Mivel az első része nagy sikert aratott, gondoltam megírom a második részét is a Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról című írásomnak. Íme! :)
Elveszett, mint Rákóczi álma
A miskolci Rákóczi-ház. Fotó: miskolc.varosom.hu
Az interneten találtam ezt a szép miskolci legendát:
,,Rákóczi Miskolcon a Dőry-kúriában szállt meg. A házban szolgáló kisinas figyelmeztette, hogy csak akkor lesz szép álma, ha megszámolja a szoba sarkait. Ébredés után megkérdezte a fejedelmet, hogy jót álmodott-e, mire az elmosolyodva lejegyezte az álmát egy papírra, és alaposan összehajtogatva átadta a fiúnak, aki azt a kebelébe rejtette. Amikor a császáriak betörtek a városba, a kisinast is leszúrták, a nevezetes papír pedig elveszett. Azóta tartja a mondás, amikor nemes, szép dolog fullad kudarcba: Elveszett, mint Rákóczi álma." (Csorba Piroska-Fedor Vilmos: Miskolci legendák, 302-304. oldal)
Mindszent közel 160 éve
Mindszent központi része a templommal. Fotó: tripadvisor.co.hu
Azt biztos sokan tudják, hogy Mindszent 1880-ban csatlakozott városunkhoz, bár inkább csatolásnak mondanám, mert nem önként történt. Azt viszont kevesen, hogy ekkor visszatért városunk kebelére.
,,Miskolc város tanácsa 1724. február 20-án tudomásul vette az elszakadást." (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István-Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai)
Tehát közel 160 esztendeig volt önálló község, de előtte Miskolc részeként létezett.
Miskolc első sportegyesülete
A felújított egyetemi sportcentrum. Fotó: megazin.uni-miskolc.hu
Miskolc első sportegyesülete a Miskolci Tornaegylet volt. Nem sokáig működött, - 1867-1869 között - mégis, városunk első sportegyletét tisztelhetjük benne. (Tóth Gyula)
„Ajánljuk ez üdvös eszmének felkarolását, s igyekezzünk mi is lépést tartani más kisebb városokkal is, hol e férfias, érdekfeszítő, hasznos mulatságra már régen egyletek alakultak." (Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2., 1045. oldal)
Egy másik forrás másként gondolja.(Szegőfi Anna)
,,Amennyiben hihetünk Szendrei Jánosnak a sportegyesületek sorában elsőként a Miskolci Tornaegylet alakult meg 1867-ben, bár a hivatalos alapszabály csak 1888. április 2-án készült el. A Tornaegylet a korszak egyesületeihez hasonlóan valamennyi sportág művelésére alakult, célja rendszeres edzésekkel az egészség megőrzése volt."(Dobrossy István: Miskolc története IV/2., 771. oldal)
A kedves olvasóra bízom, hogy eldöntse, meddig működött, az alapítási éve viszont biztos, és ezáltal az első sportegyesület Miskolcon.
Herman Ottó a párbajhős
Herman Ottó fiatalon. A cultura.hu képe.
Ingerlékeny stílusa miatt sokszor került ilyen helyzetbe Herman Ottó, ha jól emlékszem három alkalommal párbajozott. Az egyik kissé komikus esetet Dobrossy István mesélte el az egyik Lézerpont szerdák nevezetű rendezvényen.
,,Most már nem állapítható meg, hogy melyik országgyűlési képviselő ciklusában történt meg, a következő viszont igen: Herman Ottó rendkívül érzékeny szangvinikus természetű ember volt. Úgy látszik süketsége járult hozzá ingerlékenységéhez. Egy alkalommal hogyhogy nem a parlament folyosóján összeperdült Warhman Mórral, aki abban az időben nagy pénzügyi kapacitással rendelkezett. Ennek lovagias ügy, párbaj lett a vége. A párbaj a cinkotai erdőben zajlott le. Wahrman tizenkét dioptriás szemüvegén alig látott pár méterre, Herman Ottó pedig süket volt. A feleket ötven méterre állították fel egymástól. A segédek pedig jelt adtak a lövésre. Herman Ottó egyik segítőjét kérdezte: - Lőtt-e már a zsidó? A párbajsegéd intett, hogy csak lőjél. A mordály elsült és lyukat fúrt a levegőbe. Majd Wahrman lövésére került a sor, előbb azonban ő is odafordult a segédjéhez és megkérdezte: - Merre áll az a süket? Majd elsütötte ő is a pisztolyát, szintén lyukat fúrva a levegőbe." (Dobrossy István olvasta fel ezt az idézetet a Lézerpont szerdák keretében a Szellem miskolci nagyjai című előadása során)
A párbaj véget ért, a felek viszont valószínűleg utána sem lettek jó viszonyba. Egyébként a Dobrossy úr által elmondott történetre egy másik változatban is rátaláltam. Wahrman Mórról kiderült, hogy ő is szeretett párbajozni. Íme az eset leírása kicsit másképpen és sokkal tömörebben:
Wahrman Mór, a wikiwand.com képe.
,,Egy alkalommal a politikus és természettudós Herman Ottóval veszett össze még furcsább körülmények között. A legenda szerint miközben a csaknem vak Wahrmann a segédeit kérdezte, hogy „hol áll a goj?”, a nagyothalló Herman pedig arról érdeklődött, hogy „lőtt már a zsidó?” (magyarzsido.hu - Wahrmann Mór, a párbajozó bankár)
Az utolsó városkapu kialakulása
Rudolf laktanya a Zsolcai kapuban
A Zsolcai kapu az utoljára létrejött városkapu Miskolcon. A régi időkben árok és sánc vette körbe a várost, melyeket a városkapuk törtek meg. Zsolca felé a Sajó és mellékágai miatt nagyon mocsaras, lápos, járhatatlan terület terült el, ezért sem út, sem híd nem vezetett arra. Az első utalás a Zsolcai kapura csak 1742-ből való, akkor már biztosan létezett.
,,A város Zsolcai kapujába két strázsa állíttatik."(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. - A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep, 65. oldal)
Ezáltal Miskolc közlekedési csomóponti jelentősége is megnőtt, ugyanis közvetlenül bekapcsolódott a kassai országútba, illetve Szerencs felé is megnyílt az utazási lehetőség, nem kellett kerülni egyik esetben sem. Olvastam valahol egy olyan utalást is, hogy sokáig azért nem volt út Zsolca felé, mert a két város polgárai nem kedvelték egymást, állandó határvitáik voltak, ezért nem építettek hidat és utat sem olyan sokáig a Sajóra a két település közé.
Miért épült a kisvasút?
Nagyszerű, játékos térkép a LÁÉV fő- és mellékvonaláról. Az oee.hu képe
,,A vasútüzemet a Bükkben termelt faáru, illetve a diósgyőri szénbánya szenének szállítására hozták létre, a személyszállítás csak később indult meg." (Wikipédia - Lillafüredi Állami Erdei Vasút szócikk)
Trianonban sajnos elveszítettük hegységeink javarészét, ezáltal ásványkincseink nagy részét is, ezért növelni kellett a termelés kapacitását a megmaradt területeken. Tehát először áruszállításra hozták létre, aztán kerültek előtérbe az idegenforgalmi érdekek.
,,A fahiány pótlására már 1918-19-ben határozatot hoztak.(...) Feltáró kisvasutakat kell létrehozni a Bükk hegységben." (Wikipédia - Lillafüredi Állami Erdei Vasút szócikk)
A legpusztítóbb miskolci pestisjárvány
A pestisjárvány egy korabeli illisztráción. A honvedelem.hu képe.
Érdekessége Miskolc történelmének, hogy milyen kevés feljegyzést találunk erről a járványról, pedig a város lakosságának a 60%-át(!!!), nem tévedés, hatvan százalékát elvitte a járvány. Rabutin pusztításáról vagy Rákóczi ténykedéséről sokkalta több információnk van. A járvány híre országosan is sokkolta a közvéleményt. Találtam egy táblázatot a pusztításáról.
A pestis pusztítása 1709-10-ben. Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1., 194. oldal)
Egészen döbbenetes, hogy a valamivel több, mint 6000 fős városi lakosságból majd' 3600 ember elhalálozott. Magyar-Görömböly elnéptelenedett, Szirma és Felsőgyőr lakossága arányában szintén nagy veszteséget szenvedett.
Miskolci gályarabok?
A filmtörténet leghíresebb gályarabja, Judah Ben-Hur, aki szintén vallási okok miatt lett meghurcolva. A filmtekercs.hu képe.
1674. március 5-én több, mint hétszáz protestáns prédikátor és tanító kapott idézést Pozsonyba. A vád ellenük felségsértés, hazaárulás és a katolikus egyház megsértése volt. Követelték tőlük bűneik beismerését és az áttérést a katolikus hitre. Valamivel több, mint 300-an jelentek meg az ítélőszék előtt. 300 magyarországi evangélikus és kálvinista volt a vádlottak között.
Három lehetőség állt előttük :
- lemondanak hitükről
- külföldre mennek
- áttérnek a katolikus vallásra
A háromszázból csak pár tucatnyian vállalták hitüket a halállal dacolva. Sokakat halálig kínoztak, a betegeket fogházra ítélték. Sokan színlelve tagadták meg vallásukat, majd külföldre szöktek.
A per végén már csak 42 protestánst küldtek Nápolyba, gályarabságra ítélve. A célhoz már csak harmincan értek el, ahol 50 aranyért adták el őket.
Európában gyűjtés indult kiszabadításuk végett. 1676. február 11-én Michiel de Ruyter holland admirális szabadította meg őket fogságukból. Később így emlékezett az esetre :
,,Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam." (Hírhozó, 21. évfolyam, 1-16 szám)
Michiel de Ruyter holland admirális. Forrás: Wikipédia
Az admirális hajója ágyúit Nápolyra szegezvén követelte a rabok kiadatását. Már csak 26 csontsovány túlélőt vitt a fedélzetre hajókáplán...
A Miskolcon szolgáló lelkipásztorok közül hárman voltak érintettek a perben :
- Harsányi Móricz István (1660-61 között szolgált Miskolcon)
- Köpeczi Haller Balázs (1679-83)
- Kapossy István (1678-81, ő "csak" pozsonyi raboskodást szenvedett el)
Illetve van egy negyedik társuk is. Őt megválasztották ugyan miskolci lelkipásztornak, de nem költözött ide, Kassán vállalt lelkipásztori hivatalt. Ő Otrokocsi Fóris Ferenc (1683)
,,A templom déli hajójában áll az a carrarai fehér márványból készült emléktábla, mely az ellenreformáció három miskolci üldözöttjének állít emléket." (Wikipédia - Avasi templom szócikk)
,,Harsányi Móricz István és Köpeczi Haller Balázs gályarabságot, Kapossy István pozsonyi raboskodást szenvedett miskolci lelkipásztorok emlékének." - a tábla szövege.
Román ágyúzás a vasgyárban
A vasgyár egy korabeli ábrázoláson. Fotó: Wikipédia.
A magyar vörös hadsereg összeomlása után a románok elfoglalták az országot. A történelmi részletekbe most nem mennék bele ebben az esetben sem. 1919. augusztus 4-én Miskolcot és környékét a 41. román gyalogdandár vette megszállás alá, Jonescu ezredes és Davidoglu tábornok vezetésével. Augusztus 17-re virradó éjjel ágyúdörgésre ébredt a lakosság. A vasgyárt lövették a románok. A miértre a délelőtt során derült fény. Újdiósgyőr egyik vigalmi negyedében Rosman Ferenc vasgyári lakos verekedés közben agyonlőtt két román katonát. Rosmant csak délelőtt fogták el, addig 167 ártatlan embert, - akit Petreanu százados és Jonescu ezredes bosszúból elfogtak - végigbotoztak a Kossuth utcán, aztán otthagyták őket vérbefagyva. Jajveszékelésük utcákra elhallatszott a helyszínről. Rosman Ferencet a román hadbíróság halálra ítélte és 28-án kivégezték. Jonescu ezredes 200 000 korona hadisarcot vetett ki a városra, amit Szentpály István kénytelen volt a helyi bankoktól hitel formájában felvenni.
A román csapatok csak november 16-án hagyták el Miskolcot.
Rabutin generális felégeti a várost
Rabutin császári generális. A Wikipédia képe.
Rabutin császári generális 1706. szeptemberében indult Erdélyből Kassa elfoglalására. Károlyi Sándor generális felégette a vidéket, a malmainkat tönkretette, minden takarmányt, élelmiszert elpusztított, a kutakat betömette, hogy a császáriaknak ne maradjon semmi. Miskolc lakossága elmenekült a városból. 1706. szeptember 17-én érkezett Rabutin a város alá. Öt napig fosztogattak a német és rác csapatok, azért, mert látták, hogy a város ki van ürítve. Feltörték a házakat, pincéket, mindent szétvertek. Ha élő lelket találtak, azt leölték. Az indulást megelőző este pedig házról-házra járva felgyújtották a várost. Csak a templomokat és a református iskolát hagyták sértetlenül. Rabutin neve szitokszó volt városunkban sokáig...
Források:
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III-IV.
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci sporteggyesületek
Pflieger J. Ferenc egy miskolci polgár visszaemlékezései
Herman Ottó Múzeum Évkönyve - Dobrossy István-Kárpáti László: A mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
Wikipédia - Lillafüredi Állami Erdei Vasút szócikk, Avasi templom szócikk
Dr. Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. - A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep
Miskolc a múltban - Lézerpont szerdák - A szellem miskolci nagyjai
Budapest főváros törvényhatósági jegyzőkönyvei
reformatus.hu
megazin.uni-miskolc.hu képe
Az Avasi Református Templom története - miskolciszemelvenyek.blog.hu
Pair Sándor: A magyar protestáns gályarabok
mult-kor.hu
Református templom és temető az miskolci Avason című könyv
Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriájában
magyarzsido.hu - Wahrmann Mór, a párbajozó bankár
miskolc.varosom.hu képe
port.hu
filmtekercs.hu képe
Csorba Piroska-Fedor Vilmos: Miskolci legendák - Elveszett, mint Rákóczi álma
tripadvisor.co.hu képe
cultura.hu képe
wikiwand.com képe
oee.hu képe
honvedelem.hu képe
Hírhozó című újság, 12. évfolyam, 1-16 szám
