Valóban 500 éves az iskola? - a Földes Ferenc Gimnázium története
2019. július 09. írta: Reiman Zoltán

Valóban 500 éves az iskola? - a Földes Ferenc Gimnázium története

Érdekes története van a Földes Ferenc Gimnáziumnak. Az iskolának több jogelőd intézménye van, ebben a szövevényes, kusza históriában próbálunk eligazodni az írásomban. Jó olvasást kívánok mindenkinek! Egy megjegyzés még: ezúttal rengeteg képpel illusztrálom a cikkemet, lehet, hogy túlzásba vittem egy kicsit. :)

 

18740305_1561713877195160_2113192373637887268_n_1.jpg

Forrás: HDave

 

Miskolc ősi iskolája a Papszeren 

A középkor magyar városaiban a 15. század első évtizedeiben jött létre az iskolarendszer. Városunkban a vagyonos vezető réteg is oktatási intézményért kiáltott - Tapolcán és Diósgyőrött már voltak kolostori iskolák - és a feltörekvő Miskolc érdeke is ezt kívánta.

 

received_901138876891969.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan állt az intézmény, a város felemelkedésének bizonyítéka. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a fölötte, a hegyen magasodó avasi templom egyik építészeti korszakában - a mai gótikus épület előtt -, vele egyszerre építették. Vannak olyan feltevések, miszerint az első iskola nem kőből épült, csak a 16. század elején építették át. A mai lépcsőház oldalában 1927-ben találtak halhólyagos ablaktöredékeket, ami akár az 1544-ben leégett templomból is származhatott.

 

img_20190624_224752.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

A református egyház 1560 után - valószínűleg 1563 - kapta meg az intézmény "üzemeltetési jogát". A reformáció okán - az addigi fenntartó - a katolikus egyház tulajdonképpen megszűnt létezni városunkban. A Lévay József Gimnázium az 1560-as dátumot használja alapításaként - a konkrét leírásokban már 1560 körült emleget -, ami szerintem nem lehetséges, 1563 előtt kizárt, hogy az új egyház megkapta volna az iskolát.

 

ff01a.jpg

Forrás: hajlek.com

 

1648-ban a borsodi kerületben a nagyobbak között emlegették a miskolciak scoláját. Ennek ellenére a sárospataki oktatási intézmény tagintézménye volt, tanárait, vezetőit a patakiak jelölték ki. 1706-ban Rabutin felégeti városunkat, a Rákóczival folytatott jó viszony "hálájaként". Az avasi templomhoz és az iskolához viszont nem nyúlt. Éppen ezért a pusztítás utáni első magisztrátusi gyűlést is itt tartják.

 

img_20190624_224932.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

Az 1714-1715-ös országgyűlésen erőteljes ellenreformációs törekvéseket foglaltak törvénybe. 1725-ben érkezett meg a törvényrendelet, miszerint a nem katolikus vallásúak nem építhettek semmit, nem újíthattak, nem bővíthettek, még egy szöget sem verhettek be a falba Bécs engedélye nélkül az intézményeikben. A városi magisztrátus ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyta. Ezért nem is csoda, hogy 1736-ban a karhatalom állja útját a bővítésnek. Az iskolatanácsnak küldöttséget kellett szerveznie Bécsbe. Ott megkapták az engedélyt, s az építkezést végül befejezték.

 

received_2319998664746289.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

1790-ben Klír Vencel tervei alapján emeletet építtet a tanoda öreg falaira a város, majd hét év múlva meg is kellett erősíteni több helyen, mert nem bírták azok a terhelést. Még ugyanebben az évben egy kőtáblát helyeztek el az oldalfalba latin szöveggel, melynek magyar fordítása így hangzik:

,,A tudomány s nevelés szent célja előbbre vitelére épült föl s most már áldva viruljon e ház!"

 

 38829135_2073459769332278_7540719569585831936_n.jpg

A gimnázium 1931-ben. Forrás: Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesület Facebook csoportja.

 

Érdekesség, hogy csak 1821-ben törölték el a büntetést magyar beszédért az intézményben. 1853-ban a lyceum főgimnáziummá alakul, így nem kell Sárospatakra utazni az elemit elvégzőknek továbbtanulás céljából. Az 1878-as árvíz komoly károkat tett az épületben, halálos áldozatokat is követelt. Az utolsó szárnyépítésre 1879-ben került sor, ekkor az iskolai könyvtár és a díszterem céljára épült rész került kivitelezésre. 1881-ben az iskola vendége Ferenc József, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában, aki a ,,látottak fölött megelégedését fejezte ki."

 

img_20190624_225031.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

A 19. század végén már 10 tanterem, 3 szertár, egy-egy tanári terem, könyvtárszoba, szenior-szoba és a pedellus, az iskolagondnok lakása is helyet kapott az egyre bővülő intézményben. A helyszűke ennek ellenére égetővé vált. 1899-ben adták át az új épületet a szomszédban, amelynek kivitelezése 150 000 aranykoronába került. Az építési költségeket valamelyest csökkentette, hogy a város múzeum céljára megvette a régi ingatlant.

 

img_20190624_225101.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

Az első világháború alatt különböző okok miatt az oktatás ideiglenesen máshol folyt, az épületet más funkciójában használták. 1935-ben vette fel az iskola a Lévay József nevet, így emlékezve Miskolc egykori díszpolgárára. 

 

img_20181218_003028.jpg

Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 73. oldal.

 

A második világháború alatt szintén egyéb - leginkább katonai - célokra vették igénybe az épületet. 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben felvette Mikszáth Kálmán nevét, majd 1953-ban fúzióra kényszerítették a Fráter György Királyi Katolikus Gimnáziummal. Az új iskola Földes Ferenc Gimnázium néven működött tovább az egykori Fráter épületében.

 

 

Földes Ferenc (1910-1943)  

Magyar nyelvtanár, filozófus, író.  

,,1910-ben Besztercén született. Apja dr. Földes Imre hivatalnok, majd kereskedő. Anyja Lusztig Ilona tanítónő. Földes 1920-28 között Budapesten, a Markó utcai reáliskolában tanult, majd 1928-32 között a párizsi Sorbonne egyetemen és a bolognai egyetemen tanult filozófiát. 1932-ben hazatért Budapestre, és részt vett a baloldali szervezetek munkájában, emiatt 4 hónap fogházbüntetésre ítélték. 1934-ben feleségül vette Sándor Veronikát. Egy ideig nyelvtanításból éltek szerény anyagi körülmények között, albérletben. Földes 1938-ban ismét Bolognába ment, befejezte tanulmányait, és megszerezte filozófiából a doktori címet. 1939-ben újra Párizsban tartózkodott, de a háború kitörésekor visszatért Magyarországra. Itthon cikkei jelentek meg 1939-41 között a Kelet Népe, a Korunk, Az Ország Útja című folyóiratokban és a Népszavában. Fő műve, a Munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon a Cserépfalvi Kiadó gondozásában jelent meg 1941-ben. 1941-42-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében és munkájában. Az 1942. március 15-i tüntetés egyik szervezője volt. 1942 áprilisában behívták munkaszolgálatra, és kivezényelték az orosz frontra, ahol sokat segített bajtársainak, a csüggedőknek, sebesülteknek. 1943. január 13-án a keleti fronton (Ukrajnában) eltűnt. Nevét viseli a miskolci Földes Ferenc Gimnázium." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia. 

 

 

Az egykori Lévay teljes felszerelése és muzeális könyvtára az új intézmény része lett. Később a könyvtár a Herman Ottó Múzeumhoz került, ma a Lévay József Muzeális Könyvtár alapját adja a gyűjtemény. Az egykori épületét a Zrínyi Ilona Gimnázium kapta meg, és használta egészen 1996-ig.

 

img_20190612_152954.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

A rendszerváltás után a református egyház visszakérte - és kapta - az épületet és elkezdődött a régi iskola újraalapítása. 1993-ban kezdődött újra az oktatás a Központi Leánykollégium épületében. 1996-ban költözhettek vissza a régi Kálvin János utcai épületbe. Az iskola mellett diákotthont és kollégiumot hoztak létre a vidékről bejáró diákok részére, amely Tóth Pál nevét vette fel.

 

img_20181218_003338.jpg

A Lévay József Református Gimnázium pecsétje. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.

 

A minoriták iskolája 

Városunk lakosai a 16. század hatvanas éveiben áttértek a református vallásra. Mindszenten maradt egy "katolikus sziget" sokáig magára hagyatva, majd az ellenreformációnak köszönhetően a 17. század legvégén, és a 18. század elején kezdett el éledezni újra a katolikus egyház Miskolcon.

 

received_868313833528857.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

A Minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már - valószínűleg - közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. A Minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a Deák tér alatt találhatóak.

 

img_20181218_003357.jpg

A Fráter György Gimnázium pecsétje. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.

 

1729 szeptemberében láttak hozzá egy új templom építéséhez - ezt az évszámot használják az iskola alapításának is - és alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok ekkor még hiányoztak. 1743-ban a Minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re készült el az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben.

 

img_20190624_224522.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

Fontos tudni, egy kicsit visszalépve a történelemben, hogy a minorita rend 1725-ben Kelemen Didák által az egykori Boldogasszony templom területét kérte, mert ez a terület ,,a régi jogon őket illeti." Nem tudni mire gondolt pontosan, valószínűleg a római katolikus egyház jogára értette ezen megjegyzését, hiszen a minoriták ennek előtte nem voltak jelen városunkban. Az adománylevél 1729-re készült el. A minoriták által épített templom és iskola nem pontosan a régi helyén épült, hanem körülbelül száz méterrel lejjebb. 

 

 

Minorita rend

 

,,A XIII. század elején Assisi Szent Ferenc alapította koldulórendként, a szegény néptömegek körében végzendő papi tevékenységre. Iskolákat is szerveztek, elemi, közép-, és felsőfokúakat, kolostoraik sorra elterjedtek a középkori Magyarországon. A XV. században két ágra oszlott a ferences rend: obszervánsokra és minoritákra, másképp: kapucinusokra és minoritákra, azaz ,,kisebbekre, kisebb testvérekre". Magyarországon Miskolcon nyílt meg az első gimnáziumuk." (Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 64. oldal)

 

 

Az iskola 1730-ban nyílt meg, a mai Kazinczy utcán egy kis épületben kezdődött az oktatás. 1753-ban kapott új épületet az intézmény, amely szintén nem bizonyult elégségesnek, úgyhogy 1773-ban egy még nagyobb területű iskola épült, melyet már elég sokáig, a mai ingatlan felépültéig, 1911-ig használták az iskola tanulói és tanárai. Ennek elbontása után, a jelenlegi helyén épült fel a mai Földes Ferenc Gimnáziumnak otthont adó létesítmény.

 

received_375403826442095.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Nemes és nem nemes, polgár vagy jobbágy, szlovák-, vagy németajkú tanulót is találunk a diákok között, illetve görög katolikus, görögkeleti és zsidó vallásúakat is. 

 

img_20181218_003418.jpg

A Földes Ferenc Gimnázium pecsétje a szocialista időszakban. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.

 

1777-től reálgimnázium, a diákszínjátszó kör fontos része volt az iskolai nevelésnek. Dr. Mádai Gyula szerint nagy része van a "minoritás" diákok színjátszó csoportjának abban - mivel nyílt színi előadásokat is tartottak a városi polgárok szórakoztatására -, hogy a miskolci közönség megszerette a színjátszást, és értő közönséggé vált később a felnőtt színészek által játszott előadásokon, ezáltal elősegítve az állandó miskolci színjátszás létrejöttét.

 

img_20190612_153429.jpg

 

Az 1843-as nagy tűzvész a gimnázium épületét is megrongálta, illetve az 1878-as nagy árvíz szintén súlyosan károsította azt. A szabadságharc alatt pedig hadikórházként üzemelt.

1886-ban államosították, ezután a sok fejlesztésnek köszönhetően - mind az eszközöket, mind a tanítási módszereket, mind a tanárokat illetően - a diákok létszáma megháromszorozódott. Sok "világi" tanárt neveztek ki ekkor a felszabaduló állások betöltésére. 

 

img_20190612_152944.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

Hazaszeretetre nevelték az iskolában a diákokat, sok tanulmányi kirándulást szerveztek az ország minden részére, illetve külföldre is. Persze ezeket túlnyomórészt a tehetősebb diákok engedhették meg magunknak. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor is sokat segítettek az ünnepség szervezésében az intézmény tanulói, tanárai.

 

558276_1374321049500390_1531150703_n.jpg

A gimnázium egy korabeli képeslapon. Forrás: A Földes  Ferenc Gimnázium Facebook oldala.

 

Az iskola többször kérte, hogy főgimnáziummá alakulhasson - ha valaki érettségi vizsgát akart tenni, többnyire a református főgimnáziumban tette ezt meg -, ezt 1906-ban engedélyezték. 1911-ben végzett az első érettségiző osztály. Ugyanakkor 1910-ben elbontották a régi épületet és 650 000 korona költséggel Orczy Gyula tervei alapján rendkívül gyorsan felépült a ma is látható új intézmény, melyben 1911. szeptember 18-án kezdődött a tanítás. Ekkor már 443 tanuló és 27 tanár tanult/dolgozott a falak kötött. 

 

img_20190624_233611.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.

 

A tanulók többsége a középréteghez tartozott és a diákok csak alig több mint fele volt katolikus vallású. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an izraeliták, viszont mindössze 5 nem magyar anyanyelvű tanulója van az iskolának. Diákotthont is alapítottak, közvetlenül az intézmény mellett. A diákok között a zsidó felekezethez tartozók magas számára magyarázat, hogy ekkor Miskolcon nagyon nagy számú - a város lakosságának csaknem 20%-át kitevő - kisebbségük élt.

 

received_509122966559982.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Az első világháború alatt hadikórházként alkalmazták, az iskola hat tanára pedig a fronton szolgált. A tanácsköztársaság alatt sok tanár aktívan bekapcsolódott a vörösök soraiba. 1920-ban már 772 tanuló és 41 tanár volt a főgimnáziumban, "köszönhetően" a trianoni diktátum hatásainak is.

 

received_652436991904716.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

1921-ben jött a rendelet, hogy a középiskolákat magyar történelmi személyekről kell elnevezni. A tanári kar három javaslatot küldött a döntéshozóknak: Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc. 1922-ben döntött a Közoktatási Minisztérium: Miskolci kir. kath. Fráter György Főgimnázium lett az elnevezése, amelyet egészen 1948-ig viselt. 

 

img_20181218_004812.jpg

Forrás: Földes Ferenc Gimnázium Öregdiákok Egyesület Facebook csoportja.

 

1936-ban már 946 tanuló és 32 tanár tanított az épületben, ekkor az ország második legnagyobb gimnáziuma volt a Fráter. 

A második világháború alatt óriási veszteségeket szenvedett az iskola - és Miskolc - a diákjai körében a zsidók elhurcolása miatt. 1944-ben bombatalálat érte az épületet, később német, majd szovjet hadikórházként alkalmazták.

 

img_20190612_153534.jpg

Pápay Sándor emléktábla az intézmény aulájában

 

1949-ben költöznie kellett az intézménynek, mert a Nehézipari Műszaki Egyetem ideiglenesen itt rendezkedett be. 1950. december 1-én vette fel a Földes Ferenc nevet, a mai Kossuth Gimnázium épületében folyt ekkor az oktatás. 1953-ban összevonásra került a két nagy múltú egyházi iskola, a Lévay és a Fráter.

