Barlangtúrán Lillafüreden
2019. május 04. írta: Reiman Zoltán

Barlangtúrán Lillafüreden

Ebben az írásomban három lillafüredi barlangot szeretnék bemutatni. Talán miután megismertétek a három barlang történetét, többen is kedvet kaptok majd arra - vagy újra kedvet kaptok arra -, hogy felkeressétek őket. Mindegyiküknek megvan a különlegessége, mindegyik tartogat valami meglepetést. 

 

Ahol a magyar őskorkutatás kezdődött: a Szeleta-barlang 

A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás egyik első helyszíne. Herman Ottó Bársony-házi szakócái arra hívták fel a figyelmet, hogy ezen a vidéken akár az ősember is élhetett hosszú-hosszú évezredekkel ezelőtt. Ennek tisztázására két barlangkutatót küldött a Földtani Intézet, Kadic Ottokárt és Papp Károlyt.

 

szeleta-barlang_01_1_1.jpg

A Szeleta-barlang előcsarnoka. Forrás: elmenyekvolgye.hu

 

Száz méterrel a Szinva völgye fölött nyílik, a négy nagy magyarországi ,,alapvető, régészeti leletegyüttest szolgáltató" (Wikipédia - A Szeleta-barlang szócikk) barlangok egyike, a Szeleta-kultúra névadója. Az elmúlt 65-70 000 évre visszamenőleg találtak leleteket az ősember jelenlétére vonatkozóan. Miskolcot ez a barlang a legrégebben lakott európai helyek közé emelte. 

Fokozott védettséget élvez. 347 méterrel a tengerszint felett található. Triász mészkőbarlang,

,,amit egy ma már nem aktív, de régen bővizű karsztforrás oldó hatása hozott létre." (mindenamieger.blogspot.com - A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás egyik első helyszíne)

 

Mint említettem, Kadic Ottokár (1876-1957), Papp Károly társaságban azért érkezett városunkba, hogy a Bükk-vidék barlangjait bejárják őskori leletek után kutatva, és a Bársony-házi szakócák körüli tisztázatlan kérdésekre is megoldást találjanak. Kadic megvizsgálta a vidék barlangjait és hármat talált kutatásra érdemesnek. A Kecske-lyuk és a Büdös-Pest mellett a Szeleta-barlangot.

 

kadicott_1.jpgA híres barlangkutató Kadic Ottokár. Forrás: foldtangyerekeknek.blogspot.com

 

Kadic Ottokár horvát származású magyar paleontológus, egyetemi tanár. Édesanyja magyar volt, ő is magyarnak vallotta magát, bár horvát származását sem tagadta meg soha. A szervezett magyar barlangkutatás zászlóvivője, atyja. Zágrábban, majd Münchenben tanult, innen Magyarországra, a Földtani Intézetbe vezetett útja, egészen nyugdíjazásáig itt dolgozott. Számtalan helyen kutatott, kimagasló eredményeket ért el szakmájában. Eredményei ellenére mégis nagy nélkülözések közepette élt élete végén és így is hunyt el. 1906 őszén kezdte a feltárást Herman Ottó sürgetésére, aki igazolni akartatta azon állítását, hogy Miskolcot fel kell helyezni az őskorkutatás térképére.

,,A barlang előcsarnokában vágott 12x2 méteres és 6,5 méter mély kutatóárok pleisztocén rétegeiben rengeteg barlangi medve csontjai mellett tűzhely nyomára bukkantak." (woodyka.hu - Szeleta barlang)

Ezek után a Királyi Földtani Intézet elrendelte az ásatás folytatását, melyre 1000 koronát biztosított.

1907 májusában folytatták a feltárást és Kadic ,,a holocén rétegekben cserépedény töredékeket, csiszolt kőeszközöket talált. A pleisztocén rétegekből végre előkerültek a keresett paleolit kőeszközök, összesen 40 darab." (hellomiskolc.hu - Szeleta-barlang)

1908-ban Kadic Bécsbe utazott a leletekkel, ahol a fogadtatása vegyes volt. 1909-ig a kutatás 4000 koronás költséget emésztett fel. Egyébként az 1913-ig tartó ásatások során ezernél több lelet került elő. 1909. augusztus 4-én Tübingiában egy nemzetközi paleontológiai kongresszuson előadást tartott a nagyszerű kutató, ahol elismerték az általa talált leletek valódiságát. Még ebben az évben felkérte Hillebrand Jenőt munkatársnak, aki örömmel vette az invitálást. 1947-ig még tíz, nagyszabású ásatásra került sor a barlangban. 1951-től régészeti védelem alá került.

