A fővárosi nagycsapatok ellen mindig nehéz dolga volt egy vidéki csapatnak. Budapesten szinte esélytelen volt meccset nyerni ellenük a jobb játékosállomány és a bírói nyomás miatt. Hazai pályán lehetett megráncigálni az oroszlán bajszát. De, hogy az 50. percben már három gólos előnyben legyen a kis bányászcsapat a magyar futball kirakatcsapatával szemben, az kivételes eseménynek számított. Ezen írásom jelentős részében az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kutatásán alapul.
A Képes Sport címlapja
1923-ban alakult, a még önálló településen, Perecesen a Perecesbányatelepi Testgyakorlók Köre, a PTK. A klub első intézője Plesek Gábor volt.
A Perecesi Bányász futballistái nagyon ügyesek voltak, már 1925-26-ban megnyerték az Északi Alosztály másodosztályú küzdelmeit. A bajnokság megnyerése után sok dicséretet kapott a csapat és Baán Zoltán edző, aki korábban a Diósgyőri Atlétikai Club játékosa volt. Ugyan nemsokára kiesnek, 1930-31-ben azonban újra megnyerik ezt az osztályt, ráadásul veretlenül. 1937-ben pedig már az NB2-be való feljutást ünnepelték.
Tehát 1938-ban már a másodosztályú bajnokságban szerepelt a klub. Ekkorra már (1936) készen lett az új pálya is 4000 fős lelátóval és salakos borítású futópályával. Mindez 300 méterrel a tengerszint felett, aminek később jelentősége lesz. Erdőkkel övezett környezetben, az ország egyik legszebb fekvésű pályája volt.
Kertesi Ignác. Forrás: etofc.hu.
1947. április 20. a mérkőzés napja. Már napok óta készülődtek a nagy hírű Ferencváros fogadására a kis bányász településen. 6500 néző, nagy várakozás előzte meg a találkozót. A kiesés elkerülése végett minden pontra égető szüksége volt a perecesieknek.
Nézzük a mérkőzés jegyzőkönyvét:
Perecesi TK - Ferencvárosi TC
3-0
1947. április 20.
Pereces, 6500 néző. Jv.: Várszegi
Pereces: Kalmár - Zentai II, Felföldi - Polcz II, Pió, Zentai I - Futó II, Futó I, Kertesi, Forgács, Salamon
FTC: Henni - Káldi, Kispéter - Hernádi Csanádi, Lakat - Korányi, Gyulai, Szabó, Sárosi dr., Gyetvai
Gólszerző: Kertesi (25., 28., 50.)
(forrás:tempofradi.hu)
A perecesiek címere
Valószínűleg Sárosiék nem vették komolyan a mérkőzést. A második félidő 5. percében már 3-0-ra vezetett a Pereces. A kapufa azonban nem bírta el Kertesi lendületét, kettétört.
,,Futó II lendületesen elfut, beadására Kertesi óriási lendülettel fut rá, és tíz méterről élesen a jobb sarokba fejelt. 3:0. A nagy lendületben lévő Kertesi azonban nem tud megállni, befut a ferencvárosi kapuba, a hálót elkapva fékezi meg magát. A nagy rántástól a háló leszakad, és magával rántja a felső lécet is."
17 perc alatt új kapufát ácsoltak, egy vasdarabbal tákolták össze. A vesztes állás miatt bosszús ferencvárosi játékosok nem akarták folytatni a meccset. Sárosi pár társával együtt már hazafelé tartott autójával.
,,A játékvezető öltözőjében a helybeliek az új szabályra való hivatkozással arra próbálták rábírni Várszegi Rezső játékvezetőt, hogy továbbfolytassa a játékot. >>Rögtön készen lesz az új kapufa! << Húsz percig tartott, amíg megtalálták az új szabálykönyvben az errevonatkozó paragrafusokat. Közben ácsolták az új kaput, a ferencvárosi játékosok már öltözködtek, Sárosi dr. kocsiba már Budapest felé robogott, amikor kijött az öltözőjéből a játékvezető. Lemérte a kaput, majd lerajzolta. Kijelentést, hogy a kapuk nem szabályosak. >>Én a régi szabályokat ismerem - mondta a játékvezető - az újakról bennünket még nem oktattak ki. Én úgy tudom, hogyha összedől a kapufa, a mérkőzést le kell fújni. A sebtiben összetákolt kapu bármikor összedőlhetett volna.<<"
A nagy diadal helyszíne sajnos így fest manapság. Forrás: magyarfutball.hu
Csanádi Árpád, a későbbi kiváló sportdiplomata, az FTC játékosa, jókora badarságot nyilatkozott a pályáról és a körülményekről:
,,Poros, salakos, a fűnek nyoma sincs! Amellett a levegő is szokatlan. Hiába, a közel 1000 méteres magasságot meg kell szokni! Én egy negyedóra után nyomást éreztem a mellemben..."
Az a fránya bükki klíma. Az ezer méteres tengerszint feletti magasságot a Bükk legmagasabb pontja - Kettős-bérc, 961m - sem éri el. Ahogy írtam a cikkem elején, 300 méterrel emelkedett a tengerszint fölé a pálya valójában. Hiába, Csanádi jogot hallgatott a háború alatt, nem földrajztudósnak készült. Tegyük azért még hozzá, hogy akkoriban majd' minden vidéki pálya salakos volt.
Állítólag Drucker József mészáros mester szobabútort ajánlott a három gólt lövő Kertesi Ignácnak. Több helyen viszont konyhabútorra esküsznek. Ez a Drucker-drukker név is kicsit gyanús nekem... Aztán kiderült, hogy alaptalan volt a gyanúsításom, találtam Drucker nevű sírt az avasi zsidó temetőben ottjártamkor.
Itt még egyben a kapufa, bár az igazság az, hogy nem tudom biztosan, hogy a legendás mérkőzésen készült-e a fotó.
Az Észak-keleti Átjáró Egyesület tagjai több szemtanút kérdeztek a legendás meccsről, nézzük egy anonim néző visszaemlékezésének szavait:
,,Jártam én is a meccsre, meg, ugye, akkor jó csapata volt a Perecesnek! Hát, ha akkor nem szakad le a kapufa negyvennyolcban, a fradit igen megverik! Akkor Kertesi egy szobabútort kapott, a gólszerzés miatt. Három gólt rúgott! Volt egy Drucker nevezetű mészáros, és hentesboltja volt, ő szponzorálta. Azt mondta, Nácinak(Ignác): na, ha három gólt rúgsz, kapsz egy szobabútort. Akkor kezdett az akác nyílni, körbe volt a pálya akácfával, olyan erős illata volt, hogy húsz perc múlva a fradisok csak lézengtek a pályán. Utána való héten szerdán meg kellett ismételni a meccset, kedden eljöttek, hogy szagolják a levegőt, akkor döntetlen volt az eredmény."
A bíró nem engedte a folytatást. Először újrajátszották (1-1) a meccset, majd a Perecesnek adták a két pontot.
A csapat kiesett az nb1-ből. Államosítás, majd Pereces Miskolchoz csatolása következett. A csapat státusza megváltozott, egy lett hirtelen a sok miskolci csapat közül.
A bajnokság végredménye
A csapat 1959-ig viselte a Pereces nevet, utána Miskolci Bányász néven szerepelt megszűnéséig, 1975-ig.
A kilencvenes években emlékeim szerint tettek egy kísérletet a klub újjáalakítására. Pár szezont lehúztak a járási osztályban, majd újra megszűnt a csapat.
Kertesi Ignác a következő szezonban már az MTK csapatában futballozott, majd 1948-53 között a Győri ETO játékosa volt. Az ETO a klub legendái között tartja számon.
A Bányász Kulturális Egyesület 2016 óta megrendezi a Perecesi Kapufa Napját hagyományteremtő célzattal. A kis bányászcsapat nagy napjának emléke tovább él.
Idén is megtartották a Kapufa Napját Perecesen. Forrás: Észak-Keleti Átjáró Egyesület.
Források:
Lovász Tivadar-Pál István: Sportélet Perecesen
Darázs Richárd: Az összedőlt perecesi kapufa
ulloi129.hu
boon.hu
miskolc.blogspot.hu
atjarokhe.hu
magyarfutball.hu
Népsport
Képes sport
tempofradi.hu
nela.hu
eto.hu