Tapolca, azon belül a Barlangfürdő, városunk egyik legkedveltebb helye. Egész Európában egyedülálló értékekkel rendelkezik. Ilyen magas hőfokú karsztvíz nincs sehol a világon, melynek gyógyhatása ősidők óta ismert a helyiek körében. Népszerű a miskolciak és a turisták között is.
A fürdőben ,,többszázezer éves természet alkotta barlangjáratokban" élvezhetjük a strandolást. Melegvizű, 30 fokos gyógyvíz tör fel a mélyből, amelyben a tapolcai legendás fehér kígyó lubickol a helyiek hagyományai szerint. A barlang klímája is gyógyhatású. A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karasztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel karöltve. A teljes intézmény akadálymentesítve van mozgáskorlátozottak számára. Szaunapark, gőzkabin, infraszauna, merülő medence, mi szem-szájnak ingere.
A Barlangfürdő bejárata előtt található a Bencések monostor maradványa, ami a városalapító Miskóc nemzetség temetkezési helye és valószínűleg dokumentumainak őrzési helye is volt. A monostor lerombolása után - 16. század - a terület elmocsarasodott.
Ugyan már a régi időkből ismert a gyógyhatása, fürdőhellyé csak a török idők elmúltával válhatott. A görömbölyi apát 1711-ben vetette fel fürdőhely kialakítását Tapolcán. Még Kassáról is hozatott orvosokat, hogy igazolják a víz gyógyító voltát. 1723-ban kezdték az építkezést, három medencét és egy fogadót alakítottak ki. 1743-ból meg is van ennek az épületnek a leírása. Természetesen a barlangban fürdőzés ekkor még szóba sem jöhetett. A század közepére a hely feledésbe merült, romlásnak indult.
A régi Tavi fürdő. Fotó: barlangfurdo.hu
1837-ben az akkori görömbölyi apát újíttatta fel, fedett medencét építtetett, de még mindig mindent a barlangokon kívül.
1908-ban Szentpáli István, Miskolc polgármestere 200 000 koronáért megveszi Tapolca egy kisebb részét városa számára a görög katolikus egyháztól. Munkácson volt a tárgyalás, Szentpáli úr útitársa Rácz György volt - akiről már írtam egy-két érdekességet itt a blogon -, ez a tárgyalás még 1907-ben történt. Nemcsak a melegvizű termálvíz miatt, hanem a hideg vizű források végett is vásároltuk meg a területet, amelyek a lillafüredi társaikkal együtt fedezték Miskolc vízellátását. Ekkor jön létre a Miskolci (Tapolcai) Vízmű. Ezt a részvásárlást sokan összetévesztik Tapolca Miskolchoz való csatlakozásával, pedig az csak 1945-ben történik majd meg.
A Tapolca egy kis részének megvásárlásáról szóló szerződés "szignórésze". A miskolcadhatott.blog.hu képe.
Az első világháború után létrejön a Tapolcai Gyógyfürdő Rt. erős miskolci befolyással. Pávai-Vajna Ferenc geológus 1928-ban felhívja a figyelmet a tapolcai vizek jó minőségére, mind gyógyhatásuk, mind ivóvízminőségük szempontjából. Gombamódra szaporodnak a villák, 1933-ban már 120 villát találunk a településen. 1934-ben hivatalosan is fürdőhellyé minősítették Tapolcát.
1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján megépítik az egyik melegvizű forrásra a Tavi fürdőt. Érdekesség, hogy ekkor egy régi fürdőre utaló nyomokat találtak. Először azt hitték török eredetű, aztán ezt elvetették és a Bencéseknek tulajdonították, tulajdonítják, ugyanis erdélyi motívumokat találtak a famaradványon. Ezek szerint a szerzetesek is élvezték a tapolcai meleg vizű források gyógyhatását, kellemes hőfokát.
A Csillagterem. Fotó: barlangfurdo.hu
1939-ben kezdték az új fürdőház építését, közben egy új 31,5 fokos forrásra bukkantak, hatalmas vízhozammal. 1941-re készült el a főépület, melynek teteje gombnyomással nyitható-zárható és a mai napig működőképes. Az akkori európai ,,ranglistán" a harmadik, nagyon előkelő helyen állt a fürdő, ez a ranglista a korszerűség, a vízminőség és a gyógyhatás szempontjai alapján készült.
A városrész csatlakozásakor - amely 1945 januárjában történt - több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a befutó.
1959 fontos dátum a fürdő történetében. Innentől kezdve nem egyszerű fürdő, hanem ,,A" Barlangfürdő. A Tavas-barlangot alakították át fürdésre alkalmassá. 1969-ben bontották el a régi Tavi fürdő medencét, ekkor épült a kagylószerű tető a külső medence fölé, amely manapság már a fürdő országosan is ismert jelképe, védjegye.
A Fürdőcsarnok. Fotó: barlangfurdo.hu
Az 1980-as években jelentősen bővítették, több új medence és több folyosó épült a fürdőben. 1998-ban pedig teljes fürdőrekonstrukció történt, amely 2005-ig tartott. A Barlangfürdőben több szobor is található, legismertebb a Fürdőző nő a kupolacsarnokban és az Őslények a Kagylómedencében.
A Barlangfürdő medencéi:
Beltéri részen:
- Római terem
- Csillagterem
- Öreg barlangi medence
- Fürdőcsarnok
- Két termál medence
Kültéren:
- 3 gyermek medence
- Tavi fürdő medence
- Kagylómedence
- Úszómedence
2016-ben a Barlangfürdő elnyerte az év fürdője büszke címet. Tapolca és neves fürdője kiemelkedő értéke Miskolc városának. A gyógyvíz és a különleges környezet "együttese" Magyarország kiemelkedő turisztikai látványosságává emelte a városrészt. Örömmel megy ki az ember egy egyszerű sétára is a csónakázó tó köré, vagy egy gyors ebédre a közkedvelt büfésorra, akár egy körre is a pár éve épített bobpályára..
A Barlangfürdő hármas fürdőkomplexuma. Lénárt L. illusztrációja, forrás: mek.oszk.hu, A miskolctapolcai-tavasbarlang és fürdőépület alaprajza.
Források:
Wikipédia - Barlangfürdő szócikk
barlangfurdo.hu
termalfurdo.hu
miskolctapolca.info
hellomiskolc.hu - Miskolctapolca Barlangfürdő
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.
Miskolc várostörténeti kalendárium
Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben
miskolcadhatott.blog.hu képe
mlbe.hu