Nagy-Miskolc születése
2018. november 10. írta: Reiman Zoltán

Nagy-Miskolc születése

Vajon hogyan alakult ki a mai Miskolc? Mikor kerültek a városrészek hozzá? Miért "kényszerült" vezető szerepre a régióban városunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a kis írásomban. Ez a szemelvény Dobrossy István - A város területi határának változása, Nagy-Miskolc kialakítása című írása alapján született elsősorban.

 

img_20181001_174613.jpg

Nagy-Miskolc főutcája

 

1945 január elsejével Diósgyőrrel, Hejőcsabával és (Görömböly-)Tapolcával bővült városunk területe, ekkor jött létre Nagy-Miskolc. 1950-ben pedig Görömbölyt, Hámort (Lillafüreddel, Ómassával és Újmassával) és Szirmát is hozzánk csatolták, így jött létre a négy kerületre osztott város. Érdekesség, hogy a történelmi Miskolc 1950-re Nagy-Miskolc területének egyötöde lett csupán. Ekkor jött létre a többpólusú városszerkezet, amely máig egyik különlegessége településünknek. 

 

img_20180926_161135.jpg

A Hámori-tó

 

Városunkra a trianoni békeszerződés után egyértelműen regióvezető szerep várt. Rengeteg határon túli - jellemzően felvidéki, de pár száz erdélyi magyarról is beszélhetünk - értelmiségi és egyszerű magyar ember került városunkba. Sok intézmény is a csonka Magyarországon kapott helyet, hozzánk menekült a diktátum után. A magyar nemzet legnagyobb tragédiája megváltoztatta a város arculatát is. Ezeknek az embereknek lakást, munkát és kenyeret kellett biztosítania a város vezetőségének. Nem volt egyszerű feladat, de megoldották, mert különleges képességgel rendelkező, nagyszerű emberek voltak Miskolc irányítói.  

 

 

img_20180926_160020.jpg

Az őskohó 

 

Területeink elrablása után értékelődtek fel a Bükk ásványkincsei, ekkor építették ennek szállítására a kisvasútat is, amely később az idegenforgalom egyik alapja lesz. A Vasgyár - amely azért mélyebb gyökerekre nyúlik vissza, mint azt az emberek többsége gondolja, hiszen 1770-es évektől Fazoláék már a Bükkben alkottak -, meghatározó szerepet játszik majd a 20. századi Miskolc életében, mindkét előjellel.

 

Szentpáli István (1861-1924)

 

Az Ugocsa vármegyei Halmin született. Később Szatmárban és Iglón tanult, a jogot Bécsen és Budapesten végezte. 1890-ben került Miskolcra a Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként. Bárczai Bárczy Blankát 1892-ben vette feleségül, kitől három gyereke született, a harmadik gyermek születése után nem sokkal felesége elhunyt. 10 év múlva nősült meg újra, Biasini Paulát vette el. 1902-ben lett polgármester, ekkor a város sok gonddal küszködött, - csatornázás, infrastruktúra, közbiztonság, a városi önállóság küzdelme - Szentpáli megoldotta a problémákat. Sok épület és intézmény létrejötte is az ő időszakához kötődik.istvanszentpali1900_2.jpgSzentpáli István. Forrás: Wikipédia.                                                                                                                                            ,,A nyugat európai ízlést, a széles látókörű tudást és a modern városfejlesztési programot képviselte Miskolcon. A városi vagyon legnagyobb gyarapítóját tisztelték benne, polgármesteri programbeszédei történeti értékű írásoknak tekinthetők."  (Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2,1071. oldal)                                                                                  A város önállósága is az ő polgármestersége idején valósult meg, több évszázados küzdelem után, 1909-ben. 1912-1916 között országgyűlési képviselő - közben a polgármester a nem kevésbé nagyszerű Nagy Ferenc volt -, majd 1917-től ismét visszatér a régi pozíciójába. Sajnos Trianon után sok menekültet kellett befogadnia a városnak, ekkor létesítette a Halicka-telepet. Sikerült az eperjesi jogi akadémiát is Miskolcra költöztetnie. Egészségi állapotának romlása miatt nyugdíjazását kérte 1922-ben. Bár még országgyűlési képviselővé választották, feladatát már nem sokáig látta el, 1924-ben elhunyt. A Deszkatemetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét iskola és utca őrzi, illetve egy emléktábla a BOKIK bejáratának oldalán.  

 

69.jpg

 

De hogyan kezdődött Nagy-Miskolc  kialakítása? 1880-ban Mindszent települése visszakerült városunkhoz, amelytől 1724-ben szakadt el. Sokan ezt a lépést tartják az elsőnek azon a hosszú úton, amely majd végül a sok mai városrész egyesüléséhez vezet. 

 

img_20180926_162054.jpg

 

Miskolcon Szentpáli Istvánt (polgármester volt 1901 és 1912, illetve 1917 és 1922 között) nevezték Nagy-Miskolc atyjának, nem véletlenül. A város igazi gyarapodása nála kezdődött, az ő álma volt Nagy-Miskolc létrehozása. 1908-ban történt (Görömböly-)Tapolca egy részének - 48 kat. h. terület került hozzánk a munkácsi püspökségtől - megvásárlása. Szentpáli alatt a Zsolcai kapu, a Győri kapu és a Szentpéteri kapu is új területekkel gyarapodott. Egyszer - 1909-ben - felvetődött a vasgyári kolónia és ezzel együtt vagy nélkül az anyatelepülés Diósgyőr Miskolchoz való csatlakozása is -, de ebből végül nem lett semmi. Még az ő idejében kezdett kiépülni a később Hodobay-telepnek nevezett településrész, melynek funkciója a felvidéki kitelepített magyar családok befogadása volt. És persze a törvényhatósági jog megszerzése is az ő regnálása idején történt.

 

img_20180903_233945.jpg

A Bársony-ház, a szakócák lelőhelye

 

Nagy Ferenc polgármestersége alatt (1912-17) többször is felvetődött az, hogy a várost a Sajó síksága felé kell(ett) volna "terjeszteni". A Sajó hajózhatósága okán került szóba, mint már írtam róla korábban és ennek központja lett volna városunk. Ő is növelte a város területét, neki köszönhető az új Szentpéteri kapui köztemető, illetve az úgynevezett Agrártelep, a Csabai kapuban lévő új villanegyed kialakítása.

 

img_20180926_153831.jpg

A szentleleki palosok kolostorának romjai

 

Hodobay Sándor polgármestersége (1922-35) alatt számtalan tanulmány született arról, hogy milyen lenne a Nagy-Miskolc projekten belül Miskolc és Diósgyőr együttélése. 1935-ben Miskolchoz csatolták - vagyis megvásárolta a város - az addig Hejőcsabához tartozó Martintelepet. 

 

img_20180903_232932.jpg

Az Erzsébet fürdő egykori épülete

 

1941/42-ben készült egy mérnöki felmérés, amely körbehatárolta Miskolcot. A város keleti határát a Buzogány és Vásárhelyi utcák képezték, a nyugati határ a Réz utca volt a Győri kapu déli részén, az északin a Károly utca. Északon az Álmos utcánál végződött, míg a déli oldalon a Petneházy utca volt a határ. Miskolc ekkor 77302 lakossal rendelkezett és 12 660 épülettel. 

 

img_20180903_144846.jpg

"Lakathalom" a Szerelmesek hídján

 

1945-ben Gállfy Imre polgármestersége idején - és az ő  koordinálásával - Diósgyőr, Hejőcsaba és Tapolca (Görömböly) került városunkhoz, amely települések 29069 fővel növelték lakosai számát. Ekkor a lakosság lélekszáma 76362 lett, mint látjuk így is kevesebb, mint Miskolc 1941-es lélekszáma volt. Ez a háborús veszteségeknek és elvándorlásoknak is köszönhető, de példának okáért a második világháborúban a miskolci zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült. 1950-ben került városunkhoz Hámor, Szirma, továbbá Görömböly is, így alakult ki a mai városszerkezet. Az ötvenes évek közepére Miskolc népessége már meghaladta a százezer főt. Végül 1981-ben pedig Bükkszentlászló is csatlakozott, a mai napig utolsóként.

 

29.jpg

A tűztorony a Miskolci Nemzeti Színház tetején

 

A '45-ben létrejött Nagy-Miskolc ipari központja Diósgyőr lett, kulturális központja pedig a történelmi Miskolc. A Bükk-hegységben fekvő területek a turisták és a kirándulók kedvence, a tapolcai rész pedig elsősorban a szórakozás és a fürdőzés szerelmeseinek ad/adott otthont. Görömböly, Hejőcsaba és Szirma a falusias, kellemes hangulatú, családias hangulatáról volt - és mai is - nevezetes. Ez a rengeteg ember, akik hirtelen egy településen találták magukat - a sok munka és létbiztonság miatt beköltözőkkel együtt - igazi várost alkottak és az egészen különleges "miskolciság" érzésében születtek újjá. 

 

img_20180903_145048.jpg

A miskolci lányok szoborcsoport

 

Miskolc évszázadokon át vezető szerepre vágyott a región belül - sok szempontból időlegesen, vagy rövidtávon sikerült is neki -, de nem ilyen áron - Trianon - és nem ilyen vezetéssel - kommunista, szocialista - szerette volna ezt elérni. A rendszerváltozás után az addigi "gulyáskommunizmus" kemény kapitalista rendszerré változott át, összeroppantva a város gazdaságát. Jelenleg gazdasági és kulturális központja a térségnek, ahol az elvándorlás megakadályozása, ennek problémája jelenti a legnagyobb kihívást a város mai vezetőinek.

 

 

Források:

 

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV. 1-2, V. 1-2., Nagy-Miskolc fogalma alatt található bejegyzések

Wikipédia - Miskolc története szócikk, Szentpáli István szócikk

Fedor Vilmos: Miskolc, ahol a kultúrák találkoznak

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/1 - Sándor István - A ,,Nagy-Miskolc" koncepció születése

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története V/1 - Dobrossy István - A város területi határának változása, Nagy-Miskolc kialakítása

Levéltári évkönyv 12-13. - Somorjai Lehel: Nagy-Miskolc koncepció a XX. század elején

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2 - Kultúra és művelődéstörténet - Dobrossy István: A tudomány művelői

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4914244927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.