A Lloyd, a Royal és a Fiume
2026. augusztus 15. írta: Reiman Zoltán

A Lloyd, a Royal és a Fiume

A Miskolci Holding együttműködésével a Kőbe írt történetek projekt hamarosan folytatódik. Ezzel a projekttel szeretnénk közelebb hozni a miskolci főutca épületeinek történetét a város lakóihoz és az ide érkező turistákhoz. Az újabb tíz helyszín közül ezúttal az egykori Royal szálló épületével ismerkedünk meg.

miskolc_60szechenyi_street_02.jpg

Van egy épület Miskolc főutcáján, amely mellett nap mint nap emberek százai sétálnak el. Sokan csak a Royal Divatházat ismerik róla, mások a Royal közt emlegetik, pedig falai között egykor a város gazdasági élete pezsgett, elegáns kávéház működött, rangos szálló fogadta a vendégeket, később pedig étterem, nagyáruház és üzletek váltották egymást. Ez a Széchenyi István utca 60. szám alatti saroképület, amelyet a miskolciak Lloydként, Royalként vagy éppen Fiumeként is ismertek.

Kevesen tudják, hogy története nem szállodával, hanem gabonával kezdődött.

1883-ban ebben az akkor még egyemeletes házban alakult meg a Miskolczi Termény Csarnok, vagyis a város első gabonatőzsdéje. A Borsodmegyei Lapok már 1883 áprilisában arról írt, hogy óriási az érdeklődés az új intézmény iránt. A cél egyszerű volt: megszervezni és fellendíteni a gabonakereskedelmet, valamint biztosítani azt a helyet, ahol a kereskedők üzletet köthetnek.

60_szechenyi_street_miskolc_1910.jpg

A Weinberger-féle kávéház mellett három külön helyiséget alakítottak ki a terménytőzsde számára. Itt működött az iroda, tárgyalóterem, sőt olvasótermet is terveztek. Az aratás után már teljes kapacitással dolgozott a szervezet, naponta több ezer mázsa gabona cserélt gazdát. Nem véletlen, hogy Miskolc ekkoriban a térség egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált.

A tőzsde fénykorában közel kétszáz tagot és nyolc ügynököt tartott nyilván. A kereskedők Szászországból, Csehországból, Sziléziából, Bécsből és Budapestről is rendszeresen megfordultak itt. A szervezet még saját békebíróságot is működtetett, amely a kereskedelmi viták gyors rendezését szolgálta.

A kávéház azonban ugyanilyen fontos szerepet játszott. A századforduló környékén Czeizel Adolf vette át az üzemeltetését, és ekkor született meg a Lloyd Kávéház és Szálloda. A korabeli hirdetések szerint a modern igényeknek megfelelően berendezett szobák, nagy díszterem, kiváló borok és különleges italok várták a vendégeket. A gabonakereskedők gyakran itt szálltak meg, miután egész nap üzleteket kötöttek a terménytőzsdén.

A város fejlődése azonban új épületet kívánt. Az eredeti házat 1904 és 1906 között lebontották, helyére pedig a ma is álló kétemeletes palota épült fel. Az építtető Ligeti Herman volt, aki korszerű, villanyvilágítással felszerelt szállodát álmodott ide.

60-64_szechenyi_street_miskolc_1898_2.jpg

1906-ban nyílt meg a Royal Szálloda.

Az emeleten negyvennél is több vendégszoba várta az utazókat, míg a földszinten elegáns kávéház és üzletek kaptak helyet. A Royal hamar Miskolc egyik legismertebb vendéglátóhelyévé vált. Az 1930-as években ugyan csak a város negyedik legnagyobb szállodájának számított – a Korona, a Grand és a Pannónia mögött –, mégis fontos szerepet töltött be, különösen kedvező árai miatt.

1930-ban Bárd György vette át az üzemeltetést, teljesen felújíttatta az épületet, és ekkor különös döntést hozott: a szállodát Fiume névre keresztelte át. Az éttermet Soltész Mátyás vezette, a régi kávéház helyét pezsgő vendéglő váltotta fel.

A miskolciak azonban nem igazán barátkoztak meg az új névvel.

miskolc_60szechenyi_street_01.jpg

A Fiume elnevezés idegenül hangzott a városban, ezért alig egy-két év elteltével visszakerült a homlokzatra a jól ismert Royal felirat. Ez annyira összeforrt az épülettel, hogy még ma is Royal köznek nevezik a mellette húzódó keskeny átjárót.

A Royal történetéhez egy kedves legenda is kapcsolódik. Egy régi kiadvány szerint József főherceg egyszer Zsolca felől érkezve megkérdezett egy rendőrt, melyik Miskolc első vendéglője. A rendőr szó szerint értelmezte a kérdést, és a Fiumére mutatott, hiszen az volt az első útjába eső szálloda. A főherceg itt ebédelt, ahol – állítólag – csak sóletet tudtak felszolgálni. A történet szerint annyira ízlett neki az étel, hogy a vendéglős később ezért nevezte át a szállót Royalra. A történészek természetesen tudják, hogy ez nem lehet igaz – már csak azért sem, mert a főherceg látogatásai idején még nem is létezett az autó, amellyel a legenda szerint érkezett. Mégis jól mutatja, milyen történetek szövődtek az épület köré.

A két világháború között azonban a szálloda lassan elveszítette korábbi rangját. A harmincas évek végétől már nem számított előkelő helynek, majd a vendéglátás fokozatosan megszűnt. Közben már 1927-ben megnyílt a földszinten a Royal Nagyáruház, amely hosszú évtizedekre meghatározta az épület arculatát.

Az államosítást követően a szállodából lakások lettek, a földszinten üzletek működtek. Később itt kapott helyet többek között a MATÁV ügyfélszolgálata, majd a MIK irodái is. A 2000-es évek elején az épület teljes homlokzatát felújították, így ismét méltó dísze lett a belvárosnak.

Ma már kevesen gondolnak bele, hogy a Royal Divatház épületében egykor gabonakereskedők alkudoztak, elegáns kávéház működött, utazók szálltak meg, bálokat rendeztek, majd étterem, nagyáruház és különféle üzletek követték egymást.

Mégis, ha felnézünk a homlokzatra, vagy végigsétálunk a Royal közön, könnyen eszünkbe juthat: ez a ház nem csupán egy üzletekkel teli saroképület. Ez Miskolc kereskedelmi, vendéglátó- és várostörténetének egyik legszebb tanúja, amely több mint 140 éve folyamatosan alkalmazkodik a város változó életéhez, miközben neve – Royal – máig él a miskolciak emlékezetében.

Az írás forrása nagyrészt a Miskolc belvárosa című könyv és a Miskolc írásban és képekben sorozat részei. Külön köszönet Kelecsényi-Gombos Ágnesnek és Kiszela Gergőnek!

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr619141757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása