Dülők, szántók és az utcanevek
2026. február 07. írta: Reiman Zoltán

Dülők, szántók és az utcanevek

Egy nagyon érdekes írás lesz a mai, hiszen a Miskolc-környéki Dombok, dűlők, szántók neveinek és a miskolci utcák neveinek jelentését próbáljuk megfejteni. Rengeteg különleges információval lesztek gazdagabbak, ha elolvassátok ezt a bejegyzést.

besz.jpg

Dombok, dűlők és szántók rejtélyes nevei

Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben című kiadványa alapján próbáltam beazonosítani a ma is létező dűlő, domb és szántó neveket a mai térképeken, GPS-en. Sokat meg is találtam, ezeket közzéteszem írásomban. Jó bogarászást kívánok mindenkinek!

Pesty Frigyes temesvári születésű tudósember volt. Fiatal éveiről keveset tudunk. A szabadságharc idején a hadügyminisztériumban dolgozott. A bukás után többszöri börtönbüntetést szenvedett. 1859-ben választották az akadémia levelező tagjává. 1863-ban felkérték arra, hogy ,,tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét."

Kérdőíveket készített és felszólította a helységek elöljáróit, járjanak utána hegyeik, dombjaik, dűlőik, utcáik neveinek eredete után. Életének hátralévő részét ezek elemzésével töltötte. 1889-ben hunyt el.

180px-pesty_frigyes_1.jpg

Pesty Frigyes

Nos, én ezekből az adatokból szemezgettem. Sajnos csak a miskolci "kínálat bőséges", az akkor még különálló településeknél csak a neveket sorolja fel, nem magyarázza meg őket. Tehát Diósgyőr, Görömböly, Hejőcsaba neveit csak listában látom, leírásuk nincsen... Pedig kíváncsi lennék... Kankós, Taknyos, Perzsák, Poklos-tető, Bigecs, Tehéntánc... hogy csak az érdekesebbek közül néhányat említsek, bár a Tehéntáncról éppen a közelmúltban bukkantam rá egy leírásra.

Pesty Frigyes ezzel kezdte Miskolc leírását:

,,Miskolcz nevezete a magyarok bejövetelével egykorú; - mint ez hazai legrégibb történet irónk az 1173-ban uralkodása lépett III.-ik Béla király névtelen Jegyzőjének munkájából - mit a Magyaroknak Ázsiából e honba lett kijöveteléről írt - kitetszik. Midön t. i. Árpád vezér seregével a Sajón - ott hol a Szinva bele szakad - átaljött 's egész a Tiszáig lenyúlt táborával egy hónapig mulatott e' vidéken Búnger vezérnek ajándékozta e' földet."

,,És ott Árpád vezér Bors atyjának Bungernek nagy darab földet adott, a Topolucca (Tapolca) vizetől fogva a Souyou (Sajó) vizeig, melly most Miskoucynak (Miskolcz) neveztetik, és adott neki egy várat, melynek neve Geuru (Győr), és ezen várat fia Bors a maga várával mely Borsodnak hivatik egy vármegyének alkotta."

Ezek után nézzük a dűlőket, hegyeket, dombokat, szántókat.

Avas

Régi magyar szó, jelentése ,,tilalmas erdő". Szent György-hegy volt a középkor előtti elnevezése, az Avas szó csak a XVI. században szerepel először az írott forrásokban. Szakrális hegy volt minden korszakban.

Papis

A Papis a Szent Ferenc kórház területétől a Szemere Bertalan Szakképzőn át egészen az Avasi Gimnáziumig terjed. Jelentését kevesen ismerik, pedig vicces, lényegre törő és egyszerű.

,,A' legrégibb szőlőhegyek egyike, a' csabai útvonalra dől, nevét onnan vette hogy a' régi kegyelmetes időkben a' szőlő terméseikből lelkészeinek is juttatván, rajta maradt - kap belőle a' pap is."

Közép-Szentgyörgy, Közép Szentgyörgy

Valószínűleg azért közép, mert az Avas tetején - közepén - található. Terjedését illetően a Tampere városrésztől a Pattantyús utcáig tart.

,,Szőlőhegy: A' Szentgyörgy tiszteletére ottan régenten épített de már nem létező kápolnáról vette nevezetét."

A történészek vitatkoznak rajta, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a Szent György-hegy elnevezés vagy a róla elnevezett kápolna. Ezt valószínűleg nem fogjuk megtudni soha, de biztos, hogy régi elnevezés mindkettő.

