,,A miskolczi népnek büszkesége" - Horváth Lajos
2019. október 08. írta: Reiman Zoltán

,,A miskolczi népnek büszkesége" - Horváth Lajos

Vannak olyan példás életű, nagy megbecsülésének örvendő személyek városunk történelmében, akik megérdemelnék azt, hogy ismerje nevünket mindenki a mai Miskolcon (is). Horváth Lajos egyike ezen nagyságoknak. Irhatnék le pár nevét még mellete, de félek, valakit kihagynék a sorból, azt pedig nem szeretném. Inkább majd bemutatom őket egyenként!

 

img_20190801_120752.jpg

Forrás: Vasárnapi Újság - 1880. március 14.

 

Székudvari Horváth Lajos - jogász, politikus, a főrendiház tagja, Miskolc díszpolgára, a Miskolci Ügyvéd Egylet, a Miskolci Nemzeti Színház Rt., a Miskolci Takarékpénztár és az Önkéntes Tűzoltó Egylet elnöke - 1824-ben született Alsózsolcán. Apja, Horváth József a Vay család birtokának főkormányzója és vármegyei táblabíró volt több megyében.  Iskoláit Miskolcon, Debrecenben és Pozsonyban végezte. Jogászhallgatóként részt vett az 1843/44-es országgyűlés munkájában. 1846-ban a Helytartótanács gyakornoka. 

1848-ban Szemere mellett dolgozott a Belügyminisztériumban, mint titkár. 1849-ben a kormányt követve Debrecenbe menekült, itt a hivatalos közlönyöket szerkesztette, Lévay Józseffel együtt. Később a korona menekítéseben is részt vett, majd elrejtésében segédkezett. Orsovánál azonban ő visszafordult, nem hagyta el Magyarországot. Egy ideig bujkált, majd - 1851-ben - amikor a volt miniszteri tisztviselők kegyelmet kaptak, egy ügyvédi irodát nyitott Miskolcon, de a politikától visszavonult.

 

img_20190801_121013.jpg

img_20190801_121026.jpg

 

1861-ben újra aktivizálódott, ekkor lett először tagja a városi közgyűlésnek. Az 1865-ös országgyűlésen képviselte először városunkat - Vadnay Lajos képviselő halála után - az országgyűlésen. A kiegyezés utáni törvényjavaslatok újratárgyalásaikor is aktiv szerepet vallalt. Az uralkodó koronázásának jegyzőkönyvét is ő készítette.

A Deák párt tagja volt, Deák Ferenccel jó viszonyt ápolt. 1969-ben nem választották újra, de 1972-től ismét ő képviselte városunkat, 28 éven keresztül! Többször kérték fel az igazságügyi tárca vezetésére, ő ezeket a kéréseket rendre visszautasította. 

1872-ben az ő javaslatára választották meg polgármesternek - illetve hosszabbították meg főbírói mandátumát - jó barátját, Losonczy Farkas Józsefet. Ennek érdekessége az, hogy ő volt az első városvezető, akit polgármesternek neveztek városunkban. Arany Jánossal is barátságot kötött első képviselői korszakában. 1873-74-ben a Huszonegyes bizottság tagja.

 

21-es bizottság

,,Kérdezték ez időtájt Eötvös Károlytól: - Mit csinál a 21-es bizottság? - Csengery Antal elmondja, milyen a közigazgatás Angliában, Horváth Lajos pedig elmondja: milyen a közigazgatás Miskolczon, a többiek válogatnak e kettő között. - volt Eötvös felelete. Ez élcz tálaló. Horváth Lajos csodálatraméltó figyelemmel és kitartással nézi, vizsgálja a hazai intézmények  életműködését. Nincs élesebb észlelő mint ő. Tapasztalataiból olyan általános elveket és nézeteket alkot magának, melyeknek alapossága s eredetisége meglepi legnagyobb államtudósainkat is. Ugy alkot törvényt, mint a régi táblabíró. Nagy rendszert, nagy konczepciót nem tűz maga elé, hanem a fennálló intézményeket az élet jelentkező szükségei szerint javítja és idomitja." (Vasárnapi Újság - 1880. március 14.)

 

1878-ban ő hozta Miskolcra báró Wenckheim Bélát, a király személye körüli minisztert, hogy a nagy árvíz okozta károkat a saját szemével lássa. 

A kormánypárt boszniai politikája miatt szakított velük, kilépett a Szabadelvű pártból. A Nemzeti párthoz csatlakozott, bár bizonyos kérdésekben a kormánypárttal tartott a szavazáskor, mert elveit nem dobta el, nem volt a mai szóval értve pártkatona. Ő mindig Miskolc érdekeit képviselte. A politikai riválisai is a legnagyobbak között emlegették. Kiváló szónok volt, mégsem volt az a beszédes ember. Akkor szólt, amikor kellett, de akkor nagyot. 

Így írt a Vasárnapi újság Horváth Lajosról:

,,A miskolczi kaszinónak bölcse, a miskolczi népnek büszkesége, egyuttal a képviselőháznak is nevezetes jelensége." (Vasárnapi újság - 1880. március 14.)

 

img_20190801_121310.jpg

 

Miután visszavonult a politikától, 1898-ban, Ferenc József a főrendi ház tagjává nevezte ki. Visszavonulása után is élénken érdeklődött Miskolc dolgai iránt, rajongott városáért. A törvényhatósági jogú városi cím elnyerésének egyik élharcosa volt. 1910-ben Miskolc városa díszpolgárává választotta, Lévay Józseffel egyetemen. 

