Doktor Zalán futása
2020. február 15. írta: Reiman Zoltán

Doktor Zalán futása

Ennek az írásnak a története egy képpel kezdődött, melyet alább láthattok. Tavaly októberben posztolta a képet Balogh Attila a Facebook csoportomba, mely azonnal szöget ütött a fejembe. Azóta elég sokat nyomoztam utána, elég sokat megtudtam róla, de mégis úgy érzem nagyon keveset tudok a teljes történetről - főleg arról, hogyan végződik. 

 

img_20191215_165031.jpg

Az a bizonyos kép. Forrás: Ludas Matyi - 1948. szeptember 11.

 

Karikatúra a Ludas Matyiban 

A fenti kép a Ludas Matyi hetilapban jelent meg 1948. szeptember 11-én. Egy ember szalad ki a DiMÁVAG-ból, bő ruhában, valamiféle fejfedőben, fölötte a szöveg: Doktor Zalán futása. 

A szöveg utal Vörösmarty Mihály művére, a Zalán futására, mivel Zalán volt a mi doktorunk neve is. A ruha a karikatúrán szereplő emberen jogász talár, sapkával. Ijedten menekül a vasgyárból.

Sikerült kideritenem, hogy a képen szereplő Doktor, Dr. Zalán (Zemancsik) Endre, aki a második világháború idején (vér)bíró volt Erdélyben, jelesül Kolozsváron. Németországban bujkált, majd hazatért és Diósgyőrött helyezkedett el. Felismerték és bíróság elé került. A történet e szerint egyszerű és logikus. Egészen addig, amíg utána nem nézünk pontosan.

 

img_20191215_164552.jpg

Itt látható, hogy Zalán Endre zeneszerzőként nemzetközi sikereket is ért el. Forrás: Nemzeti Újság.

 

Zalán (Zemancsik) Endre

Dr. Zalán (Zemancsik) Endre Egerben született 1895-ben. Az elemi iskolát is valószínűleg ott végezte, később pedig az Egri Érseki Jogakadémia tanulója volt. 1920-ban már közszolgálatban állott Heves megyében. 1925-ben törvényszéki titkár Balassagyarmaton - még ebben az évben megnősült, egy nemes leányt, Szabó Sárát vette nőül, kitől később három gyermeke született -, 1928-ban járásbíró Kiskunfélegyházán. 1933-ban belügyminiszteri engedéllyel nevét Zemancsikról Zalánra magyarosította. 1935-ben Kecskemétre helyezték, 1937-ben azonban detektív főfelügyelőként találjuk Nyíregyházán. 1938-ban a nógrádi járásbíróság elnöke, 1940 júniusától a kolozsvári ötös tanács elnökhelyettese. Leghíresebb ügye - melyet az összes lap említett - az 1943 januárja és júniusa között zajlott úgynevezett kommunista ellenes ,,monstre-per", amelyben összesen 764 vádlottra több mint 1500 év büntetést szabott ki.

,,- Sajnálom, hogy nem szabhatok ki halálbüntetést. - Nem fog jönni a felszabadító Vörös Hadsereg, ott fognak mind elrothadni a börtön fenekén." (Kis Újság - 1948. augusztus 7.) 

Állítólag ezeket a szavakat mondta a vádlottak padján ülőknek Zalán Endre.

Zalán muzikális ember volt, zeneszerzőként is ért el jelentős sikereket élete során, de most nem ez a témája a bejegyzésemnek.

A Sztójay-kormány idején Pestre helyezték, ahol az uzsora- és árdrágító tanács elnökeként dolgozott. 1945-ben Szombathely és Répcelak következett, majd Bajorországba távozott. Onnan tért haza Budapestre, ahol perbe fogták és állásától megfosztották. A románoknál a háborús főbűnösök között szerepelt.

1946 márciusa után eltűnt, legközelebb 1948-ban bukkan fel  itthon, Diósgyőrött. A Vasgyárban dolgozott inkognitóban. Felismerték és bíróság elé állítottak ismét. Tehát figyelem! Egyszer már elítélték, de a komcsik újra perbe fogták, holott már a bírósági tárgyalás egyszer lezajlott. Hiába írták, hogy bujkált, ez nem volt igaz, hiszen ügyét már tárgyalták és az eljárás is lezárult - ítélettel a végén.

 

img_20191215_164625.jpg

Forrás: Szabadság

 

Az 1946-os per

Nézzük az első, 1946-os per részleteit és Zalán vallomását. Merthogy megvan, a Fővárosi Levéltárból kikértem az anyagot. 

Szóval 1946. március 27-én hozott határozatot az Igazságügyi Igazoló Bizottság, mégpedig azt, hogy dr. Zalán Endrét az állásától megfosztják. Az indokolás szerint a nyilas kormány bizalmas alkalmazottja volt, a kolozsvári kommunista ellenes perben aktív szerepet játszott, a románoknál pedig háborús bűnösnek van nyilvánítva. Egyébként  meg fasiszta beállítottságú és németbarát.

Az ítélet ellen Zalán Endre fellebbezést nyújtott be. A kézzel írt fellebbezés szerint pályafutása során mindig mellőzte a politikát és emberségesen, az elítéltekkel együttérezve döntött sorsukról. Egyébként egy 11 oldalas fellebbezést nyújtott be az ítélet ellenvetéseként - ez megvolt a Levéltárban, elolvastam -, melyben az egész második világháborús működését taglalja. Ebben azt is leszögezi, hogy nem ő akart a kommunista ellenes per elnöke lenni annak idején Kolozsváron, egyszerűen nem volt más ember, akinek ilyen végzettsége volt. Ennek igazolására tanúkat is be szeretett volna idézni név szerint. Sőt, a kolozsvári per lefolytatásának körülményeiről szintén tanúkihallgatásokat kért pártatlanságának és jóhiszeműségének igazolására. Ő "csak" 480 elítéltről beszélt, ahol a legsúlyosabb büntetés egy 10 éves fogház volt, de a legtöbben 1-2 évet kaptak. Az ő tudomása szerint egyébként az ítéletek azóta sem emelkedtek jogerőre!

A következőkben arról beszél, hogy soha nem volt a rendszer bizalmi embere, sőt, többször megkapta azt, hogy nem elég nagy hazafi. 1944 októberétől, a nyilas uralom átvételétől nem végzett érdemi munkát, ugyanis nem akarta a nyilas rendszert kiszolgálni. Itt is kért tanúkat ennek igazolására. A rasszista vádakat is tagadta, ezt is több - zsidó - tanú bevonásával akarta igazolni. Itt olvashatunk név- és címjegyzéket is a beidézett tanúkról.

A vallomása szerint 1944 novemberében menekült a front elől Szombathelyre, de mivel ott dolgoznia kellett volna bíróként, ezért inkább Répcelakon rejtőzött. Sikerült elérnie azt, hogy 18 éves fiát ne sorozzák be. Mivel itt is fenyegetésnek volt kitéve, legjobbnak azt látta, ha elhagyja az országot és Németországba megy. Így is tett 1945 februárjában. Dietersburgba került, egy Handelmajer nevű német családnál laktak. Innen a lehető leghamarabb időpontban jött is haza, 1945. november 26-án ért Budapestre. Ez igaz lehet, hiszen az első kihallgatási jegyzőkönyv december 1-ről való.

Ennek a fellebbezésnek az eredménye nem ismert. És az sem, hogy ezután miként alakult a sorsa Zalán Endrének. A következő információ róla az, hogy felismerik 1948-ban Diósgyőrben és ismét bíróság elé állítják.

 

img_20191215_164653.jpg

 

Hová tűnt Zalán Endre?

A kérdés az, hogy miért (nem) folytatódott a per a doktor ellen. És ha tudta Zalán, hogy keresik, miért maradt Magyarországon? Gondolhatta, hogy a Vasgyárban felismerhetik előbb-utóbb. Tudhatta azt is, hogyha a kommunisták állítják bíróság elé, akkor semmi jóra nem számíthat, akármilyen bizonyítékai vannak a vádak ellen, azok ellenvetéseként.

Több lap úgy számolt be Zalán elfogásáról, mintha egy közveszélyes bűnözőt fogtak volna el. Vagyis az is volt a rendszer szerint (is). De miért engedték el 1946-ban, ha utána újra keresték, mert újabb eljárást akartak ellene? 

Ami ez után történt meg érdekesebb. Szinte az összes hazai lap beszámol az elfogásáról és (újra) perbe fogásáról. Az 1946-os pert azonban sehol nem említik, mintha nem is lett volna.

Az új, 1948-as per első tárgyalásának időpontját is sokszor emlegetik. Azonban 1948 szeptembere után semmilyen információt nem találunk róla. A Levéltárban pedig az 1948-as peres anyagának dossziéja üres, egy másikhoz irányít, ami nincs meg. Zalán Endre köddé vált egyszer s mindenkorra. És nemcsak ő, hanem a teljes peres anyaga is.

 A levéltár válasza a kért irat kiadására vonatkozóan:

,,Elnézést, pontosítunk. A XXV.1.a 3397/1948 jelzetű irathoz csak a borítólap van, és egy őrjegy, hogy továbbkerült a XXV.2.b 5958/1949 számra, de ez az irat sajnos nincs meg."

Mi lett Zalán Endre sorsa? Valóban bűnös volt, igazak voltak a vádak? Koncepciós per volt, mint annyi abban az időben? Valóban szélsőjobbos vérbíró volt? Ha valóban az volt, miért nem menekült el? Miért maradt Magyarországon?

 

5e51df2c87fa67102c8bd74badc9bf4c.jpgA magyar hadsereg bevonulása Kolozsvárra 1940-ben. Forrás: pinterest.com - Deák Tamás.

 

Rezümé

Ezekre a kerdesekre nem nem tudom a választ. Véleményem azonban lehet. Olvasva a fellebbezését nekem egy másik ember mutatkozik meg belőle, mint amit a sajtóban lehet olvasni. Minden egyes vádat maga ellen tételesen cáfol, és rengeteg tanút is nevez meg ennek igazolására. A rasszista vádak ellen egy tucat zsidó vallású embert nevez meg, akik igazolják majd az ellene felhozott vádak valótlanságát.

Egy forrásban annyit olvastam, hogy egy Zaláni Endre nevű vádlottat kiadtak a románoknak. Sajnos ismerve a kommunistákat könnyen elképzelhetőnek tartom. Ott aztán végképp nem számíthatott semmilyen könyörületre... Ha kiadták valószínűleg kivégezte a román hatalom, válogatott kínzások közepette...

Kíváncsi lennék a történet végére. Ha valaki tud magáról Zalán Endréről, vagy arról, hogy ténylegesen milyen ember volt, illetve arról, mi lett vele 1948 után, kérem írja meg nekem. Érdekel. Biztos van valaki, aki tudja. Biztos éltek (élnek) még rokonai, leszármazottai, akár Miskolc környékén, akár valahol az országban.

 

 

Forrás:

 

Félegyházi Hírlap - 1931. január 11., 1933. január 1., 1933. január 6., 1933. július 9. 

Csonka Magyarország - 1932. október 21.

Szózat - 1925. január 6. 

Hivatalos közlöny - 1917. szeptember 1.

Félegyházi Közlöny - 1928. október 28., 1929. december 29.

Magyarság - 1925. július 26. 

Budapesti Közlöny - 1928. április 13.

Kis Újság - 1948. augusztus 7.

Szabadság - 1948. augusztus 7. 

Magyarország - 1937. augusztus 4.

Pesti Hírlap - 1935. december 4.

Utunk - 1979. augusztus 24. 

Szabad nép - 1948. szeptember 7., 1949. február 17.

Nemzeti újság - 1934. december 2.

Kecskeméti Közlöny - 1938. május 26.

Népszava - 1943. március 21.

Magyar Élet - 1944. július 28.

Világosság - 1946. március 3.

14. HU BFL - XXV. 1. b - 2800 - 1946

15. HU BFL - XXV. 2. b - 5132 - 1946

Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap - 1936. január 1.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr8015350282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.02.16. 15:53:17

Aki kommunistákat ítél el, rossz ember nem lehet.

Gonoszgólya 2020.02.16. 16:34:40

@midnight coder: Aki nácikat, oltáselleneseket, "fényevőket", jobboldali turulbarmokat, valláskárosultakat, laposföldhülyéket, korrupt-tolvaj-hazaáruló-populista-demagóg-hazug politikusokat, népírtókat, ítél el, rossz ember nem lehet.

Európai téridő 2020.02.16. 21:07:21

1. @Gonoszgólya: Ezek mind internáci balfax hülyelvtársias fröcsögések csokorba gyűjtve. Jobbat nem tudsz kitalálni ezeknél a "katulyáknál", internáci balfax hülyelvtárs?
2. Benne van bizony a pakliban, hogy ennyire nem "kóser" ez az egész ügy.

midnight coder 2020.02.17. 06:36:50

@Gonoszgólya: Ezek összesen nem irtottak 10-20 Holocaustra való embert. Ti igen.

Fue · http://www.english-hungarian.com 2020.02.17. 08:44:50

"Minden egyes vádat maga ellen tételesen cáfol"

Inkább csak tagadja a vádakat, de sajnos nem körvonalazódik, hogy végül sikerült-e a tanúkat behívnia, bizonyítania az ártatlanságát.

Kétlem, hogy 48-ban sokan mertek volna tanúskodni mellette.

hogyéáadja 2020.02.17. 10:10:15

Itt van egy cikk, ennek a 39. oldalán és a lábjegyzetben kiderül, hogy Zalánt Kolozsvárott életfogytiglanra ítélték. Magyarország 1950-ben adta ki. A lábjegyzetben ott van, hogy hol vannak a levéltári adatok. András és Endre az ugyanaz, a főszövegben is van utalás egyértelmű, hogy ugyanarról a személyről van szó.

www.epa.hu/03400/03463/00001/pdf/EPA03463_clio_muhelytanulmanyok_2018_01_015-071.pdf

Ha már klaviatúrát ragadtam, akkor pontosítok egy picit: az Igazságügyi Igazoló Bizottság eljárása az nem per volt, hanem egy 45-46-ban minden fontosabb szakmában előírt eljárás, ahol az eljárás alá vontnak igazolnia kellett a múltbeli tevékenységét. Nem azért került valaki oda, mert valamit csinált, hanem mindenkinek át kellett esnie ezen. Ezért picit a gondolatmeneted is hibás, mert Zalánnak nem volt igazából miért menekülnie, hiszen per nem folyt ellene. Annyi történt, mint annyi mindenkivel, hogy 45-48-ban viszonylag lenyugodtak a kedélyek, aztán a 48-asw komcsi hatalomátvételkor mindenkit elővettek - Zalán ráadásul nyilván kikérték a románok.

Reiman Zoltán 2020.02.17. 10:22:45

Köszönöm szépen, végre kiderült, mi lett a történet vége.

Hiába bizottság, ez bizony per volt, a Levéltárban is peres iratnak nevezik.

Lehet, hogy nem kellett bujkálnia szerinte, de a sajtó úgy harangozta be elfogását, mint, aki bujkált évek óta, sőt Rákosi elvtárs is úgy nyilatkozott róla, mint a Vasgyárba beépült kémről.

Reiman Zoltán 2020.02.17. 10:24:43

Most nézem a linket, igen, ezt én is megtaláltam. Nagyon valószínű, hogy ő az.

bölcsbagoly 2020.02.17. 13:00:19

Milyen érdekes, hogy a ballib médiában sohasem lehet olvasni a ballibsik rémtetteiről, csakis kizárólag a jobboldaliak valós/vélt tetteiről. A mai Index oldalon is a "fehér terrort" ostorozzák, de még sohasem olvastam tőlük olyant amelyben egy pici kis cikkecske íródott volna a "vörös terrorról" és a tettesekről! Ja, a szokásos kettős mérce, az ok és okozat figyelmen kívül hagyásával! Ez a ő "független" médiájuk, csak mitől az, az igazságtól?
index.hu/techtud/tortenelem/2020/02/16/gyilkossagok_felsobb_parancsra_feherterror_horthy_korszak_kivegzes_gellert_adam/

Csizér Márton 2020.02.17. 13:18:38

Ha "764 vádlottra több mint 1500 év büntetést szabott ki", akkor igaz lehet az az állítása, hogy csak 1-2 éves büntetéseket kaptak.

Pipas 2020.02.17. 15:29:11

@Csizér Márton: Ahogy tudjuk a bírói függetlenség mindig is nagyon fontos volt a baloldalnak... amióta nem ők vannak hatalmon. :D

Apropó az MSZP már bocsánatot kért ezért? Esetleg valami másért? :D

bölcsbagoly 2020.02.17. 17:25:26

@Fue: Tűk a szénakazalban! Míg a "fehért terrort" elítélő cikkek állást is foglalnak, ezekben csak az események vannak leírva, mentségek felhozatalával.