (Onchorhynchus mykiss kamloops), és az országban egyedül itt fordul elő egy kisebb törzse az arany pisztrángnak (Onchorhynchus mykiss aguabonita). Évente tíz-ötvenezer darab pataki szajblingot is szaporítanak, és annak sebes pisztránggal alkotott hibridjét, a tigris pisztrángot." (pisztrangtelep.hu)

A telep különlegessége az, hogy frissen készítik számunkra a sült halat, mely még boldogan lubickol a vízben, amikor mi már beléptünk a telep kapuján. 

,,A telepen május 01-től szeptember 30-ig mûködik egy kis “Erdei halsütöde”, ahol megkóstolhatják a frissen kifogott halat, amit nyolc féle fûszerben, két féle lisztben megforgatva ropogósra sütnek, vagy a füstölt pisztrángot, amit egy saját recept szerint tizenkétféle fűszerből készült páclében egy éjszakát pácolnak, és hideg füstön, bükkfa hasábon, és fűrészporon aranysárgára füstölnek, és átmelegítve tálalnak."(pisztrángtelep.hu)

Érdekesség, hogy a sebes pisztráng nem a gyorsaságáról kapta a nevét, hanem onnan, hogy testét sebekre emlékeztető foltok borítják.

Ha ennél is különlegesebb gasztronómiai élményre vágyunk, látogassunk el a Vendéglő a Pisztrángoshoz étterembe, ami az Őskohóval szemben található. Válogatott finomságok közül csemegézhetünk.

 

 termalfurdo_miskolctapolca_barlangfurdo_6_1.jpg

A híres kagylómedence, Miskolc ikonikus jelképe. Fotó: termalfurdo.hu.

 

A miskolctapolcai Barlangfürdő különleges gyógyvize 

 

Miskolctapolca, azon belül a Barlangfürdő, városunk egyik legkedveltebb helye. Egész Európában egyedülálló értékekkel rendelkezik. Ilyen magas hőfokú karsztvíz nincs sehol a világon, melynek gyógyhatása ősidők óta ismert a helyiek körében. A fürdőben ,,többszázezer éves természet alkotta barlangjáratokban" élvezhetjük a strandolást. Melegvizű, 30 fokos gyógyvíz tör fel a mélyből, amelyben a tapolcai legendás fehér kígyó lubickol a helyiek hagyománya szerint. A barlang klímája is gyógyhatású.

A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karasztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel karöltve. A teljes intézmény akadálymentesítve van mozgáskorlátozottak számára. Szaunapark, gőzkabin, infraszauna, merülő medence, mi szem-szájnak ingere. 

 

 

omassa_oskoho_05.jpg

Magyarország legrégebbi ipari műemléke az Őskohó. Fotó: 3fenyovendeghaz.hu.

 

Az újmassai Őskohó

 

Az újmassai Őskohó Magyarország legrégebbi, még működő ipari műemléke. Fazola Frigyes, - Henrik fia - 1813-ban épített  új kohót Újmassán és ekkor hozta létre a működtetéséhez szükséges víztározót, amely a mai Hámori-tó. A kohászat a későbbiekben Diósgyőrbe települt, de ez az Európában is ritkaságnak számító műemlék ittmaradt, hogy őrizze a múlt emlékeit nekünk. Csak három ehhez hasonló ipari műemlék található kontinensünkön. 

 

 

szeleta-barlang_01_1.jpg

A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás bölcsője. Fotó: elmenyekvolgye.hu

 

Miskolc a legrégebben lakott területe hazánknak

 

1891-ben találták a Bársony-háznál a legendás szakócákat, mely elindította a magyar őskorkutatást. Herman Ottó csaknem két évtizeden át küzdött azért, hogy bizonyítsa, Miskolcon és környékén bizony már az őskorban is éltek közösségben eleink. Ezt véglegesen 1907-ben sikerült nagyon sok lelettel alátámasztania, amikor Kadic Ottokár - többek között a Szeleta-barlangban - megtalálta a bizonyítékokat a bükki hegyek között. Bebizonyosodott, hogy 7már 70 000 éve lakott ez a vidék és aktív őskori közösség élt egykoron a területen.

 

 

img_20180630_221020_1.jpgA színház esti fényben 

 

A mai Magyarország első kőszínháza

 

A miskolci kőszínház a második az ezeréves határokon belül, a kolozsvári két évvel - 1821 - megelőzte. A csonka Magyarország határain belül viszont az első, azért is szoktuk így emlegetni, illetve azért is, mert a 19. század elején még ,,két magyar haza"-ként tartották számon Erdélyt és Magyarországot. Ez az épület egyébként az 1843-as nagy tűzvész során megsemmisült. 

