Annak apropóján, hogy városunkba érkezik országos körútjának állomásaként a Seuso-kincs, gondoltam írok egy kis ismertetőt róla. Nagyon érdekesek a megtalálásának körülményei, noha az igazságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni mikéntjéről. A kincs maga páratlan lelet a római kori Európából a maga nemében. Nézzük mit érdemes tudni ezekről a különleges tárgyakról.
fotó: mult-kor.hu
A kincs
Magyarország "családi ezüstje" újra itthon. Kormányunk 2017-re az összes ismert darabot visszaszerezte "tulajdonosától". A kincs minden bizonnyal a római Pannónia Valeria provinciából származik, a 4-5. századból. Egészen pontosan egy ,,díszes ezüst lakomakészlet". Polgárdi környékéről került elő, - a település a Balatontól nem messze található - pontos helyét talán soha nem tudják majd lokalizálni. A hetvenes évek végén, közepén-végén találta egy fiatalember, rá még később visszatérünk. A készlet egyik darabján - latinul - a tulajdonost is említik versbe foglalva - innen tudjuk a nevét is, Seuso - aki a római birodalom tisztviselője, hadvezére, esetleg a terület gazdag - kelta származású - főura lehetett.
forrás: mno.hu
A polgárdi ezüst állvány
1878-ban egy szilvafa kidöntésekor találták 10 darabban, melyet restauráltak. A párizsi világkiállításon igazi szenzáció volt, csodájára jártak. Azért a restauráció nem sikerült a legtökéletesebben, így funkcióját nem tudta ellátni, ezért (is) 2002-ben kiegészítették a három labúnak gondolt állványt egy negyedikkel. Mivel a környéken találták a Seuso-kincset, - és mert nem meglepő módon közéjük illik - többen párhuzamot vontak a két lelet között.
Érdekesség, hogy a vadásztálon - amely a kincs legjellegzetesebb darabja - található szöveg elején és végén korai keresztény jelképet azonosítottak, ez segített a régészeknek a pontos kormeghatározásban. A leleteken szerepel a Pelso felirat is, - ugyancsak a vadásztálon - amely a Balaton elnevezése a római időkben. Szakértők szerint ,,a ma ismert és fennmaradt, ezüstből készített ötvösművészeti tárgyak között legértékesebbnek számít a késő római császárkorból". Értéke felbecsülhetetlen.
A kiállítássorozat kampányvideója
A latin felirat:
,,Hec sevso tibi dvrent per saecvla mvlta posteris vt prosint vascvla digna tvis"
Mindez magyarul:
,,Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak."
fotó: mnm.hu
A készlet 14 ismert darabból áll, a tárgyak többségén ,,mitológiai történetek elevenednek meg domborműves ábrázolással''. Egyediségével kiemelkedik a többi közül a fentebb már szóba került vadásztál. Tényleg komoly tényező lehetett Seuso a maga korában. Ilyen szépen kidolgozott ezüstkészletre csak egy nagyon vagyonosnak, a provincia meghatározó alakjának telhetett. A leletet minden bizonnyal akkor rejtették el, amikor a majorságot, - amely Polgárdi környékén volt, már ha tényleg onnan való - barbár betörés veszélyeztette, majd valószínűleg meg is semmisítette.
fotó: index.hu
Megtalálásának és "vándorlásának" története
A leletet a segédmunkásként dolgozó - ekkor sorkatonaságát töltő - Sümegh József találta meg, valamikor a hetvenes évek közepén-végén. Ez biztosnak tűnik. Ami ezután következik, az csak találgatás, következtetés. Igazából azt sem lehet tudni, hányan voltak a megtalálásakor. Egyedül volt József? Netán többen voltak? Az elmúlt évtizedekben sokan állítottak azt, hogy Sümegh-gel együtt ásták ki a páratlan leletet, akiről a faluban mindenki tudta, talált valami rendkívülit. Állítólag sok emberrel kapcsolatba lépett az ügy kapcsán, sok tárgyat elcserélt erre-arra. Egy önjelölt társa a 2000-es évek elején azt állította, hogy együtt találták a tárgyakat, eredetileg 40 darabot. Egyes szakértők szerint a gyűjtemény - teljes valójában keletkezésekor - akár több száz darabból is állhatott. Józsefnek tervei voltak. Telket vett, építkezésbe fogott bele, családalapítási ambíciói voltak, semmi nem indokolta azt, hogy öngyilkosságot kövessen el. Pedig ez történt. 1980 decemberében a 24 éves fiatalembert holtan találták egy pincében a Kőszárhegyen. Pár lépésre attól a helytől, ahol a szintén Seuso-kincsnek vélt állványt találták. Napjai voltak már csak hátra a katonaéletből és ő különleges eltávozást kért. Nem hazament. Egy pince mellett találták meg, a hó jól láthatóan három ember nyomát rögzítette, de ebből már csak kettő távozott. Az eset után sokan kételkedtek az öngyilkosságban, de az ügyet hamar lezárták. Magas szintű katonai vezetők, állami hivatalnokok neve is szóba került az ügy kapcsán. Néhányan a titkosszolgálatot is emlegették. Semmi biztosat nem lehet tudni azóta sem. A rendszerváltás után az öngyilkosságot felülvizsgálták és egyértelműen gyilkosságot állapítottak meg. A katonai ügyésznek annak idején az sem jelentett okot a nyomozás elrendelésére, hogy József lába leért a földre amikor megtalálták, így nehéz valakinek felakasztania magát...
Vádorkiállítás
,,A Seuso-kincs 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében országos körútra indul, elsőként a Szent István Király Múzeumban mutatkozik be. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár után Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc és Nyíregyháza múzeumában lesz látható." (A Magyar Nemzeti Múzeum közleménye)
Miskolcon a kiállítás 2018. február 27. - március 18. között látható majd a Herman Ottó Múzeumban. Megtekintéséhez regisztráció szükséges.
A seusomiskolc.hu oldalon lehet időpontot foglalni.
A magyar állam harca a kincsekért
Sümegh halála után a leletek vándorútra keltek, nyomuk veszett. Állítólag bejárták Európát, Ázsiát, végül 1990-ben New Yorkban kerültek elő, - mai áron 100 millió euróért akarták értékesíteni - egy aukciós ház bemutatóján. Ekkor a leletet hamis libanoni papírjai ellenére - egy szemfüles magyar régész, Nagy Mihály révén - felismerték, az állam pedig azonnal pert akasztott a "tulajdonos" nyakába. Hosszú-hosszú pereskedés következett, eredetbizonyítási eljárással fűszerezve. Szép sorban mindegyik keresetet elbukta az állam, de mivel bizonytalan volt az eredete a tárgyaknak, eladni sem tudta a birtoklója. Közben a környező országok közül is jogot formáltak páran a kincsre. 2017-ig a magyar állam több milliárd forintot szánt az üzletre, fáradozásait végül siker koronázta, sikeresen visszavásárolta. A Seuso-kincs összes ismert darabja hazánkba került.
Sümegh József gyilkosság áldozata lett. Fotó: hirpress.hu
A kiállítás
Vándorútra indult Seuso kincse. Vajon ki ásta el, maga a tulajdonos? Vajon Sümegh találta meg először? Ha ezekre a kérdésekre nem is, de egy pár dologra választ kapunk a kiállításon. Ne hagyjuk ki! Különleges kincs ez, amiért nagy harcot folytatott mindegyik, az elmúlt huszonöt évben hivatalban lévő kormányunk! Egy olyan kincs, melyet minden magyarnak látni kell!
Források:
Wikipédia - Seuso-kincs szócikk
mnm.hu - A Seuso-kincs
pestisracok.hu - Seuso-kincsek Archívum
magyar nemzet online - Folytatódhat a Seuso-kincsek utáni vadászat
mult-kor.hu - Seuso kincsei: az évszázad krimije; Országjárásra indul a Seuso-kincs; Hazatért a Seuso-kincs hét darabja; Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs másik hét darabját is; Tovább keresik a Seuso-kincset megtaláló férfi gyilkosait; Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét
magyaridok.hu - Ezüst családi körben - a Seuso-kincs; A Seuso-kincs magyaroszági vándorkiállításáról döntött a kormány; Visszaszerezte a kormány a teljes Seuso-kincset
dehir.hu - Seuso-kincsek
archeologia.hu - Seuso-kincs: hét darab került vissza Magyarországra
24.hu - Seuso: 13 milliárd helyett ingyen is megkaphattuk volna
blikk.hu - Van meg belőlük? Kutatás indulhat a Seuso-kincsek lelőhelyén
szikmblog.wordpress.com - A Seuso sztori
boon.hu - Ismerd meg a rejtélyes Seuso-kincset!; Elhozzák Miskolcra a Seuso-kincseket
hermuz.hu - A Seuso-kincs
hirado.hu - Magyarországon az összes Seuso-kincs
utazom.com - A Seuso-kincs igaz története
origo.hu - Már mindenki megnézheti a rejtélyes Seuso-kincset
avilagtitkai.com - Rendkívül: Végre! Magyarországra kerültek a Seuso kincsei
index.hu - Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek visszaszerzése; Rejtély marad a Seuso-kincsek felfedezőjének meggyilkolása
hirpress.hu - Vajon miért titkosak a Seuso-akták 2043-ig?
seusomiskolc.hu
