Tíz érdekesség a 90 éves Palotaszállóról
2020. november 07. írta: Reiman Zoltán

Tíz érdekesség a 90 éves Palotaszállóról

Városunk egyik legszebb, leggyönyörűbb része Lillafüred. Itt található a Palotaszálló, melyet az egész ország csodál. Hihetetlen munkát végeztek az építők, egy hegyet bontották el a szálló megvalósulása érdekében. Idén 90 éves a reneszánsz palota, amelynek mai vezetői egy jubileumi kiadvánnyal ünnepelték meg a kerek évfordulót.

 

124110230_3420698514687959_2997767121460767945_o.jpg

Lélegzetelállítóan szép a Palotaszálló ma is (Tóth György felvétele)

 

Tátralomnic

Nem tartozik a Palotaszálló történetéhez Tátralomnic, azonban erős hatással volt rá, ezért úgy gondoltam, említést érdemel.

Bethlen András gróf, földművelésügyi miniszter javaslatára 1892-ben létesült a település, ahol 1895-ben épült az első turistaszálló.

 

img_20201001_010835.jpg

A 'lomnici szálló a monarchia korában. Forrás: hungaricana.hu.

 

Bethlen 1890-ben megbízta gróf Keglevitch Bélát számos üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín - köztük a hámori-völgy - feltérképezésével. Így jött létre Tátralomnic és Lillafüred is.

1905-ben épült a Palota szálló a kis tátrai településen, szecessziós stílusban. A tervezői Hoepfner Guidó és Györgyi Géza voltak. Az épület a Nemzetközi Hálókocsi Társaság finanszírozásában készült el.

A trianoni "békeszerződés" elszakította tőlünk a területet, ezért merült fel egy új hasonlóan színvonalas, monumentális szálló építése valahol a hegyekben, de határainkon belül. És mert a hegyeinket is elvették, a Bükk jelentősége hatványozottan nőtt, így került kiválasztásra helyszínként a Hámori-tó körüli üdülőövezet.

 

img_20201001_011003.jpg

A Grandhotel Praha manapság. Forrás: cedok.com.

 

A tátralomnici palota ma is szállodaként funkcionál, a Grandhotel Praha nevet viseli.

 

Weidlich Pál nyaralója

Még mindig ne kezdjünk el építkezni, álljunk meg egy szóra. Beszélgessünk először Miskolc egyik híres kereskedőjéről, aki miatt épült fel ott a palota, ahol most áll. 

 

885405_635090976547654_818565182_o.jpgNem, ez még nem a Palotaszálló, ez a Weidlich villa 1920 körül. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport (Pfliegler Imre).

 

Weidlich Pálról van szó, akinek nevét minden miskolci ismeri. Azt is tudják a miskolciak, hogy Weidlich Úrnak volt egy nyaralója Lillafüreden, amely 1906-ban épült. Ez a nyaraló ma a is áll a Hámori-tó partján, a Tókert étterem nevet viseli. 

Szóval a miskolciak kedvenc kereskedője nagyon makacs ember volt, mert a tervek szerint a Palotaszálló éppen az ő nyaralója helyén épült volna fel, ő nem engedett. Addig lobbizott, amíg az új hatalmas palota terveit módosították és száz méterrel arrébb építették fel.

 

received_2843165619247323.jpeg

Egy kivételes helytörténeti dokumentum, amely a Weidlich család birtokában van ma is. A Weidlich villa emlékkönyve. Forrás: magánarchivum, Weidlich család.

 

A földmunka jóval több volt emiatt, a házak egy része eltűnt, a tulajdonosok Alsóhámorban és Diósgyőrben kaptak új lakást. Egy hegyet bontottak le az építkezés kedvéért. 4000 köbméter földet és robbantott sziklát hordtak el. A munkát az Erdőkincstár két mérnöke irányította, Kövess János erdőtanácsos és Osztolúczky Tibor erdőmérnök.

 

A Palotaszálló építése

A szálló tervei a húszas évek közepére készültek el, a terveket Lux Kálmán készítette. A Palotaszálló tervezője egy neoreneszánsz, Mátyás korabeli kastélyt álmodott a bükki dombokra, 46 méteres toronnyal a tetején. 

