Egy elveszett Nobel-díj nyomában - Csorba György munkássága
2020. január 07. írta: Reiman Zoltán

Egy elveszett Nobel-díj nyomában - Csorba György munkássága

Bizonyára Csorba György nevét sem sokan hallották a városban élők, pedig egy kivételes képességű tudós-feltaláló-tanárról van szó, aki akár a Nobel-díjat is megkaphatta volna, ha idehaza valaki felvállalja a felfedezése anyagi finanszírozását. (Vagy kivándorol az Egyesült Államokba, illetve Nagy-Britanniába, akár valamelyik "nyugati" országba.) Nem így történt, így Watson-Watt révén majd' egy évtizeddel később terjedt el a radar őse, Magyarországon pedig csak a negyvenes években. Az írásom elkészítéséhez nagy segítség volt Eperjesi Nóra és Takács Balázs tanulmánya.

 

185481209_e0fdefe5-86c5-4428-ab57-7a82a87cb471.jpeg

Csorba György. Forrás: findagrave.com.

 

Csorba György 1869-ben született Miskolcon. Apja kisbirotkos volt, tisztességes nevelést adott gyermekeinek. György tehetsége korán megmutatkozott, 1880-ban a papa be is íratta őt a Református Főgimnáziumba. Nagyon jó tanuló volt, többször nyert ösztöndíjat az iskolában töltött évei alatt. 

 

A radar 

,,A rádiólokátor, rövidebben radar (a Radio Detection And Ranging, magyarul rádióérzékelés és távmérés) olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok (3 MHz – 110 GHz frekvencia, 101 m – 2,7 mm hullámhossz) visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Elterjedten alkalmazzák a repülésben, a hajózásban, a haditechnikában, a meteorológiában, valamint számos más területen. Az adó és a vevő jellemzően, de nem mindig, egy berendezésbe van építve.                                                Az első rádiólokátorokat az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban már elterjedten alkalmazták, elsősorban a légvédelmi feladatokra, főleg Angliában és Németországban. Magyarországon a háború alatt Bay Zoltán az Egyesült Izzóban fejlesztett rádiólokátort, ennek segítségével 1944-ben már képes volt hatékonyan észlelni az ellenséges repülőgépeket, 1946-ban, alig egy hónappal egy amerikai kutatócsoport után (de sokkal nehezebb körülmények között dolgozva), a világon másodikként sikerült a Holdról visszaverődést érzékelnie."

(Wikipédia - radar szócikk) 

 

Főiskolai tanulmányait Budapesten folytatta, ahol matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Először a fővárosban tanított, majd amint lehetősége nyílott rá Miskolcra kérte áthelyezését. A református gimnázium új - mai - épületébe térhetett vissza, ahol természetesen matematika és fizika tárgyakat oktatott. 

A szerelem is szeretett iskolája falai között talált rá, az akkori igazgató - Halmy Gyula - lányának, Irénkének udvarolt. Házasságuk után hét év alatt öt gyermekük született, sorrendben Irén, György, Ilona, Ferenc és Jolán.

 

img_20191115_072317.jpg

Csorba György családja körében. Forrás: Eperjesi Nóra - Takács Balázs: Csorba György élete és munkássága.

 

A városi kulturális életben is nagyon aktív volt. Nézzük főbb közéleti tevékenységeit:

  • a miskolci Szabad Egyetem igazgatója
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • egyháztanácsos, főgimnáziumi tanártestületi képviselő az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlésben 
  • a Miskolci Polgári Kaszinó közgyűlési tagja
  • a Miskolci Rádiós Egyesület alapítója
  • a II. Cserkészkerület társelnöke
  • Miskolc város törvényhatósági bizottságának tagja
  • a Tankerület Királyi Főigazgatója

Tanári munkássága kiemelkedő volt. Nagy lelkesedéssel és szorgalommal végezte munkáját, először "csak" egyszerű - de nagyszerű - tanárként, majd igazgatóként is. 1922-ben pedagógiai munkásságának 25. évfordulójára volt diákjai ösztöndíját alapítottak neki, és a közoktatási miniszter  is előléptette. Horthy Miklós kormányzó pedig ,,Signum Laudis" kitüntetéssel honorálta negyedszázados munkásságát, sőt, 1934-ben tankerületi királyi főigazgató címet adományoztak az agg nevelő számára. 

