Mindszent kálváriája
2019. április 13. írta: Reiman Zoltán

Mindszent kálváriája

Régóta terveztem már, hogy megírom Mindszent történetét a blogon, de valahogy nem éreztem kereknek az egész történetet. Ahány forrást találtam róla, mindegyik csak köntörfalazott az alapításáról, kialakulásáról. Úgy gondoltam, megírom az én elméletemet, aztán a továbbiakról már úgyis vannak hiteles információk, melyek Dobrossy István kutatásaira alapulnak elsősorban.

 

mindszent-church_2.jpg

Mindszent központja. Forrás: tripadvisor.co.hu

 

Mindszent történetét leginkább Tapolcához és a tapolcai apátság történetéhez kapcsolják és egészen a honfoglalás koráig, a Miskóc nemzetség letelepedéséig vezetik vissza. A tapolcai apátnak volt birtoka Mindszenten, valószínűleg már a kezdetektől - vagyis az apátság alapításától, amelynek nem tudjuk a dátumát - fogva. Dobrossy István feltételezései szerint vagy az apátságban, vagy a mindszenti gazdasági központban lehettek a Miskóc nemzetség dokumentumai, iratai, akár még városunk alapításával kapcsolatban is. 

 

img_20190208_145256.jpg

Az ITC Székház is Mindszent területén található. Egykoron még pártközpontnak épült. 

 

1483-ban már okleveles említése van Beatrix királyné által a mindenszenteki ispotálynak. 1507-ben már bizonyosan állt Mindszenten a kis kápolna is a város szélén, Mindszent az avasi - a katolikus liturgia szerint felszentelt - Szent István templom része volt. 1544-ben a budai pasa porig égette városunkat, ugyanis a miskolciak nem voltak hajlandóak adózni neki. Azt gondolták, hogy olyan messziről nem ér le ide a "török keze". Sajnos ez nem így volt, ekkor rombolták le az avasi templomot is. A hírhedt zálogbirtokos, Fánchy Borbála nem engedte újjáépíteni azt azonnal, mert attól félt, hogy a reformátusok szertartásai szerint épül majd újjá. Ebben igaza is volt, halála után a református egyházé lett. Ő inkább Mindszenten rendezte be kis "katolikus rezidenciáját", melyet az avasi templom birtokából "hasított ki". Mielőtt a gazdag, római katolikus zálogbirtokos önkényúrnő meghalt volna - 1563-ban -, 1562-ben a mindszenti kis kápolnát felújítatta, az ispotályt tataroztatta. 1606-ban lesz - a már csak névlegesen létező - tapolcai apát tulajdona a mindszenti egyház. Azt biztosan tudjuk, hogy a kápolna 1631-ig működött. Az, hogy 1631 és 1706 között miként működött - ha egyátalán volt vallási élet a falak között -, arról nincs információnk. Marjalaki Kiss Lajos szerint nem, a legújabb kori kutatások szerint viszont elképzelhető. 

 

A Mindszenti temető

 

Városunk központjában helyezkedik el, pedig bármilyen hihetetlennek is tűnik, egykoron a városon kívül esett a terület. A mindszenti egyházközség 1717-re teszi alapítását, valószínűleg azért, mert a születéseket ekkortól jegyezték. A temetői adatokat Gányi Ferenc plébános kezdte el vezetni a húszas évek közepétől.

1726 és 1782 között az ortodoxok is ide temetkeztek. A temető többször is megtelt, 1920-ban és  1976-ban is bezárták, majd újra engedélyezték a temetkezést. 

Két részből áll: a római katolikus és az evangélikus temetőből.

Nevezetesebb síremlékei:

 

  • Bársony János - Miskolc tiszti ügyésze volt, az ő házának alapozásakor találták a Szakócákat - síremléke
  • Benke József - színi direktor, lánya Laborfalvi  Róza - síremléke
  • Munkácsy Mihály - festőművész - szüleinek síremléke
  • Halmay Béla - polgármester - síremléke
  • Carlo Piva - híres cukrász dinasztia - síremléke
  • Adler Károly - Miskolc főépítésze, rengeteg épület tervezője - síremléke
  • Dobrossy István - Miskolc egyik legnagyobb monográfusa - síremléke 
  • Csengey Gusztáv - teológus, evangélikus - síremléke

 

A miskolci római katolikus közösség Mindszenten talált menedéket. Bár egyes történészek szerint ettől az időszaktól kezdődően egészen a 18. század első feléig nem volt római katolikus papi szolgálat Miskolcon, ahogy fentebb említettem, egyes kutatások ezt kétségbe vonják, állítólag ebben a kis kápolnában lehetséges, hogy mégis szolgált a hívek ellátására egy - vagy több - lelkipásztor. Egyszóval Mindszent őrizte meg vidékünkön a katolikus egyház folytonosságát.