 

 A Palotaszálló építési munkálatait Albrech királyi herceg is megtekintette a helyszínen. Forrás: filmhiradokonline.hu.

 

A szálló szerkezetének elkészültekor, úgynevezett Bokréta ünnepséget tartottak, amelyre illusztris társaságot hívtak meg. A miniszterelnök ugyan nem jött el, de a jelenlevő miniszterek támogatásukról biztosították a beruházást és az idegenforgalmi projektet. Még a Budapest-Miskolc-Lillafüred vasútvonal is szóba került az egyeztetések keretein belül.

,,Mint egykor a fáraók parancsára, hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak, sziklákat fejtettek, utat vágtak a hegység sziklabércein, patakokat helyeztek át újonnan kiszakított mederbe és építettek egy olyan monumentális palotát, ami nagyságra, szépségre és struktúrára nézve a királyi vár és az országház után első helyen áll az országban."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 266. oldal)

Már a korabeli sajtó is a Bethlen-kormány legnagyobb, legmaradandóbb beruházását látta benne. 3,5 millió pengő. Elképesztő összeg volt ez akkoriban, ennyibe került a lillafüredi ékszerdoboz megépítése. A Speyer-kölcsönből volt pénz a kivitelezésére.

 

12509879_895235347256469_7304272256565032598_n.jpg

Épül a Palotaszálló. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport (Koleszár Lajos).

 

Az épület fő - északi - homlokzata a Hámori-tóra néz, a déli a lillafüredi völgyet pásztázza. 1929-re készen lett a nagy mű, az átadást azonban csak 1930. május elsejére tervezték Hortyra és Bethlenre is számítva. Az májusi átadás elmaradt, június 8-án, pünkösd vasárnap adták át a Palotaszállót.

 

Épül a makadámút Lillafüredre

Telt-múlt az idő, közeledett a Palotaszálló elkészülte. Ekkor jöttek rá a kivitelezők, hogy bizony az út járhatatlan. Így hogy fognak elegáns kocsijukon feljutni a palotához az úri népek? Az alábbi videón majd láthatjátok, milyen út vezetett felfelé.

 

Épül a jó minőségű makadám út a palotához. Forrás: filmhiradokonline.hu. 

 

Ha megnézzük a felvételt, akkor el tudjuk képzelni milyen nagy munkát végeztek a munkások. Érdekesség, hogy a kivitelezést egy amerikai cég végezte. De miért makadámút az új készítésű út neve? 

,,A makadámút tömörített kőzúzalék-borítással rendelkező műút. Ez tekinthető a mai modern műutak elődjének. A névadás a feltaláló újítása előtt tiszteleg, John Loudon McAdam skót mérnöknek neve alapján került elnevezésre ez az úttípus. A skót John Loudon McAdamnek és így a makadámútnak is a szülőhazája Anglia. A bristoli kerületi útfelügyelőként tevékenykedő McAdam hosszú gyakorlati megfigyeléseire alapozta a az addig útépítési technológiai változtatást." (utepitesakademia.hu-Makadámút) 

 

A sajtóbemutató

A hivatalos sajtóbemutatóra 1930. június 6-án került sor, amikor a sajtó képviselőinek Mayer János földművelésügyi miniszer mutatta be az új palotát. Muszáj idéznem a Reggeli Hírlap tudósítását arról, ahogy a kisvonat befut a lillafüredi állomásra. Azt hiszem érdemes elolvasni.

 

img_20190529_084418_1.jpg

 

,,A motorosvonat dübörögve robog ki az alagút feketén tátongó szájából. Az első kocsiban valaki elkiáltja magát: ,,Ott a Palotaszálló!". A világ legtapasztaltabb, már mindent látott, de azért mindent meglátó újságírói szemek fordulnak az ablak felé. A vidám beszélgetés, zsivaj elhal, a meglepetés, sőt, ennél is érdekesebb, a meghatottság csendje üli még a kocsikat. Az a látvány, amely három vagon újságíró torkán forrasztja a szót, az méltó kell hogy legyen Verescsagin, vagy Munkácsy ecsetjére.

