Egy darab megteremtett középkor - a Palotaszálló avatása
2019. július 30. írta: Reiman Zoltán

Egy darab megteremtett középkor - a Palotaszálló avatása

Miskolc egyik legszebb, legértékesebb része Lillafüred. Lillafüred egyik gyöngyszeme pedig a Palotaszálló. Gyermekkoromban nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mikor épülhetett az épület, nagyon különlegesnek tartottam a falakat, titkos átjárókat kerestem bennük és biztos voltam abban, hogy ezek az építmények a függőkertnél már sok-sok évszázada ott állnak a helyükön.

 

60719613_2230903483837551_5676582992936435712_o.jpg

Zólyomi Sándor felvétele

 

Nos, nem így volt, a palota építésének okait, körülményeit később megismertem, sőt le is írtam. De magáról a megnyitóról még nem írtam, nem is nagyon olvastam. Most azonban úgy gondoltam, itt az ideje megismerkednem ezekkel a körülményekkel is. Nézzük milyen volt a Palotaszálló avatása!

Először ismerkedjünk meg az építéstörténetével is pár szóban. A szálloda tervei 1925-26-ra készültek el. A tereprendezés elkezdődött, heroikus küzdelmet folytattak az építők az elemekkel. A házak egy része eltűnt, a tulajdonosok Alsóhámorban és Diósgyőrben kaptak új lakást. Egy hegyet bontottak le az építkezés kedvéért. 4000 köbméter földet és robbantott sziklát hordtak el. A munkát az Erdőkincstár két mérnöke irányította, Kövess János erdőtanácsos és Osztolúczky Tibor erdőmérnök.

 

img_20190529_084612.jpg

 

Lux Kálmán a Palotaszálló tervezője egy neoreneszánsz, Mátyás korabeli kastélyt álmodott a bükki dombokra, 46 méteres toronnyal. 1926-ban eszébe jutott a kivitelezőknek, hogy valahogy fel is kell jutniuk a majdani vendégeknek a szállóhoz, ehhez pedig megfelelő minőségű út szükségeltetik. A zúzalékköves makadám út a korszak legmodernebb eljárásával készült, a kivitelező egy bostoni székhelyű amerikai cég volt. 1930-ra a megnyitóra ez is elkészült.

3,5 millió pengő. Elképesztő összeg volt ez akkoriban, ennyibe került a lillafüredi ékszerdoboz megépítése. Az épület fő - északi - homlokzata a Hámori-tóra néz, a déli a lillafüredi völgyet pásztázza.

 

palotaszallo_12378_szamu_muemlek_8.jpg

Forrás: Wikipédia

  

A hivatalos sajtóbemutatóra 1930. június 6-án került sor, amikor a sajtó képviselőinek Mayer János földművelésügyi miniszer mutatta be az új palotát.

Muszáj idéznem a Reggeli Hírlap tudósítását arról, ahogy a kisvonat befut a lillafüredi állomásra. Azt hiszem érdemes elolvasni.

,,A motorosvonat dübörögve robog ki az alagút feketén tátongó szájából. Az első kocsiban valaki elkiáltja magát: ,,Ott a Palotaszálló!". A világ legtapasztaltabb, már mindent látott, de azért mindent meglátó újságírói szemek fordulnak az ablak felé. A vidám beszélgetés, zsivaj elhal, a meglepetés, sőt, ennél is érdekesebb, a meghatottság csendje üli még a kocsikat. Az a látvány, amely három vagon újságíró torkán forrasztja a szót, az méltó kell hogy legyen Verescsagin, vagy Munkácsy ecsetjére.

 

61060024_2471721369527126_5951819100152922112_o.jpg

Forrás: a Palotaszálló Facebook oldala

 

A Bükk komor bércei közt lebukó nap utolsó sugarai táncolnak, szikráznak a lovagvár toronyának érckupoláján. A sötétedő kék égboltra élesen rajzolódnak ki a palota foszforeszkáló, merész kontúrjai. A méltóságteljes kandeláberek, a fényben úszó ablakok, a visszaverődő aranyló napsugarak pompájában villog, él a monumentális épületkolosszus, egy darab megteremtett középkor, az alkonyi sötétből elővarázsolt csodavár. A Szinva-patak fehéren hömpölygő habjain megtörik a haldokló nap, és az ezer, meg ezer villanylámpa táncoló fénye. A vibráló víz is él, vonaglik, aztán mintha hirtelen megtorpanna, visszaretten valami láthatatlan veszedelemtől, ágaskodik, tajtékozik, kilobban fénye és dübörögve rohan bele a sötétbevesző semmibe. A fenséges bérckoszorúra, a vad rengeteg, a zuhataghoz vágtató hegyipatak a Taj előcsillanó méregzöld tükre. Mátyás lovagvárának az éj sötétjére rajzolt tornya a palota monumentális arányai, a természet és az emberi elme csodálatos fényjátéka felséges, lenyűgöző hatást gyakorol mindenkire. Olyan mesébe illő kép, amelyet lélegzetvisszafojva szeretné az ember rögzíteni örökre. A természet kincsesháza az emberi elme, a munka, az alkotó zsenialitás, a tudás sok-sok tényezője hozhat csak létre ilyen képet. Ilyen mindent elsöprő elementáris hatást.

 

Bejó László videója a Palotaszállóról  

 

A palota körül elterülő függőkertek, bástyák, várkaputornyok, lőrések minden köve, minden sziklája valami leírhatatlan impozáns hatást sugároz magából. Azt az érzést, mint amit a piramisok, a Szfinksz, az ókor kolosszális építkezései keltenek. A munka a verejtékes, megmérhetetlen emberfeletti és mégis emberi munka hatalmas himnuszát, megrázó szimfóniáját halljuk az alkony csendjében. Felséges. Monumentális. Az emberi akarat, az emberi erő, a tervszerű, csodálatos emberi alkotásvágy diadalmas indulója. Nem bámulatot, nem meghatottságot, de büszkeséget ébreszt. Az emberi szolidaritás érzetére ébred abban, aki ezt a gigászi alkotást látja. Az ember büszke az ember alkotására. Az egész kép a munka megkövesedett szimbóluma."

(Reggeli Hírlap, 1930. június 8., 3. oldal, Demeter Géza: Sajtóbemutató Lillafüreden)

 

Lilla-füred                                                                                         

Az első villák felépülte után két villatulajdonos - Soltész Nagy Albert és Kubacska István - a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent Andrást a fővárosban és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve. Nem maradt egyébként ennek ellenére Bethlen névtől mentes a Bükk ezen része, ugyanis az első turistaútját azért Bethlen-útnak nevezte el a nem sokkal azelőtt alakuló Bükk és Vidéke Turista Egylet. Ez az út majdnem teljesen megegyezett a mai kisvasút nyomvonalával.  

 

Érezni, hogy Demeter úr "nagyot akart írni". Kicsit zavaros itt-ott, de a lényegét azért érthetjük belőle. Kivételes építészeti bravúrral épült a szálló, és nagyon szép volt az avatáson, ami természetes, persze.

A nagyközönség előtt 1930. június 8-án mutatkozott be a palota. Ezen a hétvégén több mint húszezer turista, soha nem látott tömeg látogatott Miskolcra és környékére, óriási volt az érdeklődés. Ez egy bődületesen magas szám. A Palotaszálló ugyan felkészült a nagy rohamra, de minden várakozást felülmúló volt az ide látogatók száma.  

 

A filmhiradokonline.hu oldalán található ez a videó, amely megmutatja nekünk hogyan is készült az új, Palotaszállóhoz vezető út. 

 

A Reggeli Hírlap adatai szerint a Csabai kapui vámnál 430 Pestről érkező autót, és 122 onnan érkező motort állítottak meg, akik Lillafüredre tartottak. Hetedikén délután 623 idegen rendszámú autó és 250 motorkerékpár haladt Miskolc felé Diósgyőrből. 3000 ember kelt útra autóbusszal Görömböly-tapolcára is, hogy ott szorakozzon, elkerülve a nagy tomeget. Miskolc egész környékét egy felbolydult méhkashoz lehetett hasonlítani.

Szombaton és vasárnap is három-három különvonat érkezett nappal, és kettő-kettő éjszaka Budapestről, közvetlen kocsikkal Lillafüredre. Ezeket a kocsikat külön mozdony vitte a Ládi kitérőig, majd onnan az avató helyszínére.

 

img_20190529_084418.jpg

 

Akiknek nem volt szállása, azok először a Lilla szállót rohanták meg - a palota már hónapokkal előtte tele volt -, majd miután már ott sem jártak sikerrel, a környékbeli magánházakat kovetkezzek. Hamarosan azonban ezek a helyek is beteltek. A rengeteg vendéget Mezőkövesdre, Putnokra és Szikszóra irányították. Egy francia családot egy miskolci rendőr szállásolt el éjszakára. 

Nemcsak a környékbeliek és budapestiek érkeztek a jeles eseményre, hanem gyakorlatilag az ország minden részéből jöttek a vendégek. Amerikaiak, angolok, csehek, franciák, törökök. Európa számos nemzete képviseltette magát. Igazi nemzetközi népség gyűlt össze. Ámulattal nézték a hangulatos fürdőt is, amely a palota mögött volt kialakítva.

 

1928-ban Albrech királyi herceg látogatta meg a Palotaszállót és környékét. A videón látszik, hogy a szálló még nincs készen. Forrás: filmhiradokonline.hu

 

Az eddig megjelent helytörténeti kiadványok azt írták, hogy a miniszterelnök nem jelent meg az avatási ünnepségen - bevallom én is ezt írtam le a könyvemben. Bethlen István gróf azonban a Reggeli Hírlap tudósítása szerint igenis itt volt, és el volt ragadtatva a pazar épület látványától. Az esemény után egy kellemes őzlessel ünnepelt Jávorkúton, Mayer János földművelésügyi miniszterrel, Dr. Mikszáth Kálmán főispánnal, Kállay Tamás társaságában. A szintén meghívott Horthy Miklós kormányzó tényleg nem jött el, és nem jött el a üdülőtelep névadója Vay Erzsébet sem, bár vannak olyan pletykák, miszerint titokban mégis itt volt. 

 

39392728_1156679687812863_4664040067742826496_n.jpg

Zeppelin a Palotaszálló felett 1931-ben. Fotó: Maksay László.

 

A Palotaszállóban - ahogy említettem - felkészültek ugyan, tizenötezer vendégre számítottak, de még így is elfogyott minden vasárnap estére. Az éhes turistáknak egy falat kenyeret sem tudtak adni az új szállóban. 

Miskolcon sem volt jobb a helyzet, tengernyi vendég rótta az utcákat városunkban. Külön dicséretben részesült a Szemere és a Széchenyi utca kereszteződésénél posztoló rendőr - még nem a Villanyrendőr :) -, aki ötezer, arra járó autót terelgetett két napon keresztül a legkisebb baleset nélkül. 

 

fb_img_1559113395539.jpg

 

A környékbeli falvakat is megszállták a szállást keresők. A helyiek elmondása szerint annyi élelmiszert adtak el pár nap alatt, amennyit heteken keresztül a miskolci piacon.

A Reggeli Hírlap azon örvendezett, hogy a szálló megépítésével városunk bekapcsolódott a kontinens nemzetközi turistaforgalmába. 

Az esemény után a vendégek nagy része hétfőn és kedden elhagyta városunkat, visszatért a nyugalom a vidékre.

 

 

Források:

 

Reggeli Hírlap, 1930. június 11.

Reggeli Hírlap, 1930. június 8.

Reggeli Hírlap, 1930. június 7. 

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Lillafüred születése 

Holopcev Péter - Szöllősi István: A hámori nyaralótelep elnevezése

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A csodálatos Palotaszálló

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2214852634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.