 

received_372606353391059.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

A rendszerváltás után, 1992. szeptember 1-én alakult újra a gimnázium. Az Érseki Leánynevelő Intézet egykori épületében - a Városház tér 6 szám alatt - működik azóta is a régi-új iskola. A mai iskola ezt az 1878-ban alapított intézményt tekinti jogelődjének.

 

images_2.jpeg

Forrás: ffg.hu

 

Érseki Leánynevelő Intézet 

Ha már szó esett erről az intezmenyről is, nézzük a történetét! A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját 1878-ban alapította Dr. Samassa József egri érsek, ahol az oktatás is hamarosan megindult.

1888-ban szentelték fel a kápolnát az iskola mellett, amely ma is dísze városunknak. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Feszty Árpád festette. További érdekesség az is, hogy a mindszenti templom felújítása miatt ezen sorok írójának majdnem ebben a kis kápolnában volt az egyházi esküvője 2015-ben. :)

,,Az érsek 60000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el." (frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)

 

frater_gala_20170327_bl_01_web.jpg

A Fráter György Gimnázium és Diákotthon nagyszabású gálával ünnepelte negyedszázados jubileumát a Miskolci Nemzeti Színházban 2017-ben. Fotó: Beregi Csaba, minap.hu).

 

Az első világháború után az iskola szellemi és anyagi lehetőségei is gyarapodtak. 1927-ben indult az öt osztályos tanítóképző az intézmény keretein belül. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt, a tanítókat Budapesten és Szegeden képezték.

,,A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció. Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna, - hála Istennek- megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, …50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is." (frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)

1992. szeptember 1-én indult újra az oktatás Fráter György Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven. A Szatmári Irgalmas Nővérek ekkor kapták vissza a jogos tulajdonukat.

 

Földes Ferenc Gimnázium

Mint említettem, 1950. december 1-jén alakult a Földes Ferenc Gimnázium, az egykori Fráter utódaként. 1953-ban összevonták az egykori Lévay József Református Gimnáziummal.

1956-ban egy rövid ideig Széchenyi István nevét viselte az intézmény, amely 1960-tól koedukált.

 

img_20190624_233938.jpg

A mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium jogelőd intézményének címere

 

A rendszerváltás után többször is felmerült a névadó "lecserélése". Sajnos egyszer sem tudták dűlőre vinni a dolgot a városvezetők, a szülők és a tanári kar tiltakozása miatt. Így továbbra is Földes Ferenc nevét viseli a híres miskolci gimnázium, amely nagyszerű eredményeket ér el az országos rangsorban évtizedek óta.

 

received_344299816237329.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Ki kinek a jogelődje, jogutódja?

Ez egy kényes kérdés, máig lappang egy kis feszültség a három intézmény között.

Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója szerint a Földes Ferenc Gimnáziumnak semmilyen jogi alapja nincsen arra, hogy a Lévay történelmét próbálja magáénak tudni. 

- Jogsértéssel nem lehet jogalapot teremteni. - ezzel arra utalt, hogy 1948-ban elvették az addigi fenntartó református egyháztól az intézményt, amit 1993-ban visszakapott, azaz egyértelműen a jogutód szerepét a Lévay tölti be, ez nem is lehet kérdés. 

 

received_630051787507917.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Lóczi Tamás, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, hogy ők a Szatmári Irgalmas Nővérek Gimnáziumát - amely 1878-ban alakult - tekintik a jogelőd intézménynek.

- Nem szeretnénk, ha e miatt egymásnak ugranának a felek. Egyébként a mi iskolánk 1878-tól eredezteti a múltját közvetve - persze mindig említést teszünk a minoriták iskolájából is -, közvetlenül pedig az újjáalakult intézmény születésnapját szoktuk megünnepelni, amely 1992-ben történt.

 

received_675281136277322.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója is nyilatkozott az ügyben.

- Az tény, hogy az akkorra már államosított Lévay József Református Gimnáziumot és Fráter György Magyar Királyi Katolikus Gimnáziumot 1953-ban összevonták, és az így létrejött intézmény székhelye a mai Földes Ferenc Gimnázium épülete lett. A Földes Ferenc Gimnázium a kezdetektől fogva kiemelkedő eredménnyel működött. Egyesültek az értékek, a hagyományok, a tapasztalatok, amit ma is büszkén vállalunk. Az összevonást követően az egykori Lévays tanárok és diákok tovább ápolták egykori iskolájuk hagyományait. Ennek szellemében már 1960-ban megünnepelték a református gimnázium, mint jogelőd intézmény alapításának 400 éves évfordulóját. Ennek folytatásaként 1985-ben és 2011-ben szintén megemlékeztünk erről. Úgy érezzük azóta is, hogy jogosan tekinthetünk a hajdani református gimnáziumra, mint jogelődünkre. Közben újraindult a Lévay József Református Gimnázium, természetesen ők az egyenesági és "erkölcsi utódok". Az újraindulásukkor első szóra átadtunk nekik mindent, ami ebbe az épületbe került az 1953-as összeköltözéskor. Az esetleges félreértéseket rendeztük, én úgy érzem, nincs nézeteltérés közöttünk az elmúlt években ebben a kérdésben sem.

Kérdeztem az igazgató urat a Földes Ferenc névről is, nekem ez a dolog, megmondom őszintén, nem tetszik. Mármint az iskola névadója nem.

- Nem szeretnénk az iskola nevével foglalkozni, az elmúlt években megszenvedtük ezt a kérdést. Azok az emberek, akiknek van kötődése az iskolához, elfogadják ezt a nevet, kinyilvánították, hogy ragaszkodnak hozzá. Való igaz, hogy nem mérhető Deák Ferenc, vagy Széchenyi István jelentőségéhez iskolánk névadójának munkássága. Gondolkodunk rajta, hogyan tudnánk feloldani ezt a feszültséget, amellett, hogy Földes Ferenc életének, munkásságának vannak olyan elemei, amelyek elismerésre méltóak ma is. Tréfásan azt szoktam mondani, amikor kérdezik, hogy ki az a Földes Ferenc, hogy ő az, aki a Földes Ferenc Gimnáziumról van elnevezve - zárta sorait Veres Pál.

 

received_356365851666233.jpeg

Forrás: Vass Iván gyűjteménye

 

A kedves olvasóra bízom azt, hogy eldöntse, melyik intézmény kinek a jogelődje, illetve jogutódja. Egy biztos, nagyszerűen működik mindhárom iskola, két igazgatóval személyesen is beszélgettem, nagyszerű ember mind a kettő, jó kezekben vannak az intézmények. Én egy remek jövőképet látok mindkét intézményt illetően.

 

 

Források:

 

A Miskolc a múltban Facebook csoport képe

egykor.hu 

miskolc.hu - Földes Ferenc Gimnázium

programturizmus.hu - Herman Ottó Múzeum

Wikipedia - Földes Ferenc Gimnázium szócikk

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991, Herman Ottó Múzeum) - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében

Barna György - Dobrossy István: Miskolc Belvárosa - Házak, emberek, történetek (Miskolc, 2010, Lézerpont)

Múzeumi füzetek 10-11. (Miskolc, 1960, Herman Ottó Múzeum) - Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete

Wikipédia - Lévay József Református Gimnázium szócikk, Földes Ferenc Gimnázium szócikk, Földes Ferenc szócikk

Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve

Bajay Amand: A miskolczi kir. kat. gymnasium története

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A miskolciak ősi iskolája a Papszeren - Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom

Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II. 

minap.hu - Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Fráter György Katolikus Gimnázium

A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyvei 

frater.hu - Kondrát M. Ilda nővér összegzése

Külön köszönet Veres Pál és Ábrám Tibor igazgató uraknak és Vass Iván igazgató helyettes úrnak

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2514468570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.