A Bükk komor bércei közt lebukó nap utolsó sugarai táncolnak, szikráznak a lovagvár toronyának érckupoláján. A sötétedő kék égboltra élesen rajzolódnak ki a palota foszforeszkáló, merész kontúrjai. A méltóságteljes kandeláberek, a fényben úszó ablakok, a visszaverődő aranyló napsugarak pompájában villog, él a monumentális épületkolosszus, egy darab megteremtett középkor, az alkonyi sötétből elővarázsolt csodavár. A Szinva-patak fehéren hömpölygő habjain megtörik a haldokló nap, és az ezer, meg ezer villanylámpa táncoló fénye. A vibráló víz is él, vonaglik, aztán mintha hirtelen megtorpanna, visszaretten valami láthatatlan veszedelemtől, ágaskodik, tajtékozik, kilobban fénye és dübörögve rohan bele a sötétbevesző semmibe. A fenséges bérckoszorúra, a vad rengeteg, a zuhataghoz vágtató hegyipatak a Taj előcsillanó méregzöld tükre. Mátyás lovagvárának az éj sötétjére rajzolt tornya a palota monumentális arányai, a természet és az emberi elme csodálatos fényjátéka felséges, lenyűgöző hatást gyakorol mindenkire. Olyan mesébe illő kép, amelyet lélegzetvisszafojva szeretné az ember rögzíteni örökre. A természet kincsesháza az emberi elme, a munka, az alkotó zsenialitás, a tudás sok-sok tényezője hozhat csak létre ilyen képet. Ilyen mindent elsöprő elementáris hatást. 

 

39392728_1156679687812863_4664040067742826496_n_1.jpg

Egy Zeppelin a Palotaszálló fölött 1931-ben. Fotó: Maksay László.

 

A palota körül elterülő függőkertek, bástyák, várkaputornyok, lőrések minden köve, minden sziklája valami leírhatatlan impozáns hatást sugároz magából. Azt az érzést, mint amit a piramisok, a Szfinksz, az ókor kolosszális építkezései keltenek. A munka a verejtékes, megmérhetetlen emberfeletti és mégis emberi munka hatalmas himnuszát, megrázó szimfóniáját halljuk az alkony csendjében. Felséges. Monumentális. Az emberi akarat, az emberi erő, a tervszerű, csodálatos emberi alkotásvágy diadalmas indulója. Nem bámulatot, nem meghatottságot, de büszkeséget ébreszt. Az emberi szolidaritás érzetére ébred abban, aki ezt a gigászi alkotást látja. Az ember büszke az ember alkotására. Az egész kép a munka megkövesedett szimbóluma."

(Reggeli Hírlap, 1930. június 8., 3. oldal, Demeter Géza: Sajtóbemutató Lillafüreden)

Érezni, hogy Demeter úr "nagyot akart írni". Kicsit zavaros itt-ott, de a lényegét azért érthetjük belőle. Kivételes építészeti bravúrral épült a szálló, és nagyon szép volt a bemutatón, ami természetes, persze.

 

Az avató

A nagyközönség előtt 1930. június 8-án mutatkozott be a palota. Ezen a hétvégén több mint húszezer turista, soha nem látott tömeg látogatott Miskolcra és környékére, óriási volt az érdeklődés. Ez egy bődületesen magas szám. A Palotaszálló ugyan felkészült a nagy rohamra, de minden várakozást felülmúló volt az ide látogatók száma.

 

img_20190529_084612_1.jpg

 

A Reggeli Hírlap adatai szerint a Csabai kapui vámnál 430 Pestről érkező autót, és 122 onnan érkező motort állítottak meg, akik Lillafüredre tartottak. Hetedikén délután 623 idegen rendszámú autó és 250 motorkerékpár haladt Miskolc felé Diósgyőrből. 3000 ember kelt útra autóbusszal Görömböly-tapolcára is, hogy ott szorakozzon, elkerülve a nagy tomeget. Miskolc egész környékét egy felbolydult méhkashoz lehetett hasonlítani.

Szombaton és vasárnap is három-három különvonat érkezett nappal, és kettő-kettő éjszaka Budapestről, közvetlen kocsikkal Lillafüredre. Ezeket a kocsikat külön mozdony vitte a Ládi kitérőig, majd onnan az avató helyszínére.

Akiknek nem volt szállása, azok először a Lilla szállót rohanták meg - a palota már hónapokkal előtte tele volt -, majd miután már ott sem jártak sikerrel, a környékbeli magánházakat kovetkezzek. Hamarosan azonban ezek a helyek is beteltek. A rengeteg vendéget Mezőkövesdre, Putnokra és Szikszóra irányították. Egy francia családot egy miskolci rendőr szállásolt el éjszakára.

Nemcsak a környékbeliek és budapestiek érkeztek a jeles eseményre, hanem gyakorlatilag az ország minden részéből jöttek a vendégek. Amerikaiak, angolok, csehek, franciák, törökök. Európa számos nemzete képviseltette magát. Igazi nemzetközi népség gyűlt össze. Ámulattal nézték a hangulatos fürdőt is, amely a palota mögött volt kialakítva.

Az eddig megjelent helytörténeti kiadványok azt írták, hogy a miniszterelnök nem jelent meg az avatási ünnepségen - bevallom én is ezt írtam le a könyvemben. Bethlen István gróf azonban a Reggeli Hírlap tudósítása szerint igenis itt volt, és el volt ragadtatva a pazar épület látványától. Az esemény után egy kellemes őzlessel ünnepelt Jávorkúton, Mayer János földművelésügyi miniszterrel, Dr. Mikszáth Kálmán főispánnal, Kállay Tamás társaságában. A szintén meghívott Horthy Miklós kormányzó tényleg nem jött el, és nem jött el a üdülőtelep névadója Vay Erzsébet sem, bár vannak olyan pletykák, miszerint titokban mégis itt volt.

A Palotaszállóban - ahogy említettem - felkészültek ugyan, tizenötezer vendégre számítottak, de még így is elfogyott minden vasárnap estére. Az éhes turistáknak egy falat kenyeret sem tudtak adni az új szállóban.

 

palacehotelgroundplan.jpg

A Palotaszálló alaprajza. Forrás: Wikipédia.

 

Miskolcon sem volt jobb a helyzet, tengernyi vendég rótta az utcákat városunkban. Külön dicséretben részesült a Szemere és a Széchenyi utca kereszteződésénél posztoló rendőr - még nem a Villanyrendőr :) -, aki ötezer, arra járó autót terelgetett két napon keresztül a legkisebb baleset nélkül.

A környékbeli falvakat is megszállták a szállást keresők. A helyiek elmondása szerint annyi élelmiszert adtak el pár nap alatt, amennyit heteken keresztül a miskolci piacon. A Reggeli Hírlap azon örvendezett, hogy a szálló megépítésével városunk bekapcsolódott a kontinens nemzetközi turistaforgalmába. Az esemény után, amikor a vendégek nagy része hétfőn és kedden elhagyta városunkat, visszatért a nyugalom a vidékre.

 

IGE kongresszus Lillafüreden

1933. június 10-én kezdődött a lillafüredi Palotaszállóban a Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusa. Móricz Zsigmond nyitotta meg előadásával az eseményt. Az első és a második nap is zavartalanul folyt le, míg a harmadik napon nagyon rossz hír érkezett. Agyvérzés következtében elhunyt az időközben a fővárosba hazautazott Pakots József az egyesület elnöke. 

 

img_20190605_031701_2.jpg

Az IGE kongresszus résztvevői Lillafüreden. Fotó: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 114-115. oldal.

 

Két nappal előtte még ő nyitotta meg az eseményt:

,,Önök Uraim vigyék hírül és mondják meg mindenkinek Lillafüred szépségeit, vadregényes csodáit és mint a magyar kultúra magvetői, térjenek ide vissza minden évben, mert az én elgondolásom az, hogy Lillafüredből magyar Helinkont csináljunk, a magyar elmék, a magyar szívek és lelkek találkozó helyét." (Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 114. oldal)

Kosztolányi Dezső az egyesület főtitkára ennek hatására véget is vétett az íróhétnek, a legtöbben másnap haza is utaztak, illetve a temetésre is elmentek. Előadást tartott volna meg az íróhéten Juhász Gyula, Simándy Pál, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula. Páran Lillafüreden maradtak a találkozó résztvevői közül, például József Attila is, aki itt írta meg egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát.

 

A lillafüredi vízesés

Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre, ugyanis eredetileg a Szinva-patak is - a Garadna-patakkal egyetemben - a Hámori-tóba folyt. A vízesést ma is a Szinva-patak táplálja. Érdekesség, hogy csapadékszegény időjárás esetén a Hámori-tóból szivattyúznak át vizet, hogy megfelelő legyen az ellátása.

 

img_20190611_170619_1.jpg

Egy különleges kép Dobrossy István könyvéből. A vízesés, közvetlenül az új patakmederbe terelés után, 1930-ban. Forrás: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 104. oldal.

 

Télen a megfagyott vízesés igazi egyedi hangulatot ad az amúgy is különleges zuhatagnak. Nem messze tőle található József Attila szobra, az Anna-barlang és a lillafüredi függőkertek is innen kezdődnek.

 

A Meseautó és a Palotaszálló

A huszonhatodik magyar hangosfilm volt a Meseautó, melynek nagy részét Lillafüreden forgatták. Gaál Béla rendező filmjében felvonultatta a korszak legnagyobb színészeit.

 

covers_2624_1_1.jpg

Forrás: Wikipédia

 

A neves színészek olyannyira jól érezték magukat ebben a csodálatos környezetben, hogy a forgatás idejét meg kellett hosszabbítani a kedvükért. Romantikus vígjáték volt a film műfaja, ez a közönség kedvence volt abban az időben. A mozik a vetítések alkalmával tele voltak, aki esetleg nem a filmért, az a korszak egyik legnagyobb beruházása kedvéért, a Palotaszálló látványért ment el megváltani a jegyét. A felvételekre 1934 nyarán került sor, a színészek a Zöldfa panzióban laktak hat héten át.

 

Hadikórház a Palotaszállóban

A második világháború végén hadikórházként funkcionált az épület. A szovjet katonák ellátását szolgálta. A "felszabadulás" után hónapokig itt gyógyultak a szovjetek háborús sérültjei. Először csonkolt betegek ellátása folyt Lillafüreden, majd katonai tüdőszanatórium lett a Palotaszállóból. Egyes információk szerint a frontról szabadságolt katonák is itt kapcsolódtak ki, csoportokban váltva egymást.

Egy szemtanú állítása szerint a gyógyult katonák a vízesés aljára dobálták a már számukra szükségtelen mankót... Kicsit ellentmondásos a csonkolt betegek gyógyulása...

Bár az egyik forrás azt említi, hogy a Németországból hozott művégtagokat itt tanulták meg használni.

 

img_20201002_052645.jpg

Forrás: Déli hírlap

 

Természetesen szovjet módszerrel alakították át a szállót hadikórházzá, ezért hihetetlen károkat okoztak az épületben.

1946-ban még biztosan szanatórium működött az épületben, Dobrossy István szerint nincsenek pontos információk arról, hogy mikor szünt meg végleg. 1947-ben a Nehézipari Központté az épület, ahol 1950-ig felújításokat végeztek - volt mit rendbetenni... 1950-től a rendszerváltásig SZOT üdülőként funkcionált.

 

 

Források:

 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3.

Déli hírlap - 1994. december 1.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred

Wikipédia - Tátralomnic szócikk

mandadb.hu - Palota Szálloda

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A csodálatos Palotaszálló, ,,Egy darab megteremtett középkor" - a Palotaszálló avatása, Lillafüred születése, Tíz történelmi érdekesség Lillafüredről

utepitesakademia.hu - Makadámút

Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3016222844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása