Vajon hallotta már valaki Miskolcon Tasnády Fekete Mária (1911-2001) nevét? Én akkor hallottam - vagyis olvastam róla először -, amikor nemrégiben egy filmhíradó összeállítást készítettem az oldalamra. Ekkor elhatároztam, hogy megpróbálom ennek a kalandos életű, különleges hölgynek az élettörténetét jobban megismerni. Segítségemre volt Pusztaszeri László könyve és szerencsére fellelhető volt a Reggeli Hírlap sok tudósítása is arról, amikor városunkat meglátogatta a szépségverseny után a királynő.

Tasnády-Fekete Mária. Fotó: Pusztaszeri László: Szerelmek keresztútján - Tasnády Fekete Máriát életregénye 

Pusztaszeri László alapos kutatásai szerint Mária 1911. november 14-én a romániai Hunyad megyei Petrilla városában született. Több forrásban ettől eltérő információkat találhatunk, de ez tűnik a legvalószínűbb adatnak. Valamikor még a román betörés előtt, 1916 környékén menekültek el Erdélyből a családjával. Ekkor Budapestre kerültek, majd a húszas évek utolsó harmadában kerültek Ormosbányára - akkoriban Ormospusztának nevezték a települést -, mert édesapja Dr. Tasnády Fekete Aladár főorvosi állást kapott a Magyar Állami Kőszénbányák ottani üzeménél.  Több forrásban a húszas évek elejét említik, még Pusztaszeri László sem tudja ezt eldönteni, mert mindkét dátumot tényként közli a könyvében, úgyhogy semmilyen pontos adatunk nincs az Ormospusztára való kerülésük időpontjáról. Aladár feladata volt a bányászok egészségügyi ellenőrzése, ellátása, ezen kívül a szükséges anyagok, gyógyszerek beszerzése is, melyre egy T-Ford gépkocsit biztosítottak a számára. 1928-tól pedig egy sofőrt is, Hadobás Sándor személyében, akitől később sok mindent lehetett megtudni, pontosítani a családdal kapcsolatban. A legtöbb esetben Miskolcra, illetve Diósgyőrbe jártak beszerezni a gyógyászati anyagokat. Mária édesanyja pedig az édesapja szavajárásából következtetve dunántúli lehetett, ugyanis így emlegette: ,,A legszebb leány volt Szigetvár környékén."

fotó: flickr.com

A fővárosi tanulóévek után Mária Miskolcon érettségizett a református reálgimnáziumban. A gimnázium után a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt, diplomát azonban nem szerzett, a miértre nemsokára megkapjuk a választ. 1931-ben barátnője, a festőművész Timbó Nelli beszélte rá arra, hogy nevezzen a Miss Hungária szépségversenyre.

A verseny időpontjára is nagyon eltérő információkat lehet találni minden forrásban. A Mária életéről szóló könyv szerint február 3. volt a verseny időpontja, a Wikipédia szerint február 6. vagy 7., a Reggeli Hírlap szerint viszont január 28-án Miskolc már a frissiben megválasztott királynőjét ünnepelte...

Mária és Simon Böske, aki az első magyar szépségkirálynő volt és ráadásként elnyerte az Európa szépe címet is.

Szóval Mária az előválogatón túljutott - 22 lány vetélkedett itt -, és bekerült a kilenc legszebb lány közé.  Ezután (is) a zsűri döntött a legszebb lány kilétéről, nézzük a döntéshozó testület tagjait:

• Iványi Grünwald Béla,
• Hermann Lipót festőművész,
• Zádor István festőművész,
• Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész,
• Harsányi Zsolt,
• Lengyel Menyhért,
• Porzsolt Kálmán író,
• Szép Ernő költő,
• Góth Sándor színművész,
• Góthné Kertész Ella színművésznő,
• Incze Sándor, a Színházi Élet című lap főszerkesztője,
• Bence Zoltán,
• Lukács Gyula,
• Magyar Miklós,
• Sebestyén Károly újságíró,
• báró Piret de Bihain Jenő.

Micsoda névsor!

Tasnády Fekete Mária vállára Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő tűzi fel a győzelmet jelképező szalagot.

A sok csinos hölgy közül a zsűri Tasnády Fekete Máriát választotta a legszebbnek, a további nyolc döntős lány mindegyike udvarhölgyi címet kapott. A győzelmet jelképező szalagot Simon Böske - az első magyar szépségkirálynő - adta át Mária számára.

Reggeli Hírlap, 1931. január 27. A miskolci újság Magdaként említi Máriát.

Így nyilatkozott a királynő a verseny után:

,,Ha leteszem a vizsgáimat - mondta a riporternek -, férjhez akarok menni, de mint férjes asszony is dolgozni, tanítani akarok. Férjem mellett is önálló, dolgozó kenyérkereső szeretnék lenni, mert azt hiszem, így lehetek az életben boldog s így őrizhetem meg szellemi és anyagi függetlenségemet." (Pusztaszeri László: Szerelmek keresztútján - Tasnády Fekete Mária eletregénye, 22. oldal)

Tasnády Fekete Mária a Tiszai pályaudvarra érkezik a hazai rendezésű verseny után 

A miskolci székhelyű Reggeli Hírlap is készített vele egy telefonos interjú:

,,Szerdán érkezem Miskolcra. Feltétlenül el kell jönni ide, hiszen a város az én szűkebb pátriám, második szülővárosom, ahol ezer szép emlékem van elraktározva. Mondanom sem kell, mennyire örülök annak, hogy ilyen nagy kitüntetéssel érkezhetem haza, ahonnan egy érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben indultam el az életnek." (Reggeli Hírlap, 1931. január 27.) 

A Reggeli Hírlap tudósítása Tasnády Fekete Máriát miskolci fogadtatásáról. 1931. január 29. 

A győzelem mellé járt egy balatoni telek és egy párizsi utazás, jelesül a Miss Európa versenyre. Oda, ahol beválasztották a legszebb nyolc lány közé Máriát. Európa legszebbjének ugyan nem választották meg, de ,,A legszebb mosolyú lány" büszke címet megszerezte Mária. A Franciaországban zajló választás keretében dél-francia és algíri látogatásokat tettek, utóbbi afrikai városban a rendőröknek kellett kimenekíteni a dán és a német királynő társaságában az ünneplő tömeg karmai közül a magyar lányt.  

Tasnády Fekete Mária a Vármegyeházán Bónis Aladár alispán társaságában. Fotó: Színházi Élet, 1931. XXI. évfolyam, 6. szám.

Még Párizs és a külföldi kalandok előtt a szülői ház nyugalmára vágyott, ezért hazautazott. Erről már pontos információim vannak a Reggeli Hírlap révén, ugyanis 1931. január 28-án többezres tömeg várta őt a Tiszai pályaudvaron. 

Olvassuk inkább a reggeli Hírlap tudósítását helyettem:

,,(...) Alig lehetett helyét szorítani Halmay Béla helyettes polgármesternek, aki a város közönsége nevében egyszerű, de annál inkább szívből jövő szavakkal üdvözölte Miskolcon a legszebb magyar leányt és akinek kíséretében Somogyi Ágnes Irén, Miss Miskolc 1930 ,,Miskolc város közönségének" hatalmas, piros-fehér rózsákból összeállított és szalagokkal feldíszített csokrát adta át.

(...)Közben a cigányzenekar az új Miss nótáját játszotta, akinek édesapja csak egy lopott pillanatban tudta magához ölelni és megcsókolni leányát. Az üdvözletek sora ezzel nem szakadt meg, bár a fényképezőgépek és a filmfelvevőgép közben erősen dolgozott. Az állomásra ugyanis kijöttek az új Miss egykori osztálytársnői is, akiknek nevében Blau Júlia (az egykori padtárs, a szerk.) köszöntötte és az érettségi után igazán megható volt ez a tíz év előtti nem várt találkozó.

(...) Az egyik öreg vasúti altiszt meg is jegyezte: - Ilyen tömeget csak Munkácson láttam, amikor odaérkezett a csodarabbi.

(...) Az állomás előtt újra fényképezés és filmezés, majd Miss Hungária helyet foglalt a város kocsiján és Halmay Béla dr. h. polgármester kíséretében a Korona-szállóba hajtatott, míg az új Miss kísérete autókon követte. Rövid villásreggeli után a Miss első látogatása a Reggeli Hírlap szerkesztőségébe vonult, majd a vármegyeházára ment, ahol Bónis Aladár alispán úri udvariassággal kitüntető szíves örömmel fogadta. A közgyűlési teremben maga mellé ültette és barátságosan elbeszélgetett vele, miközben a fürge fotográfus megörökítette ezt a kedves diskurzust. 

- Kívánom, hogy sok szerencséje legyen kint Párizsban, - mondotta az alispán - mert hiszen nagyon jól tudja, hogy a Maga ragyogó szépségével a mi nagy ügyünket kell szolgálnia. És én bízom benne, hogy nem fog eredménytelenül kint járni és számos barátot fog szerezni ennek a szerencsétlen országnak, mely jobb sorsot érdemel." (Reggeli Hírlap, 1931. január 29.)

Mária a tiszteletére rendezett díszelőadáson, a Miskolci Nemzeti Színház páholyában. Fotó: Szinházi Élet, XXI. évfolyam, 6. szám.

A beszélgetés után hazautazott Ormospusztára, ahol szintén hatalmas ünneplésben volt része, majd este már a Miskolci Nemzeti Színházban volt jelenése. Teltházas díszelőadást tartottak számára a színházban, ahol szintén mindenki őt ünnepelte. A jeles esemény után bankettet tartottak a Korona szálló nagytermében az ,,új Miss" részére.

Ormospusztán is sokan várták a királynőt. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár, Pusztaszeri László gyűjtése. 

Máriát 1931-ben a magyarországi szépségverseny szervezői elvitték Berlinbe, a híres UFA filmgyárának megtekintésére. A legenda szerint Bruno Duday, a cég egyik vezetője felajánlotta neki, hogyha felmegy vele az irodájába, akkor azonnal szerződteti. Ez mint színésznőnek és mint nőnek is szólt. Mária belement az ajánlatba és nem sokkal később már az idősödő úr felesége lett, és nem mellesleg ünnepelt filmsztár. Pár évvel később gyermekük is született.

Szintén Ormospusztán, a helyiek körében. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár, Pusztaszeri László gyűjtése.

,,Azt mondta, hogy nagyságos kisasszony, nem akar-e följönni az irodámba, csinálok egy filmet, nem nagyon sokat fizetünk, viszont St. Moritzban egy nagyon szép hotelben lakunk és teljes ellátás természetesen, úgyhogy, ha van kedve, akkor jöjjön föl." (rtl.hu - A második szépség sikere és tragédiája)

Mária édesapja az emlegetett T-Ford volánjánál. Fotó: Hadobás-gyűjtemény, Pusztaszeri László gyűjtése.

Németországban, az ottani magyar kolóniával jó barátságba került. Ennek "köszönhetően" Radványi Géza magyar filmrendező elszerette férjétől. Egészen érdekes története van a lánykérésnek. Radványi Duday úrtól kérte meg leendő hitvese kezét, aki először filmötletnek vélte a dolgot, majd amikor rájött, hogy ez a valóság, gálánsan elengedte a színésznőt.

1937-ben összeházasodtak Radványival, akivel Európában sikert sikerre halmoztak. Németország és Olaszország is "meghódolt" a különleges szépségű színésznő előtt. 1935-től ezekkel az országokkal párhuzamosan Magyarországon is sikerrel játszott filmekben, olyan társakkal, mint Somlay Artúr, Uray Tivadar, Páger Antal, Jávor Pál, Ajtay Andor vagy Kiss Ferenc.