1910. március 22-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk: 

,,Tisztelt Közgyűlés!

Tisztelettel indítványozzuk, hogy tekintettel azon kiváló érdemekre, melyeket mint Miskolc városának évtizedeken országgyűlési képviselője, továbbá mint a magyar törvényhozásnak egyik elsőrendű tagja, közéleti működésében mutatott szerzett, Méltóságos Horváth Lajos főrendházi tag urat válassza meg Miskolc thjf. város a szervezeti szabályrendelet 12. paragrafusának 15. pontja értelmében városunk díszpolgárává és az erről szóló díszoklevelet az illetőnek küldöttségileg adassék át.

Kelt Miskolcon, 1910. évi márczius 19. 

Bizony Ákos sk.

Losonczy István sk.

dr. Küres (?) Jakab sk.

dr. Végh Árpád sk.

dr. Markó László sk.

dr. Kovács József sk.

Pataky Sándor sk.

Porcs János sk.

dr. Tüdős István sk.

Gálffy Ignác sk.

ifj. Kun Bertalan sk.

Vidats János sk.

dr. Szentpáli István sk.

Lichtenstein László sk.

Bulyovszky Gusztáv sk.

dr. Gencsi Samu sk.

Lichtenstein József sk.

dr. Sugár Gyula sk.

dr. Hercs(?) Sándor sk.

Grünwald Jakab sk.

dr. Glós Károly sk.

Radvány István sk.

 

img_20190801_121342.jpg

 

Az indítvány után Bizony Ákos emelkedett szóra, de nem akarta hosszasan magyarázni beadványát, amit nem is kellett, hiszen a közgyűlés teljes egyetértésben, hosszas éljenzések közepette helyt adott annak.  

1911. március 12-én hunyt el, mivel egyenes ági leszármazottai nem voltak, szeretett városára hagyta vagyonának jelentős részét.

Összesen 262 000 koronát hagyott közcélokra, ebből 100 000 koronát kopott Miskolc városa - ennek kamataiból Lévay Józsefet évi 800 korona illette meg -, a református gimnázium 60 000, az avasi templom 50 000 koranát kapott, míg a Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület 6000 koronát. A többi pénz kisebb adományok céljára ment el, azokat nem sorolnám fel egyenként.

,,Horváth Lajos élete és halála örök életre ragyogó példája marad a közéleti önzetlen és eredményes működésnek és megérdemli, hogy nevét minden időkben a legnagyobb tisztelettel és becsüléssel emlegessék. (Miskolczi Napló - 1911. március 14.)

 

Idézet Dr. Szentpáli István polgármester gyászbeszédéből

,,Tisztelt gyászoló közösség!

Kidőlt hát ez a hatalmas nagy ember is, legnagyobb közöttünk, aki olyan volt, mint egy óriás az erdőtől messze eső magasban álló százados tölgy, mely mellett a többi fák csak törpéknek látszanak. 

Agyvelejéből eltűnt a villanyos szikra, holott egykor gondolkodásának képessége, ítélő képességének ereje és szabatossága, következtetéseinek szigoru logikája által nemcsak egy város tanácskozásainak, hanem az országgyűlés képviselőházának is tisztelt és mindenki által figyelembe vett irányító és vezető tagja volt. (...)

Igen, a legjobban és legerősebben a mienk voltál, nekünk éltél, egész életedet, tevékenységednek legértékesebb részét ennek a városnak szentelted. A város fejlődésének, melynek alapjait a kövezetvám kieszközlésével, a regálé megváltásával te zartad le, Örök gálára vagyunk érte kötelezve. 

Mindnyájunk tisztelete és hálás megemlékezése kísérjen utolsó utadon. Menj nagy hallottunk, pihenj nyugodtan az Avas oldalán, amelyet még most is annyira szerettél, a Szemere Bertalan sírjához közel, akinek életében is munkatársa voltál.

Lássa ez a város folytonos példaadásul a Te sírodat és ha van túlvilági élet, lásd Te is ennek a városnak a haladását, és érezd azt, hogy nem éltél hiába, mert munkálkodásodnak örök nyomai itt maradnak."

(Miskolczi Napló - 1911. márczius 16.)

 

Síremléke Miskolc legnagyobbjai között található az avasi temetőben. Emlékét a város megőrizte. Egykoron 1000 forintot adományozott az Avas felső részének rendbetétele, ezért kapta a kilátó környéki rész a Horváth-tető elnevezést. Nevét utca is őrzi, a város napján pedig Miskolc mindenkori polgármestere koszorúzza meg sírját.

Ezzel az írással azt szeretném elérni, hogy a lehető legtöbben ismerjék meg e neves miskolci polgár nevét, életét és tevékenységét. Megérdemelné, hogy sokan emlegessék a nevét manapság is, hiszen annyit tett városunkért.

 

Források:

 

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV. - Horváth Lajos

Wikipédia - Horváth Lajos szócikk 

Kapusi Krisztián: ,,Nyughelynél is  több" - avasiak a miskolci Avas református sírkertjében 

Vasárnapi Újság - 1880. március 14.

Miskolczi Napló - 1910. március 24.

Miskolczi Napló - 1911. március 14.

Miskolczi Napló - 1911. március 16. 

1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892. 1. Képviselőház • A) Magyarországiak • Horváth Lajos 

Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)2. Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből) 

1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.18. Főrendiház • XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok • Horváth Lajos 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5414986524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.