Mindszent története

Mindszent történetét leginkább Tapolcához és a tapolcai apátság történetéhez kapcsolják és egészen a honfoglalás koráig, a Miskóc nemzetség letelepedéséig vezetik vissza. A tapolcai apátnak volt birtoka Mindszenten, valószínűleg már a kezdetektől - vagyis az apátság alapításától, amelynek nem tudjuk a dátumát - fogva. Dobrossy István feltételezései szerint vagy az apátságban, vagy a mindszenti gazdasági központban lehettek a Miskóc nemzetség dokumentumai, iratai, akár még városunk alapításával kapcsolatban is.  

Mindszent központja. Forrás: tripadvisor.co.hu

1483-ban már okleveles említése van Beatrix királyné által a mindenszenteki ispotálynak. 1507-ben már bizonyosan állt Mindszenten a kis kápolna is a város szélén. Mindszent az avasi - a katolikus liturgia szerint felszentelt - Szent István templom része volt. 

1544-ben a budai pasa porig égette városunkat, ugyanis a miskolciak nem voltak hajlandóak adózni neki. Azt gondolták, hogy olyan messziről nem ér le ide a "török keze". Sajnos ez nem így volt, ekkor rombolták le az avasi templomot is. A hírhedt zálogbirtokos, Fánchy Borbála nem engedte újjáépíteni azt azonnal, mert attól félt, hogy a reformátusok szertartásai szerint épül majd újjá. Ő inkább Mindszenten rendezte be kis "katolikus rezidenciáját", melyet az avasi templom birtokából "hasított ki". Mielőtt a gazdag, római katolikus zálogbirtokos önkényúrnő meghalt volna - 1563-ban -, 1562-ben a mindszenti kis kápolnát felújjítatta, az ispotályt tataroztatta. 

1606-ban lesz - a már csak névlegesen létező - tapolcai apát tulajdona a mindszenti egyház. Azt biztosan tudjuk, hogy a kápolna 1631-ig működött. Az, hogy 1631 és 1706 között miként működött - ha egyátalán volt vallási élet a falak között -, arról nincs információnk. Marjalaki Kiss Lajos szerint nem, a legújabb kori kutatások szerint viszont elképzelhetőnek tartják. A miskolci római katolikus közösség Mindszenten talált menedéket.

1706-ban Petrik András egri kanonok, mint tapolcai apát, újjáépítette a kis kápolnát. Érdekesség, hogy itt használták fel az 1544-ben az avasi templommal egyetemben a török által leégetett Boldogasszony templom még megmaradt köveit és egy kis tornyot is kapott az épület két haranggal.  

A Rákóczi szabadságharc bukása után éledezni kezdett a miskolci római katolikus közösség - erős rekatolizáció kezdődött országszerte - és úgy gondolta a városrész, hogy önállósodik, külön utakra lép Miskolctól. 1724-ben fogadta el Miskolc városa Mindszent település létrejöttét.

,,Miskolc város tanácsa 1724. február 20-án tudomásul vette az elszakadást." 

(A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István-Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai (Miskolc, 1981, Herman Ottó Múzeum)

Az 1720-as évekre romossá vált a kápolna, Altán (Althann) Mihály Frigyes tapolcai apát lebontatta, 1728-ban - egyes források szerint 1724-ben - új, nagy templom építésébe kezdett. Az egyházközség hivatalosan 1717-re teszi a templom, vagy inkább maga az egyházközség alapítását. 1734-ben tűzvészben leégett a már meglévő tetőszerkezet, az építkezés kissé megrekedt. 1743-ra lett készen, de már Máriássy Sándor apát fejezte be az építkezést. A két tornya csak a falak magasságáig készült el. Védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok lettek, 1744-ben szentelték fel. A templom bejárata fölött az építést befejező Máriássy Sándor és az azt elkezdő Altán Mihály családi címere látható. A felirat pedig az építtetők neveit őrzi. 

A mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom bejárata fölött az építtetők családi címere díszeleg.

Érdekesség, hogy a 18. század elején sok görömbölyi lakos települt Mindszentre. Ez azért érdekes, mert Görömböly színmagyar település volt és ezen magyarok a településről való távozása után telepítették be a tótokat és a ruszinokat, akik máig őrzik identitásukat, ápolják hagyományaikat. 

1761-ben új ispotályt építettek a templom mellett, 1778-ban pedig elkészül az új plébánia épülete.

Érdekes fejezete a mindszenti egyház történetének a következő eset: 1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ő ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra görögkatolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görögkatolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek. 1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görögkatolikus egyháznak. A görögkatolikus templom végül Görömbölyön épült meg. 

,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának." 

(Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal (Miskolc, 2000, Dr. Dobrossy István)

Miskolc közben persze sokszor sürgette azt, hogy Mindszent újra városunk része legyen. Erre 1841-ből írásos adatunk is van.

1857-ben, amikor a városban járt Ferenc József, látta a templom szépségét és azt is, hogy a tornyai nincsenek befejezve. Azonnal tett egy felajánlást, hogy az egyik tornyának építésének költségeit magára vállalja. A másik toronyra az egri érsek felajánlásából és a hívek adakozásából tellett és 1864-re elkészültek a tornyok. A templom 1880-ban nyerte el mai formáját, abban az évben, amikor visszatért Miskolc város "kebelére" Mindszent község is.

Tehát 1880-ban, közel 160 év után újra városunk része lett Mindszent. Ez a csatlakozás sokak szerint a Nagy-Miskolc koncepció első epizódja volt. Az egykori önálló település neve a templom, a parókia és a temető nevében maradt meg számunkra. 

A Kálvária-kápolna története

Tapasztalatom szerint nagyon sok miskolci volt már a Kálvária-dombon életében legalább egyszer – én is voltam a hittanos csoporttal általános iskolás koromban -, de igazából nem tud senki semmit a helyről. ,,Az az épület ott fent a dombon, a múzeum mögött." Hogyan jött létre? Mi is az pontosan? Miért van ennyire elhanyagolva? Ezek a kérdések engem is foglalkoztattak, ezért esett választásom erre a helyre.

Ahogy fentebb említettem, Mindszentnek, mint önálló, Miskolctól független településnek kiemelkedő egyházi vezetője volt Máriássy Sándor. 1735-1743 között a tapolcai apát tisztségét töltötte be és komoly szerepe volt a templom építésében is. Nem csoda, hogy a bejárat fölött családi címere őrzi emlékét.

Kálváriát a Avas oldalába

Száz évvel később rokona, Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát folytatta elődjének egyházát támogató építő és szépítő munkáját. A XIX. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. Valószínűleg azért esett a választása városunkra, mert az felmenője itt élt, és mert középiskoláját ő is Miskolcon végezte.

„1857-ben a város délnyugati oldalán a Tűzköves dűlőben vásárolt egy 60 kapás szőlőt, valamint annak szilváskertjét.”

(A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. - 1. TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK • Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története (47.)

Az építkezés megkezdése előtt a területet ,,örök időre" átadta a mindszenti plébániának.

„Magyarországon nagy hagyománya van kálvária építésének.A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.”

(Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei)

A stációk száma változó, a XVIII. században a 14-es beosztást tartották követendőnek, nem úgy egy évszázaddal később Miskolcon. Nálunk a kálvária hét stációból áll(t), Máriássy valószínűleg az egri kötődése miatt választotta ezt a formációt, hiszen a szerviták ezt részesítették előnyben. Ők abban az időben fontos szerepet játszottak Eger történelmében.

A forrásaim információjára támaszkodva először azt gondoltam, hogy Máriássy Gábor később itt lett eltemetve, de a pontos helyét nem említik. Mustos Pétertől a Mindszenti Plébánia irodavezetőjétől - aki írt egy tanulmányt a Kálvária-domb intézményeiről - tudtam meg, hogy Máriássy Gábor nem nyugszik ezen építmények egyikében sem. Nem tudni hol helyezték örök nyugalomra.

A stációk ilyen állapotban voltak a felújítás előtt

Az építkezés és a felszentelés

A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban alakították ki az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak az építkezés kezdődött ekkor.

A kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesteremberek végezték. Az építkezéshez a faanyagot először a Tiszán szállították le, míg a kövek a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból érkeztek. A kápolna fedéllemezeit a korompai gyárból, a Szepességből szállították.

Közben változtak a tervek és változott a mérnök személye is, Czihlár János az új építésvezető. A templom tervezésében Ipolyi Arnold besztercebányai püspök ízlését is felfedezhetjük – ezt írták róla – ő, 

„aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket a pesti Sandhaas testvérpár valósított meg.”

(Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei)

A stációk ezeket a jeleneteket elevenítik meg a látogatók előtt:

- Jézus megostorozása;

- Jézus megcsúfolása a katonák által;

- Jézus elítélése (Pilátus kézmosása);

- Jézus a keresztet hordozza;

- Jézus keresztre szegezése;

- Jézus a latrok között (a Golgota-csoport);

- Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).

Később lesz róla szó, hogy két stáció megsemmisült. Ezt a kettőt helyettesíti a kápolna oltárképe és a Golgota-szoborcsoport. Az eredeti stációk megnevezését a „Szent kalauz a miskolci kálváriához” című imafüzetből tudjuk, amit Tárkányi József egyeki plébános osztott ki a megjelenteknek az avatáson. A templom szentélyét a Saandhas-testvérpár oltára díszítette. A hajó padjai Megele János miskolci asztalosmester műve. 

A Golgota-csoport mesterséges kis dombjára 17 lépcső vezetett fel. Máriássy szerette volna a kereszt alakjait szobrokkal ékesíteni, de erre nem került sor.

A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása szemközt, ez lett a Népkert.

Kedvenc pihenőhelyből elhagyatott rom

Abban az időben – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta, ha Miskolcra jött Csaba felől. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert, a Vigadóval és sok-sok zöld területtel. Miskolc polgárai nagyon szerették szabadidejüket itt eltölteni. A hely az 1940-es évekig kielégítette a miskolciak pihenési és kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve.

