Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 9. rész
2019. szeptember 24. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 9. rész

Immár kilencedik részéhez érkezett a Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról című sorozatom. Szeretném hinni, hogy sok-sok újdonságot, érdekességet adok a sorozattal, sok olyat, amit még a legnagyobb lokálpatrióták sem tudnak városunkról. Tartsatok velem, ismerjetek meg újabb érdekességeket Miskolc helytörténetéből!

 

img_20190330_141329.jpg

 

Kocsedó Miskolcon

Sokan tudják, hogy a Miskolci Egyetem Kohász Tanszékének épülete Kocsedó névre hallgat. De vajon miért? 

1949-ben az országgyűlés azt a határozatot hozta, hogy Miskolcon egy egyetemet kell alapítani. A bánya- és kohómérnöki kar Sopronból került Miskolcra, a gépészmérnöki kart itt alapították. A kezdet kezdetén még a Kohász Tanszékének az épülete sem volt meg, időbe tellett, amíg elkészült, csak 1958-ra lett készen. 

 

terkep_2015_1.jpg

 A Miskolci Egyetem térképe. Forrás: uni-miskolc.hu.

 

De mi az a Kocsedó? 

,,Kocsedo (Koje do) egy kis sziget neve Dél-Korea partjainál, ami az 1950-53-as koreai háború idején az amerikaiak és a dél-koreai kormány hírhedt internáló tábora volt." (palyamester.blog.hu - Rémálom a Kocsedó szigetről) 

Körülbelül 170 000 kínai és észak-koreai hadifogoly élt ebben a táborban nagyon mostoha körülmények között. 

És hogy jön ez Miskolchoz?

Köztudomású, hogy a Miskolci Egyetem építésére rabokat is kivezényeltek, legismertebb politikai elítéltek, akik dolgoztak az építkezésen, Cziffra György zongoraművész és Határ Győző író voltak.

Ezek a politikai elítéltek építették ezt a részét az egyetemi komplexumnak, a neve ezért lett Kocsedó.

 

Miskolc szabad királyi város volt a 15. században?

Miskolc városa nagyon sokáig küzdött a függetlenségért, a szabad királyi városi rangért. Ezt végül 1909-ben nyerte el, ekkor törvényhatósági jogú városnak hívták az egykori szabad királyi városokat. 

 

img_20190722_165451.jpg

Az a bizonyos pecsét. Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II., 146. oldal.

 

Szendrei János, Miskolc legendás monográfusa szerint azonban már 1405-ben, Zsigmond király által szabad királyi várossá emeltetett Miskolc, melyre bizonyság a pecsét, melyen Civitatis Miskolz szerepel. Ilyen névvel pedig csak az ilyen joggal rendelkező településeket említik. Sőt, ezt megerősíti az is, hogy 1512-ben II. Ulászló megengedte Miskolcnak, hogy a pecsétjét zöld viaszban használja, ez pedig szintén a szabad királyi városok kiváltsága volt. 

A jog elnyerését Szendrei egyébként Nagy Lajos király leányának, Máriának közbenjárásának gondolja. Szerinte ugyanis férjével, Zsigmonddal is ő szerettette meg a vidéket. 

A szabad királyi városi jog elvesztését pedig a 17. századra teszi a kiváló szakember, vele együtt veszett el az egykori adományozási oklevél és a város zászlaja is. 

Bármennyire is nagyra tartjuk Szendrei János munkásságát, azért ez az elképzelés több mint hihetetlen, nem valószínű, hogy Miskolc ebben a fent említett időszakban független volt. Többek között azért sem, mert ebben az időszakban is Diósgyőrtől függött Miskolc - ami egy királyi várostól merőben szokatlan -, és az országgyűlésen sem képviseltették magukat városunk követei. 

 

Ballag már a vén diák... 

A jól ismert ballagási nóta sorait először valószínűleg Selmecbányán énekelték a diákok - magyar területen -, azt a dalt, amely egy német ballagási ének volt a 19. század elejéről. 

 

27u7253s.png

Forrás: Wikipédia

 

A Miskolci Egyetem jogelődje, az 1735-ben alapított felvidéki intézmény, úgyhogy kicsit magunkénak érezhetjük a dalt, főleg úgy, hogy a dal fordítója Csengey Gusztáv - az 1860-as években Jenából "hozta haza" a dalt -, aki utolsó éveit Miskolcon töltötte, itt is hunyt el. A sírja a Mindszenti temetőben található. 

Az "utolsó kuruc" az eperjesi jogakadémia tanári karával együtt érkezett városunkba a trianoni döntés után, itt folytatta oktató-nevelő munkáját. 

 

Az első Ünnepi Könyvhét Magyarországon

Az első könyvfesztiválra Supka Géza tett javaslatot, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése miskolci ülésén, amely 1927. június 5-én volt (Miskolctapolcán). Supka javaslatán felbuzdulva az első ilyen eseményt 1929-ben rendezték meg.  

 

2494-nevtelen.jpg

Forrás: csillagpontradio.hu

 

,,Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” (Wikipédia - Ünnepi Könyvhét szócikk)

Idén, a 90. Ünnepi Könyvhéten - melynek országos megnyitója is városunkban volt - Supka Géza emléktábláját avatták fel Miskolcon a MAB-székház falán. 

 

Törpebörze Szirmán

Egészen különös, kissé hihetetlen történetre találtam a korabeli újságok egyikében, miközben az MVSC országos döntője után kutattam. Szirmán törpevásárt tartottak. Nem, nem kertitörpékről van szó, hanem hús-vér emberekről.

 

img_20190722_191155.jpg

Ezt a sztorit én sem hinném, ha nem látnám, úgyhogy inkább megmutatom az eredeti cikket

 

A cikkből kiderül, hogy három kisfiú, akik a szirmai uradalomban születtek, artistának álltak. A gyerekeket egy bizonyos Kelner úr fedezte fel, akinek a "specialitása" a törpék keresése cirkuszi munkára. 

A gyerekeket a szüleik - akik a Szirmát birtokló Klein Sándor béresei voltak - 39 millió koronáért adták el a meg nem nevezett cirkusznak.

A gyerekek bejárták egész Németországot, szüleiknek gyakran írtak leveleket, hogy milyen jól érzik magukat. Érdekesség - mondjuk maga az egész sztori az -, hogy még egy kislánya születik a három artista gyermek édesanyjának, aki szintén törpe lesz, ezt az orvosok mondták neki, miután megvizsgálták. 

Kelner intéző elmondta a Reggeli Hírlap tudósítójának, hogy nem minden törpe "megfelelő" artistának. Csak az arányos testalkatúak azok, akikkel lehet együtt dolgozni, és képesek elsajátítani a szakmát. 

Egészen bizarr a szöveg, a hideg kirázott a cikk olvasása közben. A gyermekekről, mint portékákról beszélnek, sőt, Szirmán egy törpevásárt is tervbe vettek, ahová az ország minden sarkából érkeztek kisnövésű gyerekek, azért, hogy hátha megfelelnek az intéző úr számára. 

A környéken megszaporodtak azok az esetek, amikor a szegény családok azért vitték orvoshoz a gyerekeket, hogy papírt kapjanak annak "törpeségéről", így jó pénzért el tudják adni őket. Az orvosok először nem tudták mire vélni az eseteket, főleg akkor, amikor kijelentették, hogy a gyerek csak kisnövésű, a szülők csalódottan távoztak a kórteremből. 

 

 

A Velencei köztársaság ellen aratott győzelem jelképe a stallumon lévő Anjou címer?

A Diósgyőri vár történelmének csúcspontja egy békekötés volt. Az 1381-ben véget ért velencei háború győztes befejezése utáni béke Diósgyőrben került Lajos által aláírásra. Ezt turini békekötés néven ismerjük, mely Magyarország, a genovai köztársaság, a páduai fejedelem, az aquileiai pátriarkátus s a velencei köztársaság ellenében köttetett meg. Magát a békét Torinóban 1381. augusztus 8-án - egyes források szerint 24-én - vitatták meg és egyeztek meg róla, de az okmányokat szeptember 26-án Diósgyőrben hitelesítette uralkodónk. 

,,Még egy kevésbé ismert tárgyi emlék őrzi a velencei békekötés emlékét: a miskolci templom intarziával gazdagon díszített templomi széke, melynek jobb oldali oszlopán látható a következő bérlakás: Az intarziakép nagyon apró. Egy fekvő, felemelt fejű koronás oroszlánt ábrázol, lábainál egy hosszú, gombos zászlórúdon lobogó kétszárnyas, Anjou liliomos zászlóval. A templomi szék a vár kápolnájából kerülhetett az avasi templomba." 

(Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)1. Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL • A királynék kertje (142. oldal)

 

img_20181027_082714_hht_1.jpg

 

Néhány szóban az avasi stallum: A 15. századból való. Valószínűleg a Diósgyőri vár kápolnájában szolgált és különlegességét az adja, hogy feltételezhetően a középkori királyi paloták egyetlen fennmaradt bútordarabja. Királyi eredetére a liliomos zászló utal az oldalán. A papság vagy a kórus elhelyezésére szolgál(t).

 

Az avasi harangjáték

,,A miskolci belváros mindennapi hangulatát meghatározó, harangjátékszerű toronyzenét 1941 óta sugározzák a toronyból, azóta többször felújításra és digitalizálásra került. Az óraszerkezet Csury Ferenc szegedi órásmester alkotása. A teljes dallam minden egész órában hallható, negyedóránként pedig részletek szólalnak meg. Ez a dallam a miskolci rádió és a Miskolci Nemzeti Színház szignálja is egyben, sőt az egyik közelmúltban felállított, avas-lakótelepi köztéri óra is ezt a dallamot játssza." (magyarharangok.hu)

 

img_20181027_090547_1.jpg

 

Állítólag már a 19. században volt valamilyen harangjáték a toronyban, de erre nincs pontos adatunk. Akiknek ezt köszönhetjük, azoknak emléktábla őrzi nevüket a harangtorony oldalan.

A város egyik ikonikus épülete 1557-ben épült harangtoronynak és tűzfigyelési célból. Azóta tekint le óvón az Avas oldalából, évszázadok óta figyeli városunkat.

 

Katyn-i emléktábla Miskolcon 

Nem is tudtam, hogy van a katyn-i vérengzés áldozatainak emléktáblája Miskolcon. 2014-ben állítottak emléket a sztálini terror áldozatainak, a Hősök Terével szemben, ma Kelemen Didák utcán. A lengyel - magyar együttműködés keretében sikerült az emléktábla felállítása.

 

18320494_1535984676434747_6511147997815638756_o_1.jpg

 

Egy kis megjegyzés a táblával kapcsolatban. Nagyon helyes, hogy így ápoljuk a lengyel-magyar barátságot, ez elismerésre méltó. Nem is erről szól az észrevételem. Hanem a cseh, illetve szlovák, netán román emlektáblákról/emlékhelyekről városunkban.

Csak egy kis személyes emlék. Nemrégiben kérdőre vontam Kassán az egyébként magyarul egészen jól beszélő recepciós hölgyet, hogy itt a szállodában miért nincs semmi magyarul - illetve németül, mert az is jogos lett volna - kiírva, amikor a vendégek fele hazánkfia volt. Azt a választ, vagy inkább kérdést kaptam, hogy miért,aa önöknél ki van írva? Igen. Sajnos igen. Sok helyen. Nekünk van emléktáblánk a főutcán Pavol Országhról, a Búza téren Bozena Nemcováról, és ami egyenesen vérlázító: román hősi katonai emlékmű a Szigligeti téren. Mindenhol tót feliratok... Strandokon, vendéglátóhelyeken, éttermekben... Amikor a környező országokban erős a magyar kisebbség elnyomása, asszimilálása, illetve tombol a történelemhamisítás...

Én ezeket a táblákat, emlékműveket, feliratokat mind levenném. De ez csak az én véleményem...

 

Magyarország legnagyobb és legteljesebb ásványgyűjteménye

A Herman Ottó Múzeum rendelkezik egy nagyon különleges gyűjteménnyel. Ez a gyűjtemény tartalmazza a Magyarországon jelenleg ismert ásványok 90%-át, ami egyedülálló az országban. 

 

67106901_2133211336789717_5189584798795956224_n.jpg

Kalcit Tornaszentandrásról, a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből. Forrás: az Ásványtár Facebook oldala.

 

A teljes gyűjtemény 70%-a hazánk területéről való,  20% Kárpátokon túli, a maradék 10% pedig szerte a nagyvilágból származik. Az egész anyag több mint 20 000 tételből áll. Ezt a kivételes gyűjteményt 1980-ban hozták létre. 

 

A miskolczi fehér czipó

Amikor II. József a ,,kalapos király" uralkodott, gabona terményt országszerte bevizsgáltatta. Ebből kiderült, hogy a bánáti mellett a Miskolc határában termett gabona a legszebb és legjobb minőségű. 

 

img_20190918_184957.jpg

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 16. oldal (részlet)

 

Nem is csoda, hogy ebből a gabonából a helyi kenyérsütő asszonyok országosan is híres cipót sütöttek. Már Benkő Sámuel is foglalkozik ezzel várostörténeti kiadványában (1782).

,,A miskolczi fehér czipót mindamellett kenyérsütő asszonyaink páratlan ügyessége és századokon át öröklött fogásai tették országhírűvé." (Szendrei János: Miskolc városának története és egyetemes helyirata II., 589. oldal)

Egy kis versike is említi a miskolci kenyér magasan jegyzett voltát:

,,Miskolcz, Debreczen, Komárom, süssön czipót mindhárom!"

 (Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II., 589. Aloldal)

 

 

Források:

 

Hajnal József elbeszélése

Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II-IV.

Wikipédia - Csengey Gusztáv szócikk, Ballag már a vén diák szócikk, Ünnepi Könyvhét szócikk

Bruckner Győző:  A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 

boon.hu - Miskolcon nyitották meg az Ünnepi Könyvhetet 

Reggeli Hírlap - 1916. május 23. - Törpevásárt akarnak tartani Klein Sándor szirmai uradalmában

 Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a Diósgyőri várban

magyarharangok.hu

minap.hu - Nagypapa korba lépett az avasi harangjáték

hermuz.hu - Ásványtár

A Herman Ottó Múzeum Ásványtára - Facebook oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4214975088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

korxi 2019.09.25. 21:19:13

Abszolúte nem értek egyet a véleményeddel, névtábla kérdésben. Kifejezetten jó, hogy nálunk kint vannak ezek a névtáblék, azoknak a népeknek a nyelvein, akikkel mi magyarok, együtt élünk a Kárpát-medencében.
Tudom, mondandód lényege hgy dehát náluk sincs kint.
Hát pont ezzel lehet előmozdítani hogy ott is kint legyen magyarul.

Pont az a dolog lényege, hogy amikor neked visszakérdeztek, hogy miért, Önöknél vajon kivan írva (szlovákul)? - akkor nem azt kellett válaszolnod hogy hát...izé...nálunk sincs, hanem azt válaszolhattad hogy igen, nálunk kint van.

hopp11 2019.09.25. 21:25:56

A német, szlovák, lengyel, cseh feliratoknak van létjogosultságuk, ugyanis évről évre több külföldi vendég érkezik a városba, döntően ezekből az országokból.
Román, ukrán, orosz és amerikai vendégbòl is egyre több van. Angol feliratok vannak, ezek alapján orosz feliratok is lehetnének, Romániából szerintem fòként magyarok jönnek.
A turizmus óriási növekedést produkál Miskolcon, a jövőben ez várhatóan csak nőni fog. Rengeteg ember, szolgáltató, vállalkozás él Miskolcon a turizmusból, a városnak is hatalmas bevételei származnak ebből (tavalyi évben 3 milliárd ft). Mindezt erősíteni kell.

hopp11 2019.09.25. 21:37:35

Országh-Hviezdoslav Pál a szlovákok nemzeti költője, ő a "szlovák Petòfi". Az, hogy Miskolcon járt középiskolába, az Miskolc hírnevét növeli, erre büszkének kell lenni, az itt járó szlovákoknak is meg lehet mutatni.

bandigyerek 2019.09.27. 08:39:53

Azt a személyes véleményt a táblákkal kapcsolatban kár volt beleszúrni, elég szánalmas lett.

Reiman Zoltán 2019.09.27. 08:45:22

Köszönöm a hozzászólásokat! Nem mondtam, hogy nem voltak értékes emberek azok, akik emléktáblát kaptak Miskolcon. A környező országokban hány helyen láttatok már olyan emléktáblát, melyet Trianon után magyaroknak állítottak? Azért az is engedtessék meg, hogy a saját véleményemet, a saját blogomon leírjam. ;)

bandigyerek 2019.10.21. 17:51:40

@Reiman Zoltán: Persze, írd csak le, nincs ezzel semmi baj, csak kicsit béna lett, na...