,,Házalakú száguldó szörnyeteg"
2024. június 22. írta: Reiman Zoltán

,,Házalakú száguldó szörnyeteg"

A miskolci villamosközlekedés születése

A vidéki városok közül Pozsony és Szombathely után Miskolcon indult meg a villamosközlekedés. Szombathelyen már nincs villamosvonal, Pozsony már nem tartozik országunkhoz, így a miskolci a legrégebben működő vidéki hálózat. Immár 127 éve!

 

fb_img_1511118837151_1.jpg

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

 

(Az írás elsősorban Szegőfy Anna kutatásai alapján készült.)

Az Avasalján 1872-ben fogalmazódott meg a lóvasút gondolata a városvezetők fejében, illetve a legendás földalatti vasút a metro ötlete is felmerült. A villamosvasút ötletét először (1895-ben) Dr. Csáthy Szabó István vetette fel. Ezt a városi közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg.

"... ez alkalomból testületünk kedves kötelességének ismeri, Dr. Csáthy Szabó István képviselő testületi tagnak a miskolci közúti villemos vasút kezdeményezése és létesítése körül kifejtett tevékeny és kitartó munkálkodásáért méltó elismerésének kifejezést adni és egyidejűleg a város emelkedésére, a forgalom s kereskedelem élénkítésére jelentékenyen közreható ezen alkotással szerzett nem csekély érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíteni."

(Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez - A villamos, 49.)

 

A villamos-szörnyeteg

A villamost nem ismerő vidéki lovak és ökrök, kivált ha szembejő velők e házalakú száguldó szörnyeteg, megrettennek és kétségbeesve őrült vágtatásban keresnek menekülést. Ez okból naponként láthatunk elragadt lovakat, megvadult ökröket, szóval versenyfutást a villamossal. Szerdán is két borzalmas látványnak voltunk tanúi. Mind a két eset a Nagy-Hunyad-utczán történt.

Mikor lefelé jött a villamos, az utcza közepe táján két ló ment vele szemben, melyek megrémülve elragadtak, iszonyú vágtatással rohantak végig az utczán, míg végre a Sörház-utcza elején egy másik szekérhez vágódott emez, mire a szekér széthullva felfordult és maga alá temette a kocsisfiút. A fiú nagyot esett, a vízfolyásba fejjel, rázuhant néhány zsúp, és az egész szekér ráborult; azt hittük, vége van, de valami isteni csoda megmentette, talpra ugrott és sietett a lovat megfékezni, ami azután egy más kocsis segélyével sikerült is.

A másik eset rögtön utána történt, mikor felment a másik villamos-kocsi. Az ember piaczon jött vele szembe egy téglával megterhelt szekér, melyet két ökör húzott. A rohanó villamos-szörnyetegtől a két ökör megbokrosodott és elkezdett rémülten szaladni, de szerencsére többen elbe álltak és a tulajdonos segítségével megfékezték a megijedt állatokat. Ezeket a borzalmas látványokat, melyek szerencsétlenséggel együtt szoktak járni, természetesen csak úgy lehet megszüntetni, ha a teherforgalmat ezen útvonalról eltereljük vagy a lehető legkisebb minimumig redukáljuk. De legyünk méltányosak és igazságosak, ne csak a vidéki gyorsan hajtó kocsisokat büntessük és ne csak a vidéki terhes szekereket küldjük a mellékutczára, hanem az idevalókat is!

 (Szabadság - 1899. március 11.)

 

Az első terv még úgy szólt, hogy Felsőhámorig fog "futni" a villamos, később ezt elvetették. Hosszas huzavona után 1896. február 27-én érkezett meg az engedély egy fővonalra, a

- Tiszai pályaudvar - Gömöri pályaudvar - Búza tér - Széchenyi utca - Verestemplom (Szent Anna templom);

között és egy mellékvonalra, 

- a Búza téri "kiágazástól" a Szeles, Kazinczy, Szemere utcákon át a Népkertig.

1896. március 19-én kötött szerződést a várossal Csáthy arról, hogy üzemeltetése után 50 évvel városi tulajdonba kerül a részvénytársaság. Ez így is történt, bár nem abban a formában ahogy ők tervezték, az államosításnak "hála". A villamosvasút első garázsát a Tiszai pályaudvar mellett a Szinva-parton építették, később ez lesz a híres Baross-kocsiszín.

A villanyáram-hálózat kapacitása nem volt elegendő a villamos üzemeltetéséhez a városban, ezért egy új villanytelepet hoztak létre, melyet ezzel együtt a közvilágításra és magáncélokra is fel tudták használni. A sínek fektetése is sok gondot okozott az építőknek. A főutca a munkálatok alatt szinte járhatatlan volt, így a fuvarosok a rosszabb minőségű mellékutakra kényszerültek. Akadozott a szállítás a vasgyárba/ból is. Zúgolódás volt mindenhonnan, de a városháza tartotta a hátát.

 

fb_img_1718217633060.jpg

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

 

És eljött a nagy nap!

1897. július 10-én megindult a forgalom a Tiszai pályaudvar és a Verestemplom között, 12 perc volt a menetidő. Még ebben az évben, December 30-án alakult meg a Miskolczi Villamossági Rt. A negyvenes évekbeli államosításig két cég, a Miskolci Villamossági Rt. és a Miskolc-diósgyőri Közúti Vasút Rt. működtette a villamost. 

,,Miskolc első villamosmozdonyát a Ganz gyártól vásárolta a helyi közlekedési cég, amelyet akkor még MVV-nek hívtak. A jármű az I-es (római 1-es számú) pályaszámot kapta - tehát MVV-I-esnek keresztelték -, és csak 1967-ben selejtezték le! Tehát a legelső miskolci villamoskocsi 70 esztendőn át volt működőképes!"

(hellomiskolc.hu - 10 + 1 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a miskolci villamosról)

A városi vonal elindultát látván a diósgyőriek sem vesztegették idejüket. Török Emil budapesti vállalkozó 1905. augusztus 18-án alapított egy társaságot az üzemeltetésre és építésre, Miskolc-diósgyőri Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság néven. Székhelye Miskolc, alaptőkéje pedig 927 000 korona volt. 

,,Ezen engedélyokirat erejénél fogva Török Emil vállalkozó mérnök, budapesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a miskolci városi villamos vasút vöröstemplomi végkitérőjéből a miskolc-diósgyőri törvényhatósági út mentén Diósgyőr vasgyár telep beépített területének érintésével Diósgyőrig vezetendő helyi érdekű gőz- és villanymotoros üzemű, rendes nyomtávú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa."

(Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez - A villamos, 49.)

Tehát 1906-tól már Diósgyőrig utazhatott az, aki megváltotta jegyét a villamosvasútra.

,,A mai villamos hajdan részben vasút volt: Verestemplom és Diósgyőr között a Miskolc-Diósgyőri HÉV szigetüzemű vasútvonala nyílt meg 1906. július 11-én 8,277 km hosszban, gőzmotorkocsis üzemben. Néhány évvel később már az MVV tulajdonába került, tisztán villamosüzemet vezettek be a teljes hosszon és részben kétvágányúsították is."

(blog.hu - Bende)

 

fb_img_1511118547150_1.jpg

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

 

A következő mérföldkő a villamos életében a hejőcsabai szárnyvonal építése volt 1909-ben, melyen 1910-ben indult meg a közlekedés. 1912-ben kiegészítették a várossal aláírt szerződést sok fejlesztéssel, ami azonban a háború miatt elmaradt. Bár a népkerti mellékvonal megszüntetése szinte azonnal felvetődött, inkább a hosszabbítás mellett döntöttek. Hejőcsaba - akárcsak Diósgyőr - akkoriban még nem volt Miskolc része.

A villamosközlekedés megindulása óta mindvégig sok reklamáció, panasz érkezett a társasághoz. Elsősorban a lassúsága és a nehézkes működési elvei miatt. De nézzük meg a korabeli társaság etikai kódexét:

,,A vaspálya személyzete az utasokkal szemben magát ildomosán és előzékenyen viselni, nőknek, gyermekeknek és öregeknek a le és felszállásnál segíteni, a vasúti árszabályhoz szigorúan alkalmazkodni, a vágányokon lévőket a kitérésre idejekorán figyelmeztetni, utcakeresztezéseknél a menet sebességet mérsékelni, s általában a balesetek kikerülése céljából mindent megtenni kötelesek."

(B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 140/1898.)

És lássunk egy panaszoslevelet is a régmúlt időből, a Magyar Jövő 1925-ös számából. (A panaszoslevél egy nagyon jól megírt több oldalas írás, ennek csak egyes részleteit olvashatjátok.):

,,(...) A Tiszai pályaudvarra megérkező utasoknak esetenkint mindig 15-20 percig kell várakozniok a villamos kocsiban, míg az valahára elindul. A kalauzok ugyanis először egy személykocsit tömnek meg hering módjára utasokkal, s csak ha ez tömve van, akkor akasztják reá a másik személykocsit, de micsoda procedúrákkal! (...)

Kérjük az államrendőrség abbéli ellenőrzését is, hogy a villamoskocsiban tényleg csak annyi utas álljon, ahány állóhelyet ott a vasúti és hajózási főfelügyelőség engedélyezett s ahány állóhely a kocsiban fel van tüntetve, nehogy az összezsúfolt utasok akár szorongástól rosszul legyenek, akár egymás lábára taposva, egymásban akaratlanul kárt tegyenek. 

Tisztelettel:

Egy mindennapi villamos utazásra ítélt miskolczi lakos"

(Magyar Jövő - 1925. december 4.)

Ennek ellenére a miskolci villamosközlekedés immár 127 éve szolgálja a polgárokat. Reméljük még legalább ennyi időn át élvezheti a város közönsége. 

Végül nézzük a fővonalak alakulását az elmúlt 120 évből:

Tiszai pályaudvar – Szent Anna tér (1897–1951)

Tiszai pályaudvar – Diósgyőr (1906–1951)

Tiszai pályaudvar – Vasgyár (1951-1964)

Tiszai pályaudvar – Diósgyőr (1964–2010)

Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (2010 – jelenleg is üzemben)

 

Források:

 

Szegőfy Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez

Dobrossy István: Miskolc a millecentenárium évében 2.

Magyar Jövő - 1925. december 4.

Szabadság - 1899. március 11.

villamosok.hu

boon.hu

hellomiskolc.hu

zoldnyil.hu

miskolc.hu

mvkzrt.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr318426805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása