A polgári korban - benne a boldog békeidőkkel - városunk nagyon sokat fejlődött minden téren. Ekkor épültek a legszebb épületek, ebben az időszakban vált igazi polgárvárossá Miskolc.
Szerencsére rengeteg képeslap készült a főutcáról, így igazán átélhetjük a kor hangulatát
A Széchenyi István utca Miskolc főutcája, legforgalmasabb helye. A nyomvonala a több mint kétezer éves, az egykori kelta szekérút mentén fut. Egyesek Európa leghosszabb főutcájának tartják. A XIX. század utolsó harmadában nevezték el a legnagyobb magyarról, korábban egyes részeit Piacz vagy Derék utcá(k)nak hívták.
Ezeknek a képeslapoknak az idejében lett Miskolc törvényhatósági jogú város, egy évtizeddel később pedig a szégyenteljes békeszerződés után a régió központja.
Ahogy Miskolc városa épült és szépült, az iróasztalok mögül előkerült a Nagy-Miskolc koncepció is, amely végül a második világháborút követően valósult meg.
Az egykori Három Rózsa Szálló Miskolc legtöbbet nevet változtató szállodája volt. Kedvelt témája a helyi képeslapoknak, talán azért, mert mindig más arcát mutatja nekünk.
Három ikonikus hely, sorrendben a Korona, a Megay-sarok, és a színház. A Korona egykori épülete hamarosan ismét a régi fényében ragyoghat, Megay Róbert legendás cukrászdájának épületét lebontották, a színház pedig harcol a túlélésért ezekben a nehéz időkben...
1925 és 1944 között a Speyer-bankkölcsönből 12 nagyberuházás jött létre városunkban, bár a főutcát ezek nem érintették. A Széchenyi utcai épületek 50-60 százalékát zsidó kereskedők építették.
Az utolsó képen láthatjuk azt is, hogy eleink nem voltak humornak és fantáziának híján. Az akkor még működő Royal Szálloda köré mindenféle jövőbeli eszközöket vizionáltak.
Remélem tetszett ez az időutazás, tartsatok velem legközelebb is!