 

szeletahossz_1.JPGA Kadic-féle hosszmetszet a barlangról

 

1953-tól a nemzetközi szaksajtó is Szeleta-kultúraként emlegeti az itt talált leleteket.

,,A bejáraton át 20 méter hosszú, 15 méter széles, 8 méter magas előcsarnok vezet a 40 méter hosszú, szélesebb folyosóba és az innen ágazó 30 méter hosszú keskenyebb mellékágába, ahonnan kisebb-nagyobb fülkék nyílnak." (hellomiskolc.hu - Szeleta-barlang)

Ringer Árpád szavai: ,,A Hámor fölött, a szikla-tető oldalában nyíló impozáns méretű barlang a paleolit Bükki-Szeleta-kultúra névadó lelőhelye. Mindkettő, a karsztos üreg és a róla elnevezett régészeti műveltség a világörökség érdekes kincsei közé sorolható. A Szeletában 1906-tól 1913-ig Kadic Ottokár és Hillebrand Jenő, 1928-ban Mottl Mária, 1948-ban Saád Andor és Nemeskéri János, 1966-ban Vértes László, végül 1989-ben és 1999-ben Ringer Árpád vezetett ásatásokat."

Az eddigi utolsó feltárás 2012-ben történt. Egy Herman Ottó emléktábla is található a barlang bejáratánál. A barlang bejáratával szemben, a hámori temetőben nyugszik a nagy természettudós-polihisztor.

 

220px-szeleta-barlang_emlektabla_1.jpg

Herman Ottó emléktábla a barlang bejáratánál. Forrás: Wikipédia.

 

A Szinva tanösvényen elindulva a Majális parki buszvégállomástól egy túra keretében egészen Lillafüredig juthatunk. Közben csodálatos élményekben lehet részünk, közte a Szeleta-barlanggal való találkozásban is, ha letérünk az útról és leereszkedünk a hegyoldalon.

 

 

A világon egyedülálló mésztufabarlang: az Anna-barlang

Lillafüredi mésztufabarlang. A világon csak hat hasonló létezik, - nem tengeri mészkőben jött létre, hanem mésztufában - ettől olyan különleges.

 

img_20180724_072103_1.jpg

Forrás: Wikipédia

 

272 méterrel a tengerszint felett nyílik, felfedezője Stark András bányász volt, aki a hámori kohók vízellátása érdekében tárót szeretett volna nyitni ezen a helyen, a helyiek szerint 1833-ban. A 19. század vége felé feledésbe merült a barlang, a kohók bezártak, a bejáratát benőtte a növényzet és belepte az iszap.

Kadic Ottokár - az előző fejezetben már volt róla szó, Miskolc őstörténét kutató tudós - hat éve kutakodott már a Bükk barlangjai között, amikor meglepve tapasztalta, hogy itt egy barlang nyilik. Ő adott róla először részletes jellemzést 1912-ben. A barlang hossza 568 méter, 200 méter látogatható belőle. 1951-ben nyilvánították védetté, 1982-ben fokozottan védetté.

 

20-01-37-18301722_1541326862567195_762089665843136639_n_1.jpg

Forrás: Wikipédia

 

,,Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik azt mondják a nevet Szent Annáról kapta, de vannak, akik egy hercegnőtől származtatják. A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el." (epa.oszk.hu - Az Anna-barlang nevének eredete)

Érdekesség, hogy a barlangban volt a Szív nevű képződménynél Borbély Sándornak - aki a miskolci barlangkutatás úttörője volt - Prahács Katalinnal az esküvője 1953-ban.

A szakirodalomban és a köznyelvben is több néven ismerték a barlangot:

  • Hámori-barlang
  • Mésztufa-barlang
  • Forrás-barlang
  • Forrásmésztufa-barlang
  • Hétforrás-barlang
  • Petőfi-barlang
  • Csepegő-kő-barlang
  • Négyforrás-barlang

Valamint ezek további variációi, melyeket most nem sorolnék fel.

 

img_20180711_204624_1_1.jpg

A barlang bejárata 1910-ben. Forrás: Kadic Ottokár: A Hámori barlang Borsodmegyében.

 

Petőfi Sándor is tiszteletét tette benne - 1847 júniusában - innen az egyik elnevezése. Régen a barlang temploként is működött mindaddig, míg a hámori templom fel nem épült. A háború alatt óvóhelyként is szolgált. Jelenleg szabadon látogatható.

 

Gyógybarlang Lillafüreden: a Szent István-barlang

A mai, mesterséges kialakítású bejárata az Eger felé vezető út mellett található, a Palotaszállótól pár száz méterre. A legenda szerint a barlangot úgy fedezték fel, hogy egy kutya beesett a barlangba, valószínűleg a mai Nagyterembe. Ez a természetes bejárat a mai fölött található. Állítólag a Nagyterem falán még ma látható a ide beesett kutya kétségbeesett kaparásának nyoma. Napokig vonyított szegény eb a legenda szerint, amíg a segítségére sietett pár fiatalember. 

 

00000086qk.jpg

Forrás: bnpi.hu

 

Nem gondolták, hogy a barlang jelentős lenne, nem gondolták azt sem, hogy jelentős természeti értéket képviselne, és azt sem, hogy gyógyhatású lenne. Pontosan úgy, ahogy Miskolcról sem gondolná ezt a távoli látogató, pedig mindhárom igaz rá. :)

1913-ban vizsgálta meg a barlangot Kadic Ottokár, aki nem találta jelentősnek, csak szűkszavúan írt róla. A barlangnak nem is volt neve pár évig, de mivel a Szent István-lápa alján volt található, ezért Szent Istvánról lett elnevezve. 

1927-ben folytatták a barlang feltárását, Révay Ferenc és csapata ekkor talált rá a barlang folytatásában a különleges cseppkőképződményekre. Ekkor a feltárók látták, hogy idegenforgalmi szempontból is "piacképes", ezért kialakítottak egy mesterséges, jól kiépített lejáratot. 1931-ben nyílt meg a látogatott előtt.

 

szent-istvan-barlang-8.jpg

Forrás: elmenyekvolgye.hu

 

 ,,Később többször is kutatták a barlangot: 1959-ben Tóth József geológus, 1961-től a Magyar Hidrológiai Társulat Karsztvízkitató Csoportjával Borbély Sándor, 1965-ben Gyula Lajos vezetésével a DVTK Herman Ottó Barlangkutató Csoport, 1973-ben pedig NME Balás László vezette TDK Karszthidrológiai Szakcsoportja. A 2004-es legutolsó kutatómunka eredményeképpen, melyet Nyerges Attila és Szabó Lénárd vezetett, a barlang hossza elérte az addigi 711 m-el szemben a 864 m-t, legnagyobb magassága a 77 m-t, legnagyobb mélysége a 12 m-t, függőleges kiterjedése pedig a 89 m-t." (Éliásné Szepesi Zsuzsanna: A Szent István- és Anna-barlang denevérállománya az 1930-as évektől napjainkig)

1951-től védett, 1982-től fokozottan védett, 1991-ben pedig gyógybarlangá nyilváníttatott.

A barlangban az állandó hőmérséklet 8-10 fok közötti - akárcsak az avasi és tetemvári pincékben - a páratartalom 100 százalék közeli. A levegő ezért teljesen por- és pollenmentes, így 1989 óta a Fekete-teremben légzőszervi betegségben szenvedők terepiás kezelése folyik. 

 

img_20190322_173504.jpg

A Szent István-barlang térképe egy 1955-ös kiadványban. Forrás: dr. Kessler Hubert - Megay Géza: Lillafüred barlangjai.

 

Remélem tetszett a három barlangról szóló összeállításom, ha Lillafüreden jártok, keressétek fel mindhármat. Az ember nem is hinné mennyi érték van körülötte!

 

 

Források:

 

Barlangkutatás szakfolyóirat 1914. évi 3. szám Kadic Ottokár - 1913. évben végzett barlangkutatásaim eredményei

Dr. Kessler Hubert - Megay Géza: Lillafüred barlangjai

Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve

Éliásné Szepesi Zsuzsanna: A Szent István- és az Anna-barlang denevérállománya az 1930-as évektől napjainkig

Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák

Wikipédia - Szeleta-barlang szócikk, Anna-barlang szócikk, Szent István-barlang szócikk

hellomiskolc.hu - Szeleta-barlang

elmenyekvolgye.hu

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred

Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon című könyv.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I.

A Bársony-házi szakócák - miskolciszemelvenyek.blog.hu barlang.hu

fsz.bme.hu

woodyka.hu

mindenamieger.blogspot.com - A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás egyik első helyszíneK

Kadic Ottokár: A Hámori barlang Borsodmegyében

Lénárt László: Adalékok a lillafüredi mésztufabarlangok kutatásához

utisugo.hu

Kozma Attila fényképe - Bükki Nemzeti Park igazgatóság

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9014707700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.