 

 img_20180731_175335.jpg

forrás: magyarfutball.hu

 

Magyarország első vidéki kupadöntős labdarúgó csapata

 

A Miskolci Attila Kör Miskolc első profi labdarúgó egyesülete volt. 1927-ben megnyerték az első, profi csapatoknak kiírt magyar másodosztályú bajnokságot és így jogot szereztek arra, hogy a következő idényt a legmagasabb osztályban kezdjék. A következő évben kiestek ugyan, de bejutottak a kupadöntőbe. 1928. június 24-én került sor a nagy eseményre, a Ferencváros Üllői úti stadionjában, ahol a miskolciak 5-1-es vereséget szenvedtek.  

A mérkőzés azonban nem volt annyira sima, mint ahogy az az eredményből "kitetszik". A meccs 1-1-re állt egészen a 61. percig, amikor a fradi egy jogtalan szöglet után vezetést szerzett. Ekkor a vendégeknél "elszakadt a cérna" és le akartak vonulni a pályáról. A meccset végül folytatták, de csak 8 mezőnyjátékossal, ugyanis Pruha és Powolny a kiállítás sorsára jutott, a bíró nyomdafestéket nem tűrő szidalmazása miatt. Ezután a fővárosiak még három gólt juttattak Németh kapus hálójába. 

 

 img_20180711_204624_1.jpg

A barlang bejárata 1910-ben

 

A lillafüredi Anna-barlang

Lillafüredi mésztufabarlang. A világon csak hat hasonló létezik, - nem tengeri mészkőben jött létre, hanem mésztufában - ettől olyan különleges.

272 méterrel a tengerszint felett nyílik, felfedezője Stark András bányász volt, aki a hámori kohók vízellátása érdekében tárót szeretett volna nyitni ezen a helyen, a helyiek szerint 1833-ban. A 19. század vége felé feledésbe merült, a kohók bezártak, a bejáratát benőtte a növényzet és belepte az iszap.

Kadic Ottokár - Miskolc őstörténét kutató tudós - hat éve kutakodott már a Bükk barlangjai között, amikor meglepve tapasztalta, hogy itt egy barlang nyílik. Ő adott róla először részletes jellemzést 1912-ben. A barlang hossza 568 méter, 200 méter látogatható belőle. 1951-ben nyilvánították védetté, 1982-ben fokozottan védetté.

,,Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik azt mondják a nevet Szent Annáról kapta, de vannak, akik egy hercegnőtől származtatják. A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el." (Wikipédia - Anna-barlang szócikk)

Petőfi Sándor is tiszteletét tette benne - 1847 júniusában - innen az egyik elnevezés. Régen a barlang templomként is működött mindaddig, míg a hámori templom fel nem épült. A háború alatt óvóhelyként is szolgált. Jelenleg szabadon látogatható.

 

 

tn_vasgyar1_1_1.jpg

 

A 19. század végén a világ harmadik legnagyobb alagútja Perecesen nyílott

 

Amikor Lónyay Menyhért pénzügyminiszter parancsot adott a Pereces-bányatelep alapítására 1868. február 5-én, akkor egy alagút építése is szerepelt a tervekben, melyet 1870-re meg is építettek. No nem a ma használatos tágas, kényelmesen széles alagútra kell gondolni, hanem egy szűkös járatra, ahol bizony levegőt is alig lehetett kapni.

A Granzenstein-alagút 2334 méteres hosszúságával a világon a harmadik leghosszabb alagútja volt a maga korában. Óriási mérnöki bravúr ez kérem egy kis banyásztelepülés(rész)en a ,,boldog békeidők" elején a már dualista monarchiában. Sajnos manapság nem csodálhatjuk ezt az alagutat - pedig ipartörténeti látványosság is lehetne - a járatot eltömedékelték, valószínűleg életveszélyes lehet a megmaradt szakaszok nagy része, már ha maradt ilyen egyáltalán.

 

 

Források:

 

Wikipédia - Anna-barlang szócikk

Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1.

pisztangtelep.hu

ifj. Horváth Béla - Marjalaki Kiss Lajos - Valentiny Károly: Miskolc

miskolciszemelvenyek.blog.hu

Halmay Béla - Leszih Andor: Miskolcz és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek

Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-IV.

Kadic Ottokár: A Hámori barlang Borsodmegyében 

A Miskolc a múltban facebook csoport képei

elmenyekvolgye.hu

barlangfurdo.hu

3 fenyő vendégház oldala

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4613784420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.09.16. 07:18:29

Szeretném a blogot.
Sok-sok írás, tömény lokálpatriotizmus. Csak így tovább.
Kimaradt az egyetem és maga a vasmű is. Bár ezek több önálló bejegyzésre elegendő anyagot adnának.