Kis miskolci címerhatározó
2019. május 11. írta: Reiman Zoltán

Kis miskolci címerhatározó

Ebben az írásomban Miskolc és városrészei címereivel foglalkozom. Nagy-Miskolc 1950-re alakult ki, ekkor lett teljes - kivétel Bükkszentlászló, amely 1981-ben csatlakozott - a mai város képe. Tartsatok velem egy kis címerismertető barangolásra! 

 

img_20190326_081407.jpg

Miskolc városának címere. Forrás: miskolc.hu.

 

Miskolc városának címere 

,,A címer álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíborruhában, aranyképekkel, hímzett koronázó palástban, fején a Szent Korona, a fejet arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüstkeresztes arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranyoroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranygriff tartja." (nemzetijelkepek.hu - Miskolc címere)

1909-ben nyerte el városunk a törvényhatósági jogot. Ekkor kapott hivatalos címert Miskolc. Azért Szent István királyunk található a címeren, mert Miskolc városának első pecsétjén ő szerepelt. És hogy miért ő? Valószínűleg azért, mert az avasi templom a reformáció előtt a katolikus egyházé volt, és a védőszentje Szent István volt. A hajdú őt "váltotta" a miskolci pecséteken, erre több magyarázat található. A legvalószínűbb az, hogy a reformáció miatt "cserélték le" első királyunkat. A város lakossága áttért erre a protestáns vallásra, a reformátusok pedig nem tisztelik a szenteket, ezért a város homogén református lakossága nem akarta első királyunkat szentként a pecséten látni. Valószínűleg ezért került rá a hajdú.

A hajdú - akik közül sokan telepedtek le Miskolcon, innen a címerben szereplő alak - kezében azért van szőlőfürt, mert a város sokáig szőlő- és bortermelő vidék hírében állt, a búza pedig szintén fontos elem volt a város kereskedelmi életében.

Rátérve a mai címerre: a griff a gazdagság, a vagyon és az isteni hatalom őrzője, jelképe, minden teremtmény ura. Az oroszlán pedig az állatok királya, szintén a hatalom szimbóluma, de Krisztusi jelképként is szokták jellemezni. Szent István király a címer központjában foglal helyet, róla már beszéltem. És beszéltem a hajdúról is, láthatjuk, elférnek mindketten békésen egymás mellett a jelenlegi jelképen.

Most nézzük az egyes városrészek címereit:

 

 

Alsóhámor

 img_20190327_075206.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Alsóhámor osztott címerében szerepel egy szikla ezüstben, kereszttel - a Molnár-sziklára utal - és egy aranykalapács, vagy pöröly, amely nélkülözhetetlen volt a vasgyártás során. A egyik oldalán tölgyfaág aranytermésekkel, a jobb oldalán zöld olajág ezüsttermésekkel. A tölgyfaág a fizikai értékeket, a olajág a szellemi értékeket kepviseli. Ez a két motívum visszatérő nagyon sok városrészi címerünknél.

 

 

Avas

img_20190327_075415.jpgForrás: miskolc.hu 

 

Az Avas osztott címerében természetesen ott van a szőlőtőke, amely a hosszú-hosszú évszázados szőlőtermelő és kereskedő vidékre utal. A másik oldalán pedig egy vörös kereszt látható, amely ezüst alapon van, ezt hívják Szent György keresztnek. Az Avas egykori neve a Szent György-hegy, illetve ezen a néven ősidők óta egy kápolna is állott az oldalában. Szintén tölgyfaág és olajág öleli körbe a címert. A címer osztása azt fejezi ki, hogy a mai településrész területén egykoron két helység, Miskolc és (Hejő, Heő)Csaba osztozott.

 

 

Belváros

img_20190327_081221.jpg

Forrás: miskolc.hu 

 

Miskolc belvárosának címere tulajdonképpen lehetne a város címere is, de ez ugye nem lehetséges. A mai belváros a történelmi Miskolc területe, erre utal a címer is. Szerepel rajta a még katolikus avasi templom védőszentje Szent István és egy pajzsot szegélyező arany bordure díszített szegekkel. Itt is feltűnik az olaj- és tölgyfaág. 

 

 

Bükkszentlászló

img_20190327_113551.jpg

Forrás: nemzetijelkepek.hu 

 

A városunkhoz utoljára csatlakozott Bükkszentlászló, avagy régi nevén Óhuta. Címerében egy arany oroszlán csatabárddal, illetve egy ezüstpohár látható. Fölötte egy  aranykorona, melynek lombjai bükk-leveleket ábrázolnak. A címer egyik oldalán tölgyfaág arany termésekkel, a másikon Szent László füve kék virágokkal látható.

De mi az a Szent László füve nevű virág? 

,,Mikor az országbanb a betegség pusztítani kezdett, a nép tőle várt segedelmet, Szent László pedig Istentől várt segítséget. Isten egy álmot küldött a királynak, és azt mondta néki: Vedd íjadat, és célzás nélkül bocsásd el. Mikor felébredt így is tett. A nyílvessző egy növény szálat ütötte át és ennek nedve mentette meg népe életét. Azóta nevezik a Genciána virágot Szent László füvének". (diadal.hu - Szent László füve)

A csatabárdos oroszlán is természetesen Szent László királyra utal, az (üveg)pohár pedig arra, hogy a település létrejöttét az üveghutáknak köszönheti. A korona pedig rámutat arra, hogy a Diósgyőri koronauradalom területén alapították.

 

  

Csabai kapu

img_20190327_090017.jpg

Forrás: miskolc.hu 

 

A Csabai kapu címerén egy kapu szerepel, utalva az egykori városkapura és egy vörös rák, utalva az egykoron legendás vendéglátóhely ittlétére. A tölgyfaág és az olajág itt is visszatérő motívum.

 

  

Diósgyőr

img_20190327_093441.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Diósgyőr címerében Szűz Mária ölében ül a kis Jézus, mellette mind a két oldalon ezüst pálmafa látható. Itt is feltűnik az olaj- és tölgyfaág.

Érdekesség, hogy 1928-ban Füstös Pál plébános javaslatára változás történt Diósgyőr címerében. Az addigi címer Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal két diófa között. A diófákat palmafákra változtatták, azért, mert a pálosok címerében az szerepel. Ezzel akarták szimbolizálni a pálosok és Diósgyőr egységet. A belügyminiszter jóváhagyásával ez a csere megtörtént.

A vörös és arany színek azonosak a DVTK színeivel, a címer fő motívumai pedig Diósgyőr feudális kori pecsétjével azonosak. 

 

Felsőgyőr

 img_20190327_094856.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Felsőgyőr hivatalosan 2010 óta létezik ismét, előtte 1886-ig független település volt, majd Diósgyőrhöz csatolták. Területe a mai Majláth, illetve Berekalja városrészeinek felel meg. 

A címerben - amely négyfelé osztott - egy arany holló szerepel, kenyérrel csőrében, egy arany liliom, egy arany szőlőmetsző kés és egy arany holdsarló "társaságában".

Egy másik változatát is megtaláltam a címernek, itt egy csillag szerepel a liliom helyett, ám jelenleg ez a változat szerepel Miskolc városának honlapján.

A szájában kenyeret tartó holló a pálos rendre utal. A liliom az Anjou-házra - bár ezt megerősítve sehol sem találtam -, a szőlőmetsző kés a település életét meghatározó tevékenységre, az emberarcú hold - erre sem találtam pontos magyarázatot, csak találgatok - a település befogadó voltára utalhat, hiszen sok idegen ajkú szakember telepedett le itt. Mindezek - a régi pecséteken lévő csillag, nem a liliom - a régi felsőgyőri pecséten is szerepel. 

 

 

Felsőhámor

img_20190328_082351.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Felsőhámor osztott címerében egy arany harang és egy ezüst pisztráng látható. A pisztráng utal a Garadnában lévő jellegzetes halfajtájára, a harang - a 18. század végén épült kis kápolnában -  pedig évszázadokon át igazgatta a település életét az által, hogy a munka kezdetét és végét is jelezte a hámori munkások számára. Itt is feltűnik az arany termésekkel a tölgyfaág, illetve az olajág ezüst termésekkel.

 

 

Görömböly

img_20190328_083814.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Görömböly osztott címerében egy orosz kereszt szerepel, mellette pedig egy szőlőmetsző kés és egy csoroszlya. Az orosz kereszt utal a településrész szláv lakosságára - hivatalosan a görög katolikus egyházra -, bár ne feledjük, hogy a szlávok - és görög katolikusok - csak kis számban éltek a településen, számuk az 1709/10-es nagy pestisjárvány után lett döntő többségű, illetve a ellenreformáció idején is telepítettek be még tót ajkú telepeseket. A szőlőmetsző kés az egykoron önálló Görömböly szőlőtermelő múltjára utal, a csoroszlya pedig az egykor földművelő régmúltra tekint vissza.

 

 

Győri kapu

img_20190328_085046.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

A Győri kapu címerében értelemszerűen egy kapu szerepel, amely az egykori városkapura utal. Alatta egy liliom, ez a jelkép Szent Imre hercegre vonatkozik, akinek a tiszteletére van felszerelve az újdiósgyőri plébániatemplom. A címert tölgyfaág arany termésekkel és olajág ezüst termésekkel öleli körbe, ez a két motívum a természeti, fizikai értékekre, illetve a szellemi értékekre utal.

 

 

Hejőcsaba

img_20190328_092530.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Hejőcsaba címere összetett és érdekes, úgyhogy ezúttal pontosan idézünk:

,,Hejőcsaba címere vörös színű, álló katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű hármas halom foglalja el, erre pedig ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson zárt katonai sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A foszlányok színe az egyik oldalon vörös és ezüst, a másik oldalon kék és arany. A pajzson egy hullámpólya van, amely a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs alatt egy szalag lebeg HEJŐCSABA felirattal." (magyarcimerek.hu - Hejőcsaba településrész címere)

A szőlőmetsző kés utalás a település szőlőtermelő múltjára. A hármas halom a magyar heraldikában nagyon gyakori, a régi pecsétjén is szerepel a településnek. A szablyát markoló férfikéz az egyik leggyakoribb nemesi jelkép volt, ennek kiegészítéseként került rá a sisak, az oromdísz és a sisaktartó hármas is. 

 

 

Kilián

img_20190328_103938.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

A Kilián osztott címere a lakótelep két részét szimbolizálja, Észak- és Dél-Kiliánét. A gyűrű a Győr nevére, a diófa levele pedig a ,,diós" előtagra utal. Itt is szerepel a tölgyfa- és olajág a címerben. 

 

 

Komlóstető

img_20190408_214126.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Komlóstető címerének közepén ezüst szarufa, amely a nevében szereplő tetőre utal, a toboz pedig a komló termése, így lesz Komlós-tető. Ezt nagyon magyarázni sem kell. A címert itt is tölgyfaág arany termésekkel és olajág ezüst termésekkel öleli körül.

 

 

Lyukóvölgy

img_20190408_214915.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

A címerben a zöld szín a mezőgazdasági hasznosítására utal a területnek. A fordított ezüst szarufa itt a völgyet jelképezi, a bányászlámpa szerepe pedig egyértelmű, a településrész egykori életét meghatározó bányát jelképezi. Itt is megjelenik az olaj- és tölgyfaág. 

 

 

Martin-kertváros

img_20190408_223248.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Martin-kertváros címerében a két vékony ezüst szál a vasúti sínpárra emlékeztet és utal, a gólya pedig a városrész környezeti értékeire, hiszen bő százhúsz évvel ezelőtt még a kertváros nagy része mocsaras területen feküdt. Itt is megjelenik a címer körül a tölgyfaág és olajág.

 

 

Mindszent

img_20190408_223732.jpg

Forrás: miskolc.hu 

 

Mindszent egykori pecsétjén alapul a címere is. Az ezüst szőlőtőke az avasi szőlőtermesztésre utal. A zöld és a piros színű nemzeti színeket jelképezi.

 

 

Miskolci Egyetemváros

img_20190326_071604.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Az Egyetemváros címerében egy nyitott könyv látható, melyben az 1735-ös dátum szerepel. Ez az évszám a jogelőd selmecbányai intézmény alapításának dátuma. Alatta a Diósgyőri vár pedig a miskolci kötődést szimbolizálja. A címer a magyar nemzeti színekben pompázik.

 

 

Miskolctapolca

img_20190409_174244.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Tapolca címerében a sólyom a Miskóc honfoglaló nemzetségre, az arany kulcs - amely Szent Péter jelképe - az egykori monostorra, a korsó, a belőle folyó vízzel pedig a helyi forrásokra utal. Itt is feltűnik a címer körül a tölgyfaág és az olajág.

 

 

Pereces

img_20190409_174942.jpg

Források: miskolc.hu

 

Pereces címerében a három gyűrű utal a település nevére, ugyanis ez az a forma, amelyik legjobban emlékeztet a perec nevére, egyben a Diósgyőrhöz való kötődést is szimbolizálja. A kalapács és az ék a bányászatra utal, a címer színösszeállítása pedig szintén a bányász múltat hivatott ábrázolni.

 

 

Selyemrét

img_20190409_183303.jpg

Forrás: nemzetijelkepek.hu

  

Selyemrét osztott címerében a kettős kereszt a Szent István nevére felszentelt templomra utal, a forrás pedig a fürdőre. A olaj-és tölgyfaág a szellemi és fizikai értékeket szimbolizálja.

 

 

Szentpéteri kapu

img_20190409_181039.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

A Szentpéteri kapu címerében a kapu az egykori városkapura utal, az arany kulcs Szent Péter apostolra. Itt is feltűnik az olajág és a tölgyfaág, amely a természeti és a szellemi értékeket képviseli.

 

 

Szirma

img_20190409_181616.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Szirma címerében a rák a Szirmay családra utal, amely alapítója volt a településre. A pelikán - amely vérével táplálja fiókáit -, a református egyház, a kereszt a katolikus egyház jelenlétét szimbolizálja. A két szalag a pelikán körül a két folyót, a Szinvát és a Hejőt jeleníti meg. A két pajzstartó a dolgos emberek munkájára - búzakalász -, illetve a szellemi értékekre - pálmalevél - utalnak.

 

 

Zsolcai kapu

img_20190409_182623.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

A Zsolcai kapu címerében a kapu az egykori vámszedőhelyre utal, az alatta lévő hullámpólya pedig a Sajóra. Itt is feltűnik a tölgyfa- és olajág.

 

Remélem érdekesnek találtátok a bejegyzést, és sok érdekességet megtudtatok Miskolc és településrészeinek címereiről. 

 

 

 

Források:

 

miskolc.hu - Miskolc városrészeinek címerei

nemzetijelkepek.hu -  Miskolc városának címere, Alsóhámor településrész címere, Avas településrész címere, Diósgyőr címere, Szirma címere, Selyemrét címere

Wikipédia - Hámor (fémfeldolgozás) szócikk, Felsőgyőr szócikk, Bükkszentlászló szócikk

miskolcblog.blogspot.com - Városrészek címerei: Avas, A belváros címere

miskolcadhatott.blog.hu - Mesélő miskolci helynevek: Felsőgyőr a fehér barátok útja

diadal.hu - Szent László füve

Dr. Kovács Péter: Javaslat a miskolci településrészi önkormányzatok Miskolc történelmi részei címereinek elfogadására

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5714716701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bonyolító · www.tollkoptato.hu 2019.05.11. 20:26:10

Ejha! Ez igazán szép munka volt. Gratulálok és köszönöm minden érdeklődő olvasó nevében. Érdekes volt olvasni a címerek történetét, ami bevallom a kiegésztítő információk ismeretében és a hivatkozások meglátogatása ellenére is sok helyen érthetetlen és zavaros a számomra. Diósgyőr címerében a diófákat - ami egyértelműen utalhatna a dió előtagra - kicserélni holmi kifacsart magyarázattal a múlt század első negyedében meglehetősen balga húzás volt. Szent Istvánnal kapcsolatban folyamatosan az járt az eszemben, hogy az egykori szakrális épületeket nem okvetlenül első királyunkról, hanem Szent István vértanúról nevezték-e el? Hasonló kifacsart magyarázatnak érzem a Győri kapu esetben (Árpádházi) Szent Imrére utalást az egyértelmű Anjou liliommal. Megnéztem városunk honlapján, hogy külön bizottság foglalkozik a városrészek címereinek összetákolásával, elnézést megalkotásával és a közismert szakértelem, az erőltetett, és szerintem tudománytalan heraldikában elő is bukkan. (Átnevezték a Kiliánt, mert miért ne, Kenderföldi (agyrém) lakótelepre, de azért gyártanak hozzá egy Kiliános címert és így is szerepeltetik. A számomra visszásnak tűnő magyarázatok természetesen semmit nem vesznek el bejegyzés szerzőjének érdemeiből.