A negyvenes évek végén sajnos a területet tulajdonjogát megosztották a város és az egyház között, és 1953-ban átadták az új pártház épületét, a mai Herman Ottó Múzeumot. Szocialista vezetés megváltoztatta a városképet, beépítette a Kálvária alját, kiszélesítette a Csabai kaput, így eltűnt az összeköttetés a Népkerttel.

A kápolnát bezárták, a kerítés tönkrement, egy stációt ledöntöttek, mert az építkezés útjában volt. A másik hiányzó stáció a templom mellett volt, nyomai ma is fellelhetőek. Mustos Péter szerint mindkét stációt az építkezéskor döntötték le. Az elhanyagolt épület rongálásoknak lett kitéve.

A második világháború előtt a Kálvárián aktív egyházi élet folyt, azonban a háború után csak a hetvenes években kezdték meg újra a misézést. Dr. Berkes László plébánossága idején felújították azt a hagyományt is, hogy a nagyböjtben egy keresztutat a Kálvárián végezzenek.

És ilyen állapotban utána (Fotó: Vajda János.)

Ezek után a város (ezen belül az Egyházügyi Hivatal) felszólította a mindszenti egyházközséget, hogy újjítassa fel, vagy bontassa el az építményeket a telekről, mert csúfítják a városképet(?!). Az egyház természetesen a felújítás mellett döntött, ehhez a város is hozzájárult anyagilag, azzal a kikötéssel hogy ne misézzenek a kálvárián.

A falra festett oltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész újította fel, 1979-ben. A sírból éppen felemelkedő Jézust, egy angyalt és három asszonyt ábrázol. Valószínűleg a három asszony Mária Magdolna, Mária (Jakab apostol anyja), Szalóme (idősebb Jakab apostol és János apostol anyja) látható rajta, nehéz megkülönböztetni melyikük melyik. Állítólag az oltár, a már megszűnt Erzsébet-kórház kápolnájának része volt. A padokat is kicserélték modernebbekre.

1996-97-ben felújították a kápolna tornyát is, mert a torony 30-40 cm-es dőlést mutatott. A bontást, az áttervezést és a felépítést irányította és felügyelte Szalay Antal műemlékvédelmi szakmérnök.

A katonatemető

A Kálvária-domb másik intézménye a katonatemető. Szovjet katonákat temettek ide, a második világháború áldozatait. A pártház (ma Herman Ottó Múzeum) építése közben is találtak csontvázakat, de az máig nem tisztázott, hogy második világháborús vagy ötvenhatos tömegsírt találtak. Ottjártamkor friss koszorút találtam a síremlékek központi emelvényénél.

Ádám János felvétele

Vége a kálváriának 

2023 ősze és 2024 nyara között civil felajánlásból felújították a stációkat, megmentve ezzel őket a teljes pusztulástól.

,,(...) a miskolci származású és a városrészhez erősen kötődő, jelenleg Budapesten élő Piukovics-testvérek vállalták, hogy 25 millió forinttal hozzájárulnak a kálvária stációinak felújításához. Mint építőipari vállalkozás maguk is kivették a részüket a konkrét munkából, amely újabb 25 millió forint forrást jelentett, tehát összesen 50 millió forintból kezdődhetett el a munka. (...)

„Építőipari vállalkozásunk van Budapesten, ami jól ment az elmúlt években, és úgy gondoltuk, hogy ennyivel tartozunk a szülővárosunknak. Öten vagyunk testvérek, és vallásos római katolikus család a miénk. Négyen dolgozunk ebben a vállalkozásban, az egyik öcsénk pedig papnak tanul, szeminarista. Gyermekkorunkban nem messze laktunk a Miskolci Kálváriától, itt szánkóztunk, ezért szeretnénk ezt felújítani." 

(boon.hu - Vége a kálváriának: ilyen lett a megújult Miskolci Kálvária)

Források:

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. - 1. TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK • Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története 

Miskolci katolikus élet 3. (2009-2014)

Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei

A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97

Wikipé

dia - Kálvária-kápolna (Miskolc)

miskolcadhatott.blog

Dobrossy István: Miskolc Mindszent településrész története (Miskolc, 2010, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány)

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt - Görömböly története, Újabb tíz érdekesség, amit talán nem tudsz Miskolcról, Katolikus sziget a református tengerben, a mindszenti templom története, Csupros Mária-szobor

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István - Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai (Miskolc, 1981, Herman Ottó Múzeum)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - A mindszenti római katolikus templom (Miskolc, 1994, Stehlik Ágnes)

Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997, Dr. Dobrossy István) - Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II. (Miskolc, 1998, Dr. Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. (Miskolc, 2000, Dr. Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk): Miskolc története IV. (Miskolc, 2003, Dr. Dobrossy István)

boon.hu - Vége a kálváriának: ilyen lett a megújult Miskolci Kálvária