A szentléleki Pálos kolostor romjai nagyszerű kirándulóhely a Bükk szerelmeseinek. Az egykoron gótikus stílusban épült műemléket 710 méter magasan találjuk a tengerszint felett. Könnyen megközelíthetjük és a mellette lévő turistaházban kipihenhetjük fáradalmainkat. A helyszín mai neve Bükkszentlélek.
A zárdát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A romok egy részét a turistaház építésekor elegyengették, szeméttel töltötték fel, parkoló, fedett rendezvénytér létesült a helyén. A még álló romokat pedig az erdő kezdi visszahódítani. Az épületben - romokban - is további károk keletkeztek az elmúlt évtizedekben, a diadalív boltíve szétnyílt, ideiglenesen alá kellett dúcolni. A közelében több forrást és több gyönyörű kilátású magaslatot találunk. Ezen írásomat Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor tanulmánya alapján készítettem.
A Pálos kolostor helyszíne
Először 1240-ben, Tardona község határjárási oklevele említi a zárdát.
,,Innen feljut az erdőbe Kamunuska potoka fejéhez, hol a várjobbágyoknak és Miklós ispánnak határdombja van és ezen a helyen a zárda közelében (probe ad heremitas) egy vesszős alatt négy domb emelkedik, ahol elkülönül a várjobbágyoké a vár kiírtott erdelyétől."
fotó: elmenyekvolgye.hu
A középkorban dédesinek is nevezték, Dédestapolcsány közelsége miatt. Érdekesség, hogy ezek a remeték még nem pálosok voltak, mert őket csak 1245-ben fogja majd össze Boldog Özséb, a rend alapítója.
Több forrás nem jelöli ilyen pontosan az alapítást, az 1250 körüli megjelölést használják. Hogy milyen remeték éltek a Pálosok előtt ezen a helyen, azt nem tudjuk. Valószínűleg magányos szerzetesek, mindenféle rendi kötelezettségek nélkül. A Pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Mai központja Lengyelország területén található, a magyar pedig Pécsett.
A Pálosok címere. Fotó: 3szek.ro.
Konkrétan bükki Pálosainkról - mint Pálosok - az első említés, okleveles adat 1312-ből (néhol 1313-at említenek) való. Ákos nembéli Ernye bán fia, István adományoz földet a dédesi kolostornak. István nádor a Pálos rend nagy támogatója volt. Feltételezhetjük, hogy az immár kőből emelt zárda építői ugyanazok voltak, mint akik a diósgyőri várat építették.
Az építése valószínűleg három építési periódusban történt, de nagyon kevés információval rendelkezünk a kolostor építéstörténetéről. Az biztos, hogy az első remeték még fából készült épületekben laktak. Mindössze két perjelét ismerjük a kolostornak. Az egyik Lőrinc 1317-ből, a másik Tamás 1524-ből.
A romok 19. századi ábrázolása. Fotó: koh7.hu
1320-ban Debreczeni Dózsa erdélyi vajda elfoglalja Diósgyőrt és Dédest. Valószínűleg út közben a zárdát is feldúlja valamilyen szinten. Ez azért valószínű, mert Poha Benedek 1346-ban komoly építéseket végzett rajta, van olyan történész, aki ezt a dátumot véli alapításának. Ekkor malom adományt is kaptak a szerzetesek.
A rend alapítója Boldog Özséb. A Wikipédia képe.
Szentlélek Diósgyőrtől és Dédestapolcsánytól is 8-8 kilométerre van, valószínűleg uradalmi pihenőhelyként is szolgált vadászatok után. A kolostor legtöbbször együtt kapott adományokat a diósgyőrivel karöltve. Nagy Lajos királyunk, Luxemburgi Zsigmond vagy Mátyás király bőkezűen támogatta a rendet, a kolostort. Mátyás egy ízben 200 forint értékű sót is kiutaltatott a széki sóbányáktól.
1526-ban a Ferdinánd király oldalán lévő Serédy Gáspár katonáival a kolostort feldúlta, a rend tagjait Szapolyai király pártjának tagjainak vélte, - Szapolyai is adott birtokadományokat nekik - ez volt az első lépcső a szentléleki közösség pusztulásához.
A második lökést a Miskolcon hírhedt Balassa Zsigmond tette meg 1540-ben, aki lerombolta a kolostort, mert panaszkodni mertek reá önkényeskedései miatt.
Egy múlt század elején íródott turistakönyvben meglepően pontos leírást találunk a romokról
1550-ben már nem élt sem Pálos, sem semmilyen szerzetes az ódon falak között.
1628-ban a területet elzálogosította a rend, - a diósgyőrievel együtt - hogy Bécsben tudjon venni egy rendházat. A szentléleki - dédesi - zárdát soha nem építették újjá.
Madártávlatból. Fotó: erdokerulo.blog.hu
Az évszázadok dolgoztak a romokon, telt-múlt az idő. A 19. században fedezte fel újra a romokat az akkor ébredező régészet, a múlt kutatását elkezdő kiváncsi kutatók által.
1737-ben romjait visszakapták a Pálosok. 1739-ben visszatértek Diósgyőrbe, de a szentléleki kolostor újjáépítésében már nem gondolkodtak.
fotó: hermuz.hu
1856-ban egy cikk jelent meg a romokról a budapesti Visszhang című újságban, javasolják felkeresését.
Az első régészeti feltárás az 1930-as évek elején történt.
Czeglédy Ilona 1974-es feltárása jelentősnek mondható.
2012-ben is kutattak a romok között, ők is jelentős feltárást végeztek, több lelet került elő, többek között 16 ezüstpénz.
Egy civil szervezet, a Csatárlánc 2012-ben a romok megmentését tűzte zászlajára.
Térkép alapján könnyedén megtaláljuk a romokat, akár autóval is a falakig masírozhatunk. Forrás: regitemplomok.wordpress.com.
Érdekességképpen megemlíteném még, hogy 2012-ben mire bukkantak a feltárás során a temetőben a régészek. Egy férfi sírját tárták fel, aki gyermekét(?) óvón átöleli. Ez a temetkezési szokás nem volt "divat" akkoriban. Észak felé néz, pedig arccal lefelé temettek abban az időben. Lehet, hogy papnövendék volt? Vagy csak temetkezni jöttek a megszentelt földbe, a szerzetesek eltűnése után?
A bükki Pálosok szentléleki közösségének romjai értékes műemléke Miskolcnak és környékének. A vadregényes környezetét megcsodálhatjuk akár egy könnyed séta alkalmával is. Érdemes.
Az aládúcolt diadalív. Fotó: regitemplomok.wordpress.com
Források:
Hideg Ágnes: Történelmi és régészeti leletek repertóriuma
Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor: a misklolc-szentléleki Pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok
koh7.hu - Pálos kolostorok Magyarországon
elmenyekvolgye.hu - Szentléleki pálos kolostorrom
hermuz.hu képe
erdokerulo.blog.hu képe
hellomiskolc.hu - Pálos kolostorrom
Joó Tibor - Sólyom Dezső: A diósgyőri Pálos kolostor
regitemplomok.wordpress.com térképe, képe
3szek.ro fotója
Wikipédia képe