Tűzköves

A Papszer és a Kisavas fölötti rész, egészen a Kálváriáig. Már az ősember is ide járt "tűzkőért".

,,(...) Honnan felséges kilátás kínálkozik a' Miskolczon terjedő nagy síkságra; nem külömben a' Tokaly hegyallja vidékére, nevét vette ezen szölőhegy az ottan mindenütt szerte heverő kova vagy tüzkövekről."

Mendikás

Az Avas tetőn az Adler Károly úttól a Ruzsinszőlő dűlőútig terjedő szakasz, a zsidó temetővel szemközt. A mendikás latin szó, jelentése kolduló.

,,A' múlt századba a' helv. hitvallásúak miskolczi tanintézetébe a' szegény szülék gyermekei a' nagyobb diákok mellett inaskodván 's mint illyenek oktatást ingyen nyervén kötelességök volt több szolgálatokat illetőleg kéregetéseket tenni, - ezen különben mai napig is szép (...) taló megfordúlt mendikásokról vette nevezetét, a' mennyiben közel érvén eleget megdézsmá(lták)."

Nos, a kötőjel után elég zavaros. Szerintem arról van szó, hogy a szegény diákok egész napos fáradalmaikat itt pihenték ki és közben az itteni dűlőt dézsmálták. Mindenesetre nagyon különleges helytörténeti érdekesség.

img_20171122_163220_1.jpg

Kutyás

Ez a terület pontosan a mai zsidó temető helyén található.

,,Ezen szőlőhegy düllő mint Miskolcz város felső részéhez legközelebb eső leginkább kilévén téve a' kutyák általi pusztíttatásnak nevezetét ettől vette."

Ruzsin, Nagy-, Közép- és Felső-Ruzsin

Gyakorlatilag a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól egészen a diósgyőri egykori téglagyárig, illetve a Mendikásig terjed. Jó nagy területen fekszik, tényleg. A Ruzsin elnevezés valószínűleg a ruszin népnévből eredhet, azt olvastam pár forrásban.

,,A miskolczi szőlő hegyek igen nagy részét teszik, kitűnő bort teremnek nevét hol vette ki nem puhatolható."

Muszkás

Ha az Egyetemváros felől a Csermőkei úton igyekszünk a Varga-hegyen át a Vasgyárba, útközben az Acélművek mögötti részen biztosan érintjük a Muszkást is. 

,,Verőfényes napon a legelőn tanyázó szarvas marhák a' muszka csipésnek különösen ki lévén téve nevét erről vette."

A muszka a bögöly akkori megfelelője.

Örömhegy, Örömhegy-tet

Komlóstető és a Varga-hegy között terül el.

,,Közel a' Diós győri koronai uradalomhoz tartozó Bikk nevű erdős hegységhez, hova IV-ik Béla király idejében a' miskolczi lakosok menekültek a tatárok elől, kiknek eltakarodásuk után ezen a hegyen gyültek öszve először öröm ünnepre 's ezért neveztetik Örömhegynek jelenleg szölővel van beültetve."

Jelentése különösebb magyarázatra nem szorul, érdekes adalék ismét a helytörténet iránt érdeklődőknek.

Varga-oldal

A Gyermekváros mögötti területen helyezkedik el.

,,Nevezetét az ezen dűlőt felfogott és szőlővel beültető mester emberektől vette."

Csanyik

Csenik néven már a középkor előtt létezett, Árpád-kori település. 1313-ban említik először. ,,1355-ben már királyi vadaspark működött a Csanyik-völgyben." A XV-XVI. század környékén néptelenedett el.

Bodótető, Bodó-tető, Bodó-alja

,,Mielőtt Diós győr magán birtok volt ezen dűlőt a' Bodó család bírta, nevit innen (...) vette."

Kalló szer, Kallószer, Felső-Kallószer, Alsó-Kallószer

A Kiss Ernő út két oldalán található, a Békeszálló-telep és a Baross Gábor SZKI magasságában. A Kallómalom ,,a gyapjúból készült szövetanyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép."

,,Miskolcz felső végén a' Szinva vizére épített jelenleg is ott létező guba kallóról vette nevezetét."

Bandzsalgó

A Bodótető feletti részen találjuk a Bandzsalgót. Régi magyar szó, jelentése elbámészkodó (személy). Hogy ez ebben az esetben ez mit takar, azt az olvasóra bízom eldönteni.

,,Szőlőhegy, a' termése többnyire elbandzsalog - nevét innen érdemelhette."

Bedeg-völgy, Beteg völgy

A Bodó-tető alatt található, jelenleg "szegény sorsú" családok lakják.

,,Ezen szőlőhegy dűlők a' múlt századokban midőn meg Miskolcz városa a' Diós győri Kir. Kamarai uradalom birtokába nem volt a' Bedegh - Nyári de Bedegh - család birtoka lévén nevezetüket innen vették, azonban most bár hibásan a' nép száján beteg néven forog."

Legutóbbi kutatásaim során ezt a tézis megdőlni látszik, a helyét már akkor is bedeg/beteg névvel illették, amikor a Nyári családnak meg nyoma sem volt. Úgyhogy ebben az estben Pesty Frigyes rossz információt kapott.

img_20171122_164752_1.jpg

Tetemvár

A XVII. században egy pestisjárvány után alakult ki a temető, melyről a terület elneveztetett.

,,A' régibb századokban e' hely temetőül szolgáló lévén az ott még most is itt ott létező holt tetemekről vette nevezetét."

Akasztófa bércz, Akasztó-bérc

A Tetemvártól Sajóbábony felé, a Megyei Kórházzal szemközti oldalon, a bérházsor mögött található. A nevéből adódó rendeltetése volt, sokáig a városi kivégzéseket ezen a helyen "ejtették meg".

,,Az ott volt akasztófáról, - melynek már nyoma sincs - vette nevezetét."

Szép-hegy

A Szentpéteri kapuban lévő Tesco mögött található. Ez a Szép-hegy - nézzük meg, ha Barcika felé haladunk, a Tesco fölé magasodik - tényleg szép.

,,Nevét a' hegynek szép kerekdedségétől és fekvésétől vette."

Veresbugyik

Az OBI és a szentpéteri kapui köztemető mögötti részt nevezzük Veresbugyiknak. Vörös, agyagos földje volt. Akár el lehetett volna nevezve egy vörös hajú "menyecskéről" is, aki otthagyta a fehérneműjét, vagy egy vörös fehérneműről, de nem ez az igazság.

,,Szántó föld dülő neveztetik veres nyirok földjéről.(...)

A Bugyi családok bírták."

Harasztalja, Harasztallja

A szentpéteri kapui temető és a rendőrségi laktanya mögött található.

,,Ezen dülő északra néző oldala vadvizes jelenleg is nagyobb részt parlag földekből állván 's ezen termett fü többnyire harasztnak mondatván, nevét ettől vette."

Rózsás

A Harasztalja mellett terül el.

,,Ezen szöllő dülő a' mult század utolján fogatván fel szőlő termelő hegynek, ez előtt a magas Kincstár 's illetőleg a' Gombos család elhagyott parlag földje volt, mely parlagi rózsánál 's más hasonnemü növénynél egyebet nem termett, nevét innen vette."

Forrás-völgy

Az Akasztó-bérc mögötti terület a Forrás-völgy, a Forrás patak ma is él, vize a Pecébe ömlik.

,,Az ott lévő forrás viztől vette nevét"

Kártyás

A Bábonyi-bérc és a Forrásvölgy között található. Ha a lent említett úr magyar kártyával játszotta el a földjét, akkor behatárolható valamelyest, hogy mikor történt az eset, talán a forradalom és szabadságharc előtti években lehetett. Ha más kártyával, egyéb kártyajátékkal történt, akkor a feledés homályába vész.

,,Szőlőhegy; arról vette nevét hogy egy Ur azon a' hegyen volt nagy terjedelmü szőlőjét kártyára tette fel, 's el is veszítette."

Bunda dűlő, Gallér dűlő

A Bodótető feletti részen található. A Gallér dűlőt nem találtam, de mivel ott kell lennie - legfeljebb ma nem az a neve - most is a Bunda Gallérjának, ezért nem választottam külön őket. Ez is de szép népi ábrázolás!

,,Szőlőhegyek; alakjáról neveztetnek igy: a' dél felől fekvő rész, mely Bundának neveztetik sokkal nagyobb, az északra düllő rész pedig mely Gallér nevű sokkal kisebb 's egymással összeköttetésben lévén mint egy bunda gallérjával távolról is úgy képzelhető."

Pocem dűlő, Poczem

A Lyukóvölgy fölött, a bábonyi oldalon található. A pocem szó jelentésére azt találtam, hogy föld alatti terület. Hogy ez miért gúnynév? Talán olyan rossz volt a bora, mintha nem érné napfény?

,,E gúnynév onnan eredhetett nem tudatik, egyéb iránt olyan bort terem, a' milyen a neve."

Kánás, Kis Kánás dűlő

Szintén a Lyukóvölgy fölött van. Na de ki volt ott a kánai menyegzőben? Értem én, valószínűleg a bor jó minőségű lehetett, amely itt termett.

,,(...) A nép mondája szerint olyan bort teremvén mint minőt a'régi ős korban csak a' kánai menyegzőben ihattak, nevét ettől vette."

Csattos dűlő

A Csattos dűlő is a Lyukóvölgy feletti részen van. Ez az elnevezés is egy szép(?) képet tár elénk a valósáról.

,,A' ki borának terméséből sokat iszik, nadrág csattját gyakran igénybe kell vennie."

Kérdés az, hogy a gyomrot vagy a vesét teszi próbára az itteni szőlő leve.

img_20171122_164809_1.jpg

Nagy pást

A Martin-kertváros Fonoda felé eső oldalában található. A pást legelőt jelent régies szóhasználattal.

,,Ezen dűlő végiben lévő nagyobb legelőtől vette nevezetét."

Fövényszer

A Marinkertváros keleti oldalán, a Berettyó utcától a kertváros végéig terjed. A föveny, fövény szó jelentése durvább szemcsejű homok vagy sóder.

,,Az ezen dűlökben nagyobb mennyiségű fövényről vette nevezetét, mely fövény bányáknak múlt századbóli nyomait a kis fövényszeri dűlő nyugati vége mellett most is láthatók."

Az itt nem szereplő dűlők, szántók, rétek, hegyek beazonosítása további levéltári kutatást igényel, de az sem biztos, hogy sikerülne sokkal több információt megtudni. Ezeknek a neveknek a többsége bizonyítottan legalább középkori eredetű. Sokszor az elnevezés mikéntje a feledés homályába vész, mindenesetre remélem mindenkinek érdekes volt ez a kis kutatás városunk történelmében.

miskolcmap1884_3.jpg 

Beszélő utcanevek

Folytatjuk kalandozásunkat Pesty Frigyes Miskolcról feljegyzett adatai között, persze némi kiegészítéssel. Ezúttal az utcanevek között keresgélünk, sok érdekes, vicces információt találhatunk közöttük. Kellemes időtöltést kívánok mindenkinek! A cikkben minden idézet Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ből című könyvéből származik.

Zsolczai kapu, Zsolcai kapu

,,Miskólcznak alsó végén, mivel arra viszen ki az országút Zsolca felé, a' vasúti indóházhoz erre történik a közlekedés." 

A Zsolcai kaput nem kell bemutatni senkinek, egy megjegyzés talán hozzá: Miskolc utolsóként kialakult városkapuja volt.

Pengyom utcza

,,Gúnyneve az útczának, a' város végén, apró hitvány házakból áll."

A Pengyom utca a Szeles folytatása volt, körülbelül a mai Huszár utcától kezdődött. Ma Szeles utcának nevezik teljes egészében. Érdekes, hogy a P(i)engyom név mégis szerepel a mai miskolci térképeken, a város melletti Harsány felé vezető út területét jelöli. Valószínűleg a nem túl hízelgő elnevezés rá is azért került, amiért az egykori utcára.

Szeles utcza, Szeles utca

,,E város részben lévő utczák mint Miskolcz városát fedező vőlgyön kívül eső rész az északi szeleknek legjobban lévén kitéve, nevét innen vette."

Manapság érdekes nyomvonalon fut, a Macropolisnál kezdődik, majd a görög katolikus templomot "körbevéve" egészen a Gömöri pályaudvarig terjed.

Szentpéteri kapu

,,Mivel erre viszen ki Miskolczból az ország út Szentpéter fele, Gömör vármegyével erre tartatik fel a' közlekedés."

Búza piacz, Búzavásártér, Béke tér, Búza tér

,,Miskolcznak alsó részében a' Zsolczai kapunál lévő meglehetős nagy térségü hely, hol a' búza vásár tartatik. Ha nyárban nagy szárazság, télben kemény fagy nincs, e' piaczon feneketlen sár szokott lenni, 's e' miatt igazán "Perbaj" piacznak lehetne nevezni. Régtől fogva várja mindenki, hogy a' miskolczi egész vásárjog jövedelmét húzó Diós Korona uradalom ezen mocsáros perbaj piaczot mielőbb kiköveztesse."

Kis odaszúrás az uradalomnak, hogy ugyan intézkedjen már, mert tarthatatlan állapotok vannak a piacon, ha leesik egy kis eső.

Ujváros utcza (kis és nagy)

,,Ez utcza, melynek keleti része még a' múlt század 7-ik évtizedében mint posványos hely apróbb tavakkal bővelkedett lakásul házhely számra felosztatván nevét innen vette. Megjegyzendő, hogy a' belvárosban ez utcza bir legszélesebb illetőleg legegyenesebb vonallal."

Tehát az 1700-as évek utolsó negyedében még mocsaras lápos terület volt ezen a helyen. A Kis-Ujváros, illetve a későbbi Ujváros utca a mai Szentpáli nyomvonalán futott.

Szécsényi utcza (alsó, felső és közép piacz utcza), Széchenyi utca

,,Miskolcz város tanácsa az elhúnyt Széchényi nevét megörökitendő a' közelmúltban határozta ez útczát e' néven neveztetni."

Érdekes a korabeli írásmód. 1861-ben döntött úgy a város tanácsa, hogy Széchenyi István nevét viseli ezentúl a város főutcája, amely az egykori kelták által létrehozott szekérút nyomvonalán alakult ki.

Kazinczy útcza (Vereshid utcza)

,,(...) Kazinczy nevét örökitendő."

Az utcát 1794-ben nyitották, először Vereshíd utcának nevezték, egészen 1859-ig. A híd vörös festékkel volt lefestve, a népnyelv ezért illette ezzel a névvel.

Boldog asszony utcza, Deák utcza, Déryné utca

,,Az ott lévő Boldog asszonyról neveztetett az 1729-ik évben épült két tornyú, minoriták diszes templomáról 's kolostor árból neveztetik."

Kicsit más a valóság, mint amit Pesty Frigyes papírra vetett. A középkortól létező utcanév, a török által 1544-ben felégetett, de újjá nem épült templomról neveztetett el - maradványai a mai Deák tér alatt vannak -, minek pusztulása után is nevét viselte. Néha Ujváros utcaként - ez az utca lenne a Nagy-Ujváros, amelyet nem találni a térképeken? -, illetve Nagyboldogasszony utcaként is emlegetik. 1580-1702 között a családnévre utaló Zabari (Zabary, Szabari) utcaként is szerepel az iratokban. Az 1820-as évektől - miután felépült kőszínházunk - Színház utcának nevezik. A következő névadója Deák Ferenc. Nem tudni pontosan mikortól, de az 1895-ös Adler Károly-féle térképen már így szerepel, 1950-től pedig napjainkig Déryné utca a hivatalos neve.

Czikó utcza, Kossuth utca

,,Czikó családról vette nevét."

Először Német utcaként emlegették, a Czikó elnevezés a XVI-XVII. századig vezethető vissza. Egykor ezen az utcán futott Miskolc fő közlekedési útvonala. Mai nevét a XIX. század végén, Kossuth halála után kapta. A Széchenyi utcából nyílik, majd egészen a Deák térig tart.

1200px-map_for_pece_1884_1_1.jpg

Rozmaring útcza

,,Gúnyneve e' még most is rondaság, büszhödség tanyájául szolgáló utcza köznek."

A mai Szent Erzsébet sétány helyén futó utca meglehetős rossz megítélésnek örvendett a XIX. század közepén. A Széchenyi utcából nyílik a rövid sétány, a Városház téren. 

Palóczy útcza (Kádas útcza)

,,Múlt 1861-ben elhúnyt Miskolczi volt képviselő az általánosan közszeretetben és tiszteletben részesült Palóczy nevét megörökitendő rendelte el a' városi előljáróság ez utczát e' néven neveztetni. A' régibb időben azonban ez útczát többnyire az ős gyökeres nemes Kádas család birván, kiknek utódai még most is élnek, e' névről neveztetett."

Temető allja

,,Ez utczának északi részén lévő temetőről vette nevét."

A mai Pallós és Laborfalvy utcák az egykori Temető allja utca nyomvonalán futnak. 

Nyakvágó

,,Mivel itteni régenten vesztő hely volt. A' városi levél tárban nyoma van, hogy e' helyt boszorkányok is égettettek el."

Érdekesség, hogy itt alakult ki a XVIII. századtól a városi cigányság első szegregációja.

Fábián kapu (Fábián utca)

,,Ez utcza is régibb földtulajdonosáról vette nevét."

Egészen a Miskóc nemzetségig kell visszamennünk a név eredetének megfejtésének okán. 1348-ig a Fábián család Miskolcnak résztulajdonosa volt. Az utolsó Miskócok egyik ősi családja a névadó tehát. A Fazekas-Jókai-Pallós utca határolja az utcát. A kaput pedig a Toldi és a Szent László utca.

Nagy Hunyad, Kis Hunyad, Hunyadi utca, Kis-Hunyad utca

,,A' nagy Hunyadi nevét örökitendő neveztetett ez utcza századok előtt e' néven."

A Kis- és Nagy-Hunyad utca valójában személynévből eredeztethető, egykori miskolci tulajdonosa után, kinek minden emléke a feledés homályába vész. A Nagy-Hunyad utca valamikor a

XIX-XX. század fordulóján neveztetett át Hunyadi János utcának. A Hunyadi János utca a Széchenyi utcából nyílik és Tizeshonvéd utcába torkollik. A Kis-Hunyad utca a Palóczy utcánál kezdődik és szintén a Tizeshonvéd utcába torkollik.

Kőporos

,,Miskolcznak felső, vagyis Diós Győr felé való végén lévő egy része, a Kőporos nevük hegynek déli oldalán, hol a' súroláshoz igen alkalmas kőpor ásatik, miről is nevét vette. Az itt lévő lyukak és nyomorúlt viskók leginkább a' koldusoknak szolgálnak lakhelyül. Nem régiben egy zsidó telepedvén meg oda a' koldusok közzé, korcsmát nyitott 's jelenleg a' mint beszélik már a koldusoktól felgazdagodott."

Vászon fehérítő utcza

,,Ez útcza a' Szinva folyam mellett Miskolcz városa nyugati oldala felső részén esvén a' még jelenleg is vászon fehéritésből élő laktulajdonosokről vette nevét."

A Thököly és a Petőfi utca határolja a Szinva mellett futó utcát, mely ma is ezt a nevet használja.

Füzes útcza

,,Ez utcza a Szinva folyam mellett nyúlván le mint vizenyős hely füzfák által környeztetik nevét innen vette."

A Nagysándor József és a Kiss Ernő utca határolja.

Salétrom útcza 

,,Az ott jelenben is meglévő salétrom főző helyiségtől vette nevét."

A Nagysándor és a Füzes-Damjanich utca határolja.

img_20171208_004355_1.jpg

Tizenhárom város útcza

,,Hajdan apró tizedekre lévén felosztva a' város, ezen utczát a' 13-ik sorszám érte."

Bársony János nevét viseli jelenleg az utca, melyet a Szent Anna tér és a Thököly utca határol.

Hutás útcza

,,A' Diós győri rengeteg erdők közt fekvő Ó Hutára vezető úttól vette nevét."

Damjanich és Bercsényi utcák között található.

Patkány sor

,,Ez utcza az Avas hegy északi oldalában van 's a' házak benne mint még annyi patkány lyukak, a régibb időben a' hegy oldalába ásattak, ez utczában nevezetes természeti tünemény az, hogy ide a' nap november 21-től január 21-ik soha nem süt."

Érdekes. Vajon valóban nem süt oda a nap novembertől januárig? Jelenleg a Csalogány utca nevet viseli.

Gero útcza

,,A' még most is élő Gero családtól vette nevét."

Ma is ugyanott található, a mai Petőfi utca folytatásaként.

Gyöngyvirág útcza

,,Ez útcza hajdanában számosabb gyöngyvirágot termő hely lévén, innen vette nevezetét."

A mai Avasalja utcát nevezték hajdanán Gyöngyvirágnak.

Meggyes allja, Meggyesalja utca

,,Ezen útcza kertjeiben még most is bőven található meggyfáktól vette nevezetét."

Egy-egy forrásban Meggyesalja kapujént is emlegették. A Nagysándor és a Kálvin János utca között fut.

