Öt felekezet temploma a belvárosban
2022. június 16. írta: Reiman Zoltán

Öt felekezet temploma a belvárosban

A közelmúltban találkoztam egy bejegyzéssel, amely Győr városáról szólt. A bejegyzés azt taglalta, hogy Európában is egyedülálló az, hogy a kisalföldi városban 700 méteren belül öt felekezetnek is van temploma. Nos, Miskolcon is hasonló a helyzet.

 

1651652051908.jpg

Na, ki tudja megnevezni mindegyik templomot a képen?

 

,,Európai szinten is egyedülálló módon, Győr újvárosi részén, egy utcában, 700 méteren belül öt különböző felekezet temploma is megtalálható: zsinagóga, evangélikus, református, katolikus és görögkatolikus templom."

(HUstory - magyar történetek a világ minden tájáról Facebook csoport)

 

Miskolc belvárosában 800 méteren belül a zsidóknak, a reformátusoknak, a katolikusoknak, az ortodoxoknak és az evangélikusoknak van temploma. (Ez szám szerint öt.) Sőt, ha egy kicsit tovább megyünk (1,1 km), akkor a görögkatolikus székesegyház is az utunkba kerül. Miskolc a 17. század végéig egy homogén, tisztán magyar ajkú, református település volt. A 18. század elejétől kezdődően pedig a vallási sokszínűség jellemzi a települést. 

 

Ebben a bejegyzésben ezt a hat templomot, és a hat felekezetet szeretném bemutatni nektek röviden.

 

1651652052444.jpg

A 73 méter magas torony tekintélyt parancsoló a belvárosi református templom tetején

 

Belvárosi református templom

A templom

A belvárosi református templom vagy, ahogy a miskolciak hívják, ,,Kakas templom" Miskolc egyik legrégebbi utcájában, a Kossuth utcában áll. 

A 18. század végén a miskolci reformátusok számának növekedése miatt égetően szükség volt még egy templom építésére a városban, az avasi és a Deszkatemplomon kívül. Erre az ellenreformáció miatt sokáig nem volt lehetőség, csak II. József türelmi rendelete után, ami 1781-ben történt. 

Az 1780-as népszámlálási adatok szerint Miskolc lakosainak száma 13 148 fő volt, ebből 8433 református. Ekkora tömeget a meglévő két templom már nem tudott "kiszolgálni", ennyi ember nem fért el bennük, ezért több Istentiszteletet tartottak mindkettőben vasárnaponként.

1786-ban megindult a építkezés. Érdekesség, hogy mindenféle tervrajz nélkül kezdtek neki ennek. Nagyon lassan haladt a munka, ugyanis kevés pénzből gazdálkodtak, illetve lassan haladt az adományok gyűjtése.

A munka így több mint húsz évig tartott, a templom felszentelésére 1808. november 19-én került sor, melyet emléktáblával örökítettek meg. A felszentelést Őri Fülep Gábor sajószentpéteri lelkész végezte, akkoriban a miskolci lelkészek Szepesi Toót András, Szathmáry Paksi József, Végh János és Igaz Sámuel voltak. 

 

12-22-23-dsc_0008_4_1.jpeg

 

A felekezet

A reformáció Miskolcot viszonylag későn érte el, ezért inkább a Kálvini és nem a Luthetri tanok érvényesültek. A korai reformáció idején Henckel János próbálta békíteni - országos szinten - a feleket, de nem járt sikerrel, sőt az 1523-as országgyűlés már keményen fellépett az eretnek vallás ellen.

1526 után vándorprédikátorok jelennek meg szerte az országban, járják a falvakat, városokat. Észak-Magyarország legaktívabb prédikátora Dévai Biró Mátyás volt. Krakkóban tanult, 1531-ben kassai, 1639-ben sárospataki pap. 1541-ben a szikszói iskola vezetője. 1543-44-ben a miskolciak még ellenálltak tanainak, pedig ekkor Sajószentpéter vagy Szikszó már református volt.

Miskolcon 1563-ig nincs protestáns főúr, Balassa Zsigmond - a diósgyőri koronauradalom vezetője, ahová Miskolc is tartozott -, majd özvegye is kemény kézzel bánt a reformátusokkal. Ez akadályozta városunkban a reformáció kiteljesedését.

1563-ban a miskolci polgárok panaszkodnak az udvarnál az őket ért vallási atrocitások miatt. Balassáné Fánchy Borbála - Zsigmond özvegye - még abban az évben meghal, ezután ''intézményesedhetett'' a vallás városunkban.

Balassáék után a reformációt támogató földesurak következtek. Első református lelkipásztori adatunk 1566-ból való. Ettől kezdődően közel 150 évig a református volt az uralkodó vallás Miskolcon. 

Interjú Szabó Sándor lelkésszel:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2017/09/16/interju_szabo_sandor_lelkesszel

 

12-22-54-dsc_0006_4_1.jpeg

 

Nagyboldogasszony - Minorita templom

A templom

A minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban.

A minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a jelenlegi templom alatt találhatóak.

1729 szeptemberében láttak hozzá az új templom építéséhez a minoriták és az alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította.

1736-ban szentelték fel a templomot, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok még hiányoztak. 1743-ban a minorita rendházat is elkezdték építeni. Végül 1770-re lett kész az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben. 

Az1843-as tűzvész súlyosan megrongálta a templomot, a tűzvész erejére jellemző, hogy a harangok is megolvadtak a toronyban. A rekatolizáció során egyre nagyobb létszámú római katolikus hivő telepedett meg a városban, vagy tért vissza a református egyháztól. Ennek eredményeképpen ma már a római katolikus vallás a domináns városunkban. 

 

19577453_1348138948574015_1730036755344262644_o_3.jpg

Fotó: Serfőző Péter

 

A minorita épületegyüttes az egyik legszebb műemlékünk a városban, a Hősök tere emlékeivel karöltve.

A felekezet 

A katolikus felekezet városunk alapításával egyidős. Azonban a 16. század közepén Miskolcon a református vallás lett az uralkodó. Végül az ellenreformáció eredményeként a katolikusok száma ismét emelkedni kezdett - jelentős mértékben. Ez a 18. század első harmadában történt. A tendencia folytatódott, és a mérleg nyelve a 19. század végén fordult döntően a katolikusok javára. 350 év után ismét katolikus többség lett Miskolcon, és ez mind a mai napig így van.

 

Kazinczy utcai zsinagóga 

A zsinagóga

1861-1863 között épült a megye egyetlen jelenleg is működő, egyben legnagyobb zsinagógája, neoromán moreszk stílusban. A tervező Christian Friedrich Ludwig Förster volt, aki a bécsi leopoldstadti, és a Dohány utcai zsinagógák építésével szerzett hírnevet magának.  

 

a_miskolci_zsinagoga_2.jpg

Forrás: Wikipédia

 

Az új zsinagóga helyén egy 1795-ös dokumentum szerint már egy kisebb elődje állt. Förster több újítást is eszközölt a templom tervezésekor, ami nem aratott osztatlan sikert az ortodoxok körében. A sátoraljaújhelyi rabbigyűlés ki is átkozota a a miskolci rabbit. Ennek hatására az imaházon átalakítást végeztek, de a szefárd zsidók nem békéltek meg, különválltak az egyházközségtől.

Az udvaron található egy 1926-ban állított első világháborús emlékmű, a Déryné utcáról nyíló kapualjnál pedig az 1944-ben elhurcolt zsidókra emlékező márványtáblák találhatóak.

1901-ben egy másik zsinagóga is épült városunkban, a Palóczy utcában, amelyet 1963-ban lebontottak. A huszadik század elején Miskolc lakosságának 20%-a zsidó vallású volt, de a holokauszt alatt csaknem teljesen eltűntek városunkból. A Palóczy utcai épületet a vallási közösség nem is tudta fenntartani, ezért került lebontásra.

 

1651652052852.jpg

A 20. század közepén lebontott zsinagóga Miskolcon

 

2017-től - 70 év után - újra van Miskolcnak főrabbija, Markovics Zsolt személyében. 

A felekezet 

Miskolcon az első zsidók a 18. század közepén jelentek meg. Számuk folyamatosan gyarapodott, már 1850-ben (később a 20. század elején) elérték azt, hogy Miskolc népességének húsz százalékát adják. 

A második világháború ideje alatt Miskolc teljes zsidó lakosságát deportálták és a tízezer zsidó honfitársunkból körülbelül ezer tért haza. A későbbiek folyamán közülük is sokan más országban telepedtek le.

Manapság hozzávetőlegesen ötszáz zsidó vallású miskolci él városunkban. 2017-ben Markovics Zsolt személyében újra van főrabbija a helyi hitközségnek.

Interjú Markovics Zsolt főrabbival:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/01/07/interju_markovics_zsolt_forabbival

 

17038839_126354464556133_1435718608052798344_o_1_1.jpg

Az ortodox templom

 

Szent Háromság templom

A templom

A miskolci "görög" kereskedők első kápolnája a 18. század húszas éveiben – a Széchenyi út 12. szám alatt állt – Szent Naum nevét viselte. 

A közösség 1785-ben kezdte el építeni templomát, amely 1806-ra lett készen és a Szentháromságról nevezték el. Adami János, olasz származású mérnök terve alapján épült, előtte több tervet elvetettek. A kőművesek vezetője Michael Schajder volt. A mennyezetet Anton Kuchelmeister, bécsi akadémiai festő festette. 

Az európai hírű, hatalmas (16 méter magas) ikonosztázion Jankovics Miklós szerémi faszobrász munkája. Bibliai jelenetei, a szentképek és oszlopkereteken megjelenő festmények varázslatos látványt nyújtottak, illetve nyújtanak ma is.

Van egy szép, kétfejű sas faragvány is a templomban - közepén magyar címerrel -, ami pontosan olyan, mint a Habsburg címerben. Azonban tudnunk kell, hogy a sas eredetileg nem Habsburg, hanem bizánci jelkép. A Habsburgok azért tették címerállattá, mert magukat a római birodalom leszármazottainak vélték, uralkodásukat jogfolytonosságnak tartották. A templomban található mestermű benne a magyar címerrel a magyarrá válni akaró közösség jelképe volt. 

 

17016089_126354521222794_437890512951142238_o_1_1_2.jpg

A csodálatos ikonosztazion 

 

A felekezet

Több hullámban érkeztek a görög kereskedők Miskolcra. Az 1699-es karlócai béke az első menekülthullám kezdete. Muszae, Saguna, Grabovszki, Pilta, Popa, Dimcsa, Dona, Csuhandarosz, hogy csak néhány családnevet említsünk.

Az ortodox egyházközségük szerint már 1687-től a városban éltek, ami valószínűleg a legelső kereskedők érkezését jelöli, bár találtam olyan forrást is, ami azt írta, hogy ez csak a Magyarországra érkező első kereskedők megjelenését hirdeti. Nagy részük a ma Albánia területén lévő Voskopoja – Moszkopolisz – nevű városból, illetve környékéről származott.

Egy másik csoportjuk Ohrid környékéről – ma Macedónia része, inkább Albánok lakják - érkezett városunkba. Nagy a tisztelete ezért ohridi Szent Naumnak. A templomban is megtalálható Szent Cirill és Metód tanítványa, a bolgárok misszionáriusa, akit Bulgária hét apostola közt tartanak számon. Kis részük – a valóban görögök – Edirne, magyarul Drinápoly környékéről került hozzánk. Az első családok még határozottan a visszatelepülés reményével – az oszmán fennhatóság megszűnésének illúziójával – kezdték el itteni életüket. 

Miskolc polgársága vegyes érzelmekkel fogadta őket. A köznép cincárnak nevezte őket, de találkozhatunk a vlach, macedovlach és mecedoromán elnevezéssel is. Ez a görögnek nevezett népcsoport – akik között a ténylegesen görög elég kevés volt – a görög nyelvet csak egymás közti kommunikációra használta. A miskolci kompánia túlnyomórészt aromán volt, de volt köztük albán, bolgár és természetesen igazi görög is. Egymás között saját nyelvükön beszéltek, a szoros kapocs a vallás volt. A századfordulón megjelentek a szerb – a magyarok rácoknak hívták őket – kereskedők is Miskolcon.

Ma már kevesen vallják magukat ortodox hitűnek a városunkban, a miséket 20-50 fő látogatja. A jelenlegi hívek nagy része a huszadik században betelepült bolgárok leszármazottja, illetve van köztük görög katolikusnak keresztelt hívő is. Az egykori - a templomot építő - ortodox közösség már régen asszimilálódott.

 

16992325_126354587889454_1992802341127283287_o_1_1.jpg

Az a bizonyos kétfejű bizánci sas a magyar címerrel

 

 

Belvárosi evangélikus templom

A templom: 

A templomot 1783-ban kezdték el építeni, ami 1797-re lett készen. Az építkezés fő támogatója Radvánszky Ferenc volt. Sajnos 1817-ben az épület teljesen leégett, egy villámcsapás következtében. 1817 és 1820 között épült újjá, a ma is látható toronya azonban csak 1865-re készült el.

Az 1878-as nagy miskolci árvíz súlyosan megrongálta a épületeket, több gyűjtemény is súlyos károkat szenvedett ennek következtében.

A templom udvarán Csengey Gusztáv (teológus, költő, tanár) szobra látható.

 

luther-udvar-ks-1.jpg

Fotó: hellomiskolc.hu

 

A felekezet:

Miskolcon az evangélikusok először a 17. század végén jelentek meg nagyobb számban. Ekkor kisebb részben magyarok, nagyobb részben németek és tótok alkották a gyülekezetet. A felekezet egyre nagyobb lett és egyre meghatározóbb Miskolcon, jelenleg is a legnagyobbak egyike.

 

et016bamn469_1.jpg  

Nagyboldogasszony-székesegyház

,,A miskolci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran Búza téri templom) a görögkatolikus rítust követő Miskolci egyházmegye főtemploma. Székesegyházi rangját 2011-ben kapta, amikor Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely lett. Az épület stílusa premodern, neogótikus elemekkel. 1911-ben szentelték föl. (...)

A templom külső megjelenésében bizánci vonásokat lehet felfedezni. Főhomlokzata – természetesen – keletre tájolt. Központi, előreugró főtornyát két oldalról alacsonyabb lépcsőtornyok fogják közre. Érdekesség, hogy a négyszög alaprajzú torony süvege hatszög alaprajzú, a tetején pedig az a kettős kereszt áll, amelyet a miskolci ortodox egyházközség ajándékozott a templomnak. (...)

A templom alaprajza latin kereszt formájú, főhajója egyszerű kiképzésű, kereszthajója alacsonyabb tőle. A templombelsőt háromszakaszos csehsüveg boltozat fedi, néhol szecessziós virágmintákkal dekorált. Gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztázát az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban. Az ikonosztázion fölött a diadalív középső részén Szűz Mária tartja ölében a Kisdedet, két oldalt pedig szentek láthatók. A templomot „Istenszülő elszenderülése” titulusra keresztelték." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

 

3297_1.jpg

Forrás: nyirgorkat.hu

 

A felekezet

Miskolcon és környékén a görög katolikusok valamikor a XVIII. század elején jelentek meg.

,,A feljegyzések szerint az első görög szertartású szentmisét magyarul, a magyar nyelv első vértanuja, Izaiás végezte, kit Erdélyben az oláhok az oltártól ragadtak el s 1695-ben gyilkoltak meg."

(Halmay-Leszih: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek, 188. oldal) 

Miskolcon mindenki tud a gazdag "görög" kereskedőkről, akik virágzó egyházi életét hoztak létre az ortodox vallás hívei számára. A szegényebb, befolyással nem rendelkező görögkatolikus vallásúak a XVIII. század első harmadától hosszú küzdelmet folytattak egy templom, egy igazi aktív hitközség létrehozására, amit csak 1900-ban koronázott siker. Mindaddig a görömbölyi görögkatolikus egyházközség volt az, ahová a miskolci hívek tartoztak. 

1900. augusztus 20-án alakult meg a görögkatolikus hitközség városunkban. Első - világi - elnöke Szaffka Pál királyi közjegyző lett, egyházi elnöke pedig Mocsár Ede. Ami nagyon fontos volt az új hitközség számára az az, hogy a mise magyar nyelven hangozzon el a templomban, illetve ennek hiányában ott, ahol a misét celebrálják. Ugyanis Munkácson és Eperjesen rutén, Erdélyben pedig román "oltárnyelv" volt érvényben, így eddig nehezen tudták gyakorolni szép magyar nyelvünkön a liturgiát. Ekkor - a korai időszakkal ellentétben - a mindszenti templomot már használhatták misézésre a görög katolikusok, hiszen megállapodtak a mindszenti plébánossal ez ügyben. 

 

letoltes_8_1.jpeg

A görög katolikus templom egy korai képeslapon. Fotó: hungaricana.hu

 

A magyar nyelvű misézés nagyon "bevált", hiszen, ahol eddig szláv nyelven gyakorolták azt megyénkben, ott is hamarosan a magyar nyelv lett a domináns. Sőt, olyanok is támogatták ezt, akik nemrégiben települtek be és ruszin vagy román volt az anyanyelvük.  

Először saját lelkész kellett a gyülekezet számára. Dr. Vályi János Eperjesi püspök a hívekkel egyeztetve meg is találta az alkalmas személyt erre a posztra. Schirilla Andor (1881-1943) volt ő. 1905. november 15-én iktatták be parókusnak a miskolci egyházközség számára. 

A görögkatolikus felekezet tagjai ma is jelentős számban vannak jelen városunkban.

 

 

Források:

 

HUstory - magyar történetek a világ minden tájáról Facebook csoport

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Legenda és valóság a belvárosi ,,Kakas templom" történetében - Az avasi református templom különleges története - Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom - Miskolc népessége és vallási megoszlása - a kezdetektől napjainkig - A Kazinczy utcai zsinagóga - A legnagyobb vidéki zsidó közösség - a miskolci zsidóság története - Miskolci ''görögök'' a történelem viharában - A szerb király keresztje - a miskolci görögkatolikus egyház története

Reiman Zoltán: Miskolc a Várad, az Életed!

Reiman Zoltán: Miskolc mindig várni fog

miskolc.hu

Wikipédia - Belvárosi evangélikus templom (Miskolc)

miskolc.lutheran.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9417834791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

almamag 2022.06.17. 08:13:17

A zsidóknak jelenleg (úgy 2000 éve) nincs templomuk. Titus, római hadvezér romboltatta le Kr. u. 70-ben. A "zsinagóga" és a "templom" nem szinonímák.

gigabursch 2022.06.17. 13:21:16

Ismét egy érdekes cikk. Köszönöm!

@almamag:
Igen, ez így van.
süti beállítások módosítása