Nem írtam még a blogon a diósgyőri kosaras lányok szerepléséről. Pedig nagyon szeretek és szerettem is a mérkőzésekre járni. Amikor a DVTK Aréna avatóján voltam a közelmúltban, arra gondoltam, hogy bemutatom az általam legerősebbnek tartott csapat bajnoki szereplését. Természetesen sok erős csapat volt a múltban - már az ötvenes években is -, lehet, hogy sokkal jobbak, mint a lentebb olvasható gárda, de őket nem láttam játszani. Hamarosan azok a csapatok is bemutatásra kerülnek majd. 

 

Felső sor, balról jobbra: Zékány István technikai vezető, Rausch Anikó, Tasnádi Krisztina, Balogh Gabriella, Áron Balázsné másodedző, Király Sándor vezetőedző, Sitkei Nóra, Hollósy Hajnalka, Judy Mosley, Hatvani Olivér intéző. Alsó sor, balról jobbra: Viktória Paradiz, Takács Daniella, Lady Hardmon, Orbán Mónika, Zsolnay Gyöngyi. Micsoda csapat volt! A képet köszönöm szépen Hatvani Olivérnek!

 

Az 1995/96-os szezonra esett a választásom, ezt a bajnokságot fogom bemutatni az alábbi írásomban. Az előző évi (1994/95) bronzérem után kimondva/kimondatlanul a bajnoki cím volt a célja a Király Sándor edzette csapatnak.

Az új szezonra a felkészülés július 10-én kezdődött, egyelőre három új játékossal a keretben. Ez a három játékos Balogh Gabriella, Orbán Mónika és Hollósy Hajnalka volt. A régiek: Sitkei Nóra, Rausch Anikó, Takács Daniella, Viktória Paradiz, Tasnádi Krisztina. A Ronchetti kupa sorsolásán a török IÜSBK Istanbul csapata, majd - az esetleges továbbjutás után - a Ljubljana - Brno győztese várt a piros-fehérekre.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Másnap az első edzésen Király Sándor jelentette be, hogy Judy Mosley visszatér a csapathoz. Hárman kezdték sérülten a felkészülést: Viktória Paradiz, Hollósy Hajnalka és Rausch Anikó. 

Hatvani Olivér intéző így foglalta össze a nyári felkészülés órarendjét:

,,- Hogyan alakul a programjuk az elkövetkezendő hetekben? 

• Ezen a héten Tatán folytatjuk az alapozást, majd július 30-ától augusztus 4-éig napi két miskolci edzés következik. Augusztus 5-6- án a miskolci városi sportcsarnokban a Kamarás István-emléktor- nán szerepel a gárda. Augusztus 11-13-án Sopronban játszunk, később újra hazai környezetben tréningezünk. Augusztus 18-20-án Bonyhádon, a Botond Kupán veszünk részt. Pár nappal a bajnoki rajt előtt pedig a szekszárdi Sió Kupán mérhetjük le, hogy hol is tartunk."

(Észak-Magyarország - 1995. július 24.)

 

 

A következő héten újabb igazolást jelentett be a klub, Zsolnay Gyöngyit, a szurkolók nagyon örültek a leigazolásának. A vezetőedző azt is elmondta, hogy egy amerikai irányító is érkezik még a keretbe.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Augusztus 5-6. Ekkor került sor a X. Kamarás István emléktornára a városi sportcsarnokban, ahol a Cassovia Kosice, a VSS Kosice, a Soproni Postás és a házigazda lépett parkettre. Közben a maródiak csapatához csatlakozott Takács Daniella is. Megérkezett az amerikai irányító, Lady Hardmon, aki tagja volt az 1992-es barcelonai olimpián ezüstérmet szerzett válogatottnak.

Az emléktornát a DKSK csapata nyerte, mindhárom találkozón diadalmaskodtak ellenfelükkel szemben. A torna legeredményesebb játékosa - igazolva jó hírét - Lady Hardmon lett.

Sopronban a Krasznai Ferenc emléktornán a harmadik helyen végzett a csapat, a Soproni Postás és a GYSEV-Sopron után, megelőzve a PVSK-Dália, a Tarbes és az Osnabrück csapatát.

Szekszárdon a Botond kupán ezüstérmet szereztek a lányok, a döntőben az MTK csapatától szenvedtek kétpontos vereséget. 

Az első bajnoki mérkőzés előtt Király Sándor vezetőedző interjút adott a megyei napilap számára, ahol a célokról is kérdezték a szakvezetőt:

,,- Kiket vár a legjobb négy közé? 

- Ennek megtippelésére most nem vállalkozom, mert az erőviszonyok nagyon kiegyenlítődtek. Hat gárda — a Soproni Postás, a Soproni Vasutas, a Ferencváros, a Pécsi VSK, a BSE és a DKSK - tűnik a legerősebbnek, de nem szabad leírni a Szolnokot, a Kecskemétet, a Szekszárdot, a Szarvast és az MTK-t sem. Bármelyikük meglepetést okozhat. 

- A DKSK évek óta készül az „aranybányába”, ahol még sohasem járt., 

- Újra „leporolhatom” a kedvenc mondásomat, mely szerint vitrinünkből az aranyérem hiányzik. Célunk azonban „csak” valamelyik dobogós hely kiharcolása. A végére úgyis minden kiderül, hogy mennyit érünk. "

(Észak-Magyarország - 1995. augusztus 30.)

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A bajnokság augusztus 31-én kezdődött, a Szolnoki MÁV vendégeként léptek parkettre. Tartalékos összeállításban is magabiztos (81-59) győzelmet arattak. Judy Mosley 39 pontot szerzett.

A következő ellenfél a BSC Szarvas együttese volt, ahol a hazaiak igencsak megnehezítették a diósgyőri lányok dolgát. Félidőben még döntetlen volt az állás, végül 91-83 arányban sikerült legyőzni a békési csapatot. A mérkőzést egyébként óvás alatt játszották a hazaiak, akik szerint Balogh és Tasnádi (aki nem került parkettre) jogosulatlanul játszott a miskolciaknál.

A Kecskemét ellen mutatkozott be a hazai közönségnek az átalakított csapat. 1800 néző látta, ahogy a diósgyőriek ellentmondást nem tűrően, 101-64 arányban legyőzik a vendégeket. Először lépett hazai pályára Lady Hardmon, aki nagyszerűen mutatkozott be a városi sportcsarnokban.

 

 

A pécsiek elleni párharc miskolci mérkőzése (Magyar Kupa)

 

A vártnál kisebb különbségű sikerrel végződött a lányok következő, fővárosi kirándulása. A Közgazdasági Egyetem csapatát 85-71 arányban múlták felül. A mérkőzésen Hardmon nem lépett pályára, a másik légiós Mosley pedig formán kívül játszott. Király Sándor nem volt túl boldog a lefújást követően...

Szeptember 20-án az MTK látogatott Miskolcra. Sok köszönet nem volt benne, ugyanis a hazaiak 112-55-ös győzelmet arattak az 1800 néző előtt lejátszott találkozón. A csapatot a két amerikai légiósa vitte diadalra. Mosley javított, 33 pontot szerzett, Harmond sem sokkal maradt el mögötte (29).

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A bajnokság nem állt meg, újabb rangadó következett. Ezúttal a címvédő, a PVSK-Dália érkezett Miskolcra. 2500 piros-fehér fanatikus hajszolta bele a győzelembe a lányokat: 92-85. Mosley és Hardmon szokásos kimagasló teljesítménye mellett ezúttal Zsolnay Gyöngyi és Balogh Gabriella is nagyot játszott. Bajnokverés volt a szeptemberi hétvégén Miskolcon.

A következő ellenfél az IÜSBK Istanbul volt a Ronchetti kupában. Az ezt megelőző sorozatban a török alakulkat egészen a legjobb nyolcig menetelt. Nos, ez csapat már nem volt az a csapat, hiszen a diósgyőriek egészen könnyedén 97-57 arányban nyertek a török fővárosban. Mosley, Hardmon és Zsolnay zárt húsz pont fölött Isztambulban. 

 

Forrás: Nemzeti Sport

 

Kissé meglepte a DKSK-t a Zala Volán csapata. A hazai pályán játszó kék-fehérek 35 percig "partyban" voltak a jóval erősebb diósgyőri csapattal. Végül 94-86 arányban győzött a Diósgyőr, Balogh, Hardmon, Mosley és Zsolnay jó teljesítményével.

Október 4-én, szerdán került sor a Ronchetti kupa visszavágójára a Miskolc városi sportcsarnokban. A negyven pontos előny birtokában magabiztosan várták a találkozót a hazaiak. 1500 néző látta, ahogy 98-57 arányban győzik le a harminchét pontot szerző Lady Hardmon vezetésével a törököket. A két mérkőzés alapján a DKSK 195-114-es összesítéssel jutott be a legjobb 32 közé.

Újabb rangadó következett. Október 9-én az addig veretlen GYSEV-Sopron érkezett Miskolcra. Mindenki bizakodó volt, telt ház, 3000 néző zsúfolódott össze a lelátón. Nagyon jó mérkőzést játszott egymással a két csapat, a második félidőben nyújtott teljesítményével sajnos a vendégek 82-72 arányban jobbnak bizonyultak. 

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A győzelem reményével utazott Tolna megyébe a DKSK, feledtetni szerették volna a két nappal előtte (!!!) történt vereséget. Nos, a szekszárdi csapat ideális alanynak bizonyult ehhez, hiszen könnyed játékkal 117-57 arányban győztek a miskolciak. Király Sándor vezetőedző szerint a játékosok az általa kért feladatoknak mindössze hatvan százalékát teljesítették. Mi lett volna 80-90 százalékos teljesítmény esetén?

Október 15-én a hat válogatott játékost felvonultató Ferencváros csapata érkezett Miskolcra, ahol természetesen telt ház, 3000 néző várta őket. Egy kisebb szurkolótábor is követte kedvenceit Miskolcra a fővárosból. A DKSK végig vezetve győzte le (77-63) ellenfelét egy jó hangulatú összecsapáson. (Ez volt az az összecsapás, amikor áramszünet volt és a vendégcsapat szurkolói a szektorukban összebújva a drapijukat féltve várták annak végét? - jól emlékszem?)

A rangadók véget nem érő sora folytatódott. A Soproni Postáshoz látogattak a lányok. A hazaiak nagyon jó napot fogtak ki - az egykori diósgyőri kedvenc Ambrus Erzsébet vezetésével, aki a mezőny legjobbja volt -, és a miskolci szurkolók nagy bánatára 93-82 arányban legyőzték a Diósgyőrt, ahol csak Hardmon és Zsolnay nyújtott jó teljesítményt. A mérkőzést egyébként a DKSK megóvta bírói műhibára hivatkozva.

A Ronchetti kupában a 16 közé kerülésért játszott a DKSK. Brno-ban került sor az első mérkőzésre, ahol Király Sándor precíz védőmunkát kért. Ez azonban egyáltalán nem valósult meg, a piros-fehérek súlyos, 29 pontos vereséget szenvedtek, ráadásul (121-92) százhuszonegy pontot kaptak, ami egészen elképesztő. Király Sándor vezetőedző szerint ezen a napon a Brno Európa bármely csapatát legyőzte volna. 

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Ötvenkét pontos győzelmet aratott a két kupameccs közötti találkozón a Szombathely ellen a DKSK - 1500 néző előtt -, de hiába mind Király Sándor, mind a megyei napilap tudósítója elégedetlen volt a látottakkal (103-51).

A BK Imos Zabovresky Brno csapata magabiztosan érkezett a Ronchetti kupa visszavágójára. Azonban nem számított arra, hogy a hazaiak hihetetlen teljesítménnyel rukkolnak elő. A mérkőzés 28. percében már összesítésben továbbjutásra álltak cseh ellenfelükkel szemben. Azonban a végére összekapta magát a Brno, így "mindössze" 26 pontos (106-80) sikert aratott a Diósgyőr. Ez kevés volt a továbbjutáshoz, azonban, ha valaki ott volt ezen a mérkőzésen, azt soha nem felejti el, az biztos. Az 1800 néző két szenzációs teljesítményt látott a hazai oldalon: Lady Hardmon 53 (!!!), Judy Mosley 32 pontot szerzett...

A szomorkodásra nem maradt idő, hiszen négy nappal később a BSE látogatott Miskolcra. A vezetőedző a magyar játékosok teljesítményének javulását várta a találkozótól és kérte a szurkolókat, hogy ne foglalkozzanak a BSE játékosaival és edzőjével. (A szurkolók nagyon sokszor kiabálták azt, hogy ,,nem nyilatkozom", hiszen Glatz Árpád a fővárosiak vezetőedzője rendszerint nem nyilatkozott vesztes mérkőzés után, illetve egyéb jelzőkkel is illették. A játékosok közül Németh Ágnes és Balogh Judit - aki ebben a szezonban nem volt a csapat tagja - volt a miskolci közönség "kedvence"...) Zsolnay Gyöngyi sajnos megsérült, rá nem számíthatott a szakmai stáb. A mérkőzés magas színvonalú kosárlabdát és diósgyőri győzelmet hozott (89-82), így elégedetten indulhatott haza az a 3000 néző, aki kilátogatott a csarnokba.

A következő fordulóban talán egy kicsit könnyedén vette a csapat az MTK elleni idegenbeli mérkőzést, így mindössze nyolc pontos (82-74) sikert aratott.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

November 20-án a KSC Szekszárd látogatott a városi sportcsarnokba. Az 1500 néző előtt lejátszott mérkőzést 72 ponttal nyerte a DKSK (125-53). Hardmon 46, Mosley 39 pontot szerzett, a legeredményesebb magyar játékos Balogh Gabriella volt 14 ponttal. 

Király Sándor azt ígérte, hogy csapata visszavág a GYSEV-Sopron lányainak a hazai vereségért, de csak akkor, ha a magyar játékosai is olyan jól fognak játszani, mint a két amerikai légiósa. Így történt, és a diósgyőri lányok Sopronban elért győzelmüknek (74-72) köszönhetően a tabella élére kerültek.

Rendhagyó mérkőzésre került sor a következő fordulóban. A Diósgyőr a Nagyváthy utcai csarnokban fogadta a Szolnoki MÁV együttesét. Régen itt játszotta hazai mérkőzéseit a csapat, azonban pár éve már alaposan "kinőtte" a kis csarnokot - jó teljesítményének köszönhetően - a piros-fehér gárda. Az ottani telt ház, mindösszesen 700 nézőt jelentett, így ez volt a miskolciak addigi legkevésbé látogatott mérkőzése a szezonban. 101-63 arányban nyert a Diósgyőr és hosszú idő után végre kezdőként játszhatott - sérülése után - Viktória Paradiz.

Szombathelyen 112-75 arányban győztek a lányok, azonban Király Sándor a teljesítményt erősen kifogásolta, úgyhogy pénzbüntetésben részesítette játékosait. Három magyar játékos volt a csapat legjobbja, Hollósy Hajnalka, Rausch Anikó és Orbán Mónika.

 

Forrás: Nemzeti Sport

 

Kupameccset játszottak a piros-fehérek Zalaegerszegen. A legjobb nyolc közé kerülésért a Zala Volán volt a DKSK ellenfele. A hosszú út után megszorongatták a hazaiak a Diósgyőrt, amely csak pár pontos (78-74) sikert aratott. Mosley és Zsolnay volt a csapat két legjobbja.

Az év utolsó mérkőzésén, december 17-én fogadta hazai pályán a DKSK a Zala Volán csapatát, a kupameccs után a zalaiak viszonozták a látogatást. Győztek a lányok (107-68), a mérkőzésre mindössze 500 néző látogatott ki a sportcsarnokba, pedig jó játékot és könnyed győzelmet hozott a találkozó. 

Az év első mérkőzésén Kecskemétre látogatott a csapat, ahol igencsak "megizzadtak" a lányok, hiszen csak egy pontos (84-83) győzelmet arattak az alföldi városban. A hazaiak egészen a második félidő közepéig vezettek, onnantól kezdődően pedig felváltva volt az előny mindkét gárdánál. A hajrából szerencsére a diósgyőriek jöttek ki jobban.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Pár nappal később hazai pályán elég halovány teljesítményt nyújtottak a lányok, a liga talán leggyengébb csapata (Közgazdasági Egyetem) ellen. A mérkőzésen a győzelem nem forgott veszélyben (101-66), de a mérkőzésre kilátogató 1100 néző némileg csalódottan tért haza. 

Nyolc napon belül harmadszor lépett pályára a DKSK, amikor a Soproni Postás csapatát fogadták. Mindenképpen vissza szerettek volna vágni a vereségért. A 2500 néző előtt lejátszott mérkőzésen szenzációsan játszottak a lányok, és 107-58 arányban győztek. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a vendégek négy kezdőjüket is nélkülözték betegség miatt.

A szezon végén három idegenbeli rangadó várt a csapatra (BSE, Pécs, FTC). Azonban ennek előtte még egy kötelező győzelem várt a DKSK játékosaira, jelesül a Szarvas elleni hazai mérkőzés. Az 1300 néző előtt lejátszott mérkőzésen 113-46-os győzelmet aratott a szerényebb képességű vendégek ellen, így listavezetőként indulhattak neki a nehéz sorozatnak.

Következett az első rangadó, a BSE elleni mérkőzés a Városmajorban. A BSE is jelentős játékerőt képviselt, hiszen a Ronchetti kupában a legjobb négy közé jutott. A találkozón a DKSK 14 pontos előnyt szerzett, de a végére a fővárosiak mégis megfordították a mérkőzést (98-93). 

A Pécs elleni rangadón ismét egy hihetetlenül jól játszó Diósgyőrt láttunk, amely egy ponttal győzni tudott a címvédő otthonában (94-93). Akárcsak a BSE elleni mérkőzésen, 14 pontos előnyt szerzett a vendégcsapat a második félidő derekán. Ezúttal azonban egy pontot megőriztek az előnyből, elsősorban a két idegenlégiós és Zsolnay pontjainak köszönhetően. 

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Az alapszakasz utolsó mérkőzésén a Népligetben lépett pályára a Diósgyőr. Győzelme esetén minden eredménytől függetlenül az első helyen végzett volna a miskolci együttes. Sajnos nem így történt... A ferencvárosi gárda simán (93-74) győzött. Csak Zsolnay és Mosley nyújtott értékelhető teljesítményt, Lady Hardmon nem volt teljes mértékben egészséges a találkozón. Ezzel a vereséggel a harmadik helyre estek vissza a miskolciak.

Az alapszakasz vége után a Magyar Kupa következett, ahol a legjobb négy közé kerülésért játszott a DKSK. Az ellenfél a Pécsi VSK csapata volt, akit a bajnokságban mindkétszer legyőzött a Diósgyőr. Ezúttal azonban nem (81-84). A mérkőzés vége nagyon furcsán alakult, hiszen a 16 pontos hátrányát pár perc alatt csaknem ledolgozta a DKSK.

A pár nappal későbbi pécsi visszavágón alárendelt szerepet játszottak a diósgyőriek, a hazaiak végig vezetve, jó játékkal és kettős győzelemmel kerültek a legjobb négy közé (81-70).

 

Fotó: Észak-Magyaroszág

 

A rájátszás első körében - a negyeddöntőben - a Soproni Postás csapatát kapta a DKSK. A három győzelemig tartó párharc első felvonását a hazaiak nyerték (106-79), természetesen telt ház (2500 néző) előtt. A Diósgyőr csapatában majd' mindenki nagyszerű teljesítményt nyújtott, még Király Sándor is elégedett volt. 

A második mérkőzésen a tv közvetítésnek köszönhetően egy ország láthatta azt, hogy a miskolciak idegenben is legyőzik a Postást, ezzel egy lépéssel közelebb kerülnek a bajnoki elődöntőhöz. A kissé szokatlan kezdés (délelőtt 11 óra) nem zavarta meg a lányokat, akik 82-76-os győzelmet arattak. A csapat húzóemberei ezúttal is Mosley, Hardmon és Zsolnay voltak.

Telt ház (3000 néző) és nagyszerű hangulat várta a két csapatot a sportcsarnokban. A hazaiak nem engedték kiénekelni a sajtot a szájukból, és magabiztos, 91-72-es győzelmet arattak a soproniak ellen. Hollósy, Hardmon, Mosley, Zsolnay és Takács voltak a csapat legjobbjai.  Ezzel a győzelemmel a piros-fehérek bejutottak a legjobb négy közé. Diósgyőri KSK - Soproni Postás 3-0.

A döntőbe jutásért a másik soproni alakulat a GYSEV-Sopron volt a miskolci lányok ellenfele. A három győzelemig tartó párharc Sopronban kezdődött. Király Sándor nagyon győzni szeretett volna az első mérkőzésén, de ez nem sikerült (79-86). Már az első félidő végére 16 pontos hátrányt szedett össze a vendégcsapat, amelyben csak Mosley nyújtott elfogadható teljesítményt.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

Az elődöntő második mérkőzésén 3000 néző előtt egyenlített a DKSK (107-95). A találkozón egészen hihetetlen pillanatokat élhettek át a szurkolók, ugyanis a vendégek két játékosa Campbell és Wicks összeverekedett, amiért mindkét játékosnak el kellett hagyni a játékteret. A mérkőzésen Mosley, Zsolnay és Hardmon teljesítménye érdemel említést.

A harmadik találkozón a Diósgyőr győzni tudott a Sopron otthonában (86-82). Pedig a második félidő közepén már 16 ponttal vezetett a GYSEV, innen egészen csodálatos hajrát produkáltak a miskolci lányok. Hardmon, Mosley, Zsolnay és Orbán vezetésével megfordították a találkozó kimenetelét. Elképesztő erőről tett tanúbizonyságot a vendégcsapat, amely így átvette a vezetést a párharcban.

 

Forrás: Nemzeti Sport

 

A párharcot le is zárhatta győzelme esetén a Diósgyőr a március 20-án sorra kerülő mérkőzésen. Így is történt. Ismét telt ház, 3000 néző volt a rangadón, ahol Balogh, Hardmon, Mosley és Zsolnay nagyszerű játékával remek győzelemet arattak a hazaiak a sorsdöntő találkozón (92-82). A döntőben a címvédő pécsi csapat várt a piros-fehérekre. Diósgyőri KSK - GYSEV-Sopron 3-1.

A döntő előtt egy interjúban Rátgéber László, a pécsiek edzője 3-0-as győzelmet vizionált. Sajnos igaza lett... De ne szaladjunk ennyire előre. Az első mérkőzésre Pécsett került sor, a DKSK végig jól tartotta magát, azonban rendkívül pontatlanul dobta a büntetőket. Ennek csak vereség lehetett a vége (82-91). A vendégeknél Lady Hardmon teljesítménye érdemelt említést a tudósító szerint. 

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A döntő második mérkőzésén mindenképpen egyenlíteni szeretett volna a hazai csapat. A miskolci sportcsarnokban a parketten pótszékeket helyeztek el, így 5000 néző láthatta élőben a két csapat mérkőzését, amely óriási küzdelmet hozott. Sajnos a második félidőben a PVSK nagyon okosan és taktikusan játszott, megérdemelten győztek a vendégek (87-97). Nagyon messze került a bajnoki címtől a DKSK. 

A harmadik mérkőzésen majdnem végig vezetve győzött a Pécs. A vendégektől Hardmon, Mosley és Takács is jól játszott. A Pécsi VSK csapata harmadik bajnoki címét szerezte, míg a miskolciaknak harmadszorra is be kellett érnie az ezüsttel...

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A szezon során pályára lépett játékosok:

Tasnádi Krisztina

Balogh Gabriella

Orbán Mónika

Zsolnay Gyöngyi

Judy Mosley

Zavadovics Éva

Hollósy Hajnalka

Sitkei Nóra

Viktória Paradiz

Lady Hardmon

Takács Daniella

Rausch Anikó

Gita Szilvia

Szopkó Brigitta

 

Edző: Király Sándor és Áron Balázsné.

 

Fotó: Észak-Magyarország

 

A bajnokság végeredménye:

1. PVSK-Dália

2. Diósgyőri KSK

3. BSE

4. GYSEV-Sopron

5. FTC

6. Soproni Postás

7. MTK

8. Univer-Petőfi Nyomda-Kecskeméti KC

9. KSC Szekszárd

10. Szolnoki MÁV

11. Zala Volán TE

12. Közgáz-Matáv SC

13. BSC Szarvas

14. Szombathelyi SE

 

Fotó: Észak-Magyaroszág

 

Az én véleményem szerint ez a csapat volt az utóbbi harminc év legerősebbje, a játékoskeretet figyelembevéve. A három légiós volt a legerősebb pontja a csapatnak, bár Paradiz nagyon keveset játszott/játszhatott. Judy Mosley talán minden idők legjobb légiósa, aki piros-fehér mezt húzhatott magára, és nem sokkal marad el tőle a másik extraklasszis, néha kicsit szeleburdi, Lady Hardmon.

A magyar játékosok közül Zsolnay Gyöngyi kiemelkedett, egyértelműen a legjobb volt. Balogh Gabriella, Rausch Anikó, Hollósy Hajnalka és Orbán Mónika is jó teljesítményt nyújtott a szezon során. Voltak jó momentumai Sitkei Nórának - őt sokáig sérülés is akadályozta -, Takács Daniellának és Tasnádi Krisztinának is. 

Király Sándor vezetőedző és Áron Balázsné nagyszerű munkát végzett, ahogy a csapat körül szorgoskodó, a szakmai stábbal együtt dolgozó "láthatatlan" személyzet is. Az elnök Boros Árpád pedig a stabilitást adta a csapat számára. 

Egy kis szerencse kellett volna a történelmi siker eléréséhez és talán akkor a következő évek is másképpen alakulnak. Sajnos a diósgyőri kosárlabdázás azóta is vár az első bajnoki címére és, ahogy most áll a helyzet, egy jó ideig biztosan nem lesz aranyesélyes csapatunk. Nem azért mert rossz a mostani, félreértés ne essék, hanem azért, mert lehetőségek tekintetében sokkal jobb helyzetben van a soproni kosárlabdázás, mint a diósgyőri. Pedig a miskolci kosárszerető publikum megérdemelne legalább egy bajnoki címet... Talán még egyszer lesz erre esélye.

 

Forrás: Észak-Magyarország

 

Egy kis statisztika. Az alapszakaszban 13 hazai mérkőzést játszott a DKSK, a playoffban pedig ötöt. A 13 hazai mérkőzést összesen 24200 néző látta, ez 1800-as átlagnak felel meg. Az öt playoff találkozót 16500-an tekintették meg, ez 3300-as átlagnézőszámot jelent. Ha összeadjuk, akkor a 18 bajnoki mérkőzésen 2200 néző szurkolt a városi sportcsarnokban, illetve egy találkozón a Nagyváthy utcai csarnokban. És, ugye nem csak a Pécs, a GYSEV, az FTC vagy a BSE volt az ellenfél, hanem a Szarvas, a Szombathely vagy a Közgazdasági Egyetem csapata - nem megbántva őket.

Végezetül Király Sándor értékelését olvashatjátok a szezonról, amely a megyei napilapban volt olvasható:

,,(...)- Csalódottnak érzi magát? 

- Csalódott vagyok, de nem a második hely miatt, hanem azért, mert nem szeretek kikapni. 

- Hallani olyan hangokat, hogy Király a legerősebb összetételű együttesből már megint nem tudott bajnokcsapatot csinálni... 

- Rosszmájú emberek vannak, mindig is voltak és lesznek is. Azért azt hadd mondjam el, hogy a DKSK 1991-es bejegyzése óta háromszor jutottunk be a döntőbe, s mindháromszor különböző összetételű csapattal. Amikor 1992-ben a nyolcadik helyről „repültünk” be a fináléba - és a harmadik helyért játszó Tungsram cseresora is erősebb volt a mi kezdő ötösünknél -, akkor senki sem fanyalgott. Egyébként az idén sem mi voltunk a favoritok, bár az igaz, hogy a döntőbe jutott két csapat közül minket tartottak esélyesebbnek, de ennek terhe „agyonnyomott” minket. 

- Úgy tűnik, Ön be van oltva arany ellen... 

- Nem hiszem, hogy így lenne. Egy bajnoki cím megnyeréséhez szerencse is kell, s nekünk ebből most kevesebb jutott. Hiszen ha Rátgéber kollégámnak az ötösfogatából valamilyen kisebb betegség miatt kiesett volna egy játékosa, akkor most valószínűleg mi örülhetnénk. 

- A pécsi csapat nem túl fiatal, hiszen a két idegenlégióson kívül az „ötösfogatból” mindenki elmúlt már harmincéves. Ennek ellenére fizikálisán mégis remekül bírták a finálét... 

- Egy döntőben bizony nagyon sokat számít a rutin, és az, hogy harcedzett játékosok mennyire tudják „konzerválni” a formájukat. Ez most a PVSK-nak jött össze jobban... 

- A döntőn elszenvedett három vereség ellenére mi az, ami pozitív emlékként marad meg Önben ? 

- Annak nagyon örülök, hogy megélhettem azt, hogy kicsinek bizonyult a miskolci városi sportcsarnok. Sajnos két esetben is be kellett zárni a pénztárat a mérkőzés előtt jónéhány perccel, hiszen ekkorra már úgy megtelt a lelátó, hogy nem fért be senki. Egyébként csak későn tudtam meg, hogy az egyik „főszurkolónk” - Csáki Jóska - sem tudott bejönni emiatt, pedig ha tudom, hogy kint van, magam mellett szorítottam volna helyet neki. 

- Minden „nagy” drukkerrel ilyen jóban van? 

- Nagyon sokat köszönhetünk nekik, hiszen ha csak tehetik, elkísérik a csapatot. A hétfői meccsre is eljött a „kemény mag”, s a vereség után egy bonyhádi étteremnél értek utol minket. Először éltették a csapatot, legalább úgy mintha bajnokságot nyertünk volna, majd amikor a lányok kimentek megköszönni az egész éves biztatást, eltörött a mécses, s együtt sírt a csapat a szurkolókkal...

- S fognak-e jövőre örömükben sírni a lányok? 

- Ez még nagyon messze van, s jelen pillanatban még nem tudok erre mit mondani... 

- Akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy marad-e jövőre Király Sándor Diósgyőrben? 

- A héten ez is eldől. Boros Árpáddal, a klub elnökével a napokban lesz egy megbeszélésünk, amelyen nagyon sok minden tisztázódik majd."

(Észak-Magyarország - 1996. április 10.)

 

Forrás: Nemzeti Sport

 

Van egy játékos, aki már nem él a bajnoki ezüstérmes csapatból. Ő Judy Mosley, akit - ahogy fentebb említettem - talán minden idők legjobb légiósának tartottak Diósgyőrött. Öröm volt nézni a játékát. Nekem személyes kedvencem volt, nagyon szomorú voltam, amikor megtudtam, hogy elhunyt. Nyugodj békében Judy!

,,Elhunyt a diósgyőri női kosárlabda egyik legjobb játékosa, aki három évadon át játszott a DKSK-ban. Az amerikai állampolgárságú, 1968. március 17-én született Judy Mosley (férjezett nevén: Judy Mosley McAfee), aki 1994-től három éven át volt a diósgyőri női kosárlabdacsapat játékosa, 2013. szeptember 16-án, hosszan tartó betegséget követően elhunyt, hazájában. Az egykori kiváló centert – aki profi karrierjének befejezése után négy gyermeknek adott életet  –, hároméves küzdelem után győzte le korunk gyógyíthatatlan betegsége.

A 45 évet élt egykori remek játékos a diósgyőri női kosárlabdázás aranykorában volt a csapat tagja: az első itteni szezonjában bajnoki bronzérmet szerzett, egy évvel később pedig bajnoki ezüstöt, míg az utolsó DKSK-s évadjában egy Magyar Kupa ezüstéremmel gyarapította éremkollekcióját. A Diósgyőrből való távozása után egy ízben még visszatért Magyarországra, a piros-fehérek nagy riválisához, a Pécsi VSK-hoz igazolt, 1998-ban, de a Rátgéber László irányította csapatban csak négy meccset játszott, és viharos körülmények között távozott.

A legprofibb

Judy Mosley diósgyőri korszakában, végig Király Sándor vezetőedző irányítása alatt termelte a pontokat, sok örömöt szerezve ezzel a miskolci városi sportcsarnokot rendre megtöltő piros-fehér drukkereknek.

– Ő volt a legprofibb játékos, akivel edzői pályafutásom során találkoztam, gondolkodásban, mentalitásban, tudásban egyaránt profi volt – mondta Király Sándor. – Mélyen le vagyok sújtva a vele kapcsolatos hírtől. Nekem nem szokásom agyon dicsérgetni a játékosokat, de róla tényleg csak jókat tudok mondani. Igazi pozitív személyiség volt, és azon kevés amerikai játékosok egyike, aki az európai kosárlabdát is kiválóan értette, és remek képességeit itt is remekül tudta kamatoztatni. Talán utólag már elmondhatom, hogy kedveltem őt, és ha rajtam múlt volna nem csak három évet játszik itt. Negyedszerre ezért nem hívtuk vissza, mert a harmadik év végén őszintén elmondta, hogy gyereket szeretne szülni, és mivel benne volt, hogy esetleg az egész szezont nem tudja végig csinálni, ezért inkább abban maradtunk, hogy ő is, és mi is új utakra lépünk. Távozása után nem tartottuk a kapcsolatot, de az 50. születésnapomra kaptam tőle egy üdvözlő levelet, ami nekem akkor nagyon jól esett. Most viszont nagyon szomorú vagyok, mert egy olyan egykori játékos távozott az élők sorából, akire minden szempontból csak felnézni lehetett."

(boon.hu - Judy Mosley: élt 45 évet)

 

Fotó: boon.hu 

 

Források:

 

boon.hu - Judy Mosley: élt 45 évet

Varga Lajos - A lányok, a lányok...

Észak-Magyarország - 1995. július 10., július 11., július 24., július 25., augusztus 2., augusztus 5., augusztus 7., augusztus 14., augusztus 18., augusztus 21., augusztus 22., augusztus 30., augusztus 31., szeptember 1., szeptember 4., szeptember 9., szeptember 11., szeptember 18., szeptember 20., szeptember 21., szeptember 23.,szeptember 25., szeptember 27., szeptember 28., október 2., október 4., október 5., október 9., október 11., október 12., október 14., október 16., október 20., október 21., október 24., október 25., október 26., október 30., november 2., november 4., november 6., november 13., november 18., november 20., november 25., november 27., december 2., december 4., december 9., december 11., december 14., december 16., december 18.

Észak-Magyarország - 1996. január 6., január 8., január 11., január 12., január 13., január 15., január 20., január 22., január 27., január 29., február 3., február 5., február 10., február 12., február 14., február 15., február 17., február 19., február 20., február 21., február 22., február 24., február 26., február 28., február 29., március 9., március 11., március 13., március 14., március 15., március 18., március 20., március 21., április 1., április 3., április 4., április 5., április 9., április 10., április 16.

Nemzeti Sport -  1995. október 10., október 20., 1996. január 22., január 29., február 4., február 12., április 9., április 18.