,,Miskolc társadalma megelégedéssel olvassa a hivatalos közlöny vasárnapi számát, amelyben a kormányzó elismerését adja Csorba György igazgatónak. Csorba György puritán pedagógiai egyéniségét mindenki komoly megilletődéssel emlegeti, amikor csak szóba került, mert több, mint háromévtizedes tanári működése a szakadatlan munka, a folytonos embernevelés és jellemalakításban telt el. Tanítványai hálával gondolnak vissza azokra az órákra, amikor a reális tudományok olykor elvont tételei közé Csorba György közbeszőtte nagy emberszeretetét." (Reggeli Hírlap - 1928. augusztus 22., 7. oldal)

 

img_20191115_072656.jpg

Forrás: Reggeli Hírlap

 

Tudósként első komoly írása a Magyar Tudományos Akadémia értesítőjében jelent meg, Egész számok additív előadása címmel. Szakköröket szervezett diákjainak. Élénk érdeklődést mutatott a csillagászat iránt is, melynek szintén nagy szakértője volt. A gimnázium laboratóriumában általa "előállított" röntgenkészülék szintén egyedi volt korában. A fővároson kívül csak Nagyvárad és Miskolc rendelkezett ilyen készülékkel a XX. század elején. Ha a kórházban meg akartak röntgenezni valakit, azt mondták neki, hogy menjen a református gimnáziumba, keresse Csorba Györgyöt, és jöjjön vissza az eredménnyel. De vég nélkül sorolhatnánk még tudományos munkásságát, eredményeit. A Herman Ottóról szóló írásomnak az a címe, hogy Az utolsó magyar polihisztor. Át kell, hogy értékeljem ezt a megállapításomat, hiszen Csorba György szintén polihisztor volt, és ő három évtizeddel "túlélte" a "madarak atyját".

Csorba György 1922. november 23-án publikálta élete fő művét, a radar elődjét a Magyar Földrajzi Társaság előtt, műszaki leírást mellékelve hozzá.

,,... egy készüléket szerkesztettem, mely két rádióállomásról származó irányleadások alapján a légi közlekedésnél szükséges kellő gyorsasággal lehetővé teszi ama pont földrajzi helyzetének meghatározását, amely helyen a légi jármű a felvétel pillanatában van." (Eperjesi Nóra - Takács Balázs: Csorba György élete és munkássága)

 

img_20191115_072958.jpg

Forrás: Magyar Jövő

 

A felfedezés olyan értékes volt, hogy Csorba Györgyöt a magyar honvédség is kitüntette. Az tudós által összerakott készülék fokpercnyi pontossággal működött, ha talált volna befektetőt és sikerül a tömeggyártása, valószínűleg ő vonul be a történelembe mint a radar feltalálója. Nem így történt...

A találmány megvolt, azonban magyar földön nem láttak fantáziát benne - hiába a sok válveregetés és kitüntetés -, az évek pedig teltek-múltak. Egészen érthetetlen okokból a Magyar Szabadalmi Hivataltól végül nem kapott szabadalmi jogot, a némettől viszont igen. 

Sőt, budapesti tartózkodása idején megpróbálták ellopni a találmányát:

,,- Megemlítettük ezután Csorba igazgató előtt azt az értesülésünket, hogy budapesti tartózkodása során rejtélyes és ismeretlen tettesek behatoltak szállodai szobájába és állitólag kárt tettek a készülékben és ellopták annak műszaki leírását. Csorba igazgatót valósággal frappírozta kérdésünk és pillanatokig tartó némaság után kijelentette:

- Csakugyan megtörtént ez a különös eset. Készülékekemnek egyik fogantyúját ismeretlen kezek letörték. Nem akartam a dologból esetet csinálni, hiszen az is lehet, hogy a szálloda egyik vagy másik személyzete látta azt a figyelmet és gondosságot, amellyel kis bőröndömet kezeltem és féltve őriztem, talán a puszta kíváncsiságból hatolt be szobámba és törte fel bőröndömet. Más lehetőségre gondolni sem merek..." (Pesti Napló - 1928. június 21, 7. oldal)

Két magyar minisztériumnál is hiába járt a feltaláló pénzhiány miatt mindkét helyről elküldték. Már a harmincas évek elején járunk. Az angolok 1938-ra kiépítették radarhálózatukat, a németek csak a második világháború végére tettek meg ugyanezt. Állítólag mind a német, mind a szovjet katonaságot élénken érdekelte Csorba György munkája a megszállás alatt, a nagy világégés során.

 

img_20191115_072006.jpg

A német szabadalmi okirat. Forrás: A miskolci sportrepülés története - Koronológia 1911-1950

 

,,Pontos helyhatározás a levegőben - egy miskolci tudós harca a közöny ellen

(...)

Ebből az írásból megtudja az olvasó, hogy milyen nehéz a magyar feltaláló sora és hogy a tudományos készültség, az évtizedekre visszatekintő tudományos mult - protekció nélkül - nem kvalifikál az érvényesülésre. (...)

Két év óta nem tudja elérni egy nagyszabásu és talán a légi közlekedés téren korszakalkotónak látszó találmánya szabadalmaztatását. (...)

- Két nappal ezelőtt is még a szabadalmaztatási eljárások folytak tanulmányom ügyében és még most is folynak és nem értek el célt - mondja a főigazgató. Nemcsak a nagytekintélyű német birodalmi szabadalmaztatásról van szó, hanem más államokban való szabadalmaztatásról is, mert amint minden uj találmányi eszköz épugy az én bizonyos légi közlekedés segédeszközéül szolgáló rádió és helyhatározó készülékemet is csak ugy lehet forgalomba hozni, ha több államban való szabadalmazás védelmezi. (...)

Hosszasan fejtegette még Csorba György a maga elgondolását. Érdekes előadásából a laikus is megállapithatja, hogy a Csorba György rádióhelyhatározó készüléke épen a légi közlekedésben ma nagyon hiányzó szükségletet pótolna. Csak sajnálatos, hogy a szabadalmaztatási eljárások annyira lassan haladnak és olyan sokáig tartanak és még hozzá költségesek is. De ennek dacára Csorba György lelkes buzgalommal és nagy hozzahozzáértéssel és körültekintéssel dolgozik találmánya szabadalmaztatásán és terve keresztülvitelén. 1929. októberében hosszabb időt töltött Berlinben a szabadalmi hivatalban, ahol fontos tárgyalásokat folytatott. Sajnos itthon semmiféle hivatalos támogatást, sem erkölcsit, se anyagit kieszközölnie nem sikerült. Elutasitotta ilyirányu kérésével a kultuszminisztérium és a kereskedelmi minisztérium is. Mintha összebeszélt volna a két minisztérium: ,,fedezet hiányában" - utasitotta el a feltalálót támogatásra irányuló kérésével. Csorba Györgyöt nem támogatja senki, csak egy erős lélek kitartásával dolgozik, küzd és költekezik, hogy egy nagyszerű idea szolgálatában álló pompás készüléket adjon a légi közlekedés javára az emberiségnek és hogy a magyar kulturának és magyar szellemiségnek egy igazi dicsőséget szerezzen." (Reggeli Hírlap - 1930. július 23, 4. oldal)

 

Sir Robert Alexander Watson-Watt 

,,Sir Robert Alexander Watson-Watt (Brechin (Skócia, Egyesült Királyság), 1892. április 13.Inverness (Skócia), 1973. december 5.) skót fizikus, a radar feltalálója. Életműve meghatározó hatást gyakorolt a 20. század második felének katonai repülésére.
A St. Andrews-i Egyetemen végzett, majd tanított a Dundeei
 Egyetemen. Fiatal éveiben meteorológusként rövidhullámú rádióvevőket használtak a villámlások helyének meghatározására. 1935-től a National Physical Laboratory rádió-szekciójának lett a vezetője, ahol a repülőgépek helyzet-meghatározásával foglalkoztak. Ő volt a radar feltalálója. Vezetésével fejlesztették ki az első barát-ellenség felismerő rendszert, aminek segítségével meg lehetett különböztetni a saját, illetve ellenséges repülőgépeket a RADAR képernyőjén. A rendszer működésének alapelve az volt, hogy a repülőgépre szerelt eszköz, amikor jelet érzékelt a radar felől egy speciális jelet küldött vissza, aminek segítségével a repülőgép azonosítható volt." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia. Milyen kár, hogy nem Csorba György nevét olvashatjuk itt. Tényleg egy lépésre volt a korszakalkotó felfedezéstől... 

 

Utolsó éveire a nagy polihisztor cukorbetegsége miatt megvakult, de a kutatást nem hagyta abba, sőt, a matematikai műveletek elvégzését fejben folytatta. 1945. szeptember 19-én hunyt el, sírhelye a Deszkatemetőben található. 

 

19f33fceb0b77915b705e1810878f0f8--freiburg-aarhus.jpg

Forrás: pinterest.com

 

Emléket iskolája, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon őrzi. 1997-ben az intézmény róla nevezte el fizika előadótermét, illetve egy tanulmányi versenyt is indított emléke ápolására. Szántó István jegyzetéből tudom, hogy a Csorba tó a családról van elnevezve. Azon a környéken nagyon sok birtoka, földje volt a Csorba familiának, ezért hívják így városszéli kis tavunkat.

 

 

Források:

 

Wikipédia - Robert Alexander Watson-Watt szócikk, Radar szócikk

Eperjesi Nóra - Takács Balázs: Csorba György élete és munkássága

YouTube - a miskolci Csorba György, a radar feltalálója (1928-ban) Ábrám Tibor igazgató úr előadásában 

Reggeli Hírlap - 1922. május 18., 1926. január 24., 1928. augusztus 22., 1930. július 23. 1933. december 19.

Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1936. március 31., 1941. május 25.

Pesti Napló - 1928. június 21.

Magyar Jövő - 1926. augusztus 26., 1934. február 23., 1940. november 8.

Miskolczi Napló - 1914. december 24.

A miskolci sportrepülés története - Kronológia 1911-1950

Szántó István: Az elveszett Nobel-díj (boon.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr8115305594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2020.01.08. 15:52:45

Nobel díjat tudományos eredményekért adnak, nem technikaiakért.

Reiman Zoltán 2020.01.08. 15:54:57

Az elv, amin a radar működik nem elég tudományos?

Szőrös Kaméleon 2020.01.09. 10:53:34

@David Bowman: Cáfolom. Számos alkalommal kapott feltaláló, mérnők Nobel díjat valamilyen eszköz kifejlesztéséért. Csorba György illusztris tagja lett volna e listának:

Donna Strickland 2018, ultrarövid nagy energiájú lézerimpulzusok létrehozására alkalmas készülék kifejlesztése a fázismodulált erősítés elvének kidolgozásával
Townes, Prohorov, Baszov 1964 lézer,
Glaser 1960 buborékkamra
Bardeen, Brattain, Shockle 1956 tranzisztor
Gustav Dalén 1912 új típusú tengeri bólya
Marconi, Braun 1909 rádió

Ide sorolható még Simon van der Meer, 1984, aki a CERN egy gyorsítóját tervezte és az építést irányította. Ezzel fedezték fel a W és Z bozonokat.

Mindezekről az interneten rövid idő alatt nagyon sok olvasnivalót találni.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Nobel-d%C3%ADjasok_list%C3%A1ja

Matróz Kommandó 2020.01.10. 15:52:06

Csorba György nem találta fel a RADAR-t, amit a szabadalmában leírt az egy rádiós helymeghatározási módszer, műszakilag jóval egyszerűbb feladat, szabadalmat érdemelt Nobel díjat semmiképp. A youtube videón hallható tanár sajnos alapvető műszaki kérdésekkel sincs tisztába. Az első RADAR kísérletet Magyarországon Bay Zoltán és csapata végezte a Tungsram laboratóriumában 1946-ban.

Reiman Zoltán 2020.01.10. 16:00:08

A következő lépés lehetett volna a radar, ha talál támogatókat hozzá. Még a második világháború idején a német, majd a szovjet megszálló csapatokat is érdekelte Csorba György és munkássága, tehát nem kell lekicsinylő módon véleményt mondani róla.

David Bowman 2020.01.12. 16:03:07

@Reiman Zoltán: Akkor meg húsz évvel le volt maradva. Egy angol rádiótechnikus machinálta az újonan beszerelt újdonság rádiót egy angol hadihajó fedélzetén, amikor is megpendítette az ott tartózkodó (nyilván még a vitorlás hajókon szocializálódott) admirálisnak, hogy tudna olyan cuccot szerkeszteni, ami ködben jelezné egy másik hajó közelségét. A góré elhajtotta. Ez még az első világháború előtt volt.

David Bowman 2020.01.12. 16:05:57

@Szőrös Kaméleon: Ezek a kivételek, amelyikek némelyikét maga a bizottság is szégyelli. Az ELSŐ lézer, és az első tranzisztor az tudományos eredmény.

David Bowman 2020.01.12. 16:08:56

@Reiman Zoltán: Az nem lekicsinylő vélemény, hogy nem érdemelt Nobel díjat.