A diósgyőri pálosok nyomában
2018. szeptember 29. írta: Reiman Zoltán

A diósgyőri pálosok nyomában

A szentléleki pálosokról sokan hallottak város- és megyeszerte egyaránt. A diósgyőri pálosokat azonban kevesen ismerik, pedig Diósgyőr elnevezése is a nevükhöz köthető többek között. A Krisztus Szent Teste néven felszentelt kolostorban éltek a mai Majláth területén.

 

palos-epiteszeti-emlekek---.jpg  

A kezdetek

Vajon mikor épült a diósgyőri pálos kolostor? Erre teljes bizonyossággal nem tudunk választ adni. Annyi bizonyos, hogy 1304. április 5-én okleveles említést tesznek róla. Ekkor István nádor - Ernye bán fia - halastavat adományozott a diósgyőri remetéknek. István nádor haláláig - 1315-ig - támogatásáról biztosította a diósgyőri pálosokat és a szentléleki pálosokat is. István nádort tekintjük a diósgyőri pálos kolostor alapítójának és a középkori Diósgyőri vár (át)építtetőjének is.

A diósgyőri pálosok priorját 1317-ben és 1318-ban is oklevelek említik már egyébiránt. István nádor a feleségével és hét fiával a falu majládi szigetén épült kúriában éldegélt, ezt ajándékozta később a pálosoknak. Több forrásban olvastam azt, hogy István nádor alapította a szentléleki pálos kolostort is. Noha ebben nem lehetünk biztosak, abban igen, hogy, e két kolostor valamelyikében van eltemetve.

 img_20180907_234826.jpg

 

A pálosok fénykora Diósgyőrött

1355-ben Nagy Lajos királyunk megerősíti a pálosok István nádortól kapott javait. 1364-ben Lajos elcserélte a Széchyekkel a diósgyőri uradalmat Lendva várára és hatalmas birtokaira. Ez mutatja mekkora értéke volt akkor a várnak. Ekkor került az uradalomhoz Miskolc mezőváros is. Királyunk is több adománnyal támogatta a diósgyőri pálosokat. 1376-ban már Miskolcon is szereztek területet a szerzetesek, jelesül a Szentgyörgyön szőlőt birtokoltak.

1381. november 26-án Diósgyőrben szentesítették a turini békekötést. Ennek apropóján küldte el - a vesztes - Velence a magyarok királyának ajándékba Remete Szent Pál ereklyéit, melyeket végül Budaszentlőrincen helyeztek el. 

 

Remete Szent Pál

 

,,Remete Szent Pál, Thébai Szent Pál vagy Anakhoréta Szent Pál (ógörögül: Παῦλος ὁ Θηβαῖος Paulosz ho Thébaiosz, latinul: Paulus Eremita, koptul Ⲁⲃⲃⲁ Ⲡⲁⲩⲗⲉ), (227/228341. január 15.) az első ismert nevű keresztény remete, a sivatagi atyák egyike. A 13. századi, egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend névadója, akit a pálosok szellemi ősként, példaképeként tisztelnek.

Gazdag egyiptomi szülők gyermekeként született, de 16 évesen elvesztette szüleit. Húgát férjhez adták, ami után sógora a vagyonára és az életére tört. 249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés, és sógora feljelentésétől félve Pál a pusztába menekült. Alsó-Théba pusztaságában egy rejtett bejáratú barlangra talált, és ott húzta meg magát. A barlang közelében datolyapálmák nőttek, és egy tiszta vizű forrás fakadt. Ruhát a pálmafák leveleiből készített magának. Pál körül kialakult egy ókeresztény közösség. Jóval később hatalmas monostort építettek az egyiptomi pusztaságban ott, ahol a hagyomány szerint Remete Szent Pál élt.