 

img_20190208_145700.jpg

1892-ben épült a görög katolikus püspöki palota Blau Gyula tervei alapján. Ma a MÁV igazgatóság székel benne.

 

1706-ban Petrik András egri kanonok, mint tapolcai apát, újjáépítette a kis kápolnát. Érdekesség, hogy itt használták fel az 1544-ben az avasi templommal egyetemben a török által leégetett Boldogasszony templom még megmaradt köveit - a Boldogasszony templom maradványai a mai Deák tér alatt vannak, vagy inkább ott voltak - és egy kis tornyot is kapott két haranggal. 

 

img_20190208_150142.jpg

A mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom bejárata fölött az építtetők családi címere díszeleg.

 

A Rákóczi szabadságharc bukása után éledezni kezdett a miskolci római katolikus közösség - erős rekatolizáció kezdődött országszerte - és úgy gondolta a városrész, hogy önállósodik, külön utakra lép Miskolctól. 1724-ben fogadta el Miskolc városa Mindszent település létrejöttét.

,,Miskolc város tanácsa 1724. február 20-án tudomásul vette az elszakadást." (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István-Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai)

 

img_20190208_150457.jpg

A Csupros Mária-szobor 

 

Az 1720-as évekre romossá vált a kápolna, Altán (Althann) Mihály Frigyes tapolcai apát lebontatta, 1728-ban - egyes források szerint 1724-ben - új, nagy templom építésébe kezdett. Az egyházközség hivatalosan 1717-re teszi a templom, vagy inkább maga az egyházközség alapítását. 1734-ben tűzvészben leégett a már meglévő tetőszerkezet, az építkezés kissé megrekedt. 1743-ra lett készen, de már Máriássy Sándor apát fejezte be az építkezést. A két tornya csak a falak magasságáig készült el. Védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok lettek, 1744-ben szentelték fel. A templom bejárata fölött az építést befejező Máriássy Sándor és az azt elkezdő Altán Mihály családi címere látható. A felirat pedig az építtetők neveit őrzi.

 

img_20190208_120827.jpg

Első világháborús emlékmű a MÁV Igazgatóság oldalában

 

Érdekesség, hogy a 18. század elején sok görömbölyi lakos települt Mindszentre. Ez azért érdekes, mert Görömböly színmagyar település volt és ezen magyarok a településről való távozása után telepítették be a tótokat és a ruszinokat, akik máig őrzik identitásukat, ápolják hagyományaikat. 

 

"Csupros" Mária

 

Az "Immaculata", azaz Szeplőtelen Boldogasszony-oszlopot 1738-ban állították a pestisjárvány - illetve, hogy az elkerülte a várost - emlékére. Régen vasrácsokkal volt körülvéve a szobor és ezekre a rácsokra tették a fazekasok a portékáikat - Mindszent község piaca volt ezen a helyen -, ezért lett Csupros Mária a szobor neve. 2001-ben újították fel, ekkor került vissza régi helyére, ugyanis többször át lett helyezve a téren különböző okok miatt.                                                            ,,Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyülhelyül szolgáljon a hiveknek, hogy akkor a kántor vezetése alatt szombat esténként ájtatosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1.)

 

1761-ben új ispotályt építenek a templom mellett, 1778-ban pedig elkészül az új plébánia épülete.

Érdekes fejezete a mindszenti egyház történetének a következő eset: 1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ő ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görög katolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek. 1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görög katolikus egyháznak. A görög katolikus templom végül Görömbölyön épült meg. 

 

img_20190208_144300.jpg

A mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom

 

,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának." (Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)

Miskolc közben persze sokszor sürgette azt, hogy Mindszent újra városunk része legyen. Erre 1841-ből írásos adatunk is van.

 

26_1.jpg

Háttérben a Kálvária-kápolna, előtérben az egyik stáció. Nagyon elhanyagolt állapotban vannak.

 

A templom 1880-ban nyerte el mai formáját, abban az évben, amikor visszatért Miskolc város kebelére Mindszent község is.

1857-ben, amikor a városban járt Ferenc József, látta a templom szépségét és azt is, hogy a tornyai nincsenek befejezve. Azonnal tett egy felajánlást, hogy az egyik tornyának építésének költségeit magára vállalja. A másik toronyra az egri érsek felajánlásából és a hívek adakozásából tellett és 1864-re elkészültek a tornyok.

 

A Kálvária-kápolna

 

Az idézetek az írásomban Mutatós Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei című tanulmányából valók.  

Mindszentnek, mint önálló, Miskolctól független településnek kiemelkedő egyházi vezetője volt Máriássy Sándor. 1735-1743 között a tapolcai apát címét viselte és komoly része volt a templom felépítésében is. Nem csoda, hogy a bejárat fölött családi címere őrzi emlékét. A Máriássy család a családfát egészen Lehel (Lél) vezérig vezette vissza. 
Száz évvel később rokona, Márkusházi és Bizfalvi Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát folytatta elődjének egyházát támogató, építő és szépítő munkáját. A 19. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. Valószínűleg azért esett a választása Miskolcra, mert az őse itt működött és mert középiskoláját ő is Miskolcon végezte.                                                                  „1857-ben a város délnyugati oldalán a Tűzköves dűlőben vásárolt egy 60 kapás szőlőt, valamint annak szilváskertjét.” 
Építés előtt a helyet örök időre átadta a mindszenti plébániának. „Magyarországon nagy hagyománya van Kálvária építésének. A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.” A stációk száma változó, a 18. században a 14-es beosztást tartották követendőnek, nem úgy Miskolcon. Nálunk a Kálvária hét stációból áll(t), Máriássy valószínűleg az egri kötődése miatt választotta ezt a formációt, a Szerviták is ezt részesítették előnyben, ők abban az időben fontos szerepet játszottak Eger történelmében. Máriássy Gábor később itt lett eltemetve, hogy pontosan hol, azt nem tudom, esetleg a Lossonczy-kriptában, vagy a kápolnában? Mustos Pétertől a Mindszenti Plébánia irodavezetőjétől - aki írt egy tanulmányt a Kálvária domb intézményeiről - azt tudtam meg, hogy Máriássy Gábor nem nyugszik ezen építmények egyikében sem. Nem tudni hol helyezték örök nyugalomra.                       „A magyarországi gyakorlatban golgotai szoborcsoport a kálvária főhomlokzati főtengelyében áll. A miskolci kálvária nem szimmetrikus, hanem a kápolnától délnyugatra kiképzett mesterséges dombocskán áll, fokozva ezzel a romantikus hatást. Máriássy választásában meghatározó szempont volt egyrészt a mindszenti plébánia közelsége, másrészt a jó láthatóság."                                                                               Egykor – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert a Vigadóval és határtalan zöld területtel. A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak az építkezés kezdődött ekkor. A kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesterek végezték. Az építkezéshez a faanyagot a Tiszán szállították, míg a kövek a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból érkeztek. A kápolna fedéllemezeit a kropachi gyárból, a Szepességből szállították. Közben változtak a tervek és változott a mérnök személye is, Czihlár János az új építésvezető. A templom tervezésében Ipolyi Arnold besztercebányai püspök ízlését is felfedezhetjük – ezt írták róla – ő, „aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét, nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket a pesti Sandhaas testvérpár valósított meg.”                       A stációk ezeket a jeleneteket elevenítik meg a látogatók előtt: Jézus megostorozása; Jézus megcsúfolása a katonák által; Jézus elítélése (Pilátus kézmosása); Jézus a keresztet hordozza; Jézus keresztre szegezése; Jézus a latrok között (a Golgota-csoport); Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).  A stációk megnevezését a „Szent kalauz a miskolci kálváriához” című imafüzetből tudjuk, amit Tárkányi József egyeki plébános osztott ki a megjelenteknek az avatáson. A templom szentélyét a Saandhas-testvérpár oltára díszítette. A hajó padjai Megele János miskolci asztalosmester műve. A Golgota-csoport mesterséges kis dombjára 17 lépcső vezetett fel. Máriássy szerette volna a kereszt alakjait szobrokkal ékesíteni, de erre nem került sor, jelenleg is pléhlemezre festett alakok díszítik a kereszteket. A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása, ez volt a Népkert.                                                                                        1878-ban a nagy árvíz idején ide szállították föl az áldozatokat, itt történt a temetésük. Az 1940-es évekig – kisebb felújításoktól eltekintve – kielégítette a miskolciak pihenési, kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve. A negyvenes évek végén sajnos a terület tulajdonjogát megosztják a város és az egyház között, 1953-ban átadják az új pártház épületét – a mai Herman Ottó Múzeum – a kommunisták megváltoztatják a városképet, beépítik a Kálvária alját, kiszélesítik a Csabai kaput, így eltűnik az összeköttetés a Népkerttel. A kápolnát bezárták, a kerítés tönkrement, egy stációt ledöntöttek, mert az építkezés útjában volt. A másik hiányzó stáció a templom mellett volt, nyomai ma is fellelhetőek. Nos, ez az információ is kétséges. Mustos Péter szerint mindkét stációt az építkezéskor döntötték le. Az elhanyagolt épület rongálásoknak lett kitéve.                            A II. világháború előtt a Kálvárián aktív egyházi élet folyt. A háború után a hetvenes években kezdték meg újra a misézést. Dr. Berkes László plébánossága idején felújították azt a hagyományt is, hogy a nagyböjtben egy keresztutat a Kálvárián végezzenek. A város (ezen belül az Egyházügyi Hivatal) felszólította a mindszenti egyházközséget, hogy újítassa fel, vagy bontassa el az építményeket a telekről, mert csúfítják a városképet(?!) Az egyház természetesen a felújítás mellett döntött, ehhez a város is hozzájárult anyagilag, azzal a kikötéssel hogy ne misézzenek a kálvárián. A kápolnát felújították. A falra festett oltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész újította fel, 1979-ben. A sírból éppen felemelkedő Jézust, egy angyalt és három asszonyt ábrázol. Valószínűleg a három asszony Mária Magdolna, Mária (Jakab apostol anyja), Szalóme (idősebb Jakab apostol és János apostol anyja) látható rajta, nehéz megkülönböztetni melyikük melyik. Állítólag az oltár, a már megszűnt Erzsébet-kórház Kápolnájának része volt. A padokat is kicserélték modernebb padokra.                                                                 1996-97-ben felújították a kápolna tornyát. A torony 30-40 cm-es dőlést mutatott. A bontást, az áttervezést és a felépítést irányította és felügyelte Szalay Antal műemlékvédelmi szakmérnök.                                                                                         A Kálvária-domb másik intézménye a katonatemető. Szovjet katonákat temettek ide, a második világháború áldozatait. Nem akarok senkit megbántani, úgyhogy nem mondok semmit sem róluk, sem a román katonák emlékhelyéről a Lévay utcán. Esetleg még annyit, hogy a pártház, (ma Herman Ottó Múzeum) építése közben is találtak csontvázakat, de nem tisztázott, hogy II. világháborús vagy esetleg ötvenhatos tömegsírt találtak-e. Ottjártamkor friss koszorút találtam a síremlék központi emelvényénél.                                                    A domb bal oldalánál elhanyagoltan áll a Lossonczy-kripta. Borzalmas állapotban van, nem tudom mi lehet lent, de nem hiszem, hogy sok maradt az egykor neves miskolci család tagjaiból. Mindenképpen felújítást érdemelne és több megbecsülést az utókortól.                                                               A Jézus megostorozása stáció kicsit elszakadva a többitől, a katonasíroktól jobbra található – a sírok között van a hajléktalanok fekhelye –, így ezt az építményt WC-nek használják az itt élő emberek. A mindszenti egyház kívül-belül felújította templomát és intézményeit az elmúlt években, szerintem a Kálvária is megérdemelné, hogy vége legyen a kálváriájának. Szentmiséket paphiány miatt az épületben jelenleg nem tartanak.                                                                Köszönöm a Mindszenti Egyházközségnek, hogy rendelkezésemre bocsátották adataikat, dokumentumaikat! 

 

mindszenti-650x435.jpg

A Mindszenti temető bejárata. Forrás: boon.hu.

 

Tehát 1880-ban, közel 160 év után visszatért városunkhoz Mindszent. Ez a csatlakozás sokak szerint az első lépés volt a Nagy-Miskolc koncepció kialakulásához, amely akkor még nem is létezett. Az egykori önálló település neve a templom, a parókia és a temető nevében örződött meg számunkra. 

 

 

Források:

 

Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt - Görömböly története, Újabb tíz érdekesség, amit talán nem tudsz Miskolcról, Katolikus sziget a református tengerben, a mindszenti templom története, Csupros Mária-szobor

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István - Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - A mindszenti római katolikus templom

Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II-IV.

Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei

A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9114612198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.