Urak útczája

,,Ezen útcza a' múlt században Miskolcz városnak legszebb útczáját képezvén, az általánosan terjedelmesebb birtokú uraktól lakatott, a' mint jelenleg is több urasági házakkal diszlik."

Az Urak utcája a jelenlegi Petőfi Sándor utca volt. A régi Petőfi utca pedig a mostani Dankó Pista utca nyomvonalán lehetett.

Toronyallja (alsó és felső), Toronyalja utca

,,A' miskolczi helv. hitvallású egyház őskori tornyának alljában fekvén innen neveztetett így."

Miskolc egyik legrégebbi ma is így nevezett utcája, a Meggyesalja utcától indul és az Avasalja utcába torkollik.

Mély vőlgy, Mélyvölgy utca

,,Ezen nyugati végiben egy mély vőlgy van, mely három sorosan több boros pinczéket foglal magában, nevét innen vette."

Érdekesség, hogy ebben az utcában egy nagyon értékes leletet találtak, - egy sírt - benne Szent László korabeli dénárral, ami bizonyítja városunk ősi voltát. A Papszertől a Csabai-Csáti sori elágazásig fut a Kisavason.

Papszer (alsó és felső)

,,Ezen két útcza királyi adományképpen III. Ferdinánd által adományoztatván a' miskolczi hel. hitvallású egyháznak, mint egyházi birtok nevét innen vette. Itt megjegyzendő, hogy ezen telkek feletti biráskodást az egyház a közelmúltban is gyakorolta."

A megfogalmazás nem pontos, mivel már akkor is Papszer volt a neve, amikor még a templom a katolikus egyházhoz tartozott. A mai Rákóczi utca sokáig az Alsó-Papszer nevét viselte.

Kandia útcza

,,A' Szécsényi (régi piacz) útcza mellett lévén nagyobb ünnepélyek alkalmával lakosai ki ki futottak, régi szó járás szerint kikandikáltak, nevét ettől vette."

De szép népnyelvi kép! Ki gondolná ezt az elmés és leleményes jelentést? A Kálvin-Uitz kereszteződéstől a Szemere-Kazinczy utcákig fut.

Gordon útcza

,,Ezen útcza Miskolcz városának kelet déli alsó részét mint bástya sorok fedezvén nevét innen vette."

Talán a mai Vörösmarty utcával lehetne beazonosítani, a Mindszent térről indulva. A híres lakótelep nevét is az utca adta, helyén épültek a mai belvárosi berházak a Mese cukrászda környékén.

Szirma útcza (alsó és felső)

,,Szirma községébe vezető úttól vette nevét."

Az Alsó- és Felső-Szirma utca is változtatta nyomvonalát, - és helyét - de azt mondhatjuk, hogy a mai Arany János utca az fix pont volt sokáig. Első említése 1616-ból való. A Király utcát és a Katalin közt is hívták ideig-óráig Szirma utcának.

img_20171208_004942_1.jpg

Belegrád

,,Ezen útczát a' Szinva folyó két felől mosván magasabb emelkedettségénél fogva kedélyességből Belgrádnak neveztetett, nagy részét timárok lakják."

Ez is nagyon érdekes! A Szinva itt kettévált és egy földdarabot körülölelve szigetet hozott létre, ezért hívták Belegrádnak. Ma egy kis köz maradt belőle a Király és a Hadirokkantak utca között.

Kenő útcza

,,A' régibb időkben, amikor még orvosok és szülésznők olly ritkán találtattak, a' gyógyítás egy nemét a' kenés pótolná, ez útczában illy kenő nők többen lakván nevét innen vette."

Ez is milyen érdekes! A Mindszent térről egy kis leágazás volt a fent említett Gordon utca felé.

Remélem tetszett a kis kalandozásunk Miskolc utcanevei és ezek eredete között. Rengeteget lehetne őket kutatni, rengeteg érdekesség vár még felfedezésre. Ha találok ilyeneket, ígérem megosztom mindenkivel.

 

Források:

 

Pflieger J. Ferenc: Életem. Egy miskolczi polgár visszaemlékezései

Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9.

Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom című könyv

Dobrossy István: Miskolc története I-III.

Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban

Lézerpont szerdák - youtube.com

magyarorszag-szep.hu

meszotar.hu

wikiszotar.hu

est.hu

mnl.gov.hu

keptar.oszk.hu

miskolc.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9119015311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása