Ezúttal két történettel érkeztem. A „Csupros Mária” históriája sokak számára ismerősen cseng, az Irgalmas nővérek múltja azonban már kevesebb figyelmet kapott. És ha még azt is hozzáteszem, hogy ez a Fráter nem az a Fráter – nos, innen kezd igazán érdekessé válni a történet.

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás.)
A mindszenti ,,Csupros Mária"
Csupros Mária (Mária oszlop, Immaculata, Szeplőtelen Boldogasszony-szobor). Ezt a nevet talán már minden miskolci hallotta. Egy szobor neve a Mindszent téren, amely városunk első köztéri alkotása volt. Az évszázadok során érdekesen alakult a története - ráadásul a nevének eredetét is homály fedi.
,,Az Urnak 1738-ik esztendejében nagy veszedelem pusztított szerte az országban. Nem járt véres kardokkal, az útját nem jelezték füstölgő romok, letarolt határok. Lopva jött, de amerre járt, kihaltak a virágzó városok, elpusztultak a csendes magyar faluk, siralom és jajgatás lett az ur minden házban. Temetetlen hullák feküdtek a házak tövében s nem volt dolga, csak a sírásónak.
Igaz ugyan, hogy az se kapott a sok munkájáért egy rézpetákot se. Döghalálnak hivták a veszedelmet. Jött feltartózhatatlanul, a borsodi falvak is temetővé változtak már s Felsőzsolcza, Csaba, Diósgyőr felől rémséges hírek jöttek. Beteg van minden házban s akit egyszer ágyba döntött a vész, nem ébred fel abból ítéletnapjáig. Nosza, összeült a nemes városi magistrátus és parancsba adta: sövénnyel kell körülkeríteni a várost, a sövény köré puskás emberek állíttassanak, aki miskolczi ki akar menni, aki idegenbe akar jönni, irgalom nélkül lelövettessék."
(Magyar Jövő - 1923. május 13. - A mindszenti Csupros kép)
A miskolci templomokban reggeltől estig zúgtak a harangok, a hívek imádkoztak az Úrhoz. A szigorú intézkedéseknek és a buzgó imádságnak meg lett az eredménye. Csodák csodája, városunkat elkerülte a pestis.
Deák Ferencnek hívták ekkor a miskolci egyházközség plébánosát, ő állíttatta a szobrot annak emlékére, hogy városunkat elkerülte a döghalál. Az alkotás talapzatának három oldalán latin nyelven volt olvasható a szöveg, melynek magyar fordítása:
,,Az Isten szeplőtlen szülője, a magyar hon nagyasszonya, a keresztények segítője, a járványos dögvésztől való oltalmazója és a nepomukiszent János védnök tiszteletére és dicskoszorúzott Lőrincz és Sebestyén tiszteletökre Magyarországot Istennek segedelmével kormányzó hatodik Károly alatt az orthodox miskolczi nép szentelte, hogy a járványos dögvésztől szabad és óva legyen."
Eredetileg volt még három alak a szobor talapzatán, a fent említett Szent János, Szent Lőrinc es Szent Sebestyén. A Magyar Jövő írása szerint a szobor avatása után 140 évvel - 1878-ban - valaki(k) letörték valamelyik szent fejét és a helyére egy fazekat tettek. A szoborgyalázók kilétére sosem derült fény. Az akkori plébános, Beller József az idő által amúgy is nagyon megviselt három szobrot eltávolította és újra felszentelte azt.

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás.)
,,Schack Béla „Miskolczi emlékek" c. 1897-ben megjelent munkájában erről így emlékezett: „...akkoriban a mindszenti templom dombon állott. Nem tudom, hogyan nivellálták későbben... A plébánia előtt is meredek domb volt. Azon állott a csupros kép. A szoborcsoportozat még most is megvan, de úgy megrenoválták, hogy azt hiszem, nem maradt a régiből egy kődarabka sem. Azonkívül az egészet valami furfangos módon odébb csúsztatták, s hozzá még ezt a részt is megplanirozták."
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás) (Miskolc, 2006, Stehlik Ágnes) - Egyházak, templomok 256.)
Állítólag egy hagyomány is fűződött hozzá. A katolikusok minden szombaton este találkoztak a szobornál, és kántorok segítségével, közös imádsággal kérték az Istent, hogy Miskolcot óvja meg minden veszedelemtől. Szendrey János egyik monográfiajában (1904) még említi ezt a szép hagyományt, a Magyar Jövő azonban szomorúan ír róla, hogy a húszas évek közepén már magában árválkodik a szobor szombat esténként.
Ebben az időkben még ,,Csupros szentek térének" nevezték a területet. Ennek miértjére több lehetséges magyarázatot ismerünk. A katolikusok szerint részeg csizmadiák követték el a kegyeletsértést, míg a reformátusok azt állították, hogy görömbölyi tót asszonyok voltak a bűnösök, akik tejesköcsögöket és csuprokat aggattak a szoborra, innen ered maga a ,,Csupros Mária" elnevezés is.
Született egy "új" legenda is, Csorba Piroska csodálatos meséje a szegény fiatalasszonyról, aki három gyermekével együtt éhezik, a szobor azonban csodát tesz, és megmenti őket az éhhaláltól.
1924-ben eltolták a szobrot helyéről, mert a forgalmat akadályozta.
,,A Szemere utca és a Csabai kapu utcaburkolásával egyidejűleg átépítik, újonnan rendezik a mindszenti r. kath. plébánia templom előtti teret is. A rendezéssel egyidejűleg ma, csütörtökön kezdik meg az áthelyezését az üzletvezetőség Mindszent utcai frontja előtt álló Mária-szobornak, melyet a köznép máig is „Csupros kép“ néven ismer, jóllehet a népies elnevezés keletkezéséről ma már jóformán semmit sem tud.
A Mária-szobrot jelenlegi helyéről délkelet felé, mintegy nyolc tíz méternyi távolságban helyezik el, úgy hogy most már a szobor beleesik majd a hármas utcatorkolat tengelyének találkozásába és egyformán lehet látni majd a Szemere utcáról, a Mindszent-utcáról és a Csabai-kapuból."
(Miskolczi Napló - 1924. július 04. - Ma helyezik át a ,,Csupros-képet")
1961-ben ismét forgalmi okok miatt került eltávolításra, illetve "arrébbrakva". Érdekesség, hogy akkor Magyar-szovjet barátság terének nevezték a területet, a miskolci lakosság ,,Szentháromság-térnek" nevezte, utalva arra, hogy a szobrot a mindszenti templom, az MSZMP és a SZOT székháza fogta közre.
2001-ben került vissza régi helyére az alkotás. Az avatón Dr. Berkes László plébános, Kobold Tamás polgármester és Dr. Dobrossy István helytörténész beszélt a szoborról.
A szobor eddigi utolsó áthelyezéséről Kiss József írt egy cikket az Észak-Magyarországban.

,,Nyughatatlan Mária
A világirodalom számos olyan történetet dolgozott fel, amelyben élettelen szobrok különös módon életre keltek, és furcsa, legalábbis szobrok esetében szokatlan helyzetekbe kerültek.
Miskolcon a Mindszenti templom Csupros Mária szobrának vándorútja ugyan nem került be a világirodalomba, noha (stílszerűen szólva) megérne egy misét. Anno ott állt, ahol majd hamarosan állni fog (ha fog), a közelmúltig a templom mellett a járdán állt, de szorult már a kerítés védelmére is.
A szobor felállítói úgy száz évvel ezelőtt nem gondolták, hogy a szobor nemkívánatos jelenség lesz majdan a huszadik század második felében, amikor teljesül a miskolci dolgozók legfőbb vágya: végre-végre megépül a szakszervezeti (ejtsd: „szakszezeti") székház, majd - hab a tortán - a pártszékház is.
Máriának érthető módon félre kellett vonulni a tér szélére, ahol nem volt olyan éles az osztályharc, illetve inkább a megengedő egyházpolitika volt tetten érhető. Most ismét költözik Csupros Mária: visszatér fiatalsága színhelyére.
Közben meg is újult, hiszen a számos kőműves retusnak köszönhetően már alig emlékeztet egykori önmagára. Mária egy dologgal nem számolt, miközben az elmúlt évtizedekben a templom körül bolyongott: a motorizáció mára átformált mindent.
Ezért aztán egynémely defenzív közlekedési szakértők odanyilatkoztak, hogy a szobor miatt majd nem látnak jól az autósok a kereszteződésben, és esetleg belehaladnak egymásba.
Mária nem ért a közlekedés biztonsághoz, így (ő is) mindig az utoljára nyilatkozó szakértőnek hisz. Egyebet nem tehet, mint egyéniségéhez illően szelíden néz maga elé.
De az is lehet, hogy azt kémleli, vajon az útkereszteződésből legközelebb hová helyezik át."
(Észak-Magyarország - 2001. július 30. - Nyughatatlan Mária)
A ,,Csupros Mária" városunk egyetlen barokk-kori köztéri szobra, készítőjét nem ismerjük, Dobrossy István szerint a mindszenti templom fülkeszobrait készítő mester lehetett az alkotó. (Itt jegyezném meg, hogy évvel ezután (1739) avatták fel az ehhez hasonló, diósgyőri Immaculata-szobrot.) Ne felejtsük el azt sem megemlíteni, hogy az "eredeti" szobor - az eredeti talapzattal - a mindszenti templom udvarán áll, mert 2001-ben egy teljesen újat készítettek.

Az Irgalmas Nővérek és a Fráter György Gimnázium
A Fráter György Gimnázium nagy múltú iskolája városunknak. A történetét azonban nem sokan ismerik, sőt, azt sem sokan tudják, hogy a mai Fráter nem jogutódja az egykor hasonló néven működött minoriták által patronált intézménynek.
Minoriták Miskolcon
Városunk lakosai a 16. század hatvanas éveiben áttértek a református vallásra. Mindszenten maradt egy "katolikus sziget", sokáig magára hagyva. Az ellenreformációnak köszönhetően a 17. század legvégén, és a 18. század elején kezdett el éledezni újra a katolikus egyház Miskolcon.
A minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már - valószínűleg - közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. A minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a Deák tér alatt találhatóak.
1729. szeptemberében látott hozzá a rend egy új templom építéséhez - ezt az évszámot használják az iskola alapításának is - és az alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel a templomot, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok ekkor még hiányoztak. 1743-ban a minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re készült el az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben.
Fontos tudni, egy kicsit visszalépve a történelemben, hogy a minorita rend 1725-ben Kelemen Didák által az egykori Boldogasszony templom területét kérte a várostól, mert ez a terület ,,a régi jogon őket illeti." Nem tudni mire gondolt pontosan, valószínűleg a római katolikus egyház jogára értette ezen megjegyzését, hiszen a minoriták ennek előtte nem voltak jelen városunkban. Az adománylevél 1729-re készült el.

A mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium jogelőd intézményének címere
Minorita rend
,,A XIII. század elején Assisi Szent Ferenc alapította koldulórendként, a szegény néptömegek körében végzendő papi tevékenységre. Iskolákat is szerveztek, elemi, közép-, és felsőfokúakat, kolostoraik sorra elterjedtek a középkori Magyarországon. A XV. században két ágra oszlott a ferences rend: obszervánsokra és minoritákra, másképp: kapucinusokra és minoritákra, azaz ,,kisebbekre, kisebb testvérekre". Magyarországon Miskolcon nyílt meg az első gimnáziumuk."
(Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 64.)
A város fontos részévé vált az iskola
Az iskola 1730-ban nyílt meg, a mai Kazinczy utcán egy kis épületben kezdődött az oktatás. 1753-ban kapott új épületet az intézmény, amely szintén nem bizonyult elégségesnek, úgyhogy 1773-ban egy még nagyobb területű iskola épült, melyet már elég sokáig, a mai, Földes Ferenc Gimnázium által kezelt ingatlan felépültéig, 1911-ig használtak az iskola tanulói és tanárai. Ennek elbontása után épült fel a mai Földes Ferenc Gimnáziumnak otthont adó létesítmény.
Nemes és nem nemes, polgár vagy jobbágy, szlovák-, vagy németajkú tanulót is találunk a diákok között, illetve görög katolikus, görögkeleti és zsidó vallásúakat is. 1777-től reálgimnázium lett az iskola.
A diákszínjátszó kör fontos része volt az iskolai nevelésnek. Dr. Mádai Gyula szerint nagy része van a "minoritás" diákok színjátszó csoportjának abban - mivel nyílt színi előadásokat is tartottak a városi polgárok szórakoztatására -, hogy a miskolci közönség megszerette a színjátszást, és értő közönséggé vált később a felnőtt színészek által játszott előadásokon, ezáltal elősegítve az állandó miskolci színjátszás létrejöttét.
A miskolci polgárok iskolája
Az 1843-as nagy tűzvész a gimnázium épületét is megrongálta, illetve az 1878-as nagy árvíz szintén súlyosan károsította azt. A szabadságharc alatt pedig hadikórházként üzemelt.
1886-ban államosították, ezután a sok fejlesztésnek köszönhetően - mind az eszközöket, mind a tanítási módszereket, mind a tanárokat illetően - a diákok létszáma megháromszorozódott. Sok "világi" tanárt neveztek ki ekkor a felszabaduló állások betöltésére.
Hazaszeretetre nevelték az iskolában a diákokat, sok tanulmányi kirándulást szerveztek az ország minden részére, illetve külföldre is. Persze ezeket túlnyomórészt a tehetősebb diákok engedhették meg magunknak. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor is sokat segítettek az ünnepség szervezésében az intézmény tanulói, tanárai.
Az iskola többször kérte, hogy főgimnáziummá alakulhasson - ha valaki érettségi vizsgát akart tenni, többnyire a református főgimnáziumban tette ezt meg -, ezt 1906-ban engedélyezték. 1911-ben végzett az első érettségiző osztály. Ugyanakkor 1910-ben elbontották a régi épületet és 650 000 korona költséggel Orczy Gyula tervei alapján rendkívül gyorsan felépült a ma is látható új intézmény, melyben 1911. szeptember 18-án kezdődött a tanítás. Ekkor már 443 tanuló és 27 tanár tanult/dolgozott a falak kötött.
A tanulók többsége a középréteghez tartozott és a diákok csak alig több mint fele volt katolikus vallású. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an izraeliták, viszont mindössze 5 nem magyar anyanyelvű tanulója van az iskolának. Diákotthont is alapítottak, közvetlenül az intézmény mellett. A diákok között a zsidó felekezethez tartozók magas számára magyarázat, hogy ekkor Miskolcon nagyon nagy számú - a város lakosságának csaknem 20%-át kitevő - kisebbségük élt.
Az első világháború alatt hadikórházként alkalmazták, az iskola hat tanára pedig a fronton szolgált. A tanácsköztársaság alatt sok tanár aktívan bekapcsolódott a vörösök soraiba.
1920-ban már 772 tanuló és 41 tanár volt a főgimnáziumban, "köszönhetően" a trianoni diktátum hatásainak is.

Fráter György Gimnázium
1921-ben jött a rendelet, hogy a középiskolákat magyar történelmi személyekről kell elnevezni. A tanári kar három javaslatot küldött a döntéshozóknak: Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc. 1922-ben döntött a Közoktatási Minisztérium: Miskolci kir. kath. Fráter György Főgimnázium lett az elnevezése, amelyet egészen 1948-ig viselt.
1936-ban már 946 tanuló és 32 tanár tanított az épületben, ekkor az ország második legnagyobb gimnáziuma volt a Fráter.
A második világháború alatt óriási veszteségeket szenvedett az iskola - és Miskolc - a diákjai körében a zsidók elhurcolása miatt. 1944-ben bombatalálat érte az épületet, később német, majd szovjet hadikórházként alkalmazták.
1949-ben költöznie kellett az intézménynek, mert a Nehézipari Műszaki Egyetem ideiglenesen itt rendezkedett be. A Fráter 1950. december 1-én vette fel a Földes Ferenc nevet, a mai Kossuth Gimnázium épületében folyt ekkor az oktatás. 1953-ban összevonásra került a két nagy múltú egyházi iskola, a Lévay és a Fráter.
Ez a Fráter, nem az a Fráter...
A rendszerváltás után, 1992. szeptember 1-én alakult újra a gimnázium. Az Érseki Leánynevelő Intézet egykori épületében - a Városház tér 6 szám alatt - működik azóta is a régi-új iskola. A mai iskola ezt az 1878-ban alapított intézményt tekinti jogelődjének.
Az Érseki Leánynevelő Intézet
Ha már szó esett erről az intézmenyről is, nézzük a történetét! A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját 1878-ban alapította Dr. Samassa József egri érsek, ahol az oktatás is hamarosan megindult.
1888-ban szentelték fel a kápolnát az iskola mellett, amely ma is dísze városunknak. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Feszty Árpád festette. További érdekesség az is, hogy a mindszenti templom felújítása miatt ezen sorok írójának majdnem ebben a kis kápolnában volt az egyházi esküvője 2015-ben. :)
,,Az érsek 60000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el."
(frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)

Az első világháború után az iskola szellemi és anyagi lehetőségei is gyarapodtak. 1927-ben indult az öt osztályos tanítóképző az intézmény keretein belül. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt, a tanítókat Budapesten és Szegeden képezték.
,,A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció. Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna, - hála Istennek- megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, …50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is."
(frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)
1992. szeptember 1-én indult újra az oktatás Fráter György Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven. A Szatmári Irgalmas Nővérek ekkor kapták vissza a jogos tulajdonukat.
Források:
A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991, Herman Ottó Múzeum) - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében
Barna György - Dobrossy István: Miskolc Belvárosa - Házak, emberek, történetek (Miskolc, 2010, Lézerpont)
Múzeumi füzetek 10-11. (Miskolc, 1960, Herman Ottó Múzeum) - Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete
Wikipédia - Lévay József Református Gimnázium szócikk, Földes Ferenc Gimnázium szócikk, Földes Ferenc szócikk
Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve
Bajay Amand: A miskolczi kir. kat. gymnasium története
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A miskolciak ősi iskolája a Papszeren - Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom
Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II.
minap.hu - Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Fráter György Katolikus Gimnázium
A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyvei
frater.hu - Kondrát M. Ilda nővér összegzése
Magyar Jövő - 1923. május 23. - Civitas Miskolc II. - A mindszenti Csupros kép
Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002) - 1. II. Miskolci esemény- és hírtár
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás) (Miskolc, 2006, Stehlik Ágnes) - Egyházak, templomok
Wikipédia - Csupros Mária szócikk
stonesdontwilt.blogspot.com - Csupros Mária
Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas - Mindszent egyházi műemlékegyüttese
Miskolczi Napló - 1924. július 04. - Ma helyezik át a ,,Csupros-képet"
Déli Hírlap - 1990. október 18. - Tér vita; 1991. november 30. - A miskolci ,,Csupros kép"
Szendrey János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége)
Szabadság - 1900. április 14.
Észak-Magyar
ország - 2001. július 30. Nyughatatlan Mária