 

remete_szent_pal1.jpg

Az első keresztény remete, Szent Pál

 

A legenda szerint Remete Szent Antal egyszer meglátogatta, mert égi szózatot hallott, amely figyelmeztette: nem ő a legidősebb, legszentebb remete, hanem Pál. A 90 éves Antal több napos vándorlás után találta meg Pál barlangját. Közösen dicsőítették Istent, elmélkedtek, beszélgettek, és eközben megérkezett a holló, aki most nem egy fél, hanem egész cipót hozott. Hálát adtak Istennek, hogy így gondoskodik szolgáiról. „Ottan azért, mint egymást láták, egymást megölelék és apolhaták (megcsókolgaták- régi apol ige jelentése: csókol) nagy isteni szent szeretettel. És mikoron Úr Istennek hálát attanak vóna, leülének, és monda Szent Pál Szent Antalnak: “Íme, kit nagy fáraccsággal kerestél, ez megrotadandó testnek vénségét, az te vénséged el temeti. Íme, látod ez embert, ki hamar porrá lészen.” És mikoron ott édesdeden beszéllelének, azonkezben jeve egy holló hozzájok, és egy egész cipót hoza őnekik, és el méne. Ez pedég vala Istennek angyala. És monda Szent Pál: “Íme, én szerelmes atyámfia, az Úr Isten ebédet kildett minekünk. Íme, mely kegyes és irgalmas az Úr Isten: immáran hatvan esztendei vagyon, mi últa mindenkoron fél-fél cipót érdemlettem. De, íme, az te jeveteledre megketteztette Úr Isten az eledelt.” Azért hálát adván Úr Istennek azon leülének az kút vizének felette, és veteködés lén közötök, ki szegné meg az kinyeret. Szent Pál kényszeríti vala Szent Antalt, mondván: mert Úr Isten ő érette tette vóna az csodát. Szent Antal kedég viszon ellen, mert miért nagyobb és vénebb vóna, őneki kellene megszegni. Mikoron mind kettőnek kezébe vóna az cipó, ottan hason ketté valék, és kinek mind egy rész juta benne." - Érdy-kódex

 

Az átimádkozott éjszaka után Pál kérte Antalt, hozza el Alexandriai Szent Atanáz püspök köpenyét. Antal sietve útra kelt, de amikor visszafelé tartott, érezte, hogy Pál meghalt. A legenda szerint látta Pál lelkét, amint angyalok, próféták és szentek kísérik a mennybe. Sietve tette meg a hátralévő utat. Pált térdelve, ég felé emelt karokkal, holtan találta. Beburkolta testét a Szent Atanáztól kapott köpenybe, Pál pálmalevélből készített ruháját pedig megtartotta (ettől kezdve a legnagyobb ünnepeken mindig azt hordta), majd a szent testét eltemette abba a mélyedésbe, amit két, váratlanul megjelenő oroszlán kapart ki. Pál 341-ben halt meg. Később az első szerzetesek, kegyelettel zarándokoltak el a minden remeték fejedelmének és mesterének tartott Pál barlangjához és egyben a sírjához is, hogy ott tegyenek engedelmességi fogadalmat. Ezzel megőrizték annak helyét. A sivatagban Pál teste gyorsan mumifikálódott. Életszentségének híre gyorsan terjedt, és 494-ben I. Geláz pápa szentté avatta. Remete Szent Pál romlatlan állapotban talált tetemét 1169-ben Konstantinápolyba szállították." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia

 

 

Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett. A pálosok sok mindenhez értettek, sok tevékenységgel foglalkoztak. A kolostorban például kódexmásoló műhely is működött. Zsigmond király is megerősítette a pálosok javait, majd Mátyás is több ízben támogatta őket.

 

img_20180907_235213.jpg 

A vég

A szerzetesek szerencsétlenségére azonban jött a reformáció és 1526-ban jött a vég. Serédy Gáspár, Ferdinánd király híve volt, a diósgyőri kolostort feldúlta. Az indoka szerint a kolostor akkori perjele Szapolyai János király híve volt. A szentléleki kolostorhoz hasonlóan véglegesen Balassa Zsigmond pusztította el 1549-ben. 1563-ban már elpusztult monostorként tartották  számon.

 

Az újjáéledt rend

1638-tól a pálosok "reaktiválódtak". 1708-ban az akkori rendfőnökük a királytól a diósgyőri pálos javakat is visszakéri. 1737-ben vissza is kapják az egykori Csenik - Csanyik - és Szilvásmezsgye nevezetű birtokokat, a szentléleki kolostorral egyetemben. A kolostor és a templom újjáépítése - mely Kotnaki Fülöp sajóládi perjel szorgalmazására indult meg - 1739-ben kezdődött és 1742. május 27-ére készült el, 10 000 rajnai forintból. A pálosok újjáéledése azonban nem tartott sokáig. II. József úgy gondolta a rend nincs hasznára, ezért 1786-ban feloszlatta.

 

20171001_173640.jpg

A Palotaszálloóban látható képen Nagy Lajos királyunk látható, aki fogadja a velencei küldöttséget, akik Szent Pál ereklyéit hozzák.

 

A mai helyzet

A Boldogságos Szűz Mária szobor, mely ma is látható a diósgyőri római katolikus templom előtti kereszteződésben - és amely a miskolci Csupros Mária "testvéralkotása" - 1811-ben került el a kolostorból. 1811. június 17-én oszlott fel véglegesen a felsőgyőri kolostor, ekkor kincstári kezelésbe került. Épületét csaknem napjainkig nagyrészt az Erdőgazdaság és utódintézményei használták. Információim szerint pár éve a Nébih vette át a területét. Az egykori kolostor kertje műemlékvédelem alatt áll. 1973-ban a majláthi lakótelep építése előtt régészeti feltárás kezdődött, melyet ideiglenesen félbehagytak és amelyet azóta sem folytattak.

 img_20180907_235636.jpg

 

A két Madonna

A legjelentősebb lelet, melyet a kolostorban találtak, az a ,,Diósgyőri Madonna". Ez egy 120 centiméter széles, 83 centi magas és 9 centiméter vastag márványtöredék. 1898-ban találták. Valószínűleg a diósgyőri vár várkápolnájából való, de ezzel több történész/régész nem ért egyet.

A faragott ,,Diósgyőri Madonna" a 15. században készült, a pálosok Mária tiszteletének bizonysága. Jelenleg a diósgyőri katolikus templomban őrzik. 

 

,,A Pálos Rend rövid története

 

Thébai Első Remete Szent Pál testvérei 2017. május 10. - Egri Gábor A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb, volt esztergomi kanonok alapított, aki híres magyar családból származott, káptalani iskolában tanult és élénk kapcsolatban állt az Esztergom környéki remetékkel. Özséb az 1241/42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba – néhány társával, ahol 1250-ben a Szent Kereszt tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak. Később egy látomás nyomán egybegyűjtötte és megszervezte a pilisi és patacsi remetéket. 1263-ban Pál veszprémi püspök – akihez egyházjogilag a pilisi remeték tartoztak – rendeletében hét remeteséget (pilisi Szent Kereszt, más néven Keresztúr, Badacsony, Elekszigete, Kőkút, Szakácsi, Szentjakab, Idegséd) említett és engedélyezett, ugyanannak az életviteli szabályzatnak vetette alá őket. Ennek a rendelkezésnek közösségformáló ereje volt, amely közösséghez később csatlakoztak a pécsi és egri egyházmegye területén élő remeték. Özséb 1270. január 20-án az általa alapított keresztúri monostorban hunyt el.

 

paloscimer_1.gif

A pálosok címere

 

1300-ban Lőrinc keresztúri perjel felépítette Buda mellett, a mai Hárshegy déli oldalában a Szent Lőrincről elnevezett monostort. 1309-től a remetéket egyre többször a Thébai Első Remete Szent Pál testvéreinek nevezték. 1328-ban XXII. János pápa engedélyezte a rend számára az ágostonos Regulát, a káptalanon a generális perjel megválasztását, továbbá felmentést kaptak a tizedfizetés kötelezettsége és a helyi zsinaton való kötelező részvétel alól. A rend tagjai 1341-től kötelező erővel fehér ruházatot hordtak az addigi szürke helyett, megkülönböztetve magukat a többi remetétől. 1352-ben VI. Kelemen pápától engedélyt kaptak a hozzájuk közel álló világiak gyóntatására. A Pálos Rend Nagy Lajos korában Nagy Lajos (1342-1382) volt a magyar királyok közül a rend első nagy jótevője: több monostort alapított, közülük jelentőségben kiemelkedett a Márianosztrai, valamint XI. Gergely pápa az ő közbenjárása folytán nyilvánította a püspöki joghatóságot a pálosok fölött semmisnek, ezzel a rend tagjait, valamint az összes monostort közvetlenül a Szentszék alá rendelte.

 

A remeték napjai imádsággal, olvasással, elmélkedéssel és kétkezi munkával teltek. Kőből vagy téglából épült monostoraik a templomok északi oldalán emelkedtek. Nagy Lajos a győztes velencei háborút lezáró torinói békeszerződés egyik pontjában kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött, mumifikálódott – fej nélküli – holttestének átadására. 1381-ben titokban Budára szállították Szent Pál testét, amit egy hónappal később fényes körmenettel a budaszentlőrinci monostorba vittek át. 20171001_173640.jpg Nagy Lajos Diósgyőr vára előtt fogadja a Remete Szent Pál ereklyéit hozó velencei békeküldöttséget (A kép a lillafüredi Palotaszállóban látható) Idővel külön kápolnát építettek a szent maradványait magában foglaló díszes márványkoporsó részére és Budaszentlőrinc az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett. Nagy Lajos az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, s ettől kezdve a thébai sivatag szentje Magyarország társvédőszentjeként szerepelt.

 

boldog_ozseb_1.jpg

Boldog Özséb

 

Később II. Lajos király (1516-1526) a csehektől megszerezte Remete Szent Pál fejét is, amit a koporsóba helyeztek a holttest mellé 1523-ban. A pálosoknak 1400 táján negyvenhét, 1470-ben ötvenegy, Mohács évében pedig már hatvannyolc monostoruk volt a Magyar Királyság területén, a Dráván túliakat figyelmen kívül hagyva, ezen kívül megtalálhattuk őket többek között Lengyelországban, a szlavón és a német területeken. Mátyás király kora, majd a Mohács utáni évek Nagy Lajos után Mátyás király (1458-1490) volt az a magyar uralkodó, aki a pálosokat leginkább támogatta. Kijárta a Szentszéknél számukra azokat a más rendekhez tartozó monostorokat, amelyek az ott élők megfogyatkozása miatt elnéptelenedtek. Így került át a premontreiektől a pálosokhoz a zsámbéki és a csúti monostor, a bencésektől a visegrádi és a szentjobbi monostor, valamint a Óbudához közeli Fehéregyház.

 

Az 1526-os mohácsi csatát követően a törökök a budaszentlőrinci főmonostort teljesen kifosztották, szerencsére Remete Szent Pál holttestét a mohácsi vereség hírére a pálosok északra menekítették, Trencsén várába. A következő év során azonban Trencsén ostromakor a vár kigyulladt, és a szent teteme a lángok martaléka lett. Az ország három részre szakadt, a pálosok monostorainak nagyobb része elpusztult, a remeték a Felvidékre, a Dráván túlra vagy külföldre menekültek, mások a falvakban húzták meg magukat. Ezekben a válságos évtizedekben a pálosok sorából emelkedett ki Martinuzzi „Fráter” György, aki szívén viselte a magyarság sorsát. Ő rakta le a későbbi Erdélyi Fejedelemség alapjait, mely aztán az elkövetkező évszázadokban viszonylagos függetlenségét megtartva fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

