A Gordon városrész és a Vörösmarty lakótelep kialakulása, története
2019. november 26. írta: Reiman Zoltán

A Gordon városrész és a Vörösmarty lakótelep kialakulása, története

A közelmúltban egy előadást tartottam a Gordon városrész és a Vörösmarty lakótelep történetéről. Ennek az előadásnak a "blogosított" változatát teszem most közzé az oldalamon. Jó olvasást kívánok hozzá! 

 

1_15.jpg

A Vörösmarty lakótelep egy része. Forrás: Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története

 

Gordon városrész

Mielőtt bérházak kezdtek el magasodni a főutca mellett, egy "lepukkant" városrész volt, egy szegénynegyed volt a Vörösmarty lakótelep helyén. Ismerjük meg ennek a történetét!

 

24.jpg

Az előtérben a Gordon városrész, hátul már az új, épülő bérházak magasodnak. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

De miért Gordon? Mit jelent az elnevezése?

A Gordon városrész nevének eredete erősen vitatott. Az első verzió szerint a gordonról, másnéven acatról, a mezei aszat nevű gyomnövényről kapta, amely elterjedt volt ebben a városrészben Marjalaki Kiss Lajos szerint. Ezt a területet még a XVIII. század elején is gordonosnak hívták az itt lévő szántóföldek miatt.

A második verzió szerint: Pesty Frigyes 1864-ben összegyűjtötte Borsod vármegye települései domjainak, hegyeinek, szántóinak elnevezését, mégpedig úgy, hogy egy levelet küldött minden település elöljárójának, amiben arra kérte őket, hogy az öregeket kérdezzék meg az adott hely nevének eredetéről.

Nos, ő ezt a választ kapta a Gordonra (akkor még csak utca volt a későbbi városrész):

,,Ezen útcza Miskolcz városának kelet déli alsó részét mint bástya sorok fedezvén nevét innen vette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben)

A kordon szó egy védőbástyára utal, ebből alakult ki a Gordon elnevezés szerinte.

A harmadik verzió szerint egy nemesről kapta nevét, akit Gordonnak hívtak és ezen a területen volt birtoka. Ezt az állítást levéltári kutatásokkal lehetne megerősíteni, vagy cáfolni.

A negyedik verzió szerint - mivel jelentős számú muzsikus roma lakott itt - a hangszerről, a gordonkáról kapta elnevezését.

Én egyébként az első változatot támogatom, de lehet igazság mindegyikben.

 

15_1.jpg

Az úgynevezett mesterutcák a Gordonban, 1973-ban. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Most nézzük a Gordon városrész történetét, kialakulását.

1755-1773 között a diósgyőri uradalom a város ezen részén is házhelyeket osztott, ekkor kezdődött az a folyamat, amely később a városrészt létrehozta. A város ezen szélére (is) elsősorban a szegényebb része települt a lakosságnak, de ekkor még tisztes szegénységben élőkkel találkozhatott az erre tevedő. Az egykor kiosztott szalagtelkek szélére épültek később különböző összeeszkábált házak, melyeknek sora utcai rangra emelkedett pár évtized múlva. Egyre igénytelenebb épületek kerültek ide, többnyire vert-, illetve vályogfalból. A Vörösmarty utcára merőlegesen építkeztek, a városrész mindvégig meglévő szerkezete ekkor alakult ki.

 

10_4.jpg

A Gordon hangulata. Forrás: Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története.

 

,,A város növekedése "beérte" a városszéli szegénysorokat, ez történt nemcsak az északi Pece-parton, de délen, az Avas-hegy alatti lejtőkön is: megesett, hogy az egykori zsellérsor idővel a város úri negyede lett. A szegényeket vagy kijjebb, feljebb nyomták, de tovább élt az a Miskolcra olyannyira jellemző településalakzat is, amely szinte a kezdetektől máig elkíséri a szociális tér alakulását: egy nagyobb lakóegységen belül egymástól néha csak jelképesen elkülönülve él gazdag és szegény. Ennek a változatait jelzik a módos gazda telkén meghúzódó zsellérházak, a főutcai nemesi funduson megtelepült kézművesek, szolganépek. Később a városiasodás során az úri házsor hátához nyomorúságos kis házacskák zegzugos együttese tapad – a zsellérházak utódai, sok gondot okozva a XIX. század végének városrendezésekor. De a XX. század végéig is továbbélt ez a forma, amikor az emeletes városközponti házak hátsó felébe, hátsó udvaraiba nincstelen családokat költöztetett a városvezetés. Természetesen ekkor már nem volt szó az együttélés kölcsönös előnyökön nyugvó, rendezett formáiról, mint az lehetett a kezdetekbe. (...)

A sajátos együttéléssel párhuzamosan, vele egy időben alakulnak a tömbösödött szegregáció kezdetei. Amikor a város délkeleti részén új, gazdálkodásra alkalmas területeket vontak be művelésbe, egy idő után a kezdetben nagy jobbágytelkek zsellértelkekkel, házhelyekkel teltek meg, hosszanti kis utcácskák épültek fel előbb a Szinva feletti lankán, majd följebb, újabb földeken – ezt a felsőbb részt hívták aztán Gordonnak. A XIX. század elejére párhuzamosan épült szűk kis utcák sora borítja, az utcákat később, mint látjuk majd, foglalkozásokról nevezték el, olykor mesterutcákként, -közökként is emlegetve. A XIX. század végéről pontos képet kapunk az 1880-as népszámlálás név és házszám szerint megmaradt adataiból. (...)

Az 1880-as népszámlálásról nem készült részletes helyi feldolgozás. A városrészt három utcanév jelzi, Alsó-Gordon és Felső-Gordon, valamint a felettük levő rövidebb Gilányi utca, e fölött földek és temetők következnek. Az alsó és felső Gordon utakat sűrűn betelepült utcácskák kötik össze, ekkor még névtelenül. Az Alsó-Gordon lakói iparosok, segédek, vasúti munkások, napszámosok, kereskedők, kocsmárosok, szállítók. Ekkor 209 telek található Gordonban. (...)

Szegény cigányok és zsidók is laktak Gordonban. Jó fél évszázad múlva, a vészkorszak idején a Gordonon volt a zsidók számára kijelölt gettó, mondván, hogy itt „úgyis sok zsidó él”. Ez csak annyiban volt igaz, hogy itt valóban sok szegény zsidó élt, de nem nagyobb arányban, mint a város más, belterületi részein. A második világháború éveiben (akkor már nem, hanem csak a 13-14 százaléka, a szerk.) Miskolc lakosságának egyötöde volt zsidó, és a zsidóság jómódú része lényegesen jobb lakáskörülmények között élt, mint a gordoniak. (...)

 

9_5.jpg

A Gordon hangulata. Forrás: Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története.

 

A Felső-Gordonon láthatóan általában szegényebb népesség él, kevesebb az iparos, több a napszámos, amellett, hogy néhány földműves is van. A 72 házszámból 13-on élnek cigányok: zenészek, napszámosok, két helyen kovácsok, 16 helyen zsidók: iparosok, kereskedők és napszámosok, ezekből két házszámon együtt élnek zsidók és cigányok. A Gilányi utca a legszegényebb, 18 telkéből heten élnek cigányok, ők zenészek, és kettőn zsidók, szegényebb kereskedők (szatócs, ócskavasas). (...)

A cigányokon és zsidókon kívül a nevekből és a vallásból kiindulva német és tót iparosok, tót napszámosok is nagy számban éltek a Gordonon. A századfordulón nevet kaptak az utcák, de az épített minőség egyre romlott, a városi növekedés újabb kiszolgáló személyzetet vonzott a környező vidékről. A terjeszkedés az amúgy is szűk telkeken csak befelé volt lehetséges, kicsiny, szükséganyagokból készült épületek hozzátoldásával, a mesterközök – látványra legalábbis – nyomorteleppé váltak. A városi cigányzenekarok megélhetést biztosítottak a családoknak, igaz, a kovácsolás, szegcsinálás megszűnőben volt. A két világháború közötti időben a Gordonon belüli társadalmi/lakásmódbeli különbségek növekedtek, az alsó szélén jobb házak épültek, a közökben és a felső utakon változatlan maradt a zsúfoltság és szegénység. (...)

A korábban etnikailag vegyes Gordon felső része fokozatosan vált a város muzsikus cigány telepévé. Jelképes, ahogy a második világháború utáni években a Petőfi utcát átnevezték Dankó Pista utcának, a Gilányi – majd Ghillányinak írt – legfelső utcát pedig Bihari Jánosnak. A zenészek fiai közül ekkor már kevesen tanultak bele a mesterségbe, többségük más szakmát tanult, vagy segédmunkásnak ment."

(beszelo.c3.hu - Szilánkos mennyország)

 

20.jpg

A Gordon hangulata. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Érdekesség, hogy Miskolc első főépítészének Klír Vencelnek az özvegy is ide költözött és itt is halt meg 1816-ban.

Már Gordonként

A XX. század elejétől már Gordonnak nevezik hivatalosan is. Határa a Szemere és Margit utcák közötti terület egészen a Szinváig. Ekkor kapnak nevét a szűk kis utcák is, mesterségekről elnevezve. Egykor működött itt a "gordonosi" halpiac - a városrész piaca. Nagyon híres és különleges volt a helyiek szerint.

Érdekesség, hogy a nyomorteleptől néhány méterre ebben az időben épült ki a Széchenyi utca mai arculata. Sajátos világ alakult ki egymás mellett. A fényűző élet és a mélyszegénységben élők sajátos kontrasztja néhány méterre egymástól. 

Szót kell ejtenünk egy szomorú epizódról is, amely ezen a városrész területén történt. A helyi zsidó lakosságot először az Arany János utca környékén gettósították. Ezen a környéken rengeteg zsidó család lakott, ezért a többieket is ide zsúfolták be, összesen körülbelül 10 000 embert. Ma is látható az emléktábla az egykori zsidó gettó mementójaként az Arány János utcában.

 

16_1.jpg

Légifelvétel a Gordonról a hetvenes évekből. Tökéletesen látni a szövegnek köszönhetően az egykori utcák elnevezését. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Tisztázzuk a pontos arányokat: az 1941-es népszámlálás szerint Miskolcon körülbelül 10 500 zsidó élt, a lakosság 13,5 %-a. Tehát körülbelül minden nyolcadik-tizedik miskolci lakos zsidó volt. Ez óriási szám! Főleg úgy, hogy ez az arány némileg csökkent, a húszas évek legelején még 20% körül mozgott. A gettósítás május 20-án fejeződött be, ezek után a területet lezárták, innen csak engedéllyel léphettek ki a bezárt miskolci polgárok. A gettóban is számos megaláztatásnak voltak kitéve az emberek. Ütötték-verték őket, hogy elrejtett ékszereik, pénzük nyomára bukkanjanak. A háború után, ezen akcióknak a leggyakoribb végrehajtóját, Oláh András csendőrhadnagyot halálra ítélte tetteiért a Népbíróság. Számos öngyilkosság is történt a gettóban, az emberek nagyon kétségbeesettek voltak.

Mai fejjel felfoghatatlan az a népirtás, melyet a náci Németország folytatott a zsidók ellenében. Ha a számok mögé nézünk, és látjuk, hogy ott emberi sorsok, emberi tragédiák rejtőznek - és néhány családról még olvasunk is -, végtelen szomorúság tölti el szívünket ennek olvasása közben. Generációk, családok, férfiak, nők, gyerekek, öregek, betegek tűntek el a haláltáborokban. Borzalmas tragédia! Emléktábla emlékeztet minket szomorú sorsukra. 

 

18.jpg

A Gordon hamgulata. Forrás: Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története.

 

A városrészben volt található az egykori Petőfi utca, amely most az egykori Urak utcája helyén található, a temető melletti utca az, amely a Dankó Pista nevet viseli manapság. Az egykori Gilányi, vagy Ghillányi utca pedig a Bihari János nevét "vette fel".

De ha már utcák. A Gordonban megtalálható volt Jósika utca is, amely az Avason van manapság. A Vörösmarty utca is egy úgynevezett Újvilág utcába torkollott a vasúti felüljáró előtt.

1960-ban készült az utolsó felmérés Gordonban, ahol 670 ház volt ekkor. A házak tizedét már ekkor bontásra javasolták.

A városrész egyik híres szülötte Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház kiváló művésze, illetve itt van emléktáblája Szabó Lőrincnek is, akinek a szülőházának helyén egy bérház magasodik.

 

6_13.jpg

Miskolc városának térképe 1884-ből. Forrás: Dobrossy István: Miskolc története III.

 

Vörösmarty lakótelep

,,Munkáskolóniák, tisztviselők vagy katonák számára kampányszerűen felparcellázott városrészek, típustervek egységes arculatát viselő családi házas lakóövezetek a 19. századtól Európa-szerte létesültek, és akkoriban már emeletes bérházakat is építettek a jelentősebb városokban."

(Kapusi Krisztián - Panelházas lakótelepek Miskolcon)

 

27.jpg

Az épülő lakótelep. forrás: Észak-Magyarország

 

Az ilyen lakótelepek mint a Vörösmarty, a második világháború után terjedtek el Magyarországon - szovjet mintára. A hatvanas évek végéig a Szovjetunióban 600 000 panellakás épült fel. Az úgynevezett Camus-rendszer terveit vásárolták meg Franciaországtól.

Először 1956-ban ment egy magyar delegáció a Szovjetunióba azért, hogy tanulmányozza ezeket az építészeti technikákat. 1960-as években pedig Franciaországban is voltak, ezzel egyidőben telepítették az első házgyárakat Budapestre.

Az első panelház Pécsett épült 1961-ben, akárcsak az első tízemeletes panelház is. Budapesten az óbudai és a békásmegyeri lakótelep voltak a legnagyobbak - persze később - 40 000 feletti lakossal.

Miskolc közelében - az alsozsólcai BÁÉV gyárban - 1968 végén indult a termelés, innen származnak a Miskolc, Ózd, Tiszaújváros mai panelei, ahogy említettem francia licensz, de szovjet minta alapján.

 

31.jpeg

Miskolc első bérháza a Máday Lajos utcán. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Miskolc legnagyobb építési területe az Avas. 12 000 lakással és 40 000 lakossal. Itt 1974-ben adtak át az első lakásokat. Azonban nem az avasi volt az első lakótelep, hanem a Győri kapui. 1968-tól építették ezt a lakótelepet, ahol még az 1980-as évek derekán is épültek panelek az Újgyőri főtér környékén.

Az első panel ennek ellenére a Vörösmarty lakótelepen épült Miskolcon, a mai Mádai Lajos utcán a tízemeletes sor. A belvárosi lakótelep az egykori Gordon helyen épült. Ez az Arany János - Hadirokkantak utca - Népkert közé eső területet jelöli, két részben.

Lassan haladt az egykori Gordon telepről a családok kitelepítése, de ennek utána már minden olajozottan ment. Érdekes volt, hogy néhol már állt az új panelház, míg mellette még alkudoztak az ottlakókkal a házuk elbontása ügyében.

Amit nagyon kevesen tudnak: hivatalosan Tanácsköztársaság városrész volt az új neve a területnek, de ez egyáltalán nem ment át a köztudatba, inkább legnagyobb utcája után Vörösmarty lakótelepnek kezdték el nevezni a területet az itt élők, és a város lakosai is.

 

26.jpg

Forrás: Észak-Magyarország

 

Több ütemben épült fel a teljes lakótelep, persze a házak között óvodák, iskolák, parkolók, orvosi rendelők és játszóterek is épültek. Sőt a Vörösmarty utcán egy aluljáró is kivitelezésre került. Megtalálhatóak a legifjabb bérházak generációja is a lakótelepen, ez az Uitz Béla - Corvin utca - Mártírok köz - Arany János utca területén található zárt "körbérház". Az egykori "gordonosi" házak szanálása 1973-tól folyamatos volt. Érdekesség, hogy 1928-ban még jól látszik a térképeken a Belegrád-sziget, amelyre ma már csak egy kis utca emlékeztet a Király utca mögött.

1974-ben kezdődött a lakótelep építése, az utolsó ház átadására 1982-ben került sor. Összesen 2287 lakás van, 10 670 négyzetméter alapterülettel. Ez az Arany János - Corvin utca - Király utca nyugati oldala, a Vörösmarty lakótelep első - egyik - fele.

 

32.jpeg

Az épülő és a eltűnő Miskolc. Forrás: Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története

 

A másik fele a Király utcától keletre elterülő rész, itt 1979-1983 között 1624 lakás épült. Ez az úgynevezett Szinva-népkert lakótelep. Ma egyébként hét és félezer lakos él az egész lakótelepen összesen.

 

Emblematikus épületek

 

Bató-ház

34.jpg

A régi Bató-ház. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

1974-ben a legendás Bató-házat is elbontották. Az egykori Alsó-piac utcai – Széchenyi 72 – lakás az értelmetlen kommunista építészetnek esett áldozatul. Ekkor nyitották össze a Corvin – akkor Korvin Ottó – és Szentpáli – akkor Beloiannisz - utcát. A helyén épült az úgynevezett Lábas-ház, vagy Híd-ház. 1993-ban - emléket állítva a Bató családnak - épült fel a Bató-ház, vagy üzletközpont, emléket állítva a legendás kereskedőnek és családjának. Azt azonban tudnunk kell, hogy ez az ingatlan nem a régi Bató-ház helyen épült.

 

Lottó-ház

40.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Az úgynevezett Lottó ház 1960-ban épült. Azért volt Lottó-ház, mert tárgynyereményként lehetett lakásokat nyerni az épületben a népszerű szerencsejátékon.

 

 Az MKP egykori épülte, Szirma utcai kávéház

41.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Az egykori Szirma utca 51. számú ház azért volt jelentős, mert itt alakult meg 1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának miskolci szervezete, így sokáig nem bontották le, csak akkor, amikor körülötte már épületek magasodtak. A homlokzatát meg akarták tartani és egy bérháztömbhöz illeszteni. Ez sem valósult meg. 

 

Felszabadulási emlékmű 

45.jpg

 

A fent említett épület ott volt, ahol ma Somogyi József szobra áll 1999-től - előtte a Hősök terén állt -, melynek neve: Felszabadulási emlékmű (a népnyelv szerint Vasböske, Vasmarcsa). Azért kellett elvinni a Hősök teréröl, mert egy új emlékmű került a térre, amely az 1956-os áldozatoknak állít emléket.

 

Bagolyvár

49.jpeg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Még egy emblematikus épületet találunk Gordonban: ez a Bagolyvár volt, a Vörösmarty 16. szám alatt. Itt volt 1950-től a tanács székhelye. 1978-ban bontották le, az utolsók egyikeként. Volt mégegy Bagolyvárnak nevezett épület Miskolcon, ez a Kiliánban ma is áll. A "mi" Bagolyvárunk a mai MSZP iroda környékén helyezkedett el valahol.

 

Centrum áruház 

53.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

1968-70 között épült fel a Centrum áruház - azon a területen is sok épületet szanáltak.

 

ITC székház 

 12401083_bbb217354b41e41e58e511c28618c42a_wm.jpg

Forrás: index.hu

 

1978-ban épült az új pártszékház, a mai nevén ITC székház, Dósa Károly tervei alapján.

 

OTP-tömb

28379602_687884624668701_619705329418483802_n.jpg

Épül az OTP-tömb. Forrás: Észak-Magyarország

 

1985-re lett kész az úgynevezett OTP-tömb teljes egészében.

 

Arany Corvin üzletház

57.jpg

Félig készen. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

A legfiatalabb emblematikus épülete a városrésznek az Arany Corvin üzletház, amely 1993-ban épült. Egy érdekes alkotás található az épület keleti sarkában, egy háromszögbe mutató ujj, amelyet sokan - a közelmúltban fedeztek fel maguknak - szabadkőműves jelképnek tartanak.

 

Mese cukrászda 

63.jpg

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai mentették meg a cukrászda neonját. Forrás: atjarok.hu.

 

A Mese cukrászda 1980-ban nyílt a belvárosban. A cukrászda a régi idők, régi híres cukrászdák hangulatát akarta visszahozni - kicsit nehéz lett volna abban a szocreál környezetben -, egy egyedi hangulatú épületben. Sokak kedvenc helye, szép emléke pedig szinte mindenkinek volt a Mesében - az én kedvencem a Karamell szelet és a Rákóczi túrós volt -, amely sajnos már jó ideje nem üzemel. Néhány éve a régi "köntösétől" is megszabadult, jelenleg Plazma központ működik benne. A cukrászda neonját az Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai mentették meg az utókor számára és jelenleg is őrzik ezt a különleges emléket. Köszönet érte!

 

Dávid király fürdő

68.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

,,Szót kell még ejtenünk a zsidó fürdőről, az úgynevezett Dávid király fürdőről, amely a mai Király utcán volt a Szinvapark oldalában. A fürdőt először Telegdy Kun Sámuel működtette, így a köznyelvben Telegdy-fürdőként is emlegették. Az épületet a zsidóság növekvő számához igazodva többször bővítették, fejlesztették, ekkor kapta meg az épület a képen látható kupolát is, valamint két melléképülettel is ellátták, még szabadtéri medence kialakítására is voltak tervek."

(miskolcadhatott.blog.hu - Kultikus épületek, amiket ma már hiába keresel a városban)

A Szinva és a Pece összefolyásánál volt található. 1892-ben és 1901-ben voltak rajta jelentős átépítések. A háborúkat átvészelte, bár a második világháborúban kissé megsérült, a szocializmust nem élte túl. Sajnos a Vörösmarty lakótelep építésekor lerombolták a fürdőt, még a helye sem maradt meg az utókor számára, pedig jelentős kultúrtörténeti emlék lehetne ez az épület manapság.

 

Remélem tetszett nektek ez a kis időutazás, tartsatok velem legközelebb is!

 

Források:

 

beszelo.c3.hu - Szilánkos mennyország

Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben

Horváth Béla: A miskolci Gordon kialakulása és problémái

Kapusi Krisztián - Panelházas lakótelepek Miskolcon

minap.hu - Dobrossy István - 1974 a bontások és építések éve

minap.hu - Szepesi L. - A belváros legnagyobb panelházas övezete

Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története

utanamsracok.blogspot.com - Mese cukrászda

Észak-Magyarország - 1979 november 18., 1980. szeptember 20. Déli Hírlap - 1979 - 56. szám, 63. szám, 64. szám, 273. szám, 281. szám., 1980 - 43. szám, 1982 - 228. szám.

Reggeli Hírlap - 1929. január 24.

miskolcadhatott.blog.hu - Kultikus épületek, amiket ma már hiába keresel a városban

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8.

Szojka Ágnes kép és cikkgyüjteménye

Miskolc a múltban Facebook csoport információi, képei

Nyilas Misi ház – Bató Eszter emlékszoba

Wikipédia - Bató István szócikk

boon.hu

Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei című könyv

magyarharangok.hu

miskolc.hu

Gyászharangok néhai Piskóty Jánosné szül. Bató Eszter felett és korán elhunyt kis testvére Bató Birike felett című könyv

Kriston Béla : Eszter Harangja

Lézerpont szerdák - youtube.com

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt - Görömböly története, Újabb tíz érdekesség, amit talán nem tudsz Miskolcról, Katolikus sziget a református tengerben, a mindszenti templom története, A Csupros Mária-szobor, A legnagyobb vidéki zsidó közösség - a miskolci zsidóság története, A Bató család rejtélyes legendája, Mindszent kálváriája

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István - Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - A mindszenti római katolikus templom

Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II-IV.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9515218372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.11.28. 08:46:57

Ma az egész országot uralják! Az expressz asszimiláltak!
Faji hiányaikat úgy akarják eltüntetni, hogy faj magyarabbak akarnak lenni a parasztszármazékoknál, előkelőségi hiányaikat úgy, hogy dzsentribbek a valódi nemesnél. Minthogy őseikben nincs magyar vér, szüntelen harsogják a magyarkodó frázisokat. Olyan vendégek ők, akik meg részegedve, a vendéglátók szívességétől, tele szájjal hirdetik, hogy itt tulajdonképpen ők a gazdák és ők, merik »félteni« a magyar fajtát például a faj magyar parasztság választójogától.” Szabó Zoltán, a Cifra nyomorúság írója!
süti beállítások módosítása