Mária gratulál Párizsban az Európa szépének. Fotó: Színházi Élet, XXI. évfolyam, 8. szám.

1939-ben visszaköltöztek Magyarországra párjával. Különleges az Európa nem válaszol című film forgatása közben történt egyik jelenet, melyet 1941-ben forgattak. Egy "késdobálós" röpke epizód miatt 100 ezer pengőre biztosították Tasnády Fekete Máriát. A Collins nevezetű késdobálónak biztos, ami biztos először feleségével kellett "elvégeznie" a mutatványt, csak azután indultak a kamerák és jöhetett a színésznő. 

A Film, színház, irodalom című újság címlapján 1943 augusztusában. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár, Pusztaszeri László gyűjtése.

A háború után emigráltak - 1948 -, ismét Olaszországba kerültek. Mária a kommunizmus nagy ellenzője volt, káros hatásait nagyon hamar felismerte, azokat, melyeket akkor még sokan nem láttak előre. Olaszországban, Rómában történt egy tragikus és rejtélyes baleset, melyről pontos információkat sehol  nem olvasni. Egy  kis vendéglőben osztrigát vacsoráztak, melytől megbetegedtek és  kórházba kerültek férjével együtt.  Több  forrásban azt olvastam, hogy a szem körüli idegei sérültek az egykori szépségkirálynőnek, és Mária ezért hagyott fel a filmezéssel.

Mária és kiskutyája. Fotó: Pusztaszeri László gyűjtése.

Akárhogy is történt, többet nem láthattuk filmekben. Férjétől is külön költözött, de el nem váltak sohasem hivatalosan. 21 éven át dolgozott a Szabad Európa Rádiónak, majd csendben, zárkózottan élt. 2001-ben egy svájci öregek otthonában hunyt el.

A beszélő köntös című filmben Jávor Pállal. Fotó: Film, színház, irodalom. Pusztaszeri László gyűjtése.

Német filmjei:

• Wenn die Liebe Mode macht (1932)
• Durchlaucht amüsiert such (1932)
• Schlussakkord (1935)
• Streit um den Knaben Jo (1936)
• Menchen ohne Vaterland (1937)
• Frau Sylvelin (1938)
• Die Frau ohne Vergangenheit (1939)
• Abenteur führt sich (1939)
• Alarm (1941)

Olasz filmjei:

• Bengazi (1942) 
• Il usuraio (1943)
• Inferno giallo (1943)

Magyar flmjei:

• Édes mostoha (1935) - Mária
• 5 óra 40 (1939) - Marion
• Két lány az utcán (1939) - Kártély Gyöngyi
• Zárt tárgyalás (1940) - Anna, a feleség
• Erdélyi kastély (1940) - Erzsébet, a gróf felesége
• Sarajevo (1940) - Pogány Éva
• Egy asszony visszanéz (1941-42) - Szánthóné, Székely Ágnes
• A beszélő köntös (1941) - Cinna, árva lány
• Európa nem válaszol (1941)
• II. Magyar kívánsághangverseny (1944)
• Színész és változó világ (portréfilm-sorozat kb. 1977-1981 között), rendező: Gábor Pál

Források:

Pusztaszeri László: Szerelmek keresztútján - Tasnády Fekete Mária eletregénye

Reggeli Hírlap, 1931. január 27., 1931. január 28., 1931. január 29.

Wikipédia - Tasnády Fekete Mária szócikk, Bruno Duday szócikk, Radványi Géza szócikk

hangosfilm.hu - Tasnady-Fekete Mária színésznő

Magyar hangosfilm lexikon - Tasnády Fekete Mária

rtl.hu - A második szépség sikere és tragédiája

blikk.hu - Ünnepelt színésznő volt, szegényen halt meg

szabadfold.hu - Elfeledett királynők

nlcafe.hu - 8 színésznő, 8 megtanult kép, 8 sztori

Köves József: Elfelejtett királynők - Szépségek és sorsok

filmhiradokonline.hu

flickr.com képe