 

frater1.jpg

 Fráter György

 

A „Fehér Barát” igyekezett lavírozni a török és a Habsburg befolyás között, mígnem 1551-ben a Habsburgok végül aljasul meggyilkolták alvinci kastélyának kápolnájában. A törökök mellett a magyar főurak is felléptek a pálosokkal szemben, birtokaikat elvették, valamint a reformáció terjedése is elősegítette a monostoraik elnéptelenedését. A máriavölgyi monostor távol a török dúlta területektől, közel Nagyszombathoz és Pozsonyhoz, a Királyi Magyarország katolikusainak két fellegvárához, idővel átvette Budaszentlőrinc szerepét, a rend központjának számított és a generális perjelnek otthont adott. A monostorokból elmenekített okleveleket, rendi iratokat itt gyűjtötték egybe. A törökök kiűzését követően Buda 1686-os visszafoglalása után 1715-ben elkezdődött a pesti pálos rendház építése és négy középkori monostort sikerült újjáéleszteni: Márianosztrát, Tüskevárat, Diósgyőrt és Máriacsaládot. Mellettük nyolc helységben kisebb, néhány főnek otthont adó rezidencia létesült. A magyar rendtartományt 1721-ben tizenhét monostor illetve rezidencia alkotta, 161 rendtaggal. A XVIII. századtól a pálosok részt vállaltak a világi ifjúság oktatásában. A rend eltörlése A rend sorsa azonban megpecsételődött, amikor II. József 1786. február 7-én aláírta a rendek eltörléséről intézkedő rendeletet, ekkor a magyar rendtartománynak 24 monostorban, illetve rezidencián összesen 313 tagja volt.

 

I. Ferenc császár több rendet – bencések, ciszterciek – visszaállított, azonban a pálos rendet nem, annak magyar szellemisége miatt, továbbá azért, mert az elkobzott vagyonukat nem kívánták visszaadni. Ezek után hosszú ideig csak a lengyel területen működött két pálos kolostor. A Pálos Rend XX. századi története A pálosok végül 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre, és kezdhették meg újból – majd 150 év kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát, azonban a második világháború után, a kommunizmusban újra üldözni kezdték őket, államosítások, letartóztatások és deportálások sújtották az egyházakat és azok tagjait. A rendszerváltozás után Árva Vince atya felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot és Budapesten a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak. - írja a studhist.blog.

 

Az ihletet adó kis harang

A népnyelv szerint a pálosok harangjának hangja - mely akkor a diósgyőri római katolikus templomban működött - ihlette meg Petőfi Sándort - amikor a Diósgyőri vár romjai között időzött - az ,,Alkony" című művének megírására.

 

3222-diosgyor_1.jpgDiósgyőr címere 

 

A címer

Érdekesség, hogy 1928-ban Füstös Pál plébános javaslatára változás történt Diósgyőr címerében. Az addigi címer Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal két diófa között. A diófákat palmafákra változtatta, azért mert a pálosok címerében ez szerepel. Ezzel akarta szimbolizálni a pálosok és Diósgyőr egységet. A belügyminiszter jóváhagyásával ez a csere megtörtént.

 

 

Források:

 

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

Lovász Emese: A pálos rend története a diósgyőr-majládi kolostor életének tükrében 

Lovász Emese: A diósgyőri-majládi pálos kolostor

templomrom.hu

Reiman Zoltán: Pálos kolostor a Bükk rejtekében

miskolcblog.blogspot.com

muemlekem.hu

Wikipédia

Dobrossy István : Miskolc írásban és képekben 2. 

Reiman Zoltán: A királynék jegyajándéka - a Diósgyőri vár története

Reiman Zoltán: Rejtélyekkel téli templom Diósgyőrben

miskolc.hu

magyarcimerek.hu

magyarno.com

studhist.blog.hu

mult-